Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

fhtűÁAl 7/ír CEGLÉD, ALBER TI USA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM 153. SZÁM 1960. JÚNIUS 30. CSÜTÖRTÖK Ml ÚJSÁG AZ ALBERTIRSAI DIMITROV TSZ-BEN? I Arany diplomával kitüntetettek munkaerőt is igénybe vesszük. Érdekes dolgokat mond az elnök az állatállományról is. — Elhatároztuk. hogy — miután mi már kialakítottuk a szarvasmarha törzsállo­mányt — segíteni fogjuk a fiatalabb termelőszövetkezete­ket. A jövő évben 150 vemhies üszőt fogunk átadni nekik. A napokban vásároltunk erre a célra 69 üszőt, a- többi már megvan a saját állományunkból. A múlt héten 10 hízott bikát szállítottunk el, hétfőn pedig 30 darab hét és fél mázsa átlagsúlyú hízott ökröt fo­gunk átadni. Hízott sertést havonta 52 darabot szállítunk az Állatforgalmi Vállalatnak. Az állatférőhelyek építése is szorgalmasan folyik. A na­pokban fejeztük be a saját erőből épült 50 férőhelyes borjúnevelőt, s most egy süldő­szállás építését kezdjük meg. A három IIT 2 kerti trak­torunk mellé most vásárol­tunk egy negyediket. Nagyon megszerettük ezeket az ügyes kis olcsó gépeket, igen jól tudjuk őket hasz­nálni. Az építkezések közül ta­lán az óvodának örülünk legjobban. Anyaghiány miatt nem tudtuk folytatni az épí­tést, de sikerült megszerez­ni a szükséges anyagokat, s remélhetőleg augusztus 1-re átadjuk rendeltetésének a 40 gyermek befogadására alkal­mas óvodát. A jövő héten et­től függetlenül a kultúrter­münkben megnyílik az óvoda is — fejezte be tájékoztatóját a tsz elnöke. A kisiparosoknak munkát biztosít a szövetkezet Cegléd szövetkezeti város lett. Ez a változott körülmény részben új helyzetet teremtett a helyi kisiparosok számára is. A termelőszövetkezeteknek szükségük van kisipari mun­kára. elég nagyok, elég erősek ahhoz, hogy kisiparosokat — mint tagokat — egész évben munkával lássanak el. Ezt az előnyös változást észrevették a kisiparosok is, nekik is fon­tos, hogy gondoktól mentesen egész évre biztosítva legyen a megélhetésükhöz szükséges kereset. A Rákóczi Tsz az ősz­szel alakult, de van már ko­vácsa. Juhász Ferenc, aki a saját műhelyével, szerszámá­val lépett be a Rákóczi Tsz- be. Van munkatársa is, Tóth Pál, ők végzik a kovácsmun­kát. ezen túlmenően megcsi­nálják mindazt, ami a vas­sal kapcsolatban a szövetke­zet területén előfordul — ezermesterek —, ahogy mon­dani szokták. Van bognármesterünk is, Hamza Ferenc, aki ugyancsak másodmagával dolgozik. Jól járnak a szövetkezeti tag kisiparosok, jól jár a szö­vetkezet, mert' bebizonyoso­dott, hogy a szövetkezeti kis­iparosok házilag végzett mun­kája olcsóbb — és ami na­gyon fontos körülmény —sür­gős esetben mindig kéznél vannak, gyorsabban elvégzik a munkát, jobban ki lehet hasznáni a gazdasági eszközö­ket. A Rákóczi Tsz kisiparo­sai úgy nyilatkoztak, hogy örömmel dolgoznak a szövet­kezetben. mert megtalálják számításukat és megbecsülik munkájukat. — Do mán — Könnyű munka: komoly jövedelem Elkészült a „forintos“ telefonautomata kísérleti példánya rintosok kombinációjával is működjön. Az új berende­zés helyet kap a posta hosz- szúle járatú távlati automa­tizálási tervében is. A közönség kényelmesebb, gyorsabb kiszolgálására a posta égész sor automatát — bélyeg, levelezőlap és érmeárusító au­tomatát — próbált ki, s a te- lefonérmeárusítóból tizen­nyolcat üzembe is helyezett a főváros különböző pont­jain. A Postavezérigazgató­ság tervezőmérnöke, Kanyó Mátyás, most újabb ötletes szerkezetet, érmével és fo­rintossal egyaránt működő telefonautomatát állított ösz- sze. A jelenleg is használt nyil­vános telefonkészülékhez ugyanis eigy adaptert készí­tett. A két berendezés össze­kapcsolva párhuzamosan mű­ködik. Az adapter egyforin­tos bedobására, „vonalat” ad, bajd a beszélgetés lebonyo­lítása után 40 fillért ad vissza. Száz beszélgetés után, amikor a „segédkészülékből” a visszajáró pénz kifogy, az adapter ezt automatikusan jelzi, s nem fogad el több fo­rintot. Ettől függetlenül ér­mével tovább is lehet tele­fonálni. Az új szerkezet átalakítás­sal alkalmassá tehető arra, hogy többféle fémpénzzel — filléresekkel, egy és kétío­— A JÁRÁS TERÜLE­TÉN eddig 1500 hold árpát« 300 hold rozsot arattak le. Kombájnnal 3000 mázsa ár­pát csépeltek el. — JÖL DOLGOZIK a Ceg­lédi Téglagyár. Június 23-án első félévi tervüket befe­jezték. A tervezett 3 600 000 nyerstéglából 1 250 000-rel gyártottak többet. A 2 420 000 égetett tégla helyett 231 ezer­rel többet adtak át az épít­kezőknek. — E HÖ VÉGÉIG több mint 100 ezer virágpalántát ültet ki a városi kertészet Cegléden a terekre, parkok­ba és a vasútállomás felé ve­zető útra. A piacon több mint négyezer palántát értékesí­tettek. — MA REGGEL kezdik meg az őszi búza aratását a Hunyadi Termelőszövetkezet­ben. A 336 hold vágását egy kévekötő aratógéppel és 50 kaszással végzik. — 800 DARAB naposka­csát vett át hétfőn a Hunya­di Termelőszövetkezet a ba­romfikeltető állomástól. A ka­csáknak biztosítva van a meg­felelő hely, gondozó, takar­mány. Pecsenyekacsa koruk­ban kerül majd sor értéke­sítésükre. — EGY DARAB Gaz— 51-es teherautót vásárolt sa­ját erőből a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet. A szerkesztőség postájából vf Majdnem kivétel nélkül £ mindenki panaszolja, hogy J rekkenő nyárban túl ké- sői a tízórai nyitás. A hely- belieknek rámegy az egész £ délelőttjük, a tekintélyes $ létszámú vidékieknek majd- $ nem az egész napjuk. ; A tusolóban és a medence I körül nincs fogas, ahová tö- | rülközőt, fürdőkabátot vagy ; fürdőtáskát fel lehetne akasz- \ tani. ! Nincs óra. Ha a gőzben ! nem lehet órát elhelyezni, ak- ! kor miért nem mondják be j a pontos időt? Egyrészt, hogy ; a vidékiek tájékozódhassanak, I másrészt pedig, hogy a be- \ tegek betarthassák az elő- ; írt fürdési időt. : Tudjuk, hogy a kezdet kez- | detén vagyunk, s a fürdőben ; úgyszólván minden csak ; ideiglenes jellegű. Azt is tudjuk, hogy a város min­dent elkövet a fürdő korsze­rű kiépítése érdekében, még­is, ahol lehet — addig is —, könnyítsünk a helyzeten. — Sz. Pál = Cegléd. — a gépállomás gép­parkja állandóan bővül. Az elmúlt héten kapott két UTOS talajmunkát végző gép bejá­ratása már megkezdődött és a jövő héten már tarlóhán­tást is végeznek velük. Ezzel a szántó és univerzális trak­torok száma 112-re emelke­dett. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI KÖNYVELŐK jú­lius 5—augusztus 20 között hathetes bentlakásos tanfo­lyamon vesznek részt Sza­badszálláson. A járás termelő- szövetkezetei 27 könyvelőt küldenek erre a tanfolyam­ra. Az ősszel kétéves mér­legképes könyvelői tanfo­lyam is indul. Nem lesz szennyvíz a Beloiannisz utcában Ennek az utcának a la­kói régen panaszolják, hogy a csatorna nem vezeti le a vizet, az elszennyeződött víz bűzt árasztva, fertőzi a leve­gőt. A tanács műszaki osztályán közölték velünk, hogy szer­dán megkezdték az átalakí­tó munkát. Az utca csator­náját átkötik a Tejipari Vál­lalat levezető csatornájára, így a szennyvíz akadály nélkül fog lefolyni. A közeljövőben csatorna­mosást is végeznek, hogy a vízszennyeződést csökkent­sék. Jól halad as őszi árpa aratása A gépállomás gépei lendü­letesen, jó ütemben vágják az őszi árpát. A vasárnap estig végzett munkában ki­tűnt Határ István 90 tyftldas teljesítményével, a szorosan mellette haladó Károly Sán­dor 85 holdas és Kovács Já­nos 70 holdas teljesítményé­vel. A tervek szerint — a tegnapi kisebb eső ellenére is — szombaton estig befejezik az őszi árpa aratását a gép­állomás körzetébe tartozó termelőszövetkezetekben. Az aratógépek teljesítménye is kielégítő. Gál István 70 katasztrális holdon, Földi István és Pálinkás Mihály 50—60 holdon végeztek jó munkát, vasárnap estig. Nemrég értesültünk az örömteli hírről. A közelmúlt­ban két idős tanítót — Öcsöt Jánost és Holló Gyulát — a megyei tanács v.' b. és a peda­gógusok szakszervezete 50 éves pedagógus pályafutásuk elis­merésül aranydiplomával tün­tette ki. ’ Ócsai Jánost látogattuk meg a napokban. A kedves, mosolygó, jóságos arcú, idős, „tanító bácsi” kész­ségesen állt rendelkezésünkre és boldogan mutatta a szép kék kötésben levő elismerő ki­tüntetést. Életútjáról röviden emléke­zik. 1909. július 2-án a nagy­kőrösi tanitóképzőben szerezte meg diplomáját. Gyorsan kö­vetkeztek az állomások ez­után a fiatal tanító életében. 1920-ig Mohácson tanított első és második osztályt, majd Ceglédre jött és itt nyugdíja­zásáig, harminchat éven ke­resztül az első osztályos kis­diákokkal foglalkozott. Az aranydiplomáról Ócsai János a következőket mondotta: — Az iskola helyettes igaz­gatója, Rozmaring József, még húsvét előtt közölte, hogy dip­lomát kapok, majd a Pest me­gyei Tanácstól levelet kaptam, hogy 1960. június 4-én a Pest megyei Tanács dísztermében átvehetem a kitüntetést. Bol­dog voltam! Talán csak az öt­ven évvel ezelőtti oklevél át­vételekor voltam boldogabb. Mindent megteszek, hogy 74 éves fejemmel „hasznosítsam” magam. A diploma átadásakor a Helikon könyvkiadó által ki­adott 20 elbeszélésből álló „Életünk” című könyvet kap­tam. Ebben az elbeszélés­gyűjteményben a békéről is szó van és nekem is meg kell erről emlékeznem. Én két há­borúban vettem rész. Gyűlö­löm a háborút! A béke mellett minden jóérzésű emberrel együtt én is felemelem a sza­vam. Kívánjuk minden erőnkből, hogy az idős tanító kívánsága teljesüljön és szeretnénk, hogy a gyémátdiploma átadásakor is erőben és jó egészségben találjuk Ócsai Jánost. — A — Dudás Mihály élnök a kö­vetkezőket mondotta a közös gazdaságban folyó munkák­ról; ; — Ha az időjárás nem aka­dályozná, akkor szépen halad­nánk az aratással. Sajnos a héten többször abba kellett hagyni a munkát a záporok miatt. 1100 hold aratnivalónk- ból 110 hold őszi árpát és 20 hold rozsot vágtunk eddig le. Egy kombájn és két aratógép dolgozik jelenleg. 350 holdat egyénileg vállaltak tagjaink aratásra. Bízunk abban, hogy­ha az időjárás nem is lesz a legkedvezőbb, időben veszte­ség nélkül tudjuk elvégezni a betakarítást. 200 holdas szőlő-területün­kön elvégeztük a második permetezést, kevés van hátra a kötözés és hordásból. Mire az aratás tel­jes erővel megindul, elvégez­zük ezeket a munkákat. 1100 hold ikersoros kuko­ricánk igen szép. Egyszer kézzel és háromszor géppel kapáltuk meg. A ter­veink szerint még három gépi kapálást fogunk végezni itt, de ahol szükséges, ott a kézi A városi tanacs irattaraban néhány soros aktát találtam, amelyben Volter Gézáné, a selyemtenyésztési kirendeltség vezetője azt panaszolja, hogy a város lakossága nem látja szí­vesen azt, hogy a selyemher­nyótenyésztők leszedik az eperfák leveleit, sőt sokan vélt panaszukkal a rendőrséghez is folyamodnak. — Ez így igaz, ahogyan az elvtárs olvasta! — mondja Volter Gézáné. Az emberek nagyon rész­vétlenek ezzel a nemzet­fontosságú munkával szemben és sok helyen akadályozzák a munkát. A városi tanács segít egye­dül bennünket, néhány év­vel ezelőtt a háromholdas eprest teljesen rendelke­zésünkre bocsátotta. Sajnos, csak rövid ideig tar­tott ez a segítség, mert azóta az egész eprest kiszántották. Megkerem, hogy tájékoztas­son bennünket a seiyemher- nyótényésztés problémáiról. — Több mint huszonöt éve vagyok tenyésztő. Néhány év óta vagyok selyemtenyésztési felelős. Ez annyit jelent, hogy én veszem át a központtól a petéket, én keltetem ki, nekem kell megszervezni a tenyésztő­ket, azonkívül kötelességem az oktatás, ellenőrzés és a tanács­adás. — Sokan nem is gondolják, hogy milyen szép és eredmé­nyes munka a selyemhernyóte­nyésztés. A tulajdonképpeni etetés harminckét napig tart. Utána a hernyók nyolc nap alatt begubóznak. Marad hát­ra a gubók kiválogatása, osz­tályozása és az átvételi helyre való beszállítása. Vagyis az egész művelet hat hét alatt le­zajlik. Es a jövedelem? — Változó. Mi általában adagban beszélünk. Egy adag­ban annyi pete van, amennyi kellő gondozás mellett kb. negyven kiló gubót jelent. A gubó átvételi ára kilogram­monként negyven forint. — Mondhatok példákat a várható jövedelemre. Márián Jánosné másfél adagot kapott, Mihalik Istvánná egy adagot. Törteién Kecskés Kálmánná két adagot tenyészt, Jászkara- jenőn Kecskés Istvánné négy adagot, Csemőben Nagy Sán­dorjáénál egy adag van és Be- senyszögön Volter Kálmánnál két adag. Adagonként nyugodtan számíthatnak a tenyésztők 1200—1600 forintig terjedő jövedelmet. Ezenkívül nem ritka az ered­ményes tenyésztők külön jutal­mazása. Megemlítem, hogy Kecskés Istvánná tavaly négy­száz forint jutalmat kapott. — És mennyi volt a legma­gasabb tenyésztés egy eszten­dőben? — Volt olyan év, amikor negyven adagot osztottam ki. Ebből húsz esett Ceglédre és húsz a környékre. Könnyű ki­számolni, hogy abban az esz­tendőben majdnem húsz má­zsa gubót termeltünk. Gyönyö­rű eredmény és ez még sokkal szebb is lehetne, ha a mozga­lom a lakosság támogatását élvezné és gazdasági jelentő­ségének megfelelően kiszéle­sedhetne. Gyerekek és asszo­nyok részére nagyon hasznos és könnyű nyári jövedelem a selyemhernyótenyésztés. A se­lyemszál pedig szövőiparunk nagyon fontos és szükséges alapanyaga. Rik. Gombnyomásra működő műszerek az egyik legfontosabb antibiotikum gyártására A Medicolor gyár balaton- fűzfői gyógyszeralapanyag- gyárában a hazai gyógyszer­gyártóipar egyik legkorsze­rűbb távirányító berendezését szerelték fel. A külföldön is igen keresett antibiotikum, a chlorocid készítéséhez elen­gedhetetlenül szükséges alap­anyagokat az ország első, úgynevezett folytonosan nit­ráté berendezésével állítják elő, s a legbonyolultabb mun­kafolyamatokat is teljesen gé­pesítették. A vegyi berende­zések munkáját most táv- irányítással tökéletesítették; egyetlen vezénylőterembe fut­nak össze az elektromos veze­tékeken érkező jelentések, s lámpák kigyújtásával jelzik az esetleges üzemzavart. A gyártásmenet megváltoztatá­sára, a vegyszeradagolás mó­dosítására ugyancsak ez a szerkezet ad parancsot. Gyufadoboz nagyságú, hétezer kalóriás alágyújtós hulladékanyagból A Ferrokémia Ktsz-ben Se­bestyén Gyula gépésztechni­kus találmánya alapján, az ál­tala szerkesztett brikettező gépen különböző éghető hul­ladék keverékéből megkezd­ték az alágyújtós gyártását. A gyufásdoboz nagyságú fekete kocka egy gyufától lángra lob-, ban, s fa nélkül is meggyújt­ja a szenet, kilónként 7000 kalória fűtőértékű. Sok száz tonna — nagyrészt külföldről beszerezhető tűzifa pótolható ezzel az alágyújtóssal. A már működő első gép naponta há­rom tonna kockát gyárt, de készen áll a terv — s ehhez az anyagiakról az OKISZ és a Vegyipari KISZÖV gondos­kodik —, hogy újabb két na­gyobb géppel az éghető hulla­dékokból Budapesten évente 70 millió alágyújtóst gyártsa­nak. Tíz esztendő tulajdonkép­pen nem is olyan nagy az idő homokóráján, egy szövet­kezet életében mégis figye­lemre méltó távolság. Sok szépet és jót, eredményt és bajt hozott ez a tíz esztendő és érdemes levonni a tanul­ságait. A Fényszöv. a jövő hónap­ban lép tizedik, jubileumi esztendejébe. Az elsők között alakult a városban, huszon­nyolc taggal és magába fog­lalta a nagykőrösi és albert- irsai részleget is. Nagy lendü­lettel dolgoztak és nemcsak remek gazdasági, hanem ki­emelkedő kulturális eredmé­nyeket is értek el. Elsőnek alakítottak szájharmonika-ze­nekart, csasztuskabrigádjuk országos hírű volt, színjátszó csoportjuk számtalan megyei kultúrversenyen nyert első díjat, köztük egyszer országo­sat is. — Bajokat is hozott ez a tíz esztendő! — mondotta Gyarmati részlegvezető, Elö­EGY SZÖVETKEZET TÍZ ESZTENDEJE szőr Nagykőrös és Albertirsa levált tőlünk. Azután néhány igen hasznos és értékes ta­gunk kilépett. Volt, aki más szövetkezetbe ment, volt, aki más pályát választott. Kapu Erzsébet ma is megbecsült tagja a debreceni Fényszöv.- nek, Ceglédi Sándor színész lett és most az egri Gárdonyi Géza Színház elismert tagja. Gyarmati elvtárs szóvá tette azt is, hogy a városban gombamódra szaporodó labo­ratóriumok, gyárak, üzemek, intézmények, termelőszövetke­zetek a legjobb és leghálá- sabb megrendelőik közé tar­toztak. Ma ezek mind önálló­sították magukat, laborató­riumot rendeznek be, fényké­pezőgépet vásárolnak és az üzemek dolgozói, egyesületek tagjai végzik el azt a munkát, amit eddig mi csináltunk. De még ez a kisebbik baj. Beszélt még a házaló fény­képészek garázdálkodásáról is. Űton-útfélen lehet találkozni velük és tehetetlenek ve­lük szemben. Becsapják az embereket, rontják a szövet­kezet becsületét. — De nem túlzás — mon­dotta —, ha azt állítom, hogy Cegléden legalább negyvenen kontárkodnak fényképezőgép­pel. Minden szakmai tudás nélkül, képesítés híján veszik kézbe a fényképezőgépet. Gyorsak, frissek, az ismeret­ségük és összeköttetésük fel- használásával veszik el szö­vetkezetünk tagjai elől a ke­nyeret. Persze a gyereknek az a neve, hogy csak önzetle­nül csinálják vagy még szeb­ben hangzik az, hogy aján­dékképpen és legfeljebb az anyagfelhasználás címén fo­gadnak el négyven-öiven fo­rintot. Áldott méltányosság. De érdemes lenne megmon­dani a megrendelőknek, hogy a szövetkezet árai sokkal ala­csonyabbak és szakszerű, be­csületes munkát végeznek a tagok. Befejezésül még egy példái is mondott. Az egyik óvodá­ban évzáró ünnepély volt. A vezető óvónő igen kedvesen meghívott bennünket azért, hogy az ünnepély egyes rész­leteit megörökítsük és termé­szetesen a szülők kívánsága szerint készítsünk felvételeket az apróságokról. Riportgéppel kiment az egyik kartársunk és nem kevesebb, mint hét kontárral állt szemben. Per­sze mind csak azért ment ki, hogy a gyerekeit, az ismerő­sök gyerekeit, a kedves szom­szédok gyerekeit fényképezze. Akármilyen hihetetlenül hangzik, a hivatásos fényké­pész fotografált legkeveseb­bet. A kontárok olyan jóked­vűen dolgoztak, mintha nem is ingyen ajándékképpen csi­nálták volna a felvételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents