Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

1960. JŰNIUS 29. SZERDA ™&€irkm S El tsz útból as akatltílyokkal! Nemreg Írtunk arról, milyen nagy eredményeket hozott a Ganz Árammérőgyárban a dol­gozdk bevonása az ötéves tech­nológiai fejlesztési terv elké­szítésébe. Hogy ez megvaló­sult, nagymértékben a párt­végrehajtóbizottság, de vala­mennyi kommunista munkájá­nak köszönhető. Úgy látszik, ahol egyszer valójában meggyőződnek róla, mit is jelent tulajdonképpen a szavakban már annyira elkop­tatott kollekív erő, nem tud­nak lemondani róla. így van ezzel a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár pártbizottsága is. Az ötéves technológiai terv elkészítésének egyes folytatá­saként most azt vizsgálták meg, mi a helyzet az újítások körűi. A vizsgálat tapasztala­tait végrehajtó bizottsági ülé­sen. beszélték meg a közelmúlt­ban. Hogy milyen nagy szük­ség volt erre a vizsgálatra, azt legjobban a bátran és teljes meztelenségükben feltárt hi­bák mutatják. Mielőtt azonban ezekről be­szélnénk, a tévedések elkerülé­se végett meg kell jegyezni, hogy a Ganz Árammérőgyárá­ban szép számai vannak újí­tók, dolgoznak is, mégpedig eredményesen. Tavaly például 144 újító munkáját fogadták el, vezették be a termelésbe. Az idén az első negyedévben már 62 újító dolgozott ilyen eredményesen. Tavaly közel másfélmilliós megtakarítást eredményeztek az újítások, az idei első negyedben pedig már meghaladják a félmilliót. Ez az eredmény nem rossz, de nézzünk csak néhány, a vizsgálat által feltárt hibát. Ha ezek nincsenek, jóval nagyobb eredményekről adhatnának számot. Megállapították például, hogy az esetek többségében az újító nem leap időben választ beadott munkájára. A szer­kesztési osztálynál, a főtechno­lógusnál, a technológiai osz­tálynál és a szérszámszerkesz- tésben gyakran elfektetik az újításokat. Ezt azzal magya­rázzák, hogy napi feladataik elvégzése mellett nem jut ide­jük az újítások véleményezé­sére. Ebben már lehet valami, azt azonban nehéz megérteni, hogy két-három hónap múlva írják rá az újításra, „egyetér­tek az előző véleménnyel”, vagy „kísérletre javaslom”. Úgy gondoljuk, az ilyen véle­mények megalkotásához há­rom hónapnál kevesebb idő is elegendő. A késve elbírált újítás is so­kat ér, ha nyomban bevezetik. Sajnos, sok esetben még az el­bírálás után is sokáig „pihen­tetik” az újítást. így történt ez az Óvári—Szilágyi-féle fröccs­öntött fékmágnessel is. A présöntő szerszám már ja­nuár 20-án készen volt. A félkész, beönthető mágnesek raktáron vannak. Présöntőgép kapacitás hiánya miatt azon­ban nem kerülhetett még sor az újítás alkalmazására, pedig negyedévenként körülbelül egymillió forint megtakarítást eredményezne! A mellőzés okaként kapaci­táshiányra hivatkoztak. A pártvizsgálat ebbe nem nyu­godott bele. Jól tették az elv­társak, mert legalább kiderült, hogy van e körül még más ok is. íme. Ha a vállalat el­kezdené az újítás szerint gyártani a fékmágnest, ked­vezőtlenül alakulna termelé­kenységi mutatója. A minisz­térium pedig jelenleg csak a termelékenységi mutatót fi­gyeli, hogy mi van mögötte, azt már kevésbé. Pedig hát ettől függ a prémium összege, az élüzem cím stb. Nos, ez már világos beszéd. (Érdemes­nek tartanánk, ha a KGM il­letékesei elgondolkoznának rajta.) A gyár előtt azonban állt még egy megoldási lehe­tőség: más vállalatnál elké­szíttetni ezeket a mágneseket, így haszonhoz juttatták volna a népgazdaságot és a pré­mium sem került volna ve­szélybe. Más, elsősorban az újítót érintő súlyos visszásságot is tapasztaltak. Németh József újító például keveselte újítá­sának első megtakarítási kalkulációját. Utánaszámolt, aztán reklamált. Kiderült, hogy újítása tízszer annyi hasznot hoz, mint amennyit először számoltak neki! Azóta ezt korrigálták, de az a tény, hogy másik, hasonlóan magas értékű újításnál is tapasztal­tak ilyesmit, arra enged kö­vetkeztetni, hogy az elbírálá­soknál ilyen értelemben sincs minden rendben. Akad még kisebb hiba, de ezeket a gyárban rövid idő I A Dunakanyarban és a Bör­zsöny északi oldalán ma már hagyományos a málnaterme­lés. A jól kezelt négyszáz négyszögöl málnásról könnyen 25—30 ezer forint bevételt is lehet biztosítani. A termelők az idén málnatermésüket csak­nem teljes mennyiségben le­szerződték a Pest megyei MÉK-<kel: összesen 280 vagonra kötöttek szerződést. Az idei termés kezdetben nagyon jónak ígérkezett, ké­sőbb azonban a hosszantartó szeles, száraz idő rontotta a terméskilátásokat. A múlt hét alatt kijavítjuk. Amit elmond­tunk, azért tettük, hogy másutt is kövessék a Ganz Árammérőgyár pártbizottságá­nak példáját, nézzenek alapo­san körül portájukon, tárják fel a fejlődést gátló hibákat és szüntessék meg azokat. A Ganz Árammérőgyárban az újításokkal kapcsolatban még az igazgató és a főmérnök is megkapta a kellő bírálatot. Egyikük sem foglalkozik ér­demben ezzel a nagyon fon­tos munkával. Az újítási fe­lelős például jelentette már nekik, hogy milyen sokrétű elfoglaltsága van. Ennek el­lenére még több munkát ka­pott. Helyesen teszik, ha szemé­lyekre való tekintet nélkül mutatnak rá a hibákra. Ez nem jelenti azt, hogy a meg­bíráltak rosszul dolgoznak, de figyelmezteti őket és fi­gyelmeztet másokat is arra, hogy sokkal körültekintőbben, előrelátóbban kell vezetniük, ügyeket intézniök. Biztosak lehetünk benne, hogy az őszinte, segítő szán­dékú bírálat nyomán sokat javul az újítási munka a gyárban. De mi azt is szeret­nénk, ha másutt is okulnának az elmondottakból és követ­nék a gödöllőiek példáját. végén, a pár napos eső, az utolsó pillanatban sokat javí­tott a helyzeten, s így remény van a becslések szerint arra, hogy a leszerződött málna­mennyiség megterem. Jelenleg napi 2—3 vagon málnát vásárol fel a MÉK. Ez a mennyiség a hét végére előreláthatólag napi 8—10 va­gonra fokozódik. A termelők érdekében illetékes szervek a málna árát az egész idényre változatlanul állapították meg. így a szerződéses „guruló” málna átvételi ára kilónként 11.50, míg az ipari minőségűé 8.50 forint. Az a termelő jár el helyesen, aki ezekben a na­pokban, guruló málnát szed, mert a szedéssel kapcsolatos többletmunka a három forin­tos árkülönbözettel bőven megtérül. A termés beérésé- nek előrehaladásával „guruló” minőségű málna szedésére egyre kevesebb lesz a lehető­ség. A szörp készítésére alkal­mas ipari málnát akkor taná­csos szedni, amikor már guruló-málna szedésére nincs mód. A kosdi, nógrádverőcei és kemencei termelők igen helyesen járnak el: termésük­nek 80—90 százalékát „guruló” minőségben 11.50 forintos áron adták át a MÉK-nek. Ugyan­akkor Bernecebaráti termelői „guruló” málnát egyáltalán nem szednek, illetve együtt szedik az ipari minőségűvel. Ebben az esetben természete­sen a MÉK csak az alacso­nyabb 8.50 forintos árat fizet­heti. SZENTLŐRINCKÁTA F. I. A moszkvai népgazdasági kiállításon a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia pavilonjában kiállították annak az auto­mata bolygóközi állomásnak a modelljét, amely lefény­képezte és a földre továbbította a hold túlsó feléről készült felvételt Megállapították a málna átvételi árát 11,50 forint a „guruló" és 8,50 forint az ipari málna szerződéses átvételi ára Szeretném, ha sokak nevé­ben megírt panaszomnak helyt adnának lapjukban. A váci uszodáról van szó, amit mind­nyájan nagyon szeretünk és szívesen is látogatnánk — ha a vize tisztább volna. De nem az, mert hetenként csak egy­szer cserélik és így a napok teltével mind zavarosabbá vá­lik. Csúnyán becsaptak Tavaly júliusban apósom te­henet vett a monori vásáron. Azt mondták, az állat egészsé­ges, nincs semmi baja. Otthon azonban nem akart enni. Az állatorvos azt mondta nem lát rajta semmi elváltozást. Ez év­ben elvittük a kötelező orvosi vizsgálatra, ahol az orvos azt a meglepő kijelentést tette, hogy az állat régóta gümőkó- ros. Szerintünk a tehén már tavaly is gümőkóros volt, ami­Megfékezték a „vörös kakast" Dömsödön Nem értjük, miért nincs uszodánk a Dunán: ott csábí­tanak a hűs habok, de füröd- nünk nem lehet, mert tilos. Magunk is belátjuk, hogy- élet- veszélyes. Azt hiszem, nem ke­rülne hihetetlen nagy költség­be, ha egy alkalmas ponton körülkerített dunai uszodát lé­tesítenének. Egy váci fiatalasszony kor megvettük. Lehet-e most kártérítést kérni? Ifj. Szilágyi István Nyáregyháza, Diófasor u. 123. ★ Minden kártérítési igényü­ket elvesztették, mert az állat megvétele óta több mint egy év telt el. A vonatkozó törvény a vétel megkötésétől számított 8 napon bélüli reklamálást szab meg. Közel harminc évvel ezelőtt alakult meg az önkéntes tűz- ottótestület falunkban. Mind­össze két kocsifecskendőjük volt. Ebben az időben szinte hetente kapott lángra egy-egy nádfedeles ház vagy mellék- épület. Ma már évi két-három tűzeset ha előfordul a faluban vagy a határban. Kisebb a tűz­TeljcMÍteflék veszély, mert a nádfedelű há­zikókat sorra váltják fel a cse­réptetős szép épületek, és a jól felszerelt tűzoltótestület meg­előző tevékenységet fejt ki_ A megfigyelők rendszeresen szemmeltartják körzetüket, különösen így nyáron, az ara- tási-cséplési munkák idején. Állandó torony és szertárőrsé­get tartanak. Biró Gábor Ráckeve Búcsúztak a kisóvodások Szombaton „ballagtak” a fel­szegi óvodások. A mesebei i'arázsvesszövel járták végig a jól ismert kertet, a termeket. ahol három évig játszottak, vi­dáman, gondtalanul éltek. Sír­tak a kisóvodások, de sírtak az óvó nénik is, akiknek úgy a szívükhöz nőtt valamennyi gyerek, mintha mind a saját­juk lett volna. Dankó Ilona óvónő Nagykőrös Sötét van, nem látok Ez a dal éppen a gödöllői Forint utcára illik. Este nem merünk végigmenni rajta, mert sehol egy villanykörte, amely az egyiptomi sötétséget eloszlatná. Múltkorjában meg­támadtak itt egy fiatal lányt, amint munkájából 10 óra után hazafelé tartott. Már a kör­zeti tanácsbeszámolón is kér­tük, gondoljanak ránk, eddig eredmény nélkül. Egy Pestre járó dolgozó nő Gödöllőről Az „Olvasók Fóruma” jú­nius 15-én foglalkozott a Sza­badság tér 4. sz. ház vízpa­naszával. A cikk megjelenése után 24 órával a községi ta­nács és az árammérőgyár ösz- szefogásával a ház motorját rákapcsolták a Ganz-vízre. így a régóta húzódó súlyos panasz megnyugtató elinté­zést nyert. Csiba József, Gödöllő Háztáji földet kérek Segítsenek dönteni Kelten vagyunk a feleségemmel, mindketten bejáró dol­gozók. Ö Kispestre jár, a szövőgyárba, én pedig még mesz- szebb, a Váci úti hajógyárba. Évek óta kelünk hajnalban és érünk haza késő este. Saját kis házunkban lassan idegenek vagyunk, hisz tényleg csak aludni járunk haza. Vasárnap fáradtak vagyunk ahhoz, hogy a kertünkkel bíbelődjünk, lassan olyan, mint a dzsungel. Anyósomék beléptek az egyik itteni tsz-be és azóta töprengünk, ne válasszuk-e mi is ezt az utat, hogyan jönnénk ki jobban. Saját földünk nincs, de azelőtt mindketten gazdasági cselédek voltunk, nem félünk a munkától. Egyik nap így, a másik nap úgy határozunk. Megszoktuk a gyárat, nagyon jó dolog a biztos kereset, az üzemi konyha stb. Viszont az utazással telik el az életünk. Gondolják el, napi hat óra nekem és az asszonynak külön- külön. Már azt se bánnám, ha valaki kimondaná a döntést helyettem, mert mi nem tudunk határozni. Ne haragudjanak, ha most nem írok nevet, de nem aka­rom, hogy beszéljenek rólunk. Egv nagvkátai házaspár Nyolc hold földdel és fel­szereléssel léptem be a Dó­zsa Termelőszövetkezetbe. Pa­naszom az, hogy nem kap­tam háztáji földet, azzal az indokolással, hogy 82 éves vagyok, leányommal közös háztartásban élek. Az igaz, hogy egy udvarban lakunk, de nem ők tartanak el. Iga­zolásul csatolom külön-lcü- lön névre szóló adóívünket. Özv. Faragó Sándorné, Nagykőrös, Mizsei u. 6. A tsz abban az esetben mér­et ki háztáji földet, ha a írosi tanács igazolja, hogy klóban külön háztartásban ;nek. Panaszával a városi ta- ácshoz kell fordulnia. Békastrand Pilisvörösvár nagy község, több mint 10 000 lakosa van. Kitűnő strandolási lehetősé­ge van a község békáinak. Ugyanis a milliós költséggel épített medencében ők úsz­„Jégszívű" fagylaltárus Aki vasárnap délután leül a Pálma Cukrász­da kerthelyiségé­ben, vidám gyere­keket lát besor­jázni. akik sírás­ra görbült szájjal mennek ki. Mi ennek a jelenség­nek az oka? Az, hogy a cukrász­dában nem szol­gálják ki az 1—2 forintos fagylal­tot kérő gyere­keket, csak azo­kat, akik asztal­nál ülve „rendel­nek”. Nehéz el­képzelni, hogy bárki kiadott vol­na ilyen rendel­kezést. Szerintem kényelemről, vagy talán éppen bor- ravalóvárásról van szó? J. Gy.-né, Gödöllő hálnak vidáman, az emberek nem. A strandot úgy építet­ték, hogy a vizet nem lehet lecserélni, így aztán inkább a falu végén levő életveszé­lyesen mély „Slöcsibe” jár­nak fürödni, ahol már nem egy halálos baleset is tör­tént. A községi tanács véle­ménye szerint a strandot nem érdemes üzemeltetni, mert nem rentábilis. Természetes, hogy nem rentábilis, ha ilyen elhanyagolt állapotban van. Feltétlenül találni kellene rá módot, hogy a kezdeti ráfi­zetéses időt más keretből pó­tolni tudják. Ezt követeli a lakosság és a közegészségügy érdeke egyaránt. Kozma Imre, Pilisvörösvár. MIKOR KAPHATÓ? Kérek részletes1 választ, kaphatok-e szülési segélyt? Férjem több mint egy éve tsz-tag. Most született máso­dik gyermekünk. Voltam a jogosult, mert hiányzik a kö­telező 80 munkaegységem. Marton Lajosné, Perőcsény. Börzsönyi u. 14. ★ Múlt vasárnapi számukban érdekes riportot olvastam a Váci Dunai Hajógyárról. Fény­képet is közöltek egy új típu­sú motorkerékpár oldalkocsi­ról. Kérem közöljék, kapható-e és mi az ára? Horeczky László Felsögöd, Árpád u.22. kötelező háromszori orvosi vizsgálaton. Beküldött ira­taimat a balassagyarmati SZTK-alközpont azzal az in­dokolással küldte vissza, hogy a segélyre nem vagyok Az SZTK elutasító válasza helyes volt. A szülő nő, ha maga nem is tsz-tag, de se­gítő csalódta, ként lega'ább 80 munkaegységet kell teljesí­tenie, hogy szülési segélyt kapjon. ★ A oldalkocsi a kereskedelem­ben még nem kapható A hajó­gyár most készítette el a min­tapéldányt, így sorozatgyártása csak későbbre várható. Tiszta vizet — az uszodába! * Gyorsan tető alá kell hozni az Újvilág Tsz 52 férőhelyes j istállóját, mert rövidesen jelentősen megnő a törzsköny- \ vezeti tehénállomány : Szülési segély

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents