Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

MST

»lEcr

I960. JŰNIUS 29. SZERDA

inusból a szocializmusba való átmenete formáiról is. „A jelenlegi viszonyok között az élcsapat vezette munkásosztálynak egy sor kapitalista országban megvan a lehetősége arra, hogy ... megtörje a reakciós erők ellenállását és megteremtse a szocialista forradalom békés megvalósításához szükséges feltételeket.” Egyszersmind azonban számba kell venni azt a lehetőséget, hogy a munkásosztály nem békés úton vívja ki a győzelmet a szocialista forradalomban.

A jelen találkozó résztvevői a mélységes megelégedés érzésével állapítják meg a szocialista rendszer valamennyi országának a gazdaság és a kultúra fellendítésében, a társadalmi és államrend erősítésében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében elért hatalmas sikereit. Napról napra fejlődik és erősödik a szocializmus országainak nagy összefogása. A szocializmus tábora erejének virágjában van. E tábor hatalmas és mindinkább növekvő hatást gyakorol az emberiség egész fejlődésére. A Szovjetunió és a. népi demokratikus országok sikerei harcra lelkesítik a kapitalista országok munkásosztályát és valamennyi dolgozóiát a létérdekeiket fenyegető kizsákmányolok ellen, a békéért és a szocializmusért.

Az értekezlet résztvevői kijelentik, hogy a kommunista és munkáspártok a jövőben is erősítik a szocialista világrendszer országainak összefogását és mint szemük fényét óvják egységüket a népeit békéjéért és biztonságáért, a marxizmus—leninizmus nagy ügyének diadaláért vívott harcban.

Bukarest, 1960. június 24. az Albán Munkapárt a Bolgár Kommunista Párt Csehszlovákia Kommunista Pártja Kína Kommunista Pártja a Koreai Munkapárt a kengyel Egyesült Munkáspárt a Magyar Szocialista Munkáspárt a Mongol Forradalmi Párt Németország Szocialista Egységpártja a Román Munkáspárt a Szovjetunió Kommunista Pártja a Vietnami Dolgozók Pártja

A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, az Albán Munkapártnak, a Bolgár Kommunista Pártnak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának, Kína Kommunista Pártjának, a Koreai Munkapártnak, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Mongol Népi Forradalmi Pártnak, Németország Szocialista Egységpártjának, a Román Munkáspártnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Vietnami Dolgozók Pártjának képviselői elhatározták, hogy bukaresti tartózkodásuk alatt eszmecserét folytatnak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a testvérpártok számára ebből adódó következtetésekről.

Az értekezlet résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy a nemzetközi események egész menete és a szocialista világrendszer országainak fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberében Moszkvában elfogadott nyilatkozat és békekiáltvány marxista—leninista tételeinek helyességét.

A találkozás résztvevői hitet tettek a nyilatkozatban és a békekiáltványban, a mai kommunista és munkásmozgalom chartájában, c mozgalomnak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harci programjában foglalt alapelvek mellett.

A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői vallják, hogy a nyilatkozat és a békekiáltvány valamennyi következtetése, így a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről, a háborúknak korunkban való elkerülhetőségéről szóló következtetés, valamint az a következtetés, hogy a népeknek meg kell őrizniük éberségüket a háborús veszéllyel szemben, minthogy az imperializmus létezése talajt teremt az agresszív háborúk számára — teljes mértékben alkalmazható a jelenlegi helyzetre is.

,.A kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik — hangsúlyozza a nyilatkozat. — Az összes békeszerető erőkkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek a háborúk elhárítása érdekében.”

A nyilatkozat fontos következtetést tartalmaz a különböző országoknak a kapitalizMegindult a hajsza a japán tüntetők ellen—a tüntetések folytatódnak halogató taktika az új miniszterelnök kijelölése körül

Tokióból érkezett jelentések szerint a japán rendőrség kedden megkezdte a tüntetések [részvevőinek összefogdosását „letartóztatási parancsra'. Mint ismeretes, a tüntetések közben letartóztatottak száma — a rendőrség bevallása szerint — több mint másfélezer.

A „letartóztatási parancscsal” indított hajsza első áldozata 11 szakszervezeti tag, akik részt vettek a június

10-én Tokióba érkezett Hagerty amerikai szóvivő fogadtatására rendezett tüntetésben, továbbá három ifjúsági vezető, akik június 15-én a parlament előtt tüntettek.

A rendőrségi hajsza ellenére folytatódik a japán ifjúság tiltakozó-mozgalma. A japán ifjúság hatalmas taglétszámú szervezete, a Zengakuren-szö- vetség tagjai elhatározták, hogy kedden két csoportban tartanak tüntető felvonulást a parlament, a Liberális Demokrata Párt központja és a külügyminisztérium, illetőleg Kisi hivatalos lakhelye és a rendőrség központja előtt. A két menetben részvevő mintegy 30 000 diák tiltakozik az ellen, hogy Kisi mindenféle fogásokkal késlelteti bejelentett lemondásának valóraváltását és mindenáron olyan liberális- demokratapárti kormányt igyekszik kierőszakolni, amelyet továbbra is irányíthatna a háttérből.

Eisenhoutor

., m t’fjm ufjtjzirú a itt"

itirol-fiflfii útját

Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower elnök hétfőn este rádió, és televíziós beszédben számolt be legutóbb) távol-keleti útjáról.

Félórás beszédében Eisenhower sajátságos „érveléssel” igyekezett hallgatóságát távolkeleti útjának „sikeréről” meggyőzni. Többek között elmondotta. hogy a Fülöp-szige- teken, Tajvanon, Okincván és Dél-Koredban tett látogatása. megszilárdította az Egyesült Államok kapcsolatait ezekkel a területeikkel. Azt állította továbbá, hogy az említett területek lakossága a látogatás alkalmából „újból tanúbizonyságát adta az amerikai néphez fűződő hagyományos, meleg barátságának”.

Eisenhower a iapán—amerikai szerződés törvénytelenül kierőszakolt ratifikálásáról — azt állította, hogy ez „jelentős győzelem a nemzetközi kommunizmus feleit” és azt a meglepő kijelentést tette, hogy a japán nép „nagy többsége szeretettel készült fogadására, s csupán egy kisebbség akadályozta meg a látogatást".

Az Egyesült Államok elnöke kommunistaellenes kirohanásokkal próbálta indokolni az amerikai kormánynak a szocialista országok ellen folytatott hidegháborús politikáját és a katonai erő fokozásának szükségességéről beszélt.

Bejelentette, hogy elnöksé- i gének hátralevő idejű alatt nem tervez újabb külföldi utazást, hozzáfűzte azonban, hogy mégis „bármely pillanatban kész külföldre utazni, ha ezt valamilyen, eV'rg r.crti látott fejlemény szükségessé tenné”.

Homályos formában érintette az elnök a csúcsértekezletek kérdését is és úgy igyekezett feltüntetni, mintha híve lenne a legfelső színtű „r.em hivatalos” találkozóknak. Ugyanakkor sietve leszögezte, hogy véleménye szerint „az ilyen találkozók nem tekinthetők nemzetközi megállapodások részletes kidolgozása hatékony mechanizmusának”.

Szólt végül Eisenhower a genfi leszerelési értekezlet munkájának felfüggesztéséről és „sajnálkozással” emlékezett meg Hruscsov szovjet miniszterelnök erről szóló üzenetéről.

mat nap

I960, június 29, szerda, Pé- ter-Pál napja.

A nap kél 3.19, nyugszik

19.45 órakor,

A hold kél 9.01, nyugszik 22.34 órakor.

Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, többfelé eső, zivatar. Mérsékelt északnyugati, nyugati, később délnyugatira forduló szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13— 16, legmagasabb nappali hőmérséklet 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: a hét második felében zivatarok.

— NAGY SIKERREL mutatta be az ipari vásáron a Kőolajipari Tröszt az új típusú gyalogjárdákat. Cegléd városa már ezt az új módszert alkalmazza és a zúzott kőből, bitumenből álló járdaburkolatot az idén négy-ötezer méter hosz- szúságban építik ki. Egy négyzetméter burkolat Ilyen módon kb. 50 forintba kerül, tehát lényegesen kevesebbe, mint a beton.

— PÁTY KÖZSÉG az idén is megrendezi a már hagyományossá vált mező- gazdasági kiállítást. A nagy érdeklődésre való tekintettel az idén a kiállítás területe már egy katasztrális holdra növekszik. Minden részvevő tsz. állami és kísérleti gazdaság külön pavilont állít fel. Az augusztus 2-án megnyíló kiállítással egyidőben járási paraszt- találkozót és úttörő-sparta- kiádot rendeznek.

— ÜJ VEGYESBOLTOT épít Lelkesen a földművesszövetkezet a lakosság társadalmi hozzájárulásával. Ennek eredményeképpen az építkezés háromszázezer forintos költsége 120 ezer forintra csökkeni.

— ISMÉT MÉRSÉKELTÉK az újbungonya árát az állami élelmiszerboltok. A darabos újburgonyát 3, az aprót 1,80, a nagyszemű barackot 8, az aprószeműt 5, a gyalult főzőtököt 3,50. a fejtett zöldborsót 9—10 forintért árusították kilónként.

— ÖTEZER FÁCÁN- és kétezer fogolytojást gyűjtöttek a szénabetakarítás közben a Tolna megyei vadászok. A tojásokat tyúkokkal költetik ki. A fácánokat addig nevelik, amíg repülni nem tudnak, a foglyokat pedig röviddel a kelés után szabadon engedik.

— SZEGEDEN megtették az előkészületeket, hogy a nyári ünnepi hetek idején megszabadítsák a várost a szúnyogoktól. Motoros fecskendőkkel rövidesen megkezdik a szúnyogirtást.

— VÁMOSM1KOLÁN a

földművesszövetkezet házilag áthelyezi, bővíti és korszerűsíti régi cukrászdáját, és kisvendéglővé alakítja át jelenlegi italboltját.

— A MEGYEI TANÁCS mezőgazdasági osztálya szerdán a Ceglédi Városi Tanges székházában közös megbeszélést tart a járási tanácsok főagronómusaival. Ezen a megbeszélésen értékelik az eddig végzett mezőgazdasági munkálatokat és foglalkoznak a soron következő feladatokkal.

— SZTÁLINV ÁROS idegenforgalma az utóbbi hónapokban jelentősen fejlődött. Az év eleje óta vendégeinek száma már meghaladta az ötvenezret. Köztük kétezerezázharmincnyolc volt a külföldi.

— A ZALA MEGYEI TANÁCS műemlék bizottsága négyéves terv megvalósításához kezdett, amelynek célja a göcseji építészeti remekekből összeállított szabadtéri múzeum létesítése. A népi műemlékek zalaegerszegi parkja előhírnöke az országos szabadtéri múzeumnak, amelynek tervét a Magyar Tudományos Akadémia készítette el.

— JÓL MÜKÖDÖ cementipari üzemet tart fenn a Taksonyi Földművesszövetkezet. Az üzem naponta 10—12 darab kútgyürűt vagy átereszt készít. Készítményei iránt igen nagy az érdeklődés a környékbeli termelőszövetkezetek és a lakosság körében.

A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA

18.35: Sárga Sárkány. Kínai kisfilm; 19.00: Mozart: Varázsfuvoia. Közvetítés az Állami Operaházból.

A kancellár elégedett a hódítókkal

A két beszéd annyira hasonlít egymásra, mint az ikertestvérek. Ugyanaz a témájuk, a szellemük, sőt még a szavak is egyeznek. S nehéz elhinni, hogy húsz esztendő, meg a második világháború választja el őket egymástól, a második világháború, amelyből a német államférfiaknak sokat kellett volna fanulniok.

Lám. mit mondott 1939-ben Hitler: „Míg az önrendelkezési jog nevében védelmet nyújtanak a primitív néger népeknek, addig a civilizáció magas fokán álló német néptől ezt a jogot megtagadják.”

S nézzük, mit mondott nemrég a szövetségi gyűlésben Adenauer kancellár: „Semmi mást nem akarunk, csupán azt a jogot, hogy saját sor- sunlcat meghatározhassuk, azt a jogot, amellyel Afrikában minden nép rendelkezik.”

A fasiszta Führer Ausztria megszállása és a Szudéta- vidék bekebelezése után beszélt az önrendelkezési jogról. S a Harmadik Birodalom e beszéd után rövidesen elhatározta, hogy leigázza Csehszlovákiát. maid kirobbantotta a világháborút.

Hogy mi következik Ade- nauernek az önrendelkezési jogról mondott beszédei után. a iövö majd megmutatja. Ám világos, hogv e beszédek mögött ugyancsak revansvágyó célok lappangónak.

A bonni militaristák egész propagandahadjáratot indítottak „az önrendelkezésért”. A szólóénekes szerepét a kancellár vállalta, a kórusban pedig részt vesznek az adenaueri politikát támogató összes reakciósok, kezdve a „Soldaten- zeilung” szerkesztőségében ülő nyílt revansisiáktól egészen a Brandt nyugat-berlini főpolgármesterhez hasonló jobboldali szociáldemokratákig.

A német revansisták számítása elég egyszerű: mivel tudják, hogy az önrendelkezési jog drága a népek számára, azért hát eltorzítják annak igazi értelmét és saját terveidhez próbál ják formálni. A sors iróniája folytán az önrendelkezés jelszavát éppen a német egység sírásói szeretnék kihasználni.

A háború után; években a bonni militaristák nem egyszer elárulták Németország nemzeti érdekeit. Adenauer ma is a német nemzeti érdekek elárulásának ugyanezt az irányvonalát folytatja.

Az amerikai televízió tudósítója nemrég ezt kérdezte Adenauertől: „Ön azt szeretné, hogv Nyugat-Berlinben megmaradjanak a hódítók ingáig'’ A kancellár így válaszolt: „ön most olyan kivételes eset szemtanúja, midőn a leiaázott valóban elégedett a hódítóval. Szüksén van rá. hogy as Egyesült Államok zászlaja ott lobogjon Nyugat-Berlin felett.”

S ez a kancellár merészel

„a nemzetek önrendelkezési jogára” hivatkozni! A kancellár az önrendelkezést úgy értelmezi, hogy „joga” legyen beavatkozni a Német Demokratikus Köztársaság belügyei- be. Egyáltalán nem zavarja őt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság lakossága már régen meghatározta sorsát. szilárdan a szocializmus útjára lépett. Adenauer a kaliforniai egyetemen felszólalva kijelentette: az „önrendelkezésre” azért van szükség, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban helyreállítsuk a „szabadságot”

Az „önrendelkezés” bonni élharcosainak valóban hitleri étvágyuk van. .,Minden német politikának, köztük a miénknek is a fő célja az egyesítés ... a szabadság feltételei és az 1937-es határok között.” így nyilatkozott Brentano, az NSZK külügyminisztere. A bonni terveket még ennél is őszintébben kifecsegi Hallstein államtitkár. A nyugatnémet monopoltőke hivatalos szócsöve, a Frankfurter Allgemeine Zeitung a következőképpen fejtette ki a „Hallstein-ter- vet”: az államtitkár megjelöli az előttünk álló út szakaszait — a szövetségi köztársaság csatlakozása a Nyugathoz, Németország kettészakítottságának megszüntetése, a szabad Nyugat-Európa és a bolseviz- mustól egészen az Urálig megszabadított Kelet-Európa egyesülése”. Lám, igy fest az

Adenauer-féle „önrendelkezés”, amely oly kísértetiesen emlékeztet Hitlernek és Göb- belsnek azon üvöltésére, hogy előre leéli nyomulni az Urálig.

A bonni vezetőkörök re- vansvágya Nyugat-Németor- szág katonai-gazdasági potenciáljának erősödésével, a nyugatnémet hadsereg létszámának növelésével és rakéta-, valamint atomf egyverrel való ellátásával egyenes arányban növekszik.

A német militarizmus politikusai és ideológusai éppen agresszív terveik álcázására csapnak most olyan nagy hűhót az „önrendelkezés” körüL

Az önrendelkezés azt jelenti, hogy a nép maga határozza meg sorsát, államának sorsát. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy az önrendelkezés elve elválaszthatatlan a népek más demokratikus követeléseitől és azoknak szerves része.

A utóbbi idők imperializmusának története megmutatta, hogy az imperializmus ideológusai az önrendelkezés elvét mesterségesen elszakítják a többi demokratikus követeléstől, s fügefalevélként használják fel agresszív terveik leplezésére. Hogy az „önrendelkezés” bonni hirdetői a pimaszságnak milyen fokára jutottak, kitűnik abból, hogy teljes mértékben helyeselték a Szovjetunió területe felett végzett amerikai kémrepülést. Lám,

így „értelmezik” Bonnban a népek szuverenitását és önrendelkezési jogát!

A Német Szocialista Egységpárt által kitűzött „német terv”, amely ma a német nép békéért és demokráciáért vívott harcának valóságos programjává vált, hangsúlyozza: „A német nép az önrendelkezés jogán elsősorban azt a demokratikus jogot érti, hogy minden körülmények között elhárítsa a háború előkészítését és magát a háborút.”

Az önrendelkezési jog ilyen értelmezéséből kiindulva Németország haladó erői követelték, hogy országszerte kérdezzék me« a népet, egyeiért-e az általános leszereléssel és az ENSZ alapokmányának elvein nyugvó béke- szerződés megkötésével.

A kialakult helyzetben a németek önrendelkezési jogának megvalósítása mindenekelőtt a német békeszerződés megkötését követeli meg, N. Sz. Hruscsov elvtárs 1960. január 28-án Adenauer kancellárhoz intézett üzenetében hangsúlyozta: „a Szovjetunió tettekkel bizonyítja be, hogy tiszteletben tartja a németek önrendelkezési jogát. Vegyük például a szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatát. Vajon a békeszerződés megkötése a jelenlegi helyzetben nem juttatná-e konkrét módon kifejezésre a németek azon jogának elismerését hogy nemzed fejlődésük útját maguk határozzák meg?”

N. Sz. Hruscsov Németország egyesítésének kérdésében a militarista demagógiát leleplezve rámutatott, hogy e feladat megvalósítása maguknak a németeknek az ügye. Ugyanekkor a nyugatnémet uralkodó körök a nemzetek önrendelkezésének elvét durván megsértve amellett kardoskodnak, hogy a németek szempontjából ezt az alapvető kérdést ne ők maguk, hanem más országok képviselői oldják meg. „Lényegében ön azt akarja — muta+ott rá Nyikita Szerge- jevics Hruscsov az Ade- nauerhez intézett levelében —. hogy egyes államok rá- kényszerítsék akaratukat más államokra, vagyis az önrendelkezés politikájával valami homlokegyenest ellentétes dolgot akar”.

A Szovjetunió következetesen sfkraszáll Németország békés, demokratikus fejlődéséért, a német nép azon jogáért, hogy sorsát maga határozza meg. A Szovjetunió a német békeszerződés megkötéséért és a berlini kérdés olyan módon való rendezéséért harcolva, hogy Nyu- gat-Berlint tegyék szabad demilRarizált várossá, tettekkel bizonyítja be: ragaszt kodik a nemzetek önrendelkezésének elveihez, tiszteletben tartja a német nép jogait és az4 a törekvését hogy külső beavatkozás nélkül maga határozza meg nemzeti fejlődésének útját

D. M.

a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek találkozójáról