Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

1960. JÚNIUS 28. KEDD nat WEC) Fridii J5 ßmiflntafnk C7'ih'irltóri c7Ínníjrlml tóim! óc m/órrnl Vasárnap este a Belügy­minisztérium Párizsban járt Duna művészegyüttesének mű­sorát tapsolta végig a gödöl­lői közönség a palotakerti szabadtéri színpadon. És a nyár további két hónapja is gazdag, érdekes programmal kecsegtet. Gödöllőn felpezs­dült a kulturális élet, a téli munka eredményessége és az „uborkaszezonnak” számító nyár munkaterve egyaránt erre mutat. Tavaly nyáron láttam elő­ször a fenyők közé beékelt szabadtéri színpadot. Három helységben jártam — Érden. Pilisen és Gödöllőn: náluk — és az övéket tartottam a leg­szebbnek, legnagyobbnak. Épp ezért bosszankodtam, hogy ez a színpad kihasználhatatlanul áll, míg ott, a másik két kis színpadon tevékeny és hasz­nos munka folyik. Tavaly Gödöllőn műszaki nehézségekre hivatkoztak. A színpad sem épült fel telje­sen — rohammunkával ké­szült el úgy-ahogy a megyei népitánc-feszliválra —, nincs meg a zenekar helye, nincs világítási berendezés, öltöző stb. Az érvek elfogadhatók vol­tak, de így, félig felépítetten is bűnnek tartottam a félkész színpadra hivatkozva, minden lehetőséget elvetni. Idén nem jártam Érden és Pilisen, nem tudom, a három színpad helyes kihasználását, munkájának színvonalát ösz- szehasonlítani — pedig érde­kes lenne, magától kínálkozik ez az összehasonlítás. De úgy érzem, elég érdekes az is, ha a nyári Gödöllőt hasonlítom össze önmagával, az egy év előtti nyári Gödöllővel. Még tavaly novemberben történt az alábbi eset. de a tények, a számok jelképpé emelik az egyszer előfordult történetkét. . , _ Idősebb, fejkendős néni ment a járási tánács díszter­mébe, ahol az irodalmi este­ket tartották. Odamegy a pénztárhoz, kéri a jegyet. — Két forint — mondja az alkalmi pénztáros. — Mindjárt lelkem — fe­leli a néni, komótosan elő­véve bugyellárisát. — Mind­járt lelkem — keresgél a pénztárcában. — Két forintot mondott? — kérdezi egyszerre lehangoltam — Igen — nyújtja a jegyet pénztárosnő —, tessék már elvenni! Sokan vannak — mutat a néni mögött felsora­kozó emberekre. A néni szeme elhomályoso­dik. — Jaj lelkem, nem tehe­tem, holnap kapok nyugdíjat, pedig úgy szeretném látni... csak egyhetvenem van — mu­tatja bánatos arccal a régi­módi erszényt. A pénztáros nézi és „hiva­talos” ábrázatán lassan szét­terül egy meleg mosoly. — Elég lesz ennyi. Tessék a jegye, néni. Eddig az eset. A számok azt mondják: a téli évadban, egészen idén májusig, húsz előadást (és jó előadást!) tartott a Juhász Gyula ne­vét viselő irodalmi színpad. Körülbelül négyezerhúsz je­gyet adtak el, ami előadá­sonként megfelel kétszázegy látogatónak. A járási tanács dísztermének kétszáztizenöt a befogadó képessége. 0 A nyári szabadtéri szín­paddal kezdtem: miért em­legetem itt a téli évad iro­dalmi estjeit? (Mellékesen megemlítem, hogy vidéken is tartottak négy előadást, ho>gy a Radnóti—Garcia Lorca es­ten zenekarral, énekkarral, balettkarral és színjátszók­kal együtt, összesen száz­tízen léptek fel, a nagynak egyáltalán nem nevezhető do­bogón.) A válasz egyszerű. Mert ha a téli műsorok szer­vezőit, szereplőit nézzük, rendszerint ugyanazokkal az emberekkel találkozunk. La­dányi István járási népmű­velésügyi felügyelővel, Híd­végi Nándor járási könyv­tárvezetővel, Martonyi Alf- réddal, a balettiskola veze­tőjével, Gödöllő előadói gár­dájával, balettiskolásaival — a székhely és a járás szín­játszó-, népitánc-csoportjai- val és énekkaraival. Persze a dolog másik oldala, hogy hiába gazdag a téli program, ha nyáron nem csinálnak semmit, mert csak a két szezon összehangolt, folyama­tos munkája tudja a nép­művelés művészeti ágazatai­nak eredményét és sikerét biztosítani. Miután a téli eredmények folytatásaként gazdag és reá­lis nyári munka Ígérkezik (ebbe természetesen beleszá­mítom azt a folyamatos ön­képzést, melynek hatása ott érződik az előadások jó és emelkedő színvonalán), nyu­godtan állíthatom, hogy Gö­döllőn nemcsak szeretik a népművelést, hanem — tu­datosan — azon fáradoznak, hogy megszerettessék mások­kal és gyümölcsöztessék má­soknál mindazt, amit tudnak és kikísérletezve megtanultak. badságolások idején nemigen lehet együtt tartani, rend­szeresen próbákra hívn; a színjátszókat. Alkalmi sze­replésekre azonban készen ál­lunk: vidám jelenetekből, énekszámokból, versekből, népi táncokból össze tudunk állítani egy-egy másfélórás műsort. A „nyári szünet” táb­la persze csak képletes, hi­szen (ha nem is olyan dús programmal, mint eddig) a nyári hónapokban is zajlik a művelődés falai között az élet. Júliusban itt rendezik meg a Dunakanyar Fotoklub fényképkiállítását a környék fotósai. Július 7-én szerepel a művelődési házban a Bel­ügyminisztérium művész- együttese. Augusztus 19-én a Liliomfival szerepel nálunk a Petőfi Színpad. Nagy érdeklődéssel várjuk a megye minden részéből összesereglő énekkar-vezető­ket. Itt, a váci művelődési házban rendeznek számukra kéthetes tanfolyamot az ének­karokkal kapcsolatos művé­szeti kérdésekről. Ezután a bábjátszó együttesek, és ké­sőbb a megyei népi tánc­csoportok vezetőit fogadja 2—2 hetes tanfolyam kereté­ben a váci művelődési ház. A nyári hónapokban ehát némileg módosul a művelődé­si ház megszokott programja — mondja befejezésül Sáfár György igazgató — a mező­gazdasági munkák és a sza­badságolások elvonják a szín­játszók, a népi táncosok, a kü­lönböző szakkörök rendsze­res látogatóit — helyettük a vendégek hoznak a falak közé eleven életet. Nyár végén aztán ismét in­dul — új erővel — a „nagy­üzem”. (k) A váci művelődési ház nyári programjából I Sáfár György, a váci műve­lődési ház igazgatója mesélik j — Szezonvégi jutalomkirán- ídulásképpen a csővári várat ; látogattuk meg a színjátszók - i kai és a képzőművészeti szak­ikor néhány tagjával. Pencen '•.megnéztük a környék tájrajzi : múzeumát, ahol Rád, Pane, i Kösd és Csővár régészeti •anyagát gyűjtötték össze. Az- ■ tán tovább autóztunk a festői : vidéken és felkapaszkodtunk ;a kecskevölgyből az 1448- ;ban épült hajdani csővári ; lovagvár romjaihoz. • — Mivel szerepeltek leg­;utóbb a színjátszók? : Hans Pfeiffer Lampion-ün- : nép című háromfelvonásos i darabját adtuk elő összesen : kétszer, kis közönségsikerrel. : Sejtettük előre, hogy nem : lesznek táblás házak, hiszen : két évvel ezelőtt előadták ezt i a darabot Vácott a Déryné ; Színház művészei is, mind- í össze 162 néző előtt. A nyolc ’év alatt összekovácsolódott ’színjátszó együttes tagjai ; azonban ragaszkodtak ehhez a [bonyolult és nehéz művészi ; munkát igénylő drámához. ; Valamiféle házi vizsgának 'tekintettük mi ezt. i — Most tehát kiakasztot- 'ták a „nyári szünet”-táblát? ; — Akarva, akaratlan ezt ■kell tennünk, hiszen a sza­kozó előadást. Ha sikerülne — jövőre — a jobb technikai adottságaink miatt — már többször jönnének és eljönne más színház is. És akkor Gö­döllő már amolyan második, kisebb Szeged lehetne ... Lapunk már megpendítette ezt az eszmét. Reális elkép­zelés: az 1961-es technikai fel- készültséggel már megoldható. Közel a fővároshoz, pompás környezetben felejthetetlen élményt jelentene egy-egy előadás — pestieknek, gödöl- lőieknek egyaránt. Ha a terv megvalósul, a nagy színházi előadások Gödöllő nyári programjában értékes bővítést, gazdagodást jelentene. De télen már ne­hezebb lenne a helyzet, ön­maguknak kéne a nyári elő­adásokkal még jobban fel­szított kultúrigényt az eddi­gieknél is tartalmasabban ki­elégíteni. Ladányi István mindezzel számolt. De nem fél (és a „gárdából" senki sem fél) a feladattól. Míg a már végleges nyári előadásokat sorolja, az ősszel induló irodalmi és zenei elő­adásokról, a Dankó-, Csaj­kovszkij-, Kosztolányi-, Ady-, Puskin- és Tagore-estekről be­szél. Murányi József Ladányi Istvánnál a fenyők ózonos illatát szív­juk a szabadtéri színpadon. A fiatalember (nemcsak „népmű­velési embernek” jó — vers- mondónak is tehetséges) a já­rási tanács támogatásáról be­szél, aztán mutatja, mi min­den épült itt az idei május végi népitánc-fesztiválra, a végleges színpadnyitásra. Kerítés, két pénztári kapu, két reflektortorony, világítási berendezés, ügyelőfülke. Kész már a zenekar helye, deszka fedi a színpad betonját. — Ezerötszáz embert nyu­godtan leültethetünk — mu­tat az ideiglenes, lóca szerű ülőhelyekre. — Persze, ötezer ember is el fog itt férni! Jö­vőre a megyei tanács segítsé­gével már szilárd és kényel­mes betonpadokat kapunk, felépítjük az öltözőket. Ehe­lyett például — mutat az üvegablakos bódéra — igazi, jól felszerelt ügyelőfülkénk lesz és kibővítjük a világítási berendezést. Ugyanis — fél­hivatalosan — megállapodás­féle született egyik nap pesti prózai színházunkkal: a nyár végén kihoznak egy klasszi­kus, igazi szabadtérre kíván­A ma társadalmának kérdéseiről szobák a játékfilmek » Messze földekre kalauzolnak a rövidf ilmek - Mit láthatunk a mozikban júliusban? A júliusi filmújdonságok ér­dekessége, hogy a ma társadal­mának kérdéseiről szólnak a nézőkhöz, s új, ismeretlen vi­lágokat, messze földeket mu­tatnak be. Az NDK filmgyártá­sának Fehér vér című alkotása — amelynek szereplői magyar színészek tolmácsolásában szó- | latnak meg — egy család éle- | tét ábrázolja: milyen veszé- i lyekkel jár, milyen katasztró- í fákat okozhat a radioaktív i fertőzés, az atomsugárzás. Az ; ítélet magánügyben — ugyan- ; csak Defa film — társadalmi i kérdést boncolgat, egy házas- i ság felbomlásának történetét • mondja el a válásig. ; A szovjet filmművészetet ; három alkotás képviseli. A : Szomjúság című film, a máso­• dik világháborúban a fasisz- ! fáktól körülzárt Odesszában : játszódik, a Lány a viharban egy orosz asszony életútját; mutatja be a Nagy Októberi j Szocialista Forradalomtól a j második világháború napjáig: j a Szultán a fogságban című; szovjet fiim története pedig tá- j vol korokban játszódik, akkor, j amikor egyiptomiak zsákmá- j nyoltak Grúziából rabszolga- ] kát. A játékfilmekkel együtt mű- i sorra tűzött rövidebb lélegzetű i újdonságok közül a Görög or-; szági képek című magyar filmj Görögországról, a Napsütötte \ partok című szovjet film a | Szovjetunió távoli tájairól ad | majd érdekes, színes képet. A j magyar filmgyártást ezenkívül’ a Mikszáth-évfordulóra készí-j tett népszerű tudományos, is-1 meretterjesztő film képviseli,! amely eredeti dokumentumok-! kai és a nagy író műveinek! egy-egy jelenetével mutatja be! Mikszáth Kálmán életét. REFLEKTORFÉNYBEN: Bodor Tibor a z Egyetemi Színpad Ju- éi hász Gyula-estjének szü­netében beszéltem először Bo­dor Tiborral, a Madách Szín­ház népszerű művészével, él­vonalbeli szavalóművész gár­dánk egyik kiemelkedő tagjá­val. A csendes, szinte zárkó­zott természetű művész a leg- szívélyesebb készséggel állt rendelkezésünkre, amikor meg­kértük beszéljen munkássága_ ról, mondja el eddigi pálya­futásának lényegesebb állomá­sait, valamint további terveit. Bodor Tibor minderről így vall: — Kiskunhalason születtem. 1921-ben. Édesapám szigorú elvek szerint nevelt, színészi hajlamaimról hallani sem akart és csak édesanyám áll­hatatos harca után adta bele­egyezését. Így hát 1938-ban felvételre jelentkeztem a Sze­gedi Színiiskolára. Nagyon nagy lámpalázzal küzdöttem és bizony első felsülésem Pe­tőfi: Füstbe ment terv című verséhez fűződik. Azonban Kiss Ferencnek az akkori vizsgabizottság elnökének na- \ gyón tetszett ijedtségem és : zavarom, jóformán pz segített | ahhoz, hogy felvettek. 1941- ; ben, húszéves koromban nyer- '• tem el a diplomát és a Sze- • qedi Nemzeti Színház szerződ- ! tetett. Katonai szolgálatom. \ majd a hadifogságból való ! hazaérkezésem után további f állomáshelyeim a pécsi Nem- j zeti Színház. Madách Színház \ szegedi Nemzeti Színház, mául t a budapesti Nemzeti Színház, míg jelenleg újra a Madách Színház tagja vagyok. Ttodor Tibort mint előadó­id művészt is nagyon jól is­meri a közönség. Kellemes tónusú hangját, szép beszédét a rádiójátékokból, verses mű­sorszámokból rendszeresen halljuk. Megkértük a művészt, beszéljen arról, ami az ö szí­véhez is nagyon közel áll — a versmondásról. — Már négyéves koromban nagy érdeklődéssel hallgattam 85 éves dédapám szavalatait. Hihetetlennek tűnik, de az én világtalan dédapám kívülről tudta a Toldit , szintén hiba nélkül. Diákkoromban az is­kolai rendezvényeken, ünnep­ségeken rendszerint én szaval­tam. Aránylag rövid idő alatt j tanulom meg a szöveget, de a: kidolgozás a komolyabb fel-; adat. Vörösmarty Mihály Vén cigány című versét 18 évig csiszoltam, formáltam, míg végre pódiumra vittem. Na­gyon szeretem a szomorú tó­nusú verseket, mint például Tóth Árpád A Palace-ban cí­mű versét, vagy Juhász Gyula Anna siratásait kifejező gyö­nyörű ciklusait. Bodor Tibor az Egresi Gá­bor művészeti klub előadó­művészeti körének vezető ta­nára. Kitűnő pedagógus. Ta­nítványai rajonganak érte. Erről a munkájáról így nyilat­kozott a művész: — Az Egresi Gábor klub is igen nagy szolgálatot tett vers­mondói kultúránk érdekében. A tanítványok nagy kedvvel és érdeklődéssel fordulnak e művészeti ág felé és sok te­hetség kerül felszínre. Nem maradhat el a kérdés: mint színész, milyen szerepre vágyik és mint előadóművész­nek, milyen tervei vannak? — Szeretném egyszer elját­szani Lear király címszerepét, ez áll legközelebb elképzelé­semhez. S mint előadóművész, nany kedvem volna felkeresni a legeldugottabb kis falukat, honfi a ftp*al varasrinyerekek között elhintsem a magyar költészet legcsillogóbb gyöngy­1 f i úgy érezzük, hogy igazi i** művész számára ennél szebb feladat vz,„ »<; tehet. Fekete József Pál Mihály gyömrői szobrászművész alkotása 99A mi Mikszáthunk66 A szegedi Tiszatáj emlékkönyve Mikszáth Kálmán halálának félszázados évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek­ből Szeged méltóképpen vette ki részét: a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár legújabb kötetét szentelte emlékének. A rend­kívül nagy gondossággal és ízléssel kiállított könyvecske A mi Mikszáthunk címet vi­seli és ez a hangulatos cím tökéletesen megfelel a jól megszerkesztett tartalomnak és az irodalomtörténeti való­ságnak. Szeged joggal tekint­heti sajátjának is Mikszáth Kálmánt, aki egészen fiatalon, írói pályájának legkezdetén került újságíróként Szegedre és két és fél esztendőt töltött a város falai között 1878-tól 1880-ig. így szemtanúja és krónikása lett a város 1879. évi szörnyű katasztrófájának, amikor a megáradt Tisza va­lósággal elsöpörte a föld szí­néről az Alföld ősi metropoli­sát. A mélységes emberi rész­vétnek is volt szerepe abban, hogy az író és a város között holtigtartó, szoros, baráti kap­csolat szövődött, de kétségte­len, hogy Szeged, a szegedi levegő, Szeged népének lelke igen sokban hozzájárult Mik­száth Kálmán írói egyéniségé­nek kialakulásához. Amit^ itt szívott magába, az kiérződik szinte valamennyi későbbi al­kotásából. Mikszáth maga is némileg szellemi szülővárosá­nak tekintette mindig Szege­det, hiszen írói pályája tulaj­donképpen innen indult eh „A mi Mikszáthunk” szer- : kesztője. Nacsády József, a kis ; könyvecskében azokat a Mik- ; száthról szóló régi írásokat [kötötte színes bokrétába, ame- | lyek szegedi írók tollából ke- | rtütek a szegedi úiségok ha­sábjaira 1880 és 1910 között. : Mikszáth Szegedről történt i távozásától utolsó szegedi lá- itogatásáia Tömörkény István. [Móra Ferenc. Juhász Gyula. ; Cserzv Mihály (Homok) írásai ! mellett helyet kaptak a ’ könyvecskében a többi szegedi ,,skriblifex”-ek is és minden írás ad valamit a Nagy Palóc írói és emberi portréjához. A szegedi könyvecskének talán ez a legfőbb értéke és szerkesztőjét, kiadóit a szép munkáért föltétlenül megilleti a Mikszáth-kedvelő magyar társadalom hálája és elisme­rése. M. L. ! Absztrakt „művészet“ ! ! A californiai Valisia vá- !ros bírósági épületének fűtő- j házában Russel Mustár portás Jegy darab fémhulladékot ta- ! Iáit, amely nagyjából egy : macska alakjára emlékezte- í tett. Tréfából egy talapzat­ára hegesztette a fémhulladé- ! kot, belakkozta, majd beküld- ; te a legközelebbi művészeti í kiállításra. Tréfája nagysze- } rűen sikerült: a zsűri a „mű ; alkotóját a művészet terén ; szerzett különleges érde- Jmeiért” nagydíjjal tüntette l ki­\\\\\\\\\\\\\\\V ! NÉMET MŰVÉSZETI | KIÁLLÍTÁS OSTRAVÁBAN í A csehszlovákiai Ostravá- ; ban kiállítás nyílt „A XX. ! század német művészete” cím- ; mel. A kiállításon Max Lie- \ bermann, Lovis Corinth és ; Käthe Kollwitz művei látha- í tők. í v\\\\\\\\\\\\v\\v \ Az olasz filmszínházak 1959/ J60. évi most záruló évadjá­éban a legtöbb bevételt az Édes Jelet című film érte el. éspe­dig 713 millió lírát A máso- Jdik helyre a Valakinek mele- gén tetszik című film került, ^475 millió líra bevétellel, mfg harmadik helyet A nagy há­jború című film nyerte. 370 \ millió lírás bevétellel. TÁNCOLÓ LÁNYOK

Next

/
Thumbnails
Contents