Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

IV. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1960. JÜNIUS 26. VASÁRNAP Utazik külföldre a borsó és az újburgonya Megoldódik az arató« gondja MEGDICSÉRJÜK A MÉK nagykőrösi kiren­deltségének helyettes veze­tőjével, Bodzsár Béla elvtárs­sal beszélgettem. — Milyen mezőgazdasági termékeket vásárol fel a vál­lalat? ■— kérdezzük Bodzsár elvtórstól. — Mindig a „műsoron levő” mezőgazdasági termékeket. Van azonban egy kis meg­i kötésünk is. Például olyan í zöldségféléket (paradicsom, ; paprika, uborka, zöldbab, j borsó), amelyek a gyár pro- ; fiijába tartoznak, nem vásá­rolhatunk fel. Ezekből a termékekből a felesleget a gyár átadja a vállalatunknak, és mi továbbítjuk az ország kü­lönböző részébe, sőt kül­földre is. A gyártól való függő vi szuny a magyarázata annal hogy a vállalat forgalmána legnagyobb része külföldr irányul, 'vagyis exportra. A említett zöldségfélékből primőrt ugyanis a gyár ner dolgozza fel. Ezeket az áru kai átadja a MÉK-nek mind addig, míg a felvásárlási á a természetes áresési . folya mat miatt kedvezővé nem vá lik a gyári kalkuláció szá mára. A gyártól átvett gyű mölcs- és zöldségfélét a MEl — ha minőségileg megfelel — exportálja, — Mi volt a legnagyobb té tel eddig, amit külföldre szál lítottak? — Tizenöt vagon borsóbe 13 vagonnal exportáltunk. Burgonyából — ez megle­pő mennyiség —, 11 va­gonnal küldtünk kül­földre. Egyedül szamó­cából volt 50 százalékos exportunk a minőség miatt. Ennek oka pedig a kedvezőtlen időjárás volt. Melyik országokba irányul az export? — Népi demokratikus or­szágokba és nyugati orszá­gokba egyaránt szállítunk. — Honnan vásárolnak fel termékeket? — Területileg Jászkarajenö, Törtei, Tetétlen. Nagykörös és környéke a felvásárlásunk főbb bázisai. A termékek ed százalékát a termelőszövetke­zetek adják. — Mi a terv a jövőre néz­ve? — Fokozni kívánjuk az exportot. A tervbe vett 180 vagon paprikából 150-et külföldre szállí­tunk. a paradicsomot és szilvát pedig teljes egé­szében exportáljuk. Az export fokozását szo­ciális érdekek teszik szük­ségessé. A külföldre szállí­tott mezőgazdasági terméke­kért az ország fontos valu­tát kap, ezért sokszor az ex­portot a helyi érdekek elé helyezik. Természetesen a vál­lalat mindent megtesz, hogy a helyi lakosság érdekeit ki­elégítse. A MÉK nagykőrösi kirendeltsége 15—20, sőt sze­zon idején ötven vagon árat is képes csomagolni és szál­lítani. Nagy Éva A VASÁRNAP SPORTJA A Nagykőrösi Kinizsi I. csapata barátságos mérkőzésen látja ven­dégül a Kecskeméti Légierők egyesületét. A mérkőzés kezdete délután fél 6. Előtte a Nagykőrösi Kinizsi II. mérkőzik a szovjet helyőrségi válogatottal. ■k Délelőtt 11 c akor a Kinizsi sportotthonban rendezik meg a megyei válogató birkózó-versenyt, melyen a megye legjobb birkózói találkoznak. Ezen a versenyen dói majd el, hogy kik alkotják Fest megye birkózó válogatottját. ★ Délelőtt 10 órakor a béke kupa keretében látja vendégül a posta sakkcsapata a dunaharaszti sakko­zókat. A mérkőzés hat táblás lesz. —• Holnap kezdi meg az áru­sítást a Petőfi Termelőszövet­kezet régi patika helyén létesí­tett standja. Vásárolhat itt a város lakossága friss zöldséget, gyümölcsöt, sőt tejet és tojást is! — A mosólevet az utcára ön­tötte Katona Ernőné Arany János utca 19. szám alatti la­kos. A szabálysértési hatóság ezért ötven forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. — A jelentős fagykár ellené­ire is jó termés Ígérkezik ba- jrackból az állami gazdaság | gyümölcsösében. Négy vagon- l nyira számítanak, melyet a * MÉK-nek és a konzervgyár­ínak szerződés keretében szál­lítanak le. ; — Hozzáfognak a napokban ! a központi cukrászda régi he­lyiségében létesítendő önki- ! szolgáló cipőbolt berendezésé- ! nek kivitelezéséhez a Faáru- lés Dohányzócikkgyártó Válla­ltat dolgozói. Az átadást július ! végére tervezik, s remélhetőleg ! a 70 ezer forintos, korszerű üz- | letberendezés a vállalat által í eddig készítettekhez hasonlóan [minden ízlésnek megfelel. I 1 — Huszonöt-harminc ezer í forint értékű lószerszámot, : szíj felszerelést készít havonta ! a Mezőgazdasági és Faipari jKtsz szíjgyártó részlege. Ni- igyobb megrendeléseket a Io- ; vakkal rendelkező fuvarozási í és egyéb állami vállalatoktól i kapnak. — Szarvasmarháit hosszú : kötélre eresztve a kocsihoz í kötve haladt a Gát-oldalon, s : közben legeltette a termelőszö- ; vetkezet tagjai által bérbevett kaszálókat Kovács István Bál­vány utca 6. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság ezért háromszáz forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. — Ezen a héten tárgyalja a városi pártbizottság Nagykőrös kulturális helyzetét. A város egyes intézményeinek, üzemei­nek részjelentése alapján készí­tik el az összefoglaló jelentést, mely a tárgyalás alapját képe­zi majd. Megvitatják a kultúr­otthon. a mozi munkáját, a gazdakörök tevékenységét, az üzemek, tsz-ek kulturális éle­tét. patok alakultak a sürgős | munkák elvégzésére. Most i már azonban, “hogy az aratás j megoldottnak látszik, ezekre ‘ a munkákra nincs szükség, j Ezért csak akkor veszik a fel- j ajánlott segítséget igénybe, ! ha előre nem látott probléma nehézséget okozna. Igen ör­vendetes. hogy tsz-parasztsá- gunk belátta, elsősorban ne­ki magának kell a mezőgazda- sági munkákat elvégezni. Ami a növényvédelmi mun­kálatokat illeti, nagyobbrészt | ezek is befejeződnek a héten, j így ezek sem fogják zavarni j az aratást. < Az aratással egyidőben < csupán a kertészeti növények ! és a gyümölcsök szedése fo- J lyik majd. Ezeket a munkákat! azonban nem lehet máskorra i halasztani. A több mint nyolcezer hold gabona aratása te­hát ilyen módon végbemegy majd. Az aratási munkák ter­melőszövetkezeten belüli meg­oldása nemcsak azért jelen­tős, mert maguk, a tsz-tagok végzik el, hanem azért is, mert megmutatja, hogy a tsz- tagok — ha kell más munká­kat is el tudnak majd maguk végezni maradéktalanul. Gondok a kerékpár körül A szomszéd városokból is szívesen keresett hely a strandfürdő, az előtte levő ke­rékpárpark is ezt bizonyítja. A múltkor jegyet akartam váltani a gőzfürdőbe, tehát fel­kerestem a strand pénztárát, mint közös pénztárt. A vil­lanyoszlop hirdető táblájáról tudomásul vettem, hogy a ke­rékpárt a fához, támasztani tilos. Nyomban hozzá is tá­masztottam az akkor még meglevő kerékpártartóhoz, ahonnan a hintázó gyerekeket leszállítottam. Alig lépek a pénztár felé, hallom a kerék­párőr harsány hangját, hogy oda sem szabad támasztani. Mit tegyek most? Adjam be a megőrzőbe, amíg megváltom a jegyet? Néhány napja már a téve­désre csábító kerékpártartó el­tűnt a bejárat mellől. Újra je­gyet váltottam és egy kedves, hang figyelmeztetett, hogy i hagyjam kint a gépet az út-: szélen vagy támasszam az út-; menti fának. (Arra nem érvé-: nyes a tilalmat jelző felirat: szövege? Oda lehet támaszta-| MŰEMLÉKEINK REJTVÉNYPÁLYÁZAT 20. szám Szabadon álló, egy traktusos kúria, épült a 19. század ele­jén. Keleti homlokzatának jel­legzetessége a két, nyolcszögű szabadon kiálló könyvtárhelyi­ség, amely az íves tornác egy- egy ívébe van ékelve, úgyhogy rajtuk kívül két-két, közöttük öt kosárgörbe záródósú ív ké­pezi a tornácot. E helyiségek barokk-sátor tetővel vannak lefödve, tetején copffüzéres vázával. Udvari ablaki szép, copfstílusú vasrácsokkal. Az 1836-os görcsmirigy (cholera)-járvány Nagykőrösön Javaslat hideg víz készítéséhez meleg', ragadós. Ki hülvén a halott, ki kell füstölni a la­kást tüzes téglára csepegte­tett eczettel. A nyújtózta­tok akkor kezdjenek munká­hoz. Tanócsoltatik azonban, hogy elébb kezeiket, s szá­jukat mossák meg boreczet- tel. Vinni a halottat jobb volna kocsin, mint karon. Mivel a test szagából köny- nyen elkaphatni a nyavaját. 5, Temetés után a succes­sorok ne essenek neki mo­hán az osztozásnak, kivált a torba ne dorbézoljanak. Mi­vel a tapasztalás azt tanít­ja, hogy ebből sok halálok következtek. Hanem szellőz­tessenek ki minden házbeli bútort legalább is tíz na­pig és azután kezdjenek az osztozkodáshoz. Mert a nya- vaja oka elrejtőzik minden­féle ruhaneműk között és csak a nap sugári és a levegő emésztheti azt el, ha mes­terséges chlor mosogatással élni nem akarunk. Nagy-Kőrös 1836. szept. 3- án. TANÁRKY JÁNOS m. k. orvos doktor és szabados, N.-Kőrös városának első fizetett orvosa.” ni, csak ahová én akartam el- helyézni az volt a hibás?) Ezekután, hogy igen szabályo­san járjak el, lefektettem a sé­tány szélére a földre. Oda ta­lán szabad tenni, nem rongá­lok semmit. A jóhiszeműsé­gemből azonban felébresztett néhány ifjú érces hangja, mert ők a járda mellett óhajtottak kerékpározni. Természetesen zavarta á közlekedésüket a földön fekvő kerékpár. Most teljesen tanácstalan va­gyok. Mit csináljak a kerék­párral, ha csak néhány pilla­natra állok meg a strandpénz­tár előtt? Járjak gyalog vagy ejtőernyővel közelítsem meg az ajtót, hogy senkit ne zavar­jak? Az ilyen futóvendégek részére nem lenne mégis jó a leszerelt kerékpárlartó vissza­állítása? Mezősiné Turistának lenni jaj, de jó... Társi Jánost. a ládagyár munkásőr-dolgozóját. 1957 óta tagja a nagykőrösi alakulat­nak. s feladatát az 1959—60. kiképzési évben példamutató­an, fegyelmezett magatartás­sal végezte el. Különösen ki­emelkedő eredményt ért el a lőkiképzésben és a harcászéi­ban, szolgálatáért zászlóaljpa­rancsnoki dicséretben része­sült. A díszes emléklapot a párt- alapszervezet taggyűlésén is ismertették. Köszönet és dicséret illeti úgy a munkahelyén, mint a munkásőr-alakulatban végzett hasznos és kiváló munkájáért. r p ermelőszövetkeZeteink J. központi problémája ma az aratás. Nemcsak azért, mert most kell elvégezni, hanem azért is, mert a nagy területű gabonatáblák learatása sok munkát, időt, embert igényel. A város határában 8064 ka- tasztrális holdon van aratni- való gabona. A gépállomás csak 1800 holdat tud vállalni, mert gépparkja ennyire ad le­hetőséget. Ez a helyzet indította a vá­ros termelőszövetkezeteit ar­ra, hogy súlyponti kérdéssé tegyék az aratást, és hogy kü­lönböző értekezleteken vitas­sák meg a problémát. A bri­gádértekezleteken, KISZ- és pártösszejöveteleken azt a gondolatot vetették fel, hogy meg kell győzni a tagokat: vállalják el azok az aratást, akik ősszel elvetették a gabo­nát. A tagság belátta, hogy csak így lehet megoldani az aratás nehéz problémáját, s a tavasszal belépett tagok rendre vállalták is, a 800 négy­szögöltől 300 holdig terjedő parcellák learatását. A jelen­tések szerint egyetlen tsz ki­vételével mindenütt megtör­téntek a vállalások. Csak a Hunyadi Termelőszövetkezet­ben van még 42,5 hold elvál- lalatlan terület. » több mint 6 ezer hold ga- r\ bona learatása nemcsak azért nehéz, mert kevés mun­káskéz áll rendelkezésre, ha­nem azért is, mert egybe esik a legfontosabb növényápolási munkákkal és a szénabetaka­rítással. Mielőtt még a tsz-tagok vál­lalásai megtörténtek, ez a kérdés szinte megoldhatat­lannak látszott. Ezért történt az, hogy egyes üzemeinkben (ládagyár, konzervgyár, DÁV) arató-brigádok és cséplőcsa­A történelmi feljegyzés sze­rint Magyarországon 1831— 32-ben volt nagy kolerajár­vány, több mint félmillió megbetegedéssel és csaknem negyedmillió halálesettel. Úgy látszik azonban, hogy a ve­szedelem sóikkal tovább tar­tott. Ezt Nagykőrös városi orvosának 1836-ban kiadott utasítása igazolja. A felhí­vást a Nagy-Kőrös című heti­lap 1892. augusztus 18-i szá­mában teljes egészében le­közölte ezzel a hozzáfű zés­sel: „Most, midőn a hazai és külföldi lapok egyre közük a kolerahíreket, nem lesz ér­dektelen, ha bemutatunk egy régi írást, az 1836-iki nagy kolera idejéből...” Jegyez­zük még ide, hogy az „első fizetett orvos” a nagykőrösi Tanárky famíliába tartozott. „Tapasztaltatván városunk­ban a görcsmirigy (cholera) nya_ vaja, a következő figyelmez­tetés közöltetik a lakosokkal. 1. Aki ment akar maradni ezen nyavajától, legyen min­den tekintetben mértékletes. Senki ne tobzódjon, ne éj­szakázzon, ne indulatoskod- jon, fárasztó munkát se gya­koroljon. őrizze magát fő­iképp a has meghűlésétől, azért [a hideg italokat, hideg földön való éjjeli fekvést kerülni : kell. ! 2. Az óvó vagy mentő sze­;rep közt eddig legjobbaknak italáltatnak: a) kámphor, b) a íjó boreczet., A kámphor pá- ! ünkába felolvad s mint jkámphorog pálinkát lehet 'tartani készen, szükség ese­ttére. A boreczet mosásra, j füstölésre szolgálló szer — J kik ezeket óvó Célból akar­ónak használni: Vegyenek min­iden reggel éhomra 30—40 csepp kámphor spirituszt. Eczetes vízzel mossák ki szá­jukat, mossák kezeiket. 3. Ha valakin kiüt a nyava- ja. melyet nem a hányás, sem a hasmenés, hanem a lábikrában kezdődő s on­nan az egész testre kiható fájdalmas görcsök bizonyíta­nak be, ilyenkor a segede­lem attól függ, ha a beteget bő meleg izzadásra lehet hoz­ni. Evégre felmelegített ágy­ba kell tenni, hasát sütős me­leg borogokkal rakni, s bel­sőkép a kámphoros italból minden fertály órában egy kávés kanálnyit adni, lábait, kezeit meleg eczettel dör­gölni szükséges. 4. Ha mind e mellett halál történne, ajtót s ablakot ki­nyitva. hagyni kell a testet még egészen ki nem hüll. Ezt azért, mivel a betegség még élő betegekről nem raga­dós, de holtakról, kivált még Kő-Halmi Fekete Gergely hazánkfia 1804-ben másodszor jelentette meg a Hasznos könyvecske című kötetét, me­lyet „anglus” nyelvből fordí­tott magyarra. Kőhalmi ha­ladó szellemű lévén, könyve előszavában bátran kimond­ja, amit érez:,, ... tudom én azt jól, hogy a tunya ember min­denkor talál mentségeket, mellyekkel káros restségét, s gondtalanságát szokta pa­lástolni, nem is írtam én ezen könyvecskét azok szá­mára, kik saját javuknak megismerésére szemeiket és füleiket bézárják és vastag tudatlanságukban tsak azért szeretnek vakoskodni, hogy másoknak szorgalmára tá­maszkodván könnyebb életet élhessenek.” Az akkor leg­modernebb mezőgazdasági tu­dományokat ismertető könyv végében különböző tanácso­kat találunk, melyek közül egyet leközlünk: „Nincsen kedvesebb mun­kásember előtt, mint nyári, meleg napokban a hideg ital, ezáltal magát enyhíti és .. munkának folytatására al­kalmatosa bb lészen: de nin­csen mindenkor tehetségé­ben a munkásembernek illy enyhítő italhoz jutni, főkép­pen messze kiterjedt pusz­tákon, ahol források nincse­nek, a kutak vize pedig egé­szen átmelegedett a napnak hevessége miatt. Az illyen kedvetlen esetben ásson a munkás egy-két lábnyom mélységű vermet, tegye ebbe a vízzel vagy borral tölt kor­saját, fedezze bé ismét föld­del é® szalmából vagy szé­nából lángoló tüzet élesz- szen felette, ha tűzláng meg­szűnt, ássa fel a korsaját és olly italt talál abban, mint jégveremben lett volna. (—) Nagykörösről időnként turis­ták lelkes csapata, a DÁV ter­mészetjárói keresik fel hazánk különböiő 'kirándulóhelyeit. Nemrégiben a Pilisi hegyekben jártak, s enyhe irigységgel hallgattam egyikük beszámoló­ját. Túráikon zerge módjára kapaszkodnak fel a jó levegő­jű hegyek szírijeire, vidám ka­landozással járják be a szép természet tündén tájait. Érdemes felfigyelni erre a kis csoportra. Már csak azért is érdemes, mert mi, alföldiek hajlamosak vagyunk egy kicsit a lustaságra, s o hegymászás, gyaloglások, kissé enyhe borza- dállyaf- töltenek el bennünket, mert fáradságosnak tűnnek. Pedig igen-igeit jót tenne mindannyiánknak, ha — be­vallhatjuk férfiasán — poros városunk levegőjét néha fel­cserélnénk a napsütötte bércek és árnyas erdők enyhéjével. S a szombat esti pacalvacsora helyett hazánk gyönyörű tá­jait ismernénk meg, még ha egy kis fáradságba, gyaloglás­ba kerülne is. Fáma

Next

/
Thumbnails
Contents