Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1960. JŰNIUS 25. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Felkészülten várja az aratást a gépállomás Június vége felé jár az idő, a forró nap érleli a dús kalá­szokat, a gondos gazdák ké­szülnek, várják az aratást. Nem elegendő azonban, csak a gazdák gondossága, a kézi- szerszámok megjavítása, ez kevés alhhoz, hogy zavartala­nul és időben megkezdődhes­sen az aratás. Az egyre na­gyobb táblákon sárguló búza és más gabonafélék letakarítása csak gépekkel történhet tökéle­tesen. Ebben az ügyben láto­gattunk el a gépállomásra s ér­deklődtünk, hogyan készültek fel a nagy nyári munkálatok­ra? — Három kombájnunk, 22 cséplőgépünk és 5 -kévekötő aratógépünk javítása kellő idő­ben megtörtént — mondotta a gépállomás igazgatója és mező­gazdásza. — Ez volt a legfon­tosabb feladatunk. A kijavított gépeket június 6-án megszemléltük, a me­gyei igazgatóság kiküldöt­tei még kisebb hibákat fe­deztek fel, ezeknek kijaví­tása a napokban megtör­tént. Időben készítettük el a rajonírozási tervet is, s ezzel biztosítottuk a terv­szerű munka zavartalan menetét. Az egész járás gabonaféleségeinek aratá­sa műszakilag biztosítva van. valamint a felelős ve­zetők is ki vannak jelölve. Kivonulás előtt 2—3 nappal átveszik gépeiket, hogy azok­nak hibátlanságáról meggyő­ződjenek és általában jól meg­ismerjék őket. — Gondoskodtunk arról is, hogy a munka közben előálló hibák a helyszínen kijavítha­tok legyenek. Mozgóműhelyt létesítettünk, ahol speciális szerelők javítják ki az adódó hibákat s így a minimálisra csökkentik a javítási időt. Ez a módszer jól bevált már a múlt évben is. — Az aratási munkálatok megkezdése előtt brigádveze­tőink a termelőszövetkezetek elnökeivel és agronómusaival végigjárják azokat a gabona­táblákat, amelyeket szerződés szerint a gépállomásnak kell learatnia. Szentendre járás te­rületén huszonkét cséplőgé­pünk fog működni. Ehhez a munkacsapatok biztosítása vontatottan folyik. Ezt őszin­tén meg kell mondanom. Itt van — nézzék meg például aj visegrádi tanácselnökének le- \ iratát. Nem tud biztosítani em-j bért, azt ajánlja, folyjon kalá- j kában a cséplés. Mi azonban \ ellene vagyunk a kaláká- J; ban való cséplésnek, mert ^ nem tudjuk kellőképpen ^ kihasználni a gép kapaci- < tását. Megtörtént már, ^ *>ogy egy gépünk, amelyik- ^ nek kapacitása naponként ^ 120 mázsa, kalákában csak ^ 40—50 mázsát tudott elvé- £ gezni. Ilyen módon elhúzó- ^ dik a cséplés, késni fog az ^ őszi szántás és vetés, ez ^ pedig nem érdeke sem a ^ termelőszövetkezetnek sem ^ az egyéni gazdáknak, de ^ nem érdeke a népgazda- ^ Ságnak sem. í Ezt azért is mondottam el, ^ mert a gépállomásnak csupán^ július 1-től szeptember 1-ig ^ 7500 normálholdat kell meg-^ dolgoznia. Ha tekintetbe vesz- ^ szűk, hogy január 1-től június^ 30-ig összesen 9700 normálhol-^ dat kellett megdolgoznia, lát- ^ hatjuk, milyen nagy munka ^ vár embereinkre. Az a válemé- J; nyűnk, hogy í y a községi tanácselnökök '/ jobban tennék, ha papiro- £ sok küldözgetése helyett mindent elkövetnének a ^ cséplőcsapatok összeállttá- £ sáért, létrehozásáért. í y Megkezdődött dolgozóink ^ balesetvédelmi és tűzváde’eni ^ oktatása. Aki nem vesz részt ^ ezen az oktatáson, nem leheti felelős gépkezelő. Reméljük, hogy a még meglevő hiányos­ságok — itt a cséplőcsapatok­ra gondolok — eltűnnek, meg­szűnnek és akkor teljes erővel kezdhetünk jövő évi kenye­rünk betakarításához. És mit tett az aratás zavar­talan lebonyolítása érdekében a városi tanács mezőgazdasági osztálya? Erről Tóth Géza, a mezőgazdasági osztály vezető­je tájékoztat. — A város területén hat szérű van. A múlt hét folya­mán átvizsgáltuk a szérűfhe'ye- ket. Utasítottuk azokat a gaz­dákat, akiknek még szal­májuk van a szérűn, hogy azt június 25-ig szállítsák el onnan. Javítják a városi szérűn a kutat, víztartályt szállítunk oda. Június 30- ra mind a hat szérű rend­ben lesz, megkezdődhet a learatott gabona odaszállí- tása. — Gondoskodtunk a szérűk őrzésének rendjéről is. A közös szérű őrzésében részt vesz minden dolgozó, akiket — a múlt évihez hasonlóan — az igazgatási osztállyal együtt oda beoszt. Felvettük az érint­kezést a tűzoltósággal, vala­mint a rendőrségi szervekkel is, így tehát a hónap végén teljes erővel megindulhat a munka, megfelelő és körülte­kintő gondoskodás őrzi a csép- lésre váró gabonát. Vasárnap délelőtt a főutcán (Kiss István felvétele.) Az állomáson épülő \ tejcsárdához j Feleségem rámszól reggel: $ Igyál egy bögre tejet! \ Az órára pillantok és búsan % mondom: Nem lehet! '{ Ma tej nélkül utazom el, de % pár hét és nincs hiba. Állomáson épül-épül a Tej- J csárda-palota. í Két hét múlva minden reggel f ott állok sort s kurjantok: ) — Még két decit kérek tisztán, j tejszínt avagy kakaótl ' í Egykor híres bortermelő váró- \ sunkban úgy sincs bor, Teljék tehát reggelenként tej-; termékkel a csupor! S enyhe szalon-tejspiccemben így szól majd az énekem: Petőfi a borról dalolt, szikra ma a tej legyen! H. L. ''.XXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXX'XXNXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNX'* Folyik az idény-gyümölcsök és zöldségek felvásárlása Gyümölcsaratás - pénztakarítás Vidékünkön megindult a korai gyümölcsök szedése és értékesítése, ezért méltán mondja a szólás-mondás, hogy errefelé most aratnak. A termelők megtalálják számításukat: a sok munkát, kényes gondoskodást igénylő gyümölcsökkel keresik fel a piacokat és a felvásárlóhe­lyeket. Most aratnak, mint ahogy az alföldieknek a csép­lőgépek adják a megélhetést. És most kell a jövő esztendő­re is gondolni, beszerezni azt, ami a családnak, háztartás­nak szükséges, amit a folya­matos gazdálkodás évről év­re megkíván, de az is biztos, hogy mindezeken a kiadáso­kon felül jócskán marad pénz a termelő kezében. A pénz pedig otthon csak elhever, várja, hogy amikor szükség lesz valamire, felhasználják. De eltelik néha pár hónap vagy év is, mikor nagyobb kiadásra, befektetésre elő kell venni a megtakarított százasokat. Hogy a nehéz munkával megkeresett pénz ne aludjék otthon, hanem hasznot is hajtson tulajdonosának, a józan és okos gazda felke­resi a takarékpénztárt, betét­könyvet vált és ott tartja pén­zét. Eltekintve attól, hogy ez a mód a legbiztonságosabb, az elhelyezett összegek utáni kamat is pénzt hoz a házhoz. Nem kell különösebb hírve­rés ahhoz, hiszen saját jól felfogott érdekében minden­ki tudja, hogy mik a nagy előnyei annak a nagy és ked­vező lehetőségnek, amit az Országos Takarékpénztár nyújt a dolgozóknak. És a dolgozók élnek is ezzel a le­hetőséggel: elérkezett az idő, mikor sok helyen az ország­ban már több a takarékbetét­könyv, mint ahány a ház. A piszke, cseresznye, sza­móca most változik át pénzzé és a pénznek a helye a taka­rékban van. Idegenforgalmunkról kori lakóházaira — de megta­láljuk rajta az egészségházai, városi strandfürdői, csárdáin­kat, tehát mindazt, ami vá­rost járó, várost néző soha még itt nem járt idegent, ki­rándulót, turistát elsősorban érdekel. De hogy mennyire gyakorla­ti jelentőségű még helybeliek számára is, közvetlen győződ­tem meg róla, mikor az állo­máson, mellettem álló benn­szülött szentendrei kérdezte meg tőlem, olvasva a jelma­gyarázatot, hogy hol van a ,.gyógytartalmú jódkút”? — mert ő azt nem ismeri. Tehát nem tudott artézi kutunk cso­datevő gyógyító erejéről és helyéről! H. L. A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központjá­nak szentendrei kirendeltsé­génél kora hajnaltól folyik a gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlása. Délelőtt tíz óra van és a szállítások nagy ré­sze már kifutott a telepről. Kővári Sándorral, a kiren­deltség új vezetőjével beszél­getünk az idei kampányról. — Május huszonnegyediké­től a mai napig ezerhárom­száz mázsa egrest és mintegy négyszáz mázsa cseresznyét vásároltunk fel — mondatta Kővári Sándor kirendeltség­vezető — és tapasztalatunk szerint az egresből alatta maradunk a tavalyi mennyi­ségnek. Ennek egyik oka a fagykár, de nem lehet min­dent ennek a számlájára Ír­ni, mert a termelők, kikkel szerződést kötöttünk, nem tesznek eleget vállalt kötele­zettségeiknek és pesti piaco­kon értékesítik termelvényei- ket. Vállalatunk velük szem­ben érvényesíteni fogja köt­bér igényét, mert ugyanakkor vannak .olyan üzletfeleink, mint Elsik János a Török- hegyről, özv. Hlatky József- né, Holdas Róbert, idős Horváth György és mások, akik a leszerződött mennyi­ségen felül is szállítottak. Zöldségfélékből felvásárlá­saink zökkenőmentesen foly­nak. — Meg keld említenem, hogy a Dunakanyar ellátá­sa tekintetében sikerült a. helyzetet lényegesen megjaví­tani, mert az eddigi két te­herautó helyett, most már négy kocsink fut. Célkitűzé­sünk az, hogy elsősorban a járás területén működő ter­melőszövetkezetek áruját vá­sároljuk fel és juttatjuk el azonnal a bolthálózatba, így a vásárlók a legfrissebb árut kapják. Sikerült úgy felfej­leszteni a szállítást, hogy reggel öt órától délelőtt tíz óráig minden bolt megkapja a kívánt árut. Itt csak az a nehézség mutatkozik, hogy egyes boltok tíz óra után nyitnak, így az átadással vá­rakozni kell a kocsiknak. A boltvezetőkkel felvettük a kel­lő kapcsolatot és eddig minő­ségi reklamáció nem érkezett be. — Elsőrendű feladatomnak tekintem, hogy a boltveze­tők bizalmát helyreállítsam. Sajnos, a múltban olyan ki­fogások érkeztek, melyek valóban helytállóak voltak: a szállítások körül pontatlan­ságot tapasztaltak, különö­sen mennyiségi vonatkozás­ban. így a boltvezetők ar­ra kényszerültek, hogy min­den árut pontosan utánamér­jenek, ami mindkettőnk ká­rára nagy időkiesést jelen­tett. Szeretném, ha a bolt­vezetők meggyőződnének ar­ról, hogy most már gondo­san ügyelünk az áruk szál­lításánál a mennyiségre és a jövőben nem lesz ok ilyen panaszokra. — Forgalmunk naponta nő, átlag egy teherautó rako­mánnyal, raktárkészletünket napközben is feltöltjük, így rendelés esetén a délutáni órákban is tudunk pótszállí­tásokat eszközölni. A bolt­hálózaton felül el tudjuk ’át- ni a területünkön levő ven­déglátóipari üzemeket, üdülő­ket és üzemi konyhákat is, tehát ezek az intézmények bi­zalommal fordulhatnak hoz­zánk, ahol nagykereskedel­mi áron, olcsóbban szerezhe­tik be szükségleteiket és a szállítás gondjait is levesszük vállaikról, mert módunkban van most már a kívánt időre helyükbe szállítani a rendelt árut. — Egy hónapja vettem át a telep vezetését és a múlt hiá­nyosságának felszámolása kö­rül vannak nehézségeink, azonban, ha az illetékesektől a kellő támogatást megkap­juk, úgy biztos vagyok ab­ban, hogy a kirendeltség mind a felvásárlás, mind az áru­ellátás szempontjából hiány­talanul és közmegelégedésre fogja ellátni feladatát. 64 138 forintot takarítottak meg az általános iskolások a most lezárt tanulmányi évben. Átlagosan egy iskolásra 50,— forint takarékbetét jut. Egye­lői az általános fiúiskola diák­jai 30 000 forintot tettek félre, ami Kerekes Pál pedagógus, ta­karékossági felelős munkáját li cseri. A közelmúlt napokban a vá­ros két pontján a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szent­endrei kirendeltségének hatal­mas tájékoztató táblája jelent meg, a város térképével, ame­lyen pontosan meg van jelölve minden érdekességünk, törté­nelmi emlékünk és napi éle­tünk gyakorlati szükségessé­gei. Rátalálunk a táblákon a leg­régibb és legérdekesebb mű­emlékekre, az öreg pravoszláv templomokra, ez egykori er­dészházra, a város egyik legré­gibb házára (a mai falépcsös, harangozó lakás, a városházá­val szemben), i középkori vá­rosfal feltárt maradványaira (kát. plébánia mellett), Rab Ráby meg Baláis Árpád egy­„Az a tanító, a ki tanítványinak feje­ket és szíveket mí- veU, a ki őkeí nyá­jasan tanítja és ja­vítja, az a tanító, kire én oskolámat bízni óhajtanám.” (Kazinczy Ferenc) | Június végi napok az isko- \ Iák környékén — ünneplőbe i öltözött leányok, érdeklődő i szülők, virágcsokorral elhal- i mozott tanárnők — egy isko- ; lai év hosszú filmjének utolsó, : sebesen váltakozó kockái ezek, : melyek még azt a külső szem- ; lélőt is megtöltik jóleső izga- j lommal, aki egyébként nin- \ csen érdekelve az iskola életé­ben. Sok szülő fordul most meg itt, akik maguk is tanulói vol­tak ennek az iskolának és Győré Mária tanárnő a gyer­mekek arcáról a szülőkre em­lékezik. Minden esztendőben új gyermekarcok érkeznek, s mennyi közöttük az ismerős! Ezelőtt huszonhét évvel ennél az iskolánál kezdte el nevelői pályáját és a megszakítást le­számítva, tizenhét esztendeje tanít már itt. Tizenhét esz­tendőnek sok nehézsége, örö­me köti őt ide, s bizony már volt iskolatársainak, sőt volt tanítványainak gyermekei so­rakoznak fel előtte. Abban a kapcsolatban, ami Győré Máriát — sok szent­endrei leányka kedves ..Muci nénijét” — ehhez a városhoz és az iskolához fűzi. van va­lami döntő és elhatározó: egy fiatal leány ráadja az életét Szentendrei portrék arra, hogy mások gyermekei­vel foglalkozzék egész életé­ben. A vállalt áldozat folya­matossága és évente elkezdődő ritmusa, az eredményekre való megelégedett visszatekintés és a minden szeptemberben új nyersanyaggal meginduló, új iskolai év adják meg tartal­mát nevelői működésének. A meghitt beszélgetések so­rán lassanként világlanak ki ennek a portrénak színei. Győré Mária tudja azt, hogy ma a szülőknek se idejük, se türelmük nincsen kellőképpen foglalkozni a gyermekeikkel. Ilyenkor kerül előtérbe az iskola nevelő feladata: a gyer­mek képességeit, hajlamait megismerni, pótolni a szülői háznál jelentkező hiányosságo­kat, s a helyes irányban be­folyásolni. Segítséget adni a rátermett nevelő pótolhatat­lan, szelíd szuggessziójával, hogy megtalálják mindazt, ami a boldoguláshoz szüksé­ges. Győré Mária munkafegyel­met, pontosságot kíván tanít­ványaitól. s lehet, hogy ezért szigorúnak tartják. De ezen a szigoron — ami nélkül nem lehet serdülőket rendszeres munkához szoktatni —. min­dig áthallik a szeretet és gon­doskodás. amit a tanárnő osz­tálya iránt érez. Munkájának részleteiről nem szeret hősnői ni, mert az a meggyőződé*'' hogy egy pedagógus eredmé­nyei nem elszigeteltek. Ered­ményeket elérni csak a tan­testület egységesen tud. En­nek a szellemnek megnyilvá­nulásai azok a kedves szavak, melyeket növendékeiről mond: — Bízunk tanítványainkban, mert életvidámak, érdeklődé­sük sokoldalú, tiszta érzéssel ragaszkodnak hozzánk, mert ritkán tesznek rosszat szán­dékosan és természetes igye­kezet él bennük a hiányos­ságaik leküzdésére. Kedves és otthonos a hangulat az iskolá­ban, a kapcsolatunk igen jó a kislányokkal, ami nem sérti a tekintélyt, nem nyilvánul meg hetyke modorban. Nagy gon­dot fordítunk a közösségi szellem kialakítására és igyek­szünk a ránk bízott gyerme­keket szép és kulturált maga­tartásra nevelni. Gyermekeink egy fejlődő társadalomba nő­nek bele. Célunk olyan embe­reket nevelni, akik maguk is boldogok és másokat is bol­doggá tudnak tenni, akik se­gítőkészek, akik örülni tud­nak az életnek és a mások örömeinek. Közösségi szellemre nevelni csa-k azok tudnak, akik maguk is kiegyensúlyozott, rendezett közösségben élnek és dolgoz­nak. Ez a titka Győré Mária életművének, s annak a szere­tetnek, amivel mindenkori ta­nítványait — anyák és leányaik — körülveszik. S ő ezt nem egyéni érdemnek te­kinti, hanem a közös erőfeszí­tések eredményének, amit ta­nártársaival együttesen fejte­nek ki új életek kikovácsolá­sánál. A nyájasság pedig, amit Kazinczy Ferenc kíván meg a tanítótól, csak még jobban megszínesíti ezt a portrét, amit városunk egyik köztisz­teletben álló pedagógusáról festettünk. S az elfeledett is­kolai feladatok, elmosódó ige­alakok. az emlékezetből ki­hulló képletek felett ez a nyájasság az, amiről annyi szentendrei édesanya fog még mesélni a leányainak, mikor iskolás éveire és Muci nénire emlékezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents