Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\^\^^^^ Tegyük könnyebbé a vasalást! ^ Túrós Emil—Túrós Lukács: Minél tarkábbak, annál veszélyesebbek a tabletták! Gyakran hallunk arról, hogy gyermekek kíváncsiságból „megkóstolgatják” a gondatlanul tárolt, színes orvosságos tablettákat. Két amerikai orvos megvizsgálta, hogy milyen színű tabletták a legvonzóbbak a gyerekek részére. Megállapították, hogy általában a 6—8 éves gyerekek az élénk színeket kedvelik leginkább. A fehér színű tablettákat valószínűleg azért választotta aránylag kevés gyerek, mert azokról többnyire már tudják, hogy gyógyszerek. Ízlésesen - divatosan Magyarországon csaknem minden asszony állva vasal, s ezért nagyon kifárad. Ülve igazán nem nehéz munka a vasalás — csak kissé magasabb lábú konyhaszék kell hozzá, amelyet amúgy sem ártana barkácsoltatni valamelyik családtaggal, vagy készíttetni asztalossal. Kimustrált zongoraszék, a konyha színére festve, azért a legjobb, mert forog, s így több mozgást biztosít. Magasítható, mélyíthető — amíg az ipar nem gyárt, pedig hamarosan fog gyártani — érdemes akár ócskapiacon is beszerezni! A kényelmes vasaláshoz az is kell — még ha van olyan székünk, amelyen a test felsőrésze az asztal magasságában van —, hogy minden rendben, pontosan kéz alá legyen készítve. Aki jobb kézzel vasal, balkézről kapjon világosságot, de a nappali, természetes fény jobb, ha elölről jön. Mindig szálirányba vasaljunk, hogy ne nyújtsuk formátlanná az anyagot. Ha mosásban összement valami, akkor újra rendbehozhatjuk, ha ellentétes irányban megnyújtjuk, vagyis a rövidet hosszában, a szűkét keresztben kell vasalni. Kivéve a keményített, sima pamutárut, általában mindent visszáján vasaljunk, még csipkét is. Ha a rácseppentett víz lassan gőzöl el a ' asról, langyos az eszköz, úgy 150 fokos hőt ad. Ha gyorsan sisteregve száll a gőz: 180—200 fokos. Ha gyöngyként pereg le a csepp, elérte a vas a 210—230 fokot, s ha a csepp valósággal visszapattan, „spriccel” 240—300 fokos a meleg, tehát legajánlatosabb a vasat előbb hűteni, mert gőzölésnél is roncsolná a ruhát. Minden vasalnivalót kisimítva s nagy részét belocsolva készítsünk el, míg a vas melegszik. Műanyagot, amelyet langyos vassal vasalunk, sőt a habselyem holmit is enyhén nedvesítsük be. Amiről nem tudjuk, hogy viselkedik majd vasalás közben, előbb olyan sarkán kíséreljük meg a hőbírását, ahol nem feltűnő, ha megsérül az anyag. Kis öntözőkanna, illatszerpermetező vagy óvatosan tartott cukorszóró nagyon jó segítség a ruha belocsolásánál. Ha azonban gyorsan akarunk \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\v Gyógyulás, avagy önkínzás ? Egy olasz szakorvos véleménye szerint a horkolókat egyedül úgy lehet kellemetlen szokásuktól megszabadítani, ha elérjük, hogy maguk is hallják saját horkolásukat. Az orvos e célból egy kis készüléket szerkesztett, amely a2 alvó szájából kiáramló horkolást az illető füléhez vezeti. A2 eredmény vitán felül álló: a horkolókat saját hangjuk felébreszti és ébren persze már nem zavarnak senkit! vasalni, vagy csak átvasaljuk nyári mosóruhánkat, kis műanyagszivaccsal, annak híján nedves — nem vizes — vattacsomóval át s átsímítjuk vasalás előtt a ruhát. Vasalás után azonnal javítsuk át a kisebb szakadásokat, pótoljuk a letépett gombokat, igazítsuk meg a festéseket. Ha kell újabb vasalás után, j rendben kerüljenek a szekré- \ nyekbe a holmik. Frissen vasalt ruha nagyon i gyúródik! Sohasem lehet azon-I nal felvenni és szekrénybe ten- j ni — sőt még sokat egymásra : tenni sem tanácsos! Rakjuk: szét, hűtsük ki, mielőtt el-j tesszük! „Otthon-átalakítás” A képen sarokra állított, letakart ágyakat látunk — a rég hálószoba ügyes alakításaként. Figyelemre méltó az új fajt: falvédő, amely régi paplanból vagy pólyapárnából, áthúz va, házilag U elkészíthető, fUggönyrúdon kell a fain n Ír r% n rrt o n ■ Készítsünk divatos szoknyát! Annyi szép anyagot lát az ember a kirakatokban, hogy szinte valamennyit megvenné. Minthogy pedig a varratás sincs ingyen — így meggondoljuk magunkat. Ha egy ruha varrása nagy munka is, egy divatos, bő szoknya meg- varrásáig még elmerészkedhet a leggyakorlatlanabb nő is. Szövetből, selyemből, vászonból egyaránt fiatalos, csinos, jól kihasználható. Szimpla széles anyagból 2,10 métert veszünk. (70 szé- \ lesből 10 centiméterrel töb- í bet.) 140 szélesből elég 2,20 í méter, s keresztben elvágjuk. 5 Lehasítunk övre valót, amely J valamivel szélesebb legyen a! vásárolt övszalagnál. Vé- í •kony derekú, fiatal lány ve-: hét szélesebb, testesebb asz- ! szony inkább keskenyebb sza- \ lagot válasszon. Az övszalagot hozzámérjük í legjobb szoknyánkhoz, vágyj a derekunkhoz. Ráhagyunk j 3—3 centit a két végén, csu- j kashoz. A kimért övszalagra j :úgy dolgozzuk rá a vásárolt j íar -agot, hogy a bőséget vágyj j hólokba, vagy rakásokba oszt- j i va, előbb rágombostűzzük a j : szalagra, aztán, ha jól áll, j íelőöltéssel levarrjuk, végül; i rágépeljük. Egyenletesen j i elosztott rakás mellett a két- j I felé menő, elöl széles hóiban J ; szétváló forma a legdivato- j i sabb. Hátul szemberáncban j I találkozik, amely a zippzárat j i fedi. ; Hátra, a varráshoz, zippzá-j rat varrunk, s az övszalagra, i behajtva, rágépeljük a lesza- i bott övrészt. Különösen pu-í ha szövetből nagyon szép j úgy a megoldás, ha az öv-í rész alját nem hajtjuk visz- i sza, hanem simán meggépel- i jük, s kirojtozzuk. Akkor aj szoknya alját is, miután \ előbb danubia-szalagot varr- i tunk rá, rojtozzuk. Az övsza-: lagot horgas-kapoccsal zár- \ juk. : y A mi szakácskönyvünk j A JÓ SZAKÁCSKÖNYV a j fehér hollónál is ritkább. Azj anyák féltett kincsként adják j át leányaiknak. Egy-egy ház- j tartásra valósággal rányomja; bélyegét a szakácskönyv szel-; lerne — vagy hiánya. Mert j sok háziasszony csak úgy j főz, ahogy valaha elleste, s j aztán családja vagy megszok- j ja főztjét, vagy nem. Különö-j sen a falvaink asszonyai haj- j lamosak rá, hogy a régi, sze-j gény ételeken tengessék há- • zuk népét, miközben módis í ruhákra, házépítésre egyálta-1 Iában nem sajnálják a pénzt! — vagy nem gondolják meg, j hogy azonos összegért új, i kellemes ízű ételekkel is ked-í veskedhetnének szeretteiknek, i Az utóbbi években sok-sok ; ki szakácskönyv jelent meg, i olcsón, s néha az volt az ér-; zísünk, hogy egyiket a másikból írták, vagy a harmadikat az előző kettőből. Nemcsak a receptek, de még a sajtóhibák is azonosak voltak. A régi, nagy, híres szakácskönyveknek nem párja, még megközelítője sem akadt. „A MI SZAKÁCSKÖNYVÜNK” is ilyen. Meg kell adni az árát is, a negyven forintot, ami szép summa egy könyvért — de megéri. Nemcsak a pontos receptek, melyekből akár egy iskolásgyerek is elfőzögethet, hanem az adja meg értékét, hogy a sütés-főzésről szóló 150 oldalán mindazt közli a háztartásról, amit néha még a leggondosabb édesanya is maga titkának tart meg, ha főzésre tani tgat ja a lányát. Ha nagy befektetés is a szakácskönyv ára — érdemes megvenni. Olyanfajta írás, amit ugyancsak átad majd egyik generáció a másiknak, hogy a lánya is eltalálja a megszokott szájíze szerinti íőztöt — mert ma- i gyáros is, olcsó is, könnyen is ; készül valamennyi étel, amit a „Mi szakácskönyvünik”-ből tanulhat. ■ y ■I Nagy gallér, „olló” ránc, „an- goi masni” — ez a nyári dél- 1 utáni divat. Nagyon jól öltöztet! Hűvös napokra rakottszoknyás kiskosztüm, alatta ujjatlan fel- ; sőrész saját anyagából, mely : mellénynek is viselhető. Két jó fehérnemű-ötlet ILI ÉS PANNI A BEFŐZÉSRŐL Hi sóvárogva nézi Pannit, aki kipirultan cipeli a két nagy kosár epret, amit anyósától hoz. — Tudod, az én anyám sohasem főzött be semmit, jó ég tudja miért. — Mondja elré- vedö szemmel Ili, s felmerül előtte a szűk kis városszéli lakás, ahová tán be sem fért volna egy befőttesüveg, ha tellett volna csemegére pénz. De bizony nem tellett! — Nem volt aki megtanítson befőzni, s így hiába adsz jó recepteket, csak marad ezer aggodalom, amelyet elmondani,sem merek. Hogy tisztítás után vagy előtt mossam meg a gyümölcsöt? Valamennyit egyben? Hogy használjam fel a rosz- szát? Az üvegeket mikor, hogyan mossam? Panni leteszi a kosarat, s beljebb tessékeli Ilit a tiszta konyhába. Befőzésre amolyan kisebb nagytakarítás van a konyhámban, mert csak tiszta helyen tudok szépen, nyugodtan, tisztán dolgozni. Az üvegeket tegnap elmostam jó forró Ultrás vízben, ma csak átöblítem a hideg csap alatt, s tiszta, vasalt ruhára fordítom őket. Éjszakára is lefordítva hagytam valamennyit. Vettem celofánt, s régi, sok évről eltett gumigyűrűket is kifőztem, így tisztábbak és rugalmasabbak lettek. Vettem egy tasak szalicilt is — nem szeretem, de a biztonság kedvéért idén teszek a gyümölcshöz, mert esős évben könnyebben romlik a befőtt. A cukrot is jóelőre meghozták a gyerekek — nekem csak az epret kellett ma cipelnem. De megérte! Emlékszel arra a jó cukorban főttre? Most is annak teszem el a legszebb szemeket! így csivitel Panni, s közben már mossa is a fele epret, három-négy vízben is. Elsőben kissé megáztatta, mert a homok úgy jobban lejön róla. — En legutoljára szitára teszem a tiszta gyümölcsöt, s leöntöm még egy kancsó vízzel. Igaz, külön munka, de nem sajnálom, mert csak a tiszta gyümölcs áll el. Szárától csak ezután pucolom, el is ázna nagyon, ha előbb venném le róla. — Maga elé tesz egy hosszú befőttes üveget, s egy nagy, tiszta hibátlan zománcú lábast. Aztán egy kisebb másikat is. A lábasokban előbb vizet forralt, s átöblítette vele — egész fölig — mindkettőt. — Segítek tisztítani — kínálkozott Ili, de Panni megköszönte, s nem engedte. — Tudod, szemenként válogatom. A javát csak így cukorban teszem el, két rétegre egy kanál cukrot számítva. Atnin van valami kisebb hiba, a hibát ezzel a kiforrázott, éles kis késsel eltávolítóm, s a gyümölcsnek készített lábasba teszem. Amelyről azt vélem, nem állna el télire — kevés ilyen szem van — azt meg egy kis lábasban, reggelihez vajaskenyérre szoktam megfőzni, lesz egy jó bögre belőle. Ili kerekre nyíló szemmel figyeli a szapora munkát. — És eláll a cukros csak úgy magában? — Tudod, jól meg kellene tömni a üveget, de lenyomni nem szabad a kényes gyümölcsöt. Így szépen figyelem, mikor száll kissé lejjebb, habár jól összerázom, míg rakom. Aztán még egy-két sor gyümölcsöt, tetején cukorral beleszorítok. Éjszakára levet enged, s másnap kigőzölöm. Ha valamelyik üvegben pótolni kell cukrot vagy gyümölcsöt, az másnap reggel meglátszik. A gőzölést újságpapírral bélelt, vízzel töltött lábasban végzem, az üvegeket is szorosan becsavarom újságpapírba. Tetejére tiszta ruhát teszek, úgy, hogy bele ne érjen a vízbe. A helyes az, ha 15—20 percig forr az üvegekben a gyümölcs. — És a lekvár? — Érdeklődik Ili. — Ha keményebbre akarom hagyni a gyümölcsöt, egy éjszakára cukorban állni hagyom. Kilónként 30—35 dekát szoktam számítani. Ha jobban el akarom főzni, akkor azonnal felteszem tűzre, s csak ha forr, cukrozom ugyanannyi cukorral. Ha teljesen elforrta a habját, akkor jó. Általában 20 perc kell hozzá — de volt, hogy háromnegyed óra is beletellett. Ne sajnáld rá az időt! Egyszer kissé tovább bajlódik vele az ember, s mégsincs aztán később baj meg bosszúság. — És a lekötözés? Bátorodik a kérdésre Ili. — Még forrón egy jó réteg cukrot szórok a lekvárra, s arra jön a szalicil, habár más években a cukor egymaga is elég. Forrón kötözöm le, rumba mártott celofánnal, s ha nagyon bizonytalan, hogy esetleg a kamra vagy helyiség alkalmas-e befőttek eltevésére, akkor egy réteg szalicillal beszórom a felső celofánt, s még egy réteget ráteszek. Volt egy nagyon nedves kamrám, ott nem álltáéi másképpen a gyümölcs. El ne felejtsd ráírni, hogy mi és melyik évben tetted el a befőttet. Ne mondd, hogy úgyis tudod! Ha nincs rajta címke, akkor tél végén már nem igazodik el az ember a lekvárok között! Házilag is könnyen elkészíthető hálóing, legszebb mosókreppből Fent: gumis alsószoknya, enyhén bővül, s lent két nagy fodorral kitartja a ruhát. így nem kővárit! A fodrok felett keskeny szalaggal dolgozzuk el Fejtörő játék Fűrészeljetek egy sima lécből 15 egyenlő nagyságú négyszegletes lapot. Tetejére ragasszatok fehér papírra írt csinos számokat, 1—15-ig. Keressetek vagy készítsetek olyan dobozt, amelybe egymás mellé éppen csak belefér négy kis elkészített lap. Ha nem kaptok kész dobozt, erős kartonpapírból vagy másik dobozból hajtogassatok megfelelőt, csak erősítsétek meg a sarkát ragasztószalaggal. Az összekeveri lapokat tegyétek be szorosan a dobozba, s igyekezzetek tologatással sorrendet teremteni köztük. Kivenni nem szabad egyel sem, hanem az egy üres kocka segítségével kell átcsoportosítani a számokat.
