Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f Nagyüzem a konzervgyárban Már javában folyik a munka konzervgyárainkban. Me- | gyénk legnagyobb konzervgyárában jártunk, Nagykörösön. | Most dolgozzák fel a zöldborsót, az epret és a cseresznyét. í AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É.S A MEGYEI TAN ÁjCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR i m. I960. JÚNIUS 25. SZOMBAT Jól felkészültek a megye gépállomásai az aratási-cséplési munkákra A közelmúltban fejeződtek be a megye gépállomásain a nyári gépszemlék. Gépészeti és üzemszervezési szakemberek vizsgálták felül a gépjavítási munkákat, a gépek állapotát, azok beosztását stb. A gép­szemlék során sok tapasztala­tot szereztek, amit a gépállo­mások Pest megyei Igazgatósá­ga összesített és értékelt. Bor- bás Lajos elvtárs, a Pest me­gyei Gépállomások Igazgatósá­gának vezetője tájékoztatta la­punkat a nyári felkészülésről, s a gépállomások dolgozói előtt álló feladatokról. Mintegy negyvenezer holdat kell a megye gépállomásainak aránylag rövid idő alatt learat­ni és betakarítani — kezdte a tájékoztatóját Borbás elvtárs. Ennek a nagy gabonaterü­letnek a betakarítása nagy helytállást és odaadást kö­vetel meg a gépállomások dolgozóitól. Hogy lehet rájuk számítani, azt éppen a nyári munkákra való eredményes felkészüléssel bizonyították be. Még nem ké­szültek fel ilyen eredményesen a nyári munkákra a megye gépállomásai mint éppen az idén. Igaz. márciusban, amikor a téli gépjavítások után ter­melési értekezleteket tartottak, már megígérték a nyári mun­kákra való jó felkészülést. Sza­vukat be is tartották. Pedig a bíráló bizottságok, amelyekben az igazgatóság szakemberein kívül részt vettek a vizsgált gépállomásokhoz közeli gépál­lomások vezetői, szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, járási pártbizottsági és járási tanácsi funkcionáriusok, to­vábbá tűzoltók, ugyancsak bí­ráló szóval illették a legkisebb hibákat is. A szemlebizottságok vizsgá­latai során az igazgatóság olyan irányú tapasztalatokat szerzett, hogy az elkövetkezendő években még korábban kell meg­kezdeni a nyári gépszem­léket azért, hogy több idő álljon rendelkezésre az észlelt hibák kijavítására. A szemlék során szerzett ta­pasztalatok közé tartozik az is, hogy amíg a gépállomási köz­pontokban szint» hibátlanul kijavították a gépeket, egy­két gépállomáson — mint pél­dául a ceglédin és a kiskun- lacházin — az üzemegységek gépeinek kijavítására már ke­vesebb gondot fordítottak. Azt is tapasztalták a szak­emberek, hogy az aratásnál és a cséplésnél előreláthatóan ke­vés szállítóeszköz áll majd rendelkezésre. Szükségesnek látszik a te­herfuvarozó vállalat be­kapcsolása a gabona be- hordásába, továbbá a ter­melőszövetkezetek fogatai­nak igénybevétele is. Az említett hibák ellenére is eredményesnek mondható a megye gépállomásainak a nyári feladatokra való felké­szülése. Abban, hogy az idén az előző évekénél lényegesen nagyobb területen takarítják majd be a termelőszövetkezet termését, nagy szerepet ját­szik, hogy harminc szovjet gyártmá­nyú kombájn érkezett a megyébe és még néhány darab közeli megérkezésé­re is számítanak. A gépállomások szerelői az aratás közben érkező gépeket negyvennyolc óra alatt össze­szerelik és munkába állít­ják. Olyan egészséges jelenség tapasztalható a megye kom­bájnosai között — akiknek legtöbbje több éves szerelői, illetve kombájnvezetői ta­pasztalattal rendelkezik —, hogy a termelőszövetkezetek­kel kötbér kötelezettség terhe mellett leszerződött 180 hol­don felül még harminc-ötven hold learatását, illetve elcsép- lését vállalják. Törekvésükben segíti őket az is, hogy az őszi árpa az idén előbb érett, mint az elmúlt években és így gépeikkel az őszi árpa be­takarításában is jelentős mennyiséget teljesíthetnek. Az aratást a megye délebbi részén levő gépállomásai — mint a ceglédi, nagykőrösi, abonyi, tápiószelei, szent- mártonkátai — megkezdték. Rövidesen munkába állnak a többi gépállomások erő- és munkagépei is. Az aratás megkezdésével egyidőben is jelentkeznek azonban olyan munkák, amelyeket a gépállomá­soknak el kell végezniük, így többek között a növény- ápolás is. Az aratás és csép- lés időszaka alatt tizenöt-ti­zenhatezer kataszteri hold növényápolást akarnak el­végezni a gépállomások. Az Sz—100-as, Sz—80-as, DT—54- es nagyteljesítményű erőgé­peket is munkába állítják, és ezekkel a megyében mintegy 16—18 ezer hold vető­szántást, 12—14 ezer hold mélyszántást végeznek el, továbbá valamennyi erő­gép bevonásával több mint hatvanezer hold tar­lóhántást. Nagy feladat előtt állnak a megye gépállomásainak dol­gozói. A kombájnosok, ara- tógép-vezetők, traktorosok kö­zös célért küzdenek, a dolgo­zó nép kenyerének betaka­rításáért. A termelőszövet­kezeti vezetők és tagok is se­gítik a gépállomások dolgo- ? zóit munkájukban. A kombáj-^ nosoknak, aratógép-vezetők- ^ nek — természetesen térítés ? ellenében — meleg ételt és ? hűsítő italt biztosítanak. A ? gépállomásokon megszervezték? a mozgó szerelőműhelyeket. A ? FÖMÁV Pest megyei kiren- ? deltsége ügyeleti szolgálatot? tart, hogy törés vagy egyéb? okok miatt használhatatlan-? ná vált fontosabb alkatrésze- ^ két gyorsan a helyszínre szál - ? líthassák. ^ Az elmondottakhoz még ? annyit — fejezte be tájékoz- ? tatóját Borbás elvtárs —, ? hogy mint az előző években ^ is, jelentős pénzösszegekkel á jutalmazzák az aratási és be-1 takarítási munka legjobbjait.? A verseny feltételeit a közel- ? jövőben nyilvánosságra hoz- í zák. ? ? HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL: SZIVATTYÚ AUTOMATÁT HELYEZTEK ÜZEMBE VÁCOTT HAJÓALKATRÉSZ - MŰANYAGBÓL ♦ KÜLFÖLDI VÉLEMÉNY AZ IKLADI MŰSZERGYÁR SZIKRAFORGÁCSOLÓJÁRÓL Szivattyúautomatát he­lyeztek üzembe az Egyesült Izzó váci képcsőgyárában. Az egyszerre 62 képcső szivaty- tyúzására alkalmas, húsz mé­ter hosszú automatát az Egyesült Izzó szerkesztői ter­vezték, s a Vákuumtechnikai Gépgyár készítette. Érdekes­sége, hogy egymilliomod hi­ganymilliméterre légritkítja a képcsöveket. A nagymértékű lógritkításon kívül még négy műveletet végez az auto­mata. A kezelőszemélyzetnek csak adogatnia kell a berendezésbe a képcsöve­ket és a műszereket el­lenőrizni. Minthogy a képcsőgyár jö­vőre már kétszázezer darab televíziós képcsövet gyárt, nagy összegű beruházással fejlesztik tovább az üzemet, ötvenmillió forintot fordíta­nak a telep fejlesztésére. Év végére a már meglevő szi­vattyúautomata mellé egy még nagyobb és korszerűbb berendezést' kap az üzem. A műanyagok alkalmazása egyre inkább tért hódít a hajóiparban is. Egész sor hagyományos anyagból ké­szült alkatrészt helyettesíte­nek ma már a jóval olcsóbb műanyagokkal. A Solymáron működő Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat például PVC-ből készít műanyag­armatúrákat. Mint ismere­tes, a folyadékok elvezeté­sénél, valamint a különböző csatlakozók, elosztók, záró és áteresztő csapok — vagyis az úgynevezett armatúrák gyártásához korábban csak színesfémeket alkalmaztak. Ezeket az alkatrészeket aztán forgácsolással munkálták meg. Ez nemcsak hogy költ­séges volt, de nagy szakér­telmet is igényelt. A Solymáron dolgozó Műanyagipari Vállalat méretre sajtolt PVC-ből készít armatúrákat a G. Dej Hajógyárnak. Ezeket az alkatrészeket sem forgácsolni, sem csiszolni nem kell. Egy újítás révén — a Műanyagipari Vállalatnál kí­sérletezték ki — a sajtolt al­katrész egyetlen darabból áll, ellentétben az eddig készült PVC-tárgyakkal — amelyeket fél darabokból készítettek. Jól­lehet a PVC-armatúrák be­szerzési ára egyelőre még megegyezik a színesfém­alkatrészek árával, de alkal­mazásukkal évenként csak a Dej Hajógyárban tizenkét tonna import színesfémet ta­karítanak meg. Többször hírt adtunk már az Ikladi Ipari Műszergyár­ban készülő ‘Erosimat szikra- forgácsolóról. A külföld nagy elismeréssel nyilatkozik er­ről a gépről. Legutóbb a poz- nani vásáron O. D. Lascoe. az USA Indiana állama műszaki egyetem ipari gépek tan­székének vezetője azzal hagyta névjegyét a magyar pavilonban, hogy okvetlenül küldjék utána a ma még min­tadarabként szereplő Erosi­mat—„C” szikraforgácsoló katalógusát. Most már nem­csak a külföld érdeklődik a praktikus gép iránt, hanem idehaza is egyre több üzem­ben alkalmazzák, örvendetesen emelkedik az olyan vállalatok szá­ma, ahol a kezdeti ide­genkedés után, módsze­res kísérleteik eredmé­nyeképpen, eljutnak a szikraforgácsolás ered­ményes felhasználásáig. Például a budaörsi Kemény­fémipari Vállalat szikrafor­gácsolással készített kemény fémhüvelyeinek élettartama jóval nagyobb. A Csepel Autógyárban évi egymillió forintra rúg a szikraforgá­csolással megmenthető selej­tes alkatrészek értéke. A Te­lefongyárban, ahol az Ero­simat szikraforgácsolót hasz­nálják, ugyancsak szép ered­ményeket értek el. Mindez amellett bizonyít, hogy érde­mes az új szikraforgácsolót sorozatban gyártani. Külön újítóbrigád dolgozik a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárában. A brigád fő­ként azokat az új technológiai megoldásokat kutatja, ame­lyekkel még jobban elő lehet segíteni a hazai ferritgyártást. Keserű Sándor, a ferritüzem ^ diszpécsere, Makky Béla tér- ^ melési osztályvezető és Illés ^ Barna, a gyártáselőkészítés ^ csoportvezetője tagjai a ^ komplex brigádnak, s már £ egy egész sor újítás fűződik ^ a nevükhöz. Legjelentősebb újításuk a í színtereid kemence kapa- i citásnövelése. Az újítás bevezetése előtt a ^ kemencének eléggé kicsi volt ^ a hatásfoka. A javaslat alap- ^ ján módosítást hajtottak vég- ^ re a kemencén, s ma már ^ negyven százalékkal magasabb ^ a termelékenység. A három ^ újító összesen 64 ezer forin- ^ tot kapott ezért az újításért. ^ Az újítómunka annál is in- p kább nagyobb jelentőségű a * Híradástechnikai Anyagok 2 Gyárában, mivel a népi de- J mokratikus országok közül ^ szinte úttörő munkát végez- ^ nek az itteni szakemberek a ^ ferritgyártás terén. 2 ötéves fejlesztési terv- javaslatát a Ceglédi Cipő­ipari Vállalat is elkészítette. Minthogy a tízéves üzem ma már elég mostoha körülmé­nyek között dolgozik (a lét­szám háromszorosra növeke­dett), felmerült egy új üzem felépítésének a gondolata. A vállalat felügyeleti szervei is figyelembe vették a ceglédiek kívánságát, s a most készülő ötéves tervjavaslatban szerepel a ceglédi cipőgyár fel­építéséhez szükséges be­ruházási keret. A város vezetői már az új cipőgyár helyét is kijelölték a volt lóvásártéren. Hozzáve­tőlegesen 5—6 millió forintba kerülne az új gyár. Bár a tervek még nem készültek el, az előzetes elgondolások sze­rint egy nagy csarnokot épí­tenének, amelyet korszerű se­gédüzemekkel egészítenének ki. A termelékenységet első­sorban gépesítéssel szeretnék növelni, de emellett száz új munkást is alkalmaznának. Ha a javaslatot elfogadják, akkor legkésőbb a jövő év elején hozzákezdenek az építkezésé­hez, s 1963-ban már termelne Cegléd új cipőgyára, Itt „szerelik” ki a cseresznyét kisebb-nagyobb üvegekbe. Egy-egy dolgozó műszakonként 550 darab egyliteres üve­get tölt meg cseresznyével. P. Kovács Ilona záróbrigádja műszakonként tízezer üveget sár le. „Piramis” cseresznyéből. Mintegy negyvenezer ötliteres üveg cseresznyét dolgoztak fel eddig a gyárban. Képünk a raktárban készült. (Koppány György felv.) ^\\\\\W\\\\\\W,\\\\\\\\\W\VÄ\\\\W.'.WW.\\\\\\\W\\\\W.W.\VA\\\\\\\\\\\\\\\ A magyar kormány és a magyar nép biztosítja az egyházak szabadságát Dr.Beresztóczy beszéde a Kereszténydemokrata Unió erfurti pártkongresszusán A Kereszténydemokrata Unió, a Német Demokratikus Köztársaság második jelen­tős politikai pártja, amely 1945. júniusában alakult, „a béke és a keresztes haladás*’ programjával, most tartja Er­furtban X. kongresszusát. Hazánk képviseletében dr. Beresztóczy Miklós, az Or­szágos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, a2 evangélikus egyház képvise­letében pedig dr. Várady La­jos vesz részt a kongresszu­son. Dr. Beresztóczy Miklós csü­törtökön német nyelven tol­mácsolta a magyar nép üd­vözletét; — Nekünk az a hivatá­sunk, hogy serényen részt vegyünk egy szebb, gaz­dagabb és emberibb vi­lág létrehozásában. Ebben a törekvésünkben kor­mányunk és népünk nem akadályoz bennünket, hanem biztosítja az egyházak szá­mára a szabadságot, sőt, azt is elmondhatjuk, hogy segítsé­get kapunk. Nem vagyunk „a néma egyház”, ahogy elősze­retettel neveznek bennünket Nyugaton. Nálunk nincsenek betöl­tetlen lelkészi állások vagy nyomorgó papok. A német és a magyar nép sokáig élt kölcsönös bizalmat­lanságban, most azonban — a demokráciában — egymás­ra találtunk és népeinkkel kéz a kézben haladunk közös, nagy célunk felé — fejezte be beszédét dr. Beresztóczy Mik­lós. Válogatják a zöldborsót. .............

Next

/
Thumbnails
Contents