Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
I960. JÚNIUS 1. SZERDA FEST MEG VEI kJCerSap JO J ! Nem vagyok babonás. Sőt, Halász Józseínét meg is mosolyogtam. amikor tiltakozott: — Meg ne számolják már, hány malaca lett a kocának, mert akkor mind belepusztul. Hogy Halászná meg ne sértődjön — mert nagyon rendes, takaros asszony, s nem ő a hibás, amiért még hisz a babonákban — nem lepleztem le előtte Fakan Mihály termelőszövetkezeti elnökhelyettest, aki mégis számbavette: — Egy, kettő... öt... tíz... tizenkettő az új malac. Lehet azonban, hogy Fakan Mihály számolásának már semmi hatása nem lesz, mert előtte más is elkövette a malacok ellen hasonló vétket. Hiszen majd’ minden házban ezzel a jó hírrel fogadtak. Halász József elnöktől hallották... Találgatják is: — Nem rossz eredmény ez Az építési brigádvezető csak úgy ragyog a büszkeségtől, amikor az új épületeket mutatja. egyetlen kocától! Vajon a többi ötvenkettő, amennyit a százból bebúgattak. milyen meglepetést tartogat? Mint mondtam, nem vagyok babonás. Mégis, amikor a nyársapáti Kossuth Termelő- szövetkezet tehénistállójában jártam, felkiáltottam: — A szerencse jele! Jó jel! A többiek is egyetértettek velem, mert nagy szeretettel simogatták Kávé és Samu — az ikerborjúpár — fejét, hátát. A tsz-nek ez az első állatszaporulata. És mindjárt ikrek! Méghozzá az egyik bikaborjú! Ha így gyarapszanak tovább, bizony szűk lesz a férőhely — mondják tréfásan. A tréfát félretéve rájöttem, hogy sok olyan jel van a Kossuth Tsz-ben, amelyek nem .,égiek“, nem fűződnek babonához, sokkal inkább az emberek tetterejéhez, tudásához. Ezek biztatják a tsz tagságát, hogy fényes jövő, gazdag élet vár reájuk. Mutatkozik ez az építkezésben, az állatszaporulatban, az emberek ragaszkodásában... Kerekes Sándor fogatos a maga nyelvén így fogalmazza: — Olyan, mintha valameny- nyien testvérek lennénk. Soha nem civódunk. Én például föld nélkül jöttem a szövetkezetbe, de ezt még egy volt gazda sem vetette a szememre. Még senki nem rótta fel: „Én többet hoztam, mint a másik!” Szabó Sándor raktáros pedig, amikor azt kérdezem: — Mennyiért engedné széthordani a raktárát — jóízűt kacag. — Méghogy széthordani! A vasvilla jót táncolna a tolvaj hátán, ha csak egy szem portékát is megpróbálna hazavinni. Alig várom, hogy megteljen a raktár a friss gabonával. Akkor még jobban / érezzük majd, hogy gazdagodtunk. Most kötegek, rézgálic, meg ilyesmi van a raktárban. Minden katonás rendben, nehogy szó érje a ház elejét. De nemcsak a raktárban őrzik a vagyónt. A legutóbbi küldött- gyűlésen már a jövő termés megőrzéséről tanácskoztak. Elhatározták, hogy ha valaki megdézsmálja akár a szőlőt, akár más terményt, attól azonnal megvonják a háztáji földet. Gondoltak a kocsik kihasználására is és úgy döntöttek: Ha a piacra közösen mennek, akkor egyszer egy héten díjmentesen kap a tagság kocsit. A betegeket is ingyen szállítják orvoshoz a tanyáról. Minden más esetben azonban tizenöt forint jár egy óráért. Deli Dénes, az építőbrigád vezetője nem győzi az új épületeket, az épületkiegészítéseket mutatni: — Ez egyik szövetkezeti tagunk fürdőszobás háza. Eddig többedmasával az istálló melletti szobában lakott. Kellett a tsz-nek a helyiség, s egészségtelen is volt a család számára. segítettünk nekik a ház felépítésében ... ... Ez az istállórész új... ötven férőhelyes, anyakutricás ólat építettünk. Ezt is saját erőből. Ölvén férőhelyes hízó sertésólát és ötven befogadóképességű tehénistállót. A téhénistálló az egyetlen, amihez állami segítséget is igényeltünk ... Ezer férőhelyes baromfiól, egy hétméter szeles, huszonhat méter hosszú kultúrház építését tervezzük ... Lesz asztalos- és bognár-kovácsműhelyünk. Da. rálónk, fűrésztelepünk ... Fakan Mihály elnökhelyettes az állatállományt mutogatja: a gyönyörűen gondozott sertéseket. Háromszázhét anyajuhuk, s 152 kisbárányuk van. Hatvankét szarvasmarhájuk, kilencven lovuk ... A szorgalom, a tenniakarás jele az is, hogy az elnök, Halász József az első, aki hajnalonként a termelőszövetkezetbe érkezik. Azután jönnek a brigádvezetők és sorban a tagok. Legkésőbb fél hatra együtt a tagság. A falra függesztett tábláról le lehet olvasni, kinek mennyi egy hónapban a munkaegysége. Kál- di Lászlónak például 81. Tóth Balázsnak 57, Krenyóczi Pálnak 70, Demeter Ferecnek 50 volt áprilisban. A családtagok közül többen segítenek. Itt is az elnök, illetve a felesége példamutatása az első. Halász Józsefné nem rest hajnali háromkor kelni, hogy szépen rendben tartsa, időben etesse száz sertését. Kislányuk szorgalmát sem vitathatja senki. Dicsérik Bar- tha Balázsnét is, s még több asszonyt, akik mindig megta-J lálják, hol kell leginkább se-; gíteni. A kapás terület-válla-; lásoknál sem volt hiba ... A vezetőség nemcsak a j kapások szétosztásánál, az! eredményességi jövedeleméi- í osztás megszervezésénél bizo-1 nyitotta már be, hogy nem \ hiába bízik bennük a tagság, i Olyan érzése van az ember- j nek, hogy nagy mohón vetet-: ték bele magukat a közös i gyarapításába, amit csak azok i tehetnek, akik nagyon bíz-j nak a holnapjukban. Érte-; nek a vezetéshez, hiszen j nyolc évig az egyes típusú \ csoportot igazgatták. Most is ] valóban úgy dolgoznak: szol- j gálják a tagságot, a tagság ér- j dekét, mint ahogy azt a nép j elvárja vezetőitől. Csak egy apró példát: az: elnök lakásán temérdek szó-: dás- és bambisüveg sorako- i zik. Száz-száz üveget cse- S rélnek állandóan, hogy nei kelljen minden családnak a; távoli faluból a tanyára ci- i pekednie. A bánásmódra, az emberségre jellemző Tóth Balázs esete is. Azt mondják, sokat zsörtölődik. Amikor ott voltam, akkor is duzzogott; semmi nem volt jó neki. Közben azonban minden hónapban megvan a hatvan munkaegysége. így a tsz vezetői hagyják, hadd bírálgasson, kötekedjen. Egy a lényeg: jól dolgozzék. Probléma van még a lovával is. Mindenki beadta már, csak ő nem, mert több pénzt szeretne érte, mint amit a tsz adhat. A Fakan Mihály már párttag. Most Károly Józseffel beszélget: neki is a pártban lenne a helye. tsz vezetői már türelmüket veszítenék, ha nem gondolnának Tóth Balázs sokat érő ügyességére. szorgalmára. Rossz szó helyett szép szóval próbálják elérni céljukat. Csak ha ez nem használ, akkor a fegyelem, a többi tag érdekében váltanak át más hangra. Mint ahogy elvesztették türelmüket Berónyi Sándornál, aki magatartásával, lustaságával szét akarta bomlasztani a tsz-t. Ahogy sorra számbavesszük az eddigi sikereket, az eredményeket, közben azért egy-két hibára is rámutatnak. Megalaikult például a KISZ, a nőtanács. Igyekeznek jól dolgozni, de sokszor tanácsra lenne szükségük: hogyan kezdjenek munkához, hogyan vonjanak be új erőket, mit mondjanak az érthetetlenebb- jének. Kellene a segítség, de nincs kitől kapják, mert nincs pártszervezet. Hiányzik a pártszervezet felvilágosító munkája az egyes feladatok elvégzésénél, a maradi, a sok régi szokás, gondolkodás- mód legyűrésénél. Ma még előfordul, hogy úgy jelölik meg a munka helyét: — Menj a Káldi-, a Tóth-, vagy a Demeter-földre, ott szánts vagy kapálj. S nem úgy: — Menj az ugyeri földre, vagy az egyes, kettes, tízes földrészre. Tervezik is á pártszervezet megalakítását, hogy ne Fakan Mihály legyen 'egymaga a párt képviselője — habár jó képviselője —, hanem segítsenek neki az olyan tekintélyes, szorgalmas emberek, mint Károly József, Halász József, Veres József és a többiek ... És akkor a szakértelem, az ügyes szervezés jól párosul majd a türelmes, mindenkihez eljutó felvilágosító szóval. És még nagyobbak lesznek eredményeik. Sági Ágnes Ceglédiek az elsők között Kimagasló eredmények az országos tejtermelési versenyben Ez az utolsó napja a szoptatásnak. nevelésre... Áttérnek az itatásos A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Fő- igazgatóságán értékelték az országos tejtermelési és tejtisztasági verseny negyedik havi eredményeit. A verseny negyedik havi fordulójában az egységnyi területen legtöbb tejet termelő gazdaságok vetélkedéséből a Csepregi Állami Gazdaság, a Kunfehértói Állami Gazdaság, továbbá a kemenesszentmartoni Úttörő és az újpesti Bán Tibor termelőszövetkezet került ki győztesen. A legnagyobb tejtermelésű tehenészetek versenyében jelenleg a Pogonyi- pusztai Tangazdaság, a Bábolnai Állami Gazdaság vas- dinnyei üzemegysége, valamint a jászból dogházi Arany Kalász és a ceglédi Vörös Csillag termelőszövetkezet vezet. A fejők országos versenyében László János, a Dombóvári Állami Gazdaság fejőgulyása négy hónap alatt csaknem 29 000 liter tejet fejt ki a kezére bízott tíz tehéntől, Baráth István, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tehenésze pedig kilenc tehéntől fejt 21 220 liter tejet. A legjobban tejelő tehenek közül első a Kertészeti Kutató Intézet érdi gazdaságában tartott Auguszta, amely négy hónap alatt csaknem 4500 liter tejet adott. Szalai Sándpr sokorópátkai gazda Szegfű nevű tehene 4400 literes, a büki Lenin Termelő- szövetkezet Szellő nevű tehene pedig 3860 literes hozamával nyerte el a második, illetve harmadik helyet. Könyvhét — Vácott Ketten a vásárlók közül A négyzetes kukoricavetésné! fészkenként két-három tövet keli meghagyni A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója Az országos kukoricater- mesztási tanácskozás megállapítása szerint ajánlatos a kukorica holdamkénti tőszámát a helyi körülményeknek megfelelően az Alföldöm 15—22 ezerre, a Dunántúlon pedig 18-—22 ezerre növelni. A Földművelésügyi Minisztérium szakemberei ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a szemre és silóra négyzetesen vetett kukorica növényállományát úgy kell kialakítani, hogy fészkenként két tőnél kevesebb és három tőnél több ne maradjon. Ez a növénysűrűség lehetővé teszi a kukoricanövény és a csövek teljes kifejlődését. Ha háromnál több, akkor a kukorica legértékesebb része, a cső, nem fejlődik ki megfelelően. Ahol a körülmények miatt sorosan vetettek, a holdamkénti növényszámot itt is ennek megfelelően kell kialakítani. Rendkívül fontos, hogy a tenyészidő különböző szakaszában ismerjék a kukorica- táblák állományát, mert az esetleges ritkítást csak ebben az esetben lehet szakszerűen elvégezni. A tőszám növelésével 20 —30 százalékos termés- többlet érhető el, tehát azok a gazdaságok, ahol ennek nem tulajdonítanak jelentőséget, a termés egyharmadáról-egynegye- déről mondanak le. A ritkítást nem kell elsietni, leghelyesebb, ha a második kapálás után kerül rá sor. Ügyelni kell arra, hogy a felesleges töveket a fészekből ne kapával, hanem kézzel távolítsák el. A ritkításnál mindig számoljanak a művelés, a kártevők és a betegség okozta csökkenéssel is. ni — veszi át a szót a fekete hajú, csinos gépírónő. Megmutatják, merre ment az elnök s alig hogy a keresésére indulunk, már össze is találkozunk vele. Barátságosan nyújtja a kezét. — Dr. Sipos János vagyok — mutatkozik be mosolyogva, s amikor rátérünk jövetelünk céljára, meghív egy kis határjárásra. Menetközben beszélgetünk. Sipos elvtárs az első termelőszövetkezeti elnök az országban, aki mint mezőgazdasági mérnök jogi doktorátussal is rendelkezik. A kérdésekre elmondja, hogy harminckilenc éves, nőtlen. 1953—55 között'a Földművelésügyi Minisztérium titkárságán dolgozott, majd a következő években, egészen 1957 februárjáig, a termelőszövetkezeti főosztályon az osztályvezetői tisztet látta el. Ezután a SZOVOSZ mezőgazdasági osztályán szintén osztályvezető. 1960. január 20-án patronálni jött jelenlegi munkahelyére. — Amint látják, az elvtársak, itt is ragadtam! — mondja vidáman, majd kiegészíti azzal, hogy Nagylcőrös város tanácsának végrehajtó bizottsága és a pótbizottság felkérte, vállalja el a Hunyadi János Termelőszövetkezet elnökségét. zenöt-húszezer baromfi tenyésztésére a csibenevelő, ahol jelenleg ezer darab hathetes csibe található harminchét dekás, igen szép átlagsúllyal. A kezdeti jó eredmény Torma Pálnét, a szorgalmas gondozónőt dicséri. Nagy gondot fordítanak a jövedelmező sertéshízlalásra is. Egyelőre hét darab mangalicakocájuk és negyven darab fehér hússertésük van, de már kész a terv az évvégi kétszáztíz darab hízott sertés leadására. Ahogy barangolunk a hatalmas gazdaság területén, hozzánk szegődik Karikó György, aki a termelőszövetkezet egyik kertészetének vezetője. Elmondja, hogy a tagság az összjövedelem negyven százalékát a kertészettől várja. Sipos elvtárs már meg is kötötte a szerződést nagy mennyiségű paprika és paradicsom szállítására a helyi konzervgyárral. A látottakból és a hallottakból ítélve sikeres gazdasági évre van kilátás. bár eleinte nem a legkedvezőbbnek mutatkozott az időjárás. Fagykár nem történt. — Mindennel meg volnék elégedve — bólogat az egyik épülőfélben levő istálló előtt az elnök —, csak kevesen vagyunk fiatalok. Rövidesen százhúsz nyugdíjasunk lesz... No, de sebaj, azért légyőzzük a nehézségeket! — nyújtja kezét búcsúzára, aztán elsiet. Rakovszky József A tsz-ben „ragadt“ patronáló Nagykőrösről, ahogy déli irányban kikanyarodik az országút, s elhagyjuk a vasúti aluljárót, jobbról is, balról is bő termést ígérő szántóföldeket szegélyeznek a fák. Itt-ott kisebb szőlőtáblák, paradicsomültetvények és konyhakertészetek húzódnak. Épülettel errefelé már csak nagy ritkán találkozik az ember. A város középpontjától mintegy három kilométer távolságra, az út mentén, nagy szürke ház áll magányosan. Vendégfogadónak képzelné először az idegen, csakhogy a nyitott ablakon át a vidám zeneszó és a kurjongaitás helyett szorgalmas írógépkattogás és megfontolt beszélgetés hallatszik. Az épület homlcíkzatán tábla áll a következő felirattal: „Hunyadi János Termelőszövetkezet irodája.” A bejárat az udvar felől van. Dús virágú orgonabokrok között jutunk el idáig, s amikor belépünk a nyitott ajtón, néhány szövetkezeti taggal találkozunk. Csak az elnök nincs jelen, pedig azért jöttünk, hogy elbeszélgessünk vele egy kicsit a gondokról, tervekről, ered- i menyekről. í — Néhány perccel ezelőtt ; még itt volt — magyarázza az \ egyik jelenlevő brigádvezető. \ — Csak ide ment a határ' ba, könnyen rá lehetne akadA fővárosból vidékre került szakember azóta vezeti a nagy kiterjedésű termelőszövetkezetet. Ha valamit nem ért, megkérdezi az öregebbektől, a tapasztaltabbaktól. — Tanulni sohasem szégyen! — mondja meggyőződéssel, bár mindenki tudja munkatársai közül, hogy kevés olyan dolga akad a gazdaságnak, amihez a leleményes elnök ne értene. A Hunyadi János Termelőszövetkezet múlt év decemberében még csak négyszáz holdas földterülettel rendelkezett és negyven tagot számlált, de már kétezerötszáz holdon folyik a közös gazdálkodás, a tagok száma pedig megközelíti az ötszázat. Megtudjuk, hogy a kora tavasszal százhúsz vagon trágyát vásároltak a talaj feljavítására, továbbá kétszázharminc tag kapott száznyolcvannégyezer forint előleget, azonkívül háromszázezer forintot az állatállomány növelésére és takarmánybeszerzésre fordítottak. Sorra következnek még állami beruházásból: faiskola létesítése, szőlőtelepítés, néhány tucat tejelő tehén beál- . lítása, istállóépületek, juhho- dály és sertésfiaztató építése, ( valamint Zetor, teherautó és három munkagép megvásárlása. Elkészült már évi ti-