Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

=t45Mbp Az arcát nem tudtam ma­gam elé idézni, csak arra em­lékeztem, hogy amikor Tak­sonyban elnökösködött, na­gyon jó híre volt. Az állatte­nyésztésben nem tudta senki felülmúlni Madácsi Lászlót. Az istállókban olyan tisztaság, rend uralkodott, hogy bármi­kor érkezhetett váratlan ven­dég, a tsz nem maradt szé­gyenben. A váci járás szemfüles volt, mert „elorozta” a ráckevei já­rásból a jó szakembert és mpst Rádon, az Uj Élet Termelőszö­vetkezetben kelti hírét kiváló szaktudásának. A Váci Járási Pártbizottságon emlegették: — Nézzék csak meg, mit teremtett néhány hónap alatt a semmiből! Megnéztük. Madácsi Lászlóval ugyan nem beszéltünk, nem volt ott­hon, mert most is vásáron járt, hogy öt vagy hat tehénnel gyarapítsák az állatállományt. A tsz tavaly októberben ala­kult. Akkor 74 lovuk volt csak a közösben. December 18-án vásárolták az első teheneket. Azóta? Huszonhat törzskönyvezett tehenük, kilenc tenyész-, har­minchat hízómarhájuk van. Huszonegy növendék és- borjú nevelkedik a tsz-ben. 87 darab a sertésük. Ebből negyven az anyakoca, a többi süldő és szo­pós malac. ötvenhárom hízott sertést adnak át ez évben az állam­nak. Lóállományukat már negyvenre csökkentették, hogy ne pusztítsa hiába a tsz vagyo­nát. Tervezik: ez évben még 1600 csibét vásárolnak és eb­ből több mint kétszázat meg­hagynak törzsállománynak. Még néhány számadat az el­múlt kilenc hónapból. Decemberben a megyében az utolsók között voltak a fejési, illetve istállóátlaggal. Január­ban a nyolcadik helyre vere- kedték fel magukat. Április­ban megyei szinten a második helyre kerültek. A májusi is­tállóátlag 16, a fejési pediig 16,8 Amikor ott jártunk, éppen fejtek az istállóban. 6. Bárány előtt Brellos János ült. A táb­lán, Bárány neve alatt fel­tüntették a fejési átlagot is: 23.9 liter. Amikor olvastuk, fi­gyelmeztettek: — Hamis a kép. Bárány bor­jas, azért csökkent az átlaga. Máskor 26 litert ad rendszere­sen. * Szepesi József Rádi István- nénak 7,5 litert diktált ba 23. Kicsitől. Pedig ez csak a déli fejés! És naponta háromszor fejnek! Rózsa a kedvenc — mert ő a legszebb — húsz liter tejet ad, pedig héthónapos vemhes és decemberben, amikor Kálión megvették, már otthagyták egy kisborjúját. A sertések is jól gondozot­tak, kövérek, szemrevalóak. Hivalkodás nélkül beszélnek a fejlődésről, s hozzámondják: — Tódjuk, födjük az istálló­kat, a szerfás istállót is most Rádi Istvánné már jegyzi is: hét és félliter tejet ado-tt a Kicsi és a Bárány. Pedig ez csak a déli fejés! sározzuk be, van problémánk a munkaerővel is és minden napnak megvan még a gondja. De ha kezdetben igy fejlőd­nek, ha így gyarapodnak, bi­zakodóan nézhetnek a holnap elébe. Sági Agnes Foto: Gábor Viktor A fény, mint hajtóanyag , MI A LÉNYEGE A SUGÁRNYOMÁSNAK ? Az űrhajó pályáját • rendkí­vül pontosan számítják ki az indítás előtt, a műszerek töké­letesen működnek és az űrhajó mégis eltér a tömegvonzás ál­tal megszabott pályájától. Az az erő, amely az elenyésző, SEGÍTENEK A FIATALOK Meggyorsul a papírselejtezés Két évvel ezelőtt a kor­mány rendelettel szabályozta a hatóságok, hivatalok, inté­zetek) intézmények, vállala­tok és egyéb állami szervek birtokában levő iratok őrzé­sét és selejtezését A 45/ 1953. sz. rendelet szerint a fenti szervek az őrzés idejé­nek lejártától számított há­rom éven belül kötelesek az iratokat kiselejtezni, illetve a ki nem selejtezett iratokat az állami levéltáraknak át­adni. A rendeletnek — amely 1958. június 30-án látott nap­világot — az volt a célja, hogy a hivatalokban és egyéb állami szerveknél elfekvő fel­becsülhetetlen mennyiségű ak­ta és irat, miután megőr­zésére nincs többé szükség, mint papírhulladék a MÉH- en keresztül a papír­gyárakba kerüljön, x Köz­tudomású, hogy népgaz­daságunk papírigényei rend­kívül megnőttek és ezek az úgynevezett nemespapírok igen nagy segítséget jelente­nének papírgyártásunk gond­jainak megkönnyítésében. Az elmúlt két év során ke­vés történt, hogy a rendeletét végre is hajtsák. Hiába mond­ja ki a rendelet, hogy a se­lejtezésben részvevő dolgozó­kat a papírhulladékért kapott összeg 40 százalékával lehet jutalmazni, a‘munka rendkí­vül vontatottan halad. A Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat a napok­ban a KISZ-szervezetek se­gítségét kérte. Ez az út jár­ható, mert ha a KlSZ-szerve- zetek elvállalják a selejte­zést, nagy lendületet kap a munka, amely végeredmény- | ben népgazdasátgunk papír­gondjait enyhíti majd. Ter­mészetesen ebben az esetben a jutalmazási összeg a se­lejtezésben részvevő KISZ- szervezeteket illeti. Június 19-én, vasárnap nagy nap lesz* Kemencén! A község fennállásának 800 éves jubileumát ünnepelik. Az ün­nepély megszervezését és le­bonyolítását a párt és a Ha­zafias Népfront irányításával a járási és községi tömeg­szervezetek végzik. Az ünnep tiszteletére érde­kes, színes műsort állítottak össze. Történelmi tárgyú is-' meretterjesztő előadást tarta­nak. Képzőművészeti, nép- művészeti, erdészeti, helyi- ipari kiállítást rendeznek. Emléktáblát lepleznek le. Nagygyűlés, kultúr- és sport­műsor is lesz. Királyházán június 18-án erdész-vadász találkozó lesz. Leleplezik a Mátyás kutat. .Előadást tar­tanak: Mátyás király mint vadász és ember, valamint Börzsöny népi erdőgazdálko­dása címmel. Délután átad­ják az új játszóteret, este pedig a Déryné Színpad a Néma leventét játssza. Az ünnepségen részt vesz­nek a szomszédos községek lakói is. A kemenceiek titok­ban kedves vendéget várnak. de a nagy távolságban vi­szonylag mégis jelentőssé va­ló eltérést okozza, az úgyneve­zett sugárnyomás. Ennek lé­nyegéről Marx György Kos- suth-díjas egyetemi docens, a fizikai tudományok doktora a következőket mondta: — Az elméleti fizika már a múlt század végén megállapí­totta, hogy az elektromágneses sugárzás — tehát a fény, a rá­dióhullám, a röntgensugár — tulajdonképpen az anyag egyik megnyilatkozási formája. A századforduló táján ezt a tényt az orosz Lebegyev professzor már kísérletileg is igazolta. Ha a fény elemi részecs­kéiből, az úgynevezett fo­tonokból álló sugár neki­ütközik egy testnek, éppen olyan taszító, toló erőként hat rá, mint például a vízsugár. Ez az erő természetesen rend­kívül kicsi, csak légüres tér­ben tud észrevehető mechani­kai hatást kifejteni. Földi je­lentősége tehát csekély, de a világűrben, ahol nincs légel­lenállás, számolni kell vele.' , Érdekes bizonyítéka a su­gárnyomás létének az üstö­kös csóvája. A Nap közelében ugyanis az üstökösök anyaga párolog, a mag körül gázbu­borék képződik és miv^l az üstökös vonzóereje rendkí­vül kicsi, a Nap sugárzásá­nak nyomása kerekedik felül és a burok részecskéit eltol­ja a Naptól távolodó irány­ban. A helyzet tehát nem az, hogy az üstökös „farka” le­marad a gyorsan haladó mag mögött. Ezt az bizonyítja, hogy a csóva nem az üstökös pályájának irányát követi, hanem mindig a Naptól tá­volodó irányba mutat. Ugyancsak a sugárnyomás tartja fenn a csillámok — te­hát a saját sugárforrással rendelkező égitestek — tér­fogatát is, a Nap például azért nem roppan össze az óriási gravitáció ellenébe, mert a magjából kifelé ható Miért konzervbői ? A piacokon 2,20—3,60 forin­tot kérnek egy kiló zöldbor­sóért. Gyomron, a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat Ha­lászkert nevet viselő har­madosztályú éttermében en­nek ellenére 10.35 (zenével 11.90) forintot számolnak fel egy adag üres zöldborsófőze­lékért. És mindez nem a té­len, hanem a napokban, jú­nius 9., 10., 11-én történt. A pincér szerint ennek oka az, hogy konzerv-zöldborsót használnak a főzelék készíté­séhez. Csupán egy vendég akadt, aki ebből a csilla­nt; gászati árú főzelékből kért. Mert az étterem többi étele viszonylag olcsó. A rizsle­ves például 70 fillér, nagy adag sertéssült 10,85, rántott szelet 13,05 és így tovább. Lehet, hogy Csiszár üzlet­vezető és Nyitrainé konyha­főnök a zöldborsófőzelék árá­nak kiszámításakor nem kö­vettek el hibát. Viszont elég­telent érdemelnek, hogy a zöldborsószezon kellős köze­pén konzervből készítik a főzeléket, nem pedig friss, olcsó zöldáruból. (csá) sugárnyomás ellensúlyoz­za a mag vonzóerejét. Az ember számára az űr­hajózás teszi különösen izgal­mas kutatási témává a su­gárnyomást. A sugarak toló­erejének felhasználására két elképzelés született. Az egyik, az úgynevezett vitorlázás, meglehetősen re­gényesen hangzify. Az űrhajó hatalmas, . összehajtogatott műanyaglepedőt vinne ma­gával, amelyet tükröző anyag­gal vontak be. Amikor kijut a Föld légköréből, a lepedőt kifeszítik és így hatalmas fe­lületen tudják felfogni a fo­tonok tolóerejét. Nagy-erőről persze nincs szó, viszont a sugárnyomás az egész utazás alatt érvényesülne és ez mégis megkönnyítené az elő­rehaladást. Alkalmazására termé­szetesen csak a naprend­szeren belül volna lehe­tőség, mert a csillagok közötti tér hatalmas ré- szerie nem jut cl számotte­vő fény, tehát a sugárnyo­más rendkívül gyenge. Sokkal fontosabb és érdeke­sebb lehetőséget teremt a fo­tonrakéta. Ismert tény, hogy a rakéták emelkedésénél ez a ra­kétaanyag kilövellési sebessé­ge sokkal nagyobb hatással van a rakéta sebességének fokozá­sára, mint a felhasznált üzem­anyag mennyisége. Egyébként is a rakéta nem vihet magával korlátlan mennyiségű üzem­anyagot. Éppen ezért a kézen­fekvő megoldás a kilövellő se­besség fokozása. Hogy a raké­ta, mint .űrhajó eljuthasson a Nap legközelebbi csillagszom- szédaira, ahhoz el kell érni vagy meg kell közelíteni a fény sebessé­gét, mert különben az uta­zásra egy emberélet sem elegendő. A fény sebességét meg lehet­ne közelíteni esetleg ionrakéta- megöldássár, ; vagyis gyors elektromos töltésű részecskék kilövellésével, de valóban tö­kéletes megoldásnak a foton­rakéta volna tekinthető, ami­kor a hajtónjű kilövellt anyaga a fény, amely az elérhető leg­nagyobb sebességgel, a fényse­bességgel mozog. A feladat tehát az üzem­anyag jelentékeny részé­nek fénnyé, vagy esetleg más elektromágneses su­gárzássá való átalakítása és e sugaraknak egy nya­lábban, koncentráltan egy • irányba való kilövése. A kutatás ebben a kérdés­ben most arra irányul, lehetsé­ges-e technikailag ilyen hajtó­művet szerkeszteni. Ha igen, akkor elvileg megvan a mód naprendszerünk elhagyására és más naprendszerek felkeresé­sére. Ennek pedig azért van jelentősége, mert á tudomány ;azt már megállapította, hogy ; saját naprendszerünkben a ; Földön kívül az ember aligha j élhet meg különleges felszere- i lés nélkül, de más csillagok- I nak lehetnek olyan bolygóik, I amelyeken megvannak az em- ; béri élet feltételei. Fejés után a karámban „napfürdőznek” a szép állatok Mayer Ferenc az új szerfás istállóban eteti a marhákat. TIZENHAT ÉVESEK Nyolcszáz éves fennállását ünnepli Kemence A Hazafias Népfront kong­resszusán Kádár János elv társ ígéretet tett Bedrus János kernen cei lakosnak, hogy < közeljövőben ellátogat a köz ségbe. A kemenceiek most •rre a nagy ünnepre írásoi meghívót küldtek Kádár elv- társnak, abban a reményben hogy nem csalódnak várako­zásukban, és Kádár elvtárs i: velük ünnepel! EZ CSAK A KEZDET jy IVIRULT erre a szom bat J-A délutánra a Szentendrei Városi Tanács díszterme. Nem­csak a sok virágtól, de még in­kább attól a 130 kipirult arcú leánytól, fiútól, akik ünneplő­ben zsibongtak a teremben. ■ Nagy nap ez számukra: ma adják kezükbe az önálló ma­gyar állampolgárságuk elisme­rését jelentő személyazonos­sági igazolványt. Sziráki Ferenc, a városi tanács elnöke, üdvözölte rövid beszédben a fiatalokat. El­mondta, hogy a személyazo­nossági igazolvány állampolgá­ri jogokat is ad számukra, de ugyanakkor követel is tőlük. Legtöbbjük még tanul, ki az iskolában, ki a gyárban. Szá­mukra legfontosabb feladat a tanulás: hogy tudásban és jel­lemben megerősödve folytas­sák azt, amiért ma az idősebb nemzedék, dolgozik. Míg az üdvözlő beszéd tar­tott. méétem a fiatalokat. Sze­mük úgy függött a szónokon, mint akiknek valami nagyon szépet, nagybn kedveset ígér­nek és aminek eljövetele már csak rövid idő kérdése. A meg­jelent szülők, rokonok pedig meghatott arccal bólogattalz. Nem egy mamánál még a fe­hér zsebkendő is előkerült, r/ ISZONZASUL a fiatalok ' magasszínvonalú kultúr­műsort adtak. Tábor Erzsébet Schubert Impromptuját. Bol­gár Jenő Händel Menüettjét adta elő zongorán, Köves Emő­ke Händel Szonátáját hegedül­te mély átérzéssel. Sipos Lász­ló Kapuvári Béla: Óda a 16 évesekhez c. versét szavalta. Valamennyien a Móricz Zsig- mond Gimnázium másodikos növendékei. Kirobbanó tapssal jutalmazták a Pomázi Posztó­gyár tánccsoportjának Cigány­táncát. A műsor után Németh Fe­renc, a szentendrei járás KISZ-titkára hívta meg a tizenhat évesek báljára a meg­jelenteket. A meghívást nem kellett kétszer ismételni, hiszen a földszintről már felhangzott a tánczene. ' Az ajtónál három bájos kis­lány arra kért egy szigorú ma­mát, engedje egyedül ottma­radni őket. Megkérdeztem az egyiket, egy szőkehajú copf őst: — Milyen érzés „igazolt" fel­nőttnek lenni? — Hát azért mi még nem vagyunk olyan igazi felnőttek. Amíg a szüléink megvannak és mi otthon lakunk, azért csak ők parancsolnak — mondja ne­vetve. — Tetszik látni — vágott közbe a másik. — A mamám most is alig engedte meg, hogy kilencig ittmaradjunk. Hát ilyen felnőttek vagyunk mi! És mi volt a fiúk vélemé­nye? Ök már sokkal optimis­tábbak. Karáth Józsinak csak ágy ragyogott a fekete szeme: — Nagyon szeretek moziba járni. Eddig sok filmet nem nézhettem meg. A nővérem már 20 éves és mindig csúfol, vigyem apa személyazonossági­ját, azzal beengednek. Most már vége a heccelésnek! Vi- hetem a magamét!... TJOLDOG GYEREKEK. Ez-] AA előtt 16 évvel, vérben, vi­harban születtek. Életük együtt ] nőtt az akkor kapott szabad- ] ság zsenge fájával. S ahogy ők] erősödtek, váltak játékos gyér- ] mekből vidám ifjúvá és lesznek\ komoly emberré, úgy nőtt, erő-] södött és válik kidönthetetlen] tölggyé szocialista társadat-] műnk, amely neveli őket. Komáromi Magda !

Next

/
Thumbnails
Contents