Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

19W. JÚNIUS 14. KEDD

3

A nagyobb feladatok még jobb munkát követelnek a tanácsoktól

ißr. Farkas Niihtíltg. a meggyei i a rates végrehajtó hiaottsaga titkárának tájékastatója

nácsok tevékenysége, emelkedett a tanácsülések színvonala és fokozódott aktivitása.

De vannak helyek a megyében, ahol nem kielégítő a fejlődés. Ez különösen a politikai nevelő és a tömegszervező munka területén észlelhető. Számos községben a tanácsülések nem kapnak megfelelő szerepet a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításában, nem alakult ki megfelelő kapcsolat a tanácsok és az alájuk nem rendelt szervek között. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy a legfontosabb feladatok végrehajtását nem előzi meg a végrehajtó bizottságok céltudatos szervező munkája.

Ezért aztán a feladatokat adminisztratív formában, hivatali feladatként oldják csak meg, a szükséges politikai felvilágosító munka elvégzése és a szélesebb tömegek bevonása nélkül.

Dr. Farkas Mihály Kaikues község példájára hivatkozott, aihol az idén úgyszólván nem is működött a tanács. Eddig mindössze három tanácsülést tartottak, holott a községi tanácsot legalább havonta egyszer össze kell "hívni. A megtartott tanácsüléseken is csak községfejlesztési és költségvetési kérdéseket tárgyaltak.

— Járási szinten — mondotta további kérdéseinkre Farkas Mihály — nem valósult meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az a határozata, amely szerint negyedévenként rendszeresen megbeszélésre kell összehívni a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit.

Ez az oka annak, hogy sok helyen nem alakult ki a tanácsok és a helyi szervek között a megfelelő kapcsolat.

A kulturális élet irányítását is sok tanács elhanyagolja. Inárcs község végrehajtó bizottsága elkészítette például a község hároméves művelődési tervét, de azt a mai napig sem tárgyalta meg a tanács. Ennek ellenére megkezdték a terv végrehajtását. A járási és a városi tanácsok a múlt évben valamennyi ülésüket megtartották, de a községek ezen a téren súlyosan lemaradtak. 2206 tanácsülést kellett volna tartani a megyében ösz- szesen, de csak 2127-et tartottak. Zsámbokon például az előírt 12 helyett csak ötöt tartottak, de hasonló volt a helyzet Bugyi, • Kaknics, Ápor- ka községekben is. Az üléseken megjelenő tanácstagok száma egyes községekben szintén kevés.

— Hiba az is, hogy a végrehajtó bizottságok előzetesen nem tájékoztatják a.z állandó bizottságokat a tanácsülés napirendjére szánt kérdésekről, ezek a bizottságok így nem is tárgyalhatják le a tanácsülés anyagát, sőt az időszerű kérdéseket választókerületük lakosságával sem beszélhetik meg.

Sok helyen a v. b. sem foglalkozik a tanácsülések anyagának előkészítésével, a beszámolók rendszerint csak az utolsó pillanatban készülnek el.

Hiba végül az is, hogy a lakosság ellátásának kérdése sem szerepel elég gyakran a tanácsülések napirendjén, a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározatot pedig Pest megyében kizárólag a budai járási és a váci járási tanács tárgyalta meg. A községekben még mindig túl sok törvény- sértő határozat születik, bár ezen a téren mutatkozik némi

javulás. A községi tanácsok múlt évben hozott 4690 határo zata közül az eddigi rgegállapi- tások szerint 129 volt a tör-% vénysértö. %

Dr. Farkas Mihály végül ^ nagy örömmel emlékezett meg ^ dr. Dunai Ernő felszólalásáról. ^ aki a Minisztertanács tanácsi ^ főosztályának képviseletében ^ kifejtette az értekezleten, tel- ^ jes összhangban a beszámoló-^ val, hogy a legdöntőbb felada-jj tokát, köztük í

y

a mezőgazdaság szocialista ^ átszervezését és a meglevő ^ szövetkezetek megszilár- ^ dítását csakis a tanácsok, ^ az állandó bizottságok és a ^ tanácstagok aktív tömeg- | szervező, politikai és ne- velőmunkájával oldhatja meg a szakapparátus.

Azt is hangsúlyozta, hogy a felügyeleti szervek mindig nem küldhetnek segítséget a helyi munkák elvégzésére, ezeket a munkákat a helyi embereknek, a tanácstagoknak kell elvégezniük.

Ikaérkezett

a Vietnamban járt SZöT-büldöttség

hazaérkezett Brutyó János, a SZOT főtitkára és Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. A SZOT küldöttsége látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, majd részt vett a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának Pekingben tartott ülésszakán. A Ferihegyi repülőtéren Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, a SZOT elnökségének több tagja fogadta a küldöttséget.

^ Uj rádiót és televíziót kapott a tápiósülyi Virágzó Termelő- szövetkezet kultúrterme.

RÉZGÁLICOS PERMETEZÉSSEL

védekezzünk a málna ves§zoíolto§odása ellen

Befejezéshez közeleg a monori pártház építése

(Gábor Viktor felv.)

Tájékoztató kiadványt rendszeresített

az építőművészek szövetsége

A Magyar Építőművészek Szövetsége Tájékoztató címmel kiadványt szerkesztett, amelyben rendszeresen beszámol a szövetség munkájáról, határozatairól és nemzetközi kapcsolatainak eredményeiről. A vidéki tanácsokkal és a •tervező vállalatokkal együtt-» működve közük a betöltetlen építészeti állások címét is. A tájékoztató első száma most jelent meg, s ezután minden hónapban megkapják az' újabb példányokat a szövetség tagjai.

A természetes szörpöknek táplálkozásunkban egyre nagyobb szerep jut. Az üdítő italok között legkedveltebb a kitűnő zamatú málnaszörp.

A megye málnai ermő területe az utóbbi tíz évben megkétszereződött.

' Ahogy a málna egyre inkább kultúrnövény lett, a betegségekkel szembeni ellenállóképességéből is veszített. Elsősorban az úgynevezett vesszőfoltosság okoz sok kárt.

— Mi okozza a vesszöfol- tosságot? — kérdeztük a Pest megyei MÉK termelési osztályának szakembereit.

— Ezt a betegséget a didy- mella applenata nevű penészgomba idézi elő. A kórokozó mind a. fiatal, mind a termő vesszőket megtámadja. Június második felében különösen a hajtás alsó részén, a szárcsomókon, ibo- lyásbarna, vöröses foltok keletkeznek. A tünetek a fertőzés után két héttel jelennek meg.

A fertőzött rügy elpusztul és a következő évben nem hajt ki.

Ezekben a hetekben, különösen páratelt d viszonyok között, a gomba ivartalan szaporítósejtjei újabb fertőzéseket hoznak létre. A fertőzött részek a tél folyamán aztán szürkés, majd ezüstös színűek lesznek, a kéreg felrepedezik és rajta a gomba ivaros szaporítósejtjei fejlődnek ki. A következő évben, a fertőzés súlyosságától függőeh, a termővesszők vagy ki sem hajtanak, vagy virágzás után elhervadnak, de legalábbis sínylődnek.

— Mi a védekezés módja?

— Az új telepítéseknél figyelembe kell venni, hogy a betegség különösen nedves, párás területen okoz nagy károkat. Ezért kerüjnl kell a mély fekvésű helyekre való telepítést. A sorokat az uralkodó széliránnyal párhuzamosan tanácsos ültetni. A művelés során egy-egy tövön legfeljebb négy-öt vesszőt hagyjunk. *

A fertőzés terjedésének elkerülése végett az erő- ' sen fertőzött, fiatal hajtásokat a termés leszedése után azonnal tőből le kell metszeni és elégetni.

A túlzott nitrogénbőség, a sok szervestrágya és pétisó fokozza a kártételt. A kálium, kálisó és szuperfoszfát viszont kedvező hatású.

— Vegyszerrel lehet-e védekezni ellene?

— Igen, lehet! Télen mész- kénlével, vagy kétszázalékos bordói lével permetezzünk.

A tenyészidő alatt két- három alkalommal 1,5 százalékos bordói lével kezeljük a töveket.

A permetlébe hektoliterenként egy kiló melaszt,, vagy 20 deka cukrot tegyünk a tapadás fokozására. Az, első permetezést májusban, a má- apdikat június első felében hajtsuk végre. Nedves időjárás esetén, termésérés után, még egy permetezést adjunk, (gy. m.)

I

A Pest megyei Tanács vég- lehajtó bizottsága csütörtökön nagy jelentőségű értekezletet tartott a járási, városi és községi tanácsok elnökeivel.

Az egész napon át tartó értekezlet napirendjén két igen fontos és egymással szorosan összefüggő beszámoló szerepelt. Dr. Dajka Balázs elnökhelyettes arról a feladatról tájékoztatta az értekezlet részvevőit, amelyet a termelőszövetkezetek megszilárdítása ró a tanácsokra. Dr. Farkas Mihály, a megyei tanács titkára pedig a tanácsok elmúlt évi munkájáról számolt be. Dr. Dajka Balázs beszédét és az elhangzott hozzászólásokat a Pest megyei Hírlap részletesen ismertette pénteki tudósításában. Most fölkerestük dr. Farkas Mihály vb-titkárt, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta a csütörtöki értekezlet tanulságairól.

— A tanácsok működéséről tartott beszámolóm tulajdonképpen nem volt önálló napirendi pontja az értekezletnek, mert a legszorosabban összefüggött dr. Dajka Balázs jelentésével és ánnak vitájával.

Annak a tüzetes vizsgálatnak az eredményeit Ismertettem, amelyet az elmúlt hónapokban tartottunk . megyénk területén, a községekben, a városokban és a járásokban,

hogy megállapíthassuk, államhatalmunk helyi szervei miképpen végzik munkájukat, mennyiben érvényesítik azokat a szempontokat, amelyeket a párt és a kormány írt elő számunkra.

Tanácsaink központi feladata ma az, hogy- minden erejükkel elősegítsék a falu arculatának átalakítását, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtését.

Kétségtelen, hogy ezt a feladatukat csak akkor végezhetik el, ha tisztában vannak saját jelentőségükkel, elsősorban azzal, hogy államhatalmi szervek, funkciójuk államhatalmi funkció és ha a tanácstagok igen aktív, hathatós közreműködésével széleskörű politikai nevelő és tömegszervező munkát végeznek. Vizsgálatunknak a fogyatékosságok feltárása volt a célja, mert a hibák ismerete egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a tanácsi munka eredményességét a jövőben fokozottabban biztosíthassuk.

— A vizsgálat tárt-e fel nagyobb jelentőségű hibákat?

— Igen súlyos hiba volt legutóbb például az, hogy a tanácsok múlt évi működéséről készített értékelésünket egyes járási tanácsok végrehajtó bizottságai csak közvetlenül a csütörtöki értekezlet előtt továbbították a községi tanácsokhoz, így a községi vb-elnököknek idejük sem volt annak tanulmányozására. Pedig a járások a továbbítandó anyagot még május elején megkapták.

Vizsgálataink során különben elsősorban azt néztük meg, hogy a tanácsüléseken hogyan érvényesülnek a megfelelő előírások, hogyan tölti be a tanács azt a vezető szerepet a gazdasági, szervező, kulturális és nevelőmunkában, amelyet államhatalmi funkcióként kell betöltenie.

Vizsgáltuk, hogy a tanácsüléseken, a tanácstagok részvételében, aktivitásában, a tanácsülés határozataiban menynyire érvényesül a tanács irányító jellege, mert hiszen törvényünk szerint a tanácsnak irányítania kell az alá- ja rendelt szervek. így a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek munkáját.

Örömmel állapíthattuk meg. hogy az elmúlt években egyes helyeken jelentősen fejlődött a ta\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

A modern magtárpadlá- sos istállókban jólesett az enyhe homály és szinte kellemesnek tűnt még az orrot szúró ammóniákszag is. A nyár heves melege kívülszorult.

Az állásban gyönyörű jószágok. Fényesszőrűek, jóhúsúak, bőtejelők.

A kiskunlacházi parasztok, akik még nem szánták el magukat arra, hogy a közösben aláírjanak, szinte naponta toppannak be ide megnézni a takarmányozást. a fejést, mint a menyecskének való lány házához a kritikus szemű, de azért nem a rosszmájú anyósjelölt. Tetszik nekik a modern istállók sora, de még jobban az a hatvanöt darab tehén, amelynek mindegyike törzskönyvezett.

A gondozók közül Hermann József tesz-vesz a jószágnál az első istállóban. Ő már régi tsz- tag. ötvennégyben lépett a közös útra. Azon kezdi, hogy dicséri a kommunistákat, akik vele együtt tehenészek.

— Az is nagy dolog, hogy elmondják amit a gyűlésben hallottak s az ember jobban érti a szavakból a világ folyását. Annak azért mégsem lenne sok foganatja, ha csak a

beszédnél maradnának. Az kell itt, hogy ők keljenek legelsőnek és hajnali háromkor már nyissák az istállóajtót. Bordás Lajos bácsi, az éjjeli őrünk, sokszor mondta már, hogy Teplánszki Pistát, meg Nemes Lajost soha sem kell felzavarni. Mire az öreg rájuk kocog- tatna az ablaküvegen, már mindig kivirrad náluk a ház, meggyújtsák a villanyt.

A második nagy istálló szintén ötvenkét férőhelyes. A fehér falakat, a rendes almo- zást, a majdnem légymentes tisztaságot hamar megszokja a szem.

A fül is hozzáidomul a rágás, kérődzés, a topogó mocor- gás egyhangú zajához. Ekkor azonban váratlanul zene hallatszik, mégpedig valamelyik nagyzenekar tolmácsolásában egy Mozart-töredék.

Csak most látszik, hogy ebben a hosszú tehénszállásban többen is vannak. Igaz, hogy valamennyien guggolnak vagy hétrét hajolnak, mert az egyik boxban ellik a Kávé.

Az eseménynél Teplánszki a föszakértő. Az újszülött próbálgatja reszkető négy lábacskáját, az anyja, a Kávé nagy

szuszogással nyaldossa a kis- borjú fehér-tarka csatakos szőrét.

Teplánszki István azt mondja, hogy itt most még egy borjú lesz. Ö úgy látja a jószág hasán. A többiek hiszik is nem is — mert a Kávé mindössze hat hete került hozzájuk a harmadik faluból, így nem nagyon ismerik — de mindenesetre kíváncsiak. Nem telik bele jó negyedóra, csakugyan megmutatkozik a két apró köröm, aztán egy-kettőre itt van ezen a világon a második szép, formás kis üsző is.

Teplánszki István elégedetten nézi körül az újszülött jószágokat. Erősnek, életrevalónak látszanak.

A gondozójuk araszos vállú ember. Mezítelen felsőtestét duzzadó izmok hálója vonja be.

Amikor ezt szóvá tesszük, nevetve tér ki a dicséret elöl.

— Kell is, hogy legyen valaki, aki tud nehézét emelni, vagy jnás olyan munkában is helytáll, amihez szív, tüdő is kell. Egymagám néha nem bírnám a nagy cípekedést, különösen amikor a szemestakarmány megérkezik. Nekem kevesebb az erőm, mert idősebb

is vagyok — majdnem negyven már — és az életben sem dúskálhattam gyerekkoromban. De hát azért megvagyok — mondja Nemes Lajos.

Nemes Lajos nemrégen házat Vett a faluban, mivel Kiskunlacházán a Petőfi Tsz egy-egy munkaegységre negyvenhárom forintot fizetett. Ha pedig az Ilona lánya keresetét is hozzászámítjuk a jövedelemhez — aki itatásos borjúnevelő ugyanezen a tanyán —, akkor a Nemes-család évi keresete nem is olyan kicsi, annak ellenére, hogy a családfő — ahogy elmondja — gyenge szervezetű ember. Igaz, hogy Nemes Lajos- né, a feleség is besegített egyrészt a fejésnél, másrészt pedig annak a négy süldőnek a hízóvá való nevelésével, amelyre leszerződtek a háztájiban.

Persze, a tatáros képű izomember, Teplánszki István többet, kilencszázkilencven- három munkaegységet szerzett egymaga.

Aztán szóba került a kocsisok dolga is, akik bejártak delelni és a hűvösön eloldták a zablát. Amikor pedig a lovak jóllaktak, újra befogtak és a drága takarmányt otthagyták pazarolódni a földön.

— Egy darabig csak szedtük utánuk, hogy kárba ne

vesszen belőle egy szál sem, de aztán mi, kommunisták, egy-egy este elbeszélgettünk velük — magyarázza Teplánszki István. — Nem szidtuk őket, csak éppen szót értettünk ... Azóta összeszedik a maradékot és visszaviszik a helyére, rendesen... Ha csak naponta egy jó villányi marad a földön, esztendő alatt jókora kocsiderék gyűlik ösz- sze...

Nem történnek ezen a ta_

nyán óriási és világrengető események. Nem itt születnek a nagy felfedezések sem. Csak éppen dicsérik, szorgalmas, jóravaló embereknek tartják a kommunistákat. Teplánszki István például, ha a faluban az egyéni gazdák hívják segíteni az éltetésnél, nem fogad el pénzt tőlük. Erre már megtörtént, mint például Horváth Gyulánál, aki a barátságból kapott szívesség miatt bejött a tsz-be, ■ mert „szeret ott élni, ahol ilyen rendesek az emberek”.

Aztán a gyengébb, szikár Nemes Lajos is megteszi a magáét.

Apró, porszemnyi ügyek ezek, mikronnyi, részecskéi annak a változásnak, haladásnak, amely a szocialista ember útját egyengeti.

(dk)

Részecskéi a változásnak, a haladásnak