Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

Levél kiállítás a gimnáziumban I ^ Az Arany János gimnázium $ tanulói dr. Varga László gim- í náziumi tanár vezetésével ki- £ állítást rendeztek, melyen % azokat a leveleket, lapokat f mutatták be, amelyeket ebben $ a tanévben kaptak külföldről. $ A kiállítás nagyon gazdag $ anyagot tartalmaz. Ezerhárom­a Szovjetunióból jött levelek száma. Persze vannak érdekességek is. Többek között kaptak le­velet diákjaink Indonéziából, Japánból, Indiából, Egyiptomr bői és Brazíliából. A levelek legtöbbjén van valami érdekesség. Vagy egy­IV. ÉVFOLYAM. 138. SZÁM 1960. JÚNIUS ÍZ. VASÄRNAP MINDEN DOLGOS KÉZRE SZÜKSÉG VAN! öt hónap telt el azóta, hogy városunk parasztságának dön­tő többsége a termelőszövet­kezeti utat választotta. Ez alatt az idő alatt bebizonyo­sodott, hogy lehet építeni, le­het bízni dolgozó parasztsá­gunkban, hiszen a rábízott feladatokat erejéhez és tudá­sához mérten gondosan el­végzi. Néhány hét múlva a me­zőgazdaság egyik legna­gyobb erőt követelő mun­kája, az aratás követke­zik. Különösen fontos most, hogy minden dol­gos kéz fogjon össze, mert egész évi kenyerünk be­takarítása mellett fiatal termelőszövetkezeteink tagságának számtalan olyan munkát kell elvé­geznie, ami nagy erőpró­bát követel. Már tavasszal arra töreked­tünk, hogy széles körben is­mertessük az eredményességi jövedelemelosztás új formá­ját a kertészetben, a szőlé­szetben és a növénytermesz­tésben egyaránt. Fontos volt ez, hogy parasztságunk pon­tosan lássa, mennyi jövedel­met ígér az általa művelésre vállalt terület és mint ahogy azt egyéni korában tette, a jövedelem emelkedése céljá­ból vonja be a munkába csa­ládja tagjait. A tsz-be belépett dolgozó parasztok nagy többsége meg­értette a - kérdés fontosságát, előnyös voltát, s egymás után születtek a ’ vállalási szerző­dések a különböző növényfé­leségekre, s a többek között- az aratásra is. Városunk pa­rasztságának azonban hozzá­vetőleg tíz százaléka nem így gondolkozik. Csak úgy látszó­lag, immel-ámmal vállaltak 600 négyszögöl vagy egy hold földterületet, de akadnak olyanok is, akik még ma sem vesznek részt a közösség munkájában. Nem a jóslás mondatja velünk, hogy azok az em­berek, akik becsülettel dolgoznak, ősszel tisztes­séges jövedelemhez jut­nak. Azok viszont, akik úgy gon­dolták, hogy munka nélkül is meg lehet élni, azt fogják mondani: becsaptuk őket. .Pe­dig azt soha senki nem ígérte, hogy a termelőszövetkezet munka nélkül is megélhetést biztosít! Ezeknek az embereknek többsége a legtöbbször nem is a saját fejével gondolko­zik. Hallgatnak azokra az íz­1 ben tölti. S mivel tovább akar í: tanulni, szerződést köt a szövetke­zettel, hogy az Agrártudo­mányi Egyetem elvégzése után visszajön Nagykőrös­re és a Szabadság Tsz ag- ronómusaként dolgozik majd. Ez csak kirívó példa, de so­rolhatnánk azoknak a csalá­doknak százait, ahol férj, fe­leség, a nagyobb gyermekek jó egyetértésben munkálkodnak a tsz és a saját érdekükben. Ezeknek a dolgos-munkás em­bereknek a példáját kell kö­vetni az eddig lemaradóknak, hogy időben elvégezhessük az aratás idejére eső minden munkát. Csakis ez biztosíthat­ja a termelőszövetkezetek to­vábbi fejlődését és nem utolsó­sorban a tsz-parasztság maga­sabb jövedelmét. Takács Jenő, az MSZMP városi bizottsága titkára A levéltenger a kiállításon. Az összegyűjtött levelek egy része, szovjet, francia, kínai, japán diákok, fiatalok képeslapjai, levelei százhetvennégy lap, illetve le­vél gyűlt össze. A statisztika azt mutatja, hogy kilencven­négy tanuló levelez külföldi fiatalokkal. Az érintkezés nyelve különböző: orosz, né­met, latin, angol, francia és eszperantó. Egy másik érdekes statisz­tikai adat elmondja, hogy hu­szonkét országgal tartanak fenn kapcsolatot a gimnázium diákjai. A legtöbb levél a de­mokratikus Németországból érkezett. Sorrendben második egy különleges bélyeg, szép fénykép vagy rajz, vagy ma­ga az írás hívja fel a figyel­münket. Az egyiken például arab írást találhatunk. A levelek sok mindenről tanúskodnak. Elsősorban ar­ról, hogy diákjaink nem ret­tennek vissza nyelvi nehézsé­gektől akkor, amikor külföldi levelezésről van szó. Másod­szor arról,‘hogy a tanulók él­ményanyaga. tudása is gya­rapszik ezekkel a lapokkal, levelekkel. • legtöbbször az, hogy olyan családokból, ahol' két-íhá- rom, vagy ennél is több munkabíró személy van — csak a családfő, vagy a család valamelyik tagja dolgozik. A családtagok bevonása te­rén nagyon sok tennivalónk van még. Míg a családfő a ma­gáénak vallja a termelőszö­vetkezetet, sőt sokszor vezető tisztséget tölt ott be, addig a feleség, vagy a többi családtag még idegenkedik a tsz-től. S ha ki is járnak dolgozni, leg­feljebb a háztájiban tevékeny­kednek, pedig mindez az egész család keresetének a rovására megy. A termelőszövetírizeti csa­ládtagok is vegyék ki részüket a közösség munkájából. Na­gyon jó példáját mutatja en­nek Faragó^ Balázs, a Szabad­ság Tsz fogatosa, akinek leá­nya most érettségizik, de máris egyezséget kötött a közössel, hogy a nyári szünidőt a tsz­MŰEMLÉKEINK Rejtvénypályázat XVIII. szám gága és néha ellenséges em­berekre, akik a termelőszö­vetkezet ellen beszélnek. De ettől a termelőszövetkezetek nem mennek tönkre, legfel­jebb azok isszák meg a levét: nem jutnak jövedelemhez, akik felülnek/ az ilyen híresz­telésnek. Mi ezekre a rosszindulatú híresztelésekre azt tudjuk mondani: nem bánják meg azok, akik becsületesen dol­goznak, akár az elvállalt te­rületeken, akár a közösségi munkában. Az elmaradóknak pedig azt ajánljuk, hogy ha becsületes ember módjára akarnak élni és tisztességes jövedelemhez akarnak jutni, úgy ne azt a néhány zavart keltő izgágát kövessék, hanem azt a négyezer dolgozó pa­rasztot, aki már eddig is meg­mutatta, hogy a tsz-ben is meg lehet őrizni a nagykőrösi gazdák és azok termelvényei- nek régi jó hírét. Ha ezekre hallgatnak, még most, az aratás előtt be­kapcsolódhatnak a közös­ségi munkába, részt kér­hetnek a növényápolási, Szénabetakarítási és egyéb időszerű feladatokból. A tévelygőket ezért keresik meg napjainkban az agitáto­rok, hogy átsegítsék őket a hínáron, hogy elbeszélgesse­nek azokkal az emberekkel, akik még nem vállaltak fel­adatot vagy olyan keveset vállaltak, hogy számításaink szerint abból családjukkal megélni nem tudnak. Feltétlenül helyes lenne, ha az egész termelőszövetkezeti .parasztságunk-'TT " mindennapi rnünká végzése mellett szám­vetést készítene. Vessék össze a közösben végzett eddigi munkájukat a korábban egyé­ni korukban végzettel, s kide­rül, hogy bizony sokkal keve­sebbet tettek különösen a csa­ládtagok munkába való bevo­nása terén. Minden ísz-tag tudja, hogy a szövetkezet nő­tagjainak éppen olyan jogaik vannak, mint a férfiaknak. Ezt a jogot egyéni korukban úgy alkalmazták, hogy amikor arra szükség volt, az egész csa­lád tevékenykedett a maga­sabb terméshozam, a nagyobb jövedelem .érdekében. A termelőszövetkezetek munkaegység-könyveiben la­pozgatva olyan furcsaságok derülnek ki, hogy amíg »agyon sok tsz-tag már ed­dig is jóval meghaladta a jövedelemben a 150 mun­kaegységet, addig szép számmal akarjak olyanok is, akik ennek csak a fe­lét, vagy ennél is keveseb­bet értek el. Ennek az aránytalanságnak oka a Nincs rosszabb érzés, mint az, ha valakit nem is olyan régen megdicsértünk, s nem­sokára azután meg kell róni. Ezért nem is megrovássze- rűen írom ezeket a sorokat, de az enyhe rosszallás enged­tessék meg nekem, mert őröl­ni semmiképpen sem örülhe­tek az alantiaknak. Egy kerékpárról van szó, melyet ezekkel a szavakkal adtunk át a motorjavító ktsz kerékpár javító részlegének: — Kilyukadt a gumi. Szí­veskedjenek beragasztani, s rajta a kisebb javításokat el­végezni. (Arra gondoltunk, dogy a zörgő láncot húzzák meg, tisztítsák meg stb., .ha­sonló nagyságrendű dolgokra.) A meglepetés akkor követ­kezett, amikor elmentünk érte. — 330 forintot tetszik fi­zetni — közölte az árat ve­lünk a javító. Egy pillanatig az ájulás környékezett ben­nünket. Azt hittük, rosszul hallunk, hiszen a tizedét is sokalltuk volna. — Uj külső, belső, zsírba- rakás ... azt ne is mondjam, hogy nyolc óra hosszat dol­goztam rajta, az órabérem huszonhárom (írd és mondd: huszonhárom!) forint. Csak hápogni tudtunk. A fentiekre a ktsz megren­delést nem kapott. Az össze­get természetesen nem fogjuk kifizetni, még a legnagyobb jóakarattal sem tudnánk, kö- zületről lévén szó. Felháborító azonban, hogy megkérdezé­y sünk nélkül (megrendelő nél- 4 kül!) akarnak bennünket J ilyen kiadásokba belezavarni, s még nekik áll feljebb. Hogy ^ a huszonhárom forintos óra- ^ j bérről ne is beszéljek... ^ I F. M. \ SPORT labuarügAs GYULA—NAGYKŐRÖSI KINIZSI V. J Egy levél a sok közül. Kukla Ilona I/c. kapta Taskentből . ' (Szöveg: Tóth Tibor, Foto: Páhán István) osztályos tanuló ^ -­M a délután Gyulán .látszik st í Kinizsi labdarúgó csapata bajnoki ^ mérkőzést. Gyula jelenleg a har-^ madik helyen áll és a jó képes- g ségű csapat ellen nem valószíníí> hogy a mi csapatunk pontot sze- * rezzen. A legutóbbi mérkőzésen * a csapat teljesen szétesöen, lélek- » iTOfttf/tOrSft telenül játszott, noha volt egy ' olyan félóra, amikor az ered­ményt megf ordíthatta volna és ha az első perctől kezdve úgy játszott volna a csapat, ahogy a második félidő első felében tette, akkor a két pont itt ma­rad. Meg kell állapítani, hogy vol­tak az összeállításban szerkezeti hibák, de az átcsoportosítással némileg helyesbítve lettek és nem ezek miatt vesztette el a csapat a mérkőzést. Tudása, erőn­léte van a játékosoknak, de nincs meg az. egyeséges csapatszellem és ez döntő. Közös győzniakarás, küzdeni tudás nélkül nem lehet nehezebb feladatokat megoldani. A kiesés elkerülésére már alig­ha van remény. Mégis játékosaink­nak minden tudásukat és erejü­ket össze kell szedni, mert soha­sem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. Végleges összeállítás nincs, való­színű* 13-as keret utazik Gyulára. — Pécsi — FELVASARLO-VERSENY A Békés megyei MÉSZÖV versenymozgalmat indított az 1960. évi baromfi- és tojásfel­vásárlási tervok teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. Megyénk csaknem minden földművesszövetkezete. köz­tük a Nagykőrösi Földműves­szövetkezet is csatlakozott a felhíváshoz. A verseny értéke­lése az 1960. év végi statisztikai adatok alapján történik. A megye területén legjobb eredményt elérő földművesszö­vetkezet dolgozói kétezer fo­rint jutalomban részesülnek. — B — — A KÖZELJÖVŐBEN meg­indul a szerszámgyártás a vá­rosi szeszfőzdében. A MÉK- kel 500 mázsa eperre kötöttek szerződést, melyből körülbelül 5500 liter jó minőségű eperpá­linkát készítenek majd. — PEST MEGYE idén vég­ző száz asztalos és ács' ipari tanulója a napokban a faáru­gyárban vizsgázott négy cső- portban. A tanulóik jó felké­szültségről tettek tanúbizony­ságot. — EDDIG KILENC VAGON nyersspárgát dolgozott fel a konzervgyár, ami három va­gonnal több a tavalyinál. Ezen­I ikívül felvásárolt száz vagon i borsót. Ebből tizenöt vagon- ; nal a MÉK-nek továbbított, a : többit konzervnek dolgozta : fel. í — JÓL TELJESÍTETTE má­íjus havi tervét'a Szikvízgyár* j tó Vállalat. A tervezett 800 ; hektoliter szódavíz helyett 812 j hektolitert gyártottak. A 30 ; hektoliter üdítő ital előirányza- I tot 35 hektoliterre tel jesítet- j ték. — ENGEDÉLY NÉLKÜL le- j geltettek az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezet te­rületén Kíséri Jánosné Fekete dűlő 70. szám alatti és Aszódi Bálint Alsófüzes dűlő 3. szám ; alatti lakosok. A szabálysérté­si hatóság 200. illetve 100 fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezte ó'ket. — JÓL FIZET az állami gazdaságban a 120 holdas bor­sótábla. Holdanként mintegy 14 mázsa kifejtett borsót ad. Hétfő óta a konzervgyár bejá- ratásos fejtőgépével 300 má­zsát szedtek, s ha teljes ka­pacitással dolgozik, eléri a na­pi 130 mázsás fejtett borsó tel­jesítményt it. alapítványt, melyből éven­ként szükség esetén ezer fo­rint segély biztosíttatott, a Fef. egyház átengedte az e célra már gyűjtött 338 forin­tot készpénzben és a gyászko­csi jövedelmét, mely 'éven­ként- mintegy 190—200 forin­tot tesz, továbbá az egyesek adományai pénzben, gabona- neműekben és egyéb élelmi cikkekben, miket vagy egy­szer mindenkórra vagy éven­ként biztosítottak, szintén sokra megy, s az ebbeli szük­ségleteket csaknem teljesen fedezik, mindezeken fölül pe­dig tetemesen szaporítja e jó­tékony célú intézet jövedel­mét a helybeli csász. kir. szolgabírói hivatal, honnét időnként kisebb-nagyobb eljá­rási összegek — bírságok folynak be. Ily módon az in­tézetnek jelenleg a városi alapítványon kívül 8000 fo­rintnyi • kamatozó tőkéje van, melyből ez évben szereztetett a város egyik szebb részén 5500 forintért egy nyolc szo- bájú, csinos külsejű, alkalmas helyiségü épületet, hogy így e jótékony' célú intézet a naponként mutatkozó szük­ségleteknek még inkább meg­felelhessen — felbútorozva még nincs, később nyittatik meg e célra. A használat alatt álló intézetnek négy szobája van, egyet a felügyelő használ lak­helyül, háromban az intézet tagjai vannak elhelyezve, 18 személyre külön vásnyoszolya és ágynemű, szükség esetén azonban 20—22 egyén is kap helyiséget. Az itt lakó sze­gények szeretetteljes gondvi­selésben részesülnek, egyen­ruhával, étellel és kenyérrel láttatnak el. mégpedig úgy, hogy naponként mindegyik kap IV2 font kenyeret, dél­ben elegendő főtt ételt, va­sárnap és csütörtökön egy negyed, ünnepnapokon fél font húst s ilyenkor egy-egy itce bort; Az intézetnek van két or­vosa. ezek rendeletére a be­tegek gyógyszerrel s figyel- más ápolással láttatnak eb t Anti sok. tus sok ! Miről mesélnek a megsárgult lapok ? Ebben a rovatunkban va- sárnaponként városunk régi életéből jelesebb, érdekesebb vagy tanulságos mozzanatokat közlünk. Azokat ismertetjük, miket az egykori sajtó vagy a sárguló akták őriztek meg számunkra. ÁPOLDA Elsőként Nagykőrös száz­éves kórházára emlékezünk. A hivatalos felfogás szerint ott szegényeket gyógykezel­nek és istápolnak, a végén mégis kitűnik, hogy főképp a rengeteg koldus eltüntetésé­ről van szó. Alanti cikkei az 1861-re megjelentetett „Nagykőrösi naptáribból vet­tük át. E naptárt Ballagi Károly, gimnáziumunk taná­ra szerkesztette. . „A házankénti koldulás megszüntetése végett Kőrös, városa 1856-ban szegényápoló' intézetet nyitott, mely áldás­dús működését nemcsak hely­beli szegényeinkre, de ide­genekre is kitei-jeszti, pél­dául: vándorló legényekre, vidéki ügyefogyott betegekre,_ valláskülönbség nélkül stb. Legelsőbben a város tett erre A kapu, a nagykőrösi ba-; rokk kapuk egyik utolsó meg-: maradt példánya. Kocsibehaj-: tója — városképi jelentősége miatt — különösen értékes. Kapunyitása tört íves lezárású, kosárgörbés. A kapu felső bé- letc sugaras, klassziciáló fa­rács. Hol található? Mit tudnak róla? Beküldési határidő: szerda ♦leli 12 óra. Ily ellátásban helybeli vagy rég idő óta ide származott ügyefogyottak részesülnek. Ezenkívül oly szegények is, akik intézeten kívül lakván, csak napi kenyeröket keres­hetik meg, gyógyszerrel szin­tén ingyen láttatnak el. Ma­gán lakhelyen gondvisel még az ápolda két elmebeteget, öt kis árvát és egy lábavesztett nyomorultat, havi kiadások­kal. Az intézet ügyei egy igazgató intézkedésére bí­zattak, ki az intézetben la­kó fizetéses felügyelő és f?l- ügyelőnő által foganatosítja a szükséges teendőket. Mióta az intézet fennáll, Kőrösön • nemcsak a házan­ként] koldulás ismeretlen, de vásárainkon is mentek va­gyunk az alkalmatlankodó koldus-sereg óbégatásaitól. Az intézetnek van kertje, hol az épebb tagok munká- lódnak, ezenkívül magán­házakhoz — tollfosztás, fonás által dolgozhatnak, magok hasznára csekély díjakért, en­gedély mellett olykor házak­hoz is kimehetnek aprólékos munkára”. (—)

Next

/
Thumbnails
Contents