Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

«*r

HEGYEI

I960. JÚNIUS 12. VASÁRNAP

A Radok-fivérekés a filmgyártás új lehetőségei

Moszkva és Brüsszel után Brünnben ismét újfajta filmfelvétellel ismerkedhettek meg a mozilátogatók — Két csehszlovák testvér forradalmi újítása

Nem hisszük, hogy van még művészet, amely a megszületése óta eltelt rövid idő alatt annyi változáson ment volna keresztül, mint napjaink legnagyobb tömeghatást elérő művészete: a filmművészet. Akik Moszkvában jártak, akik meglátogatták a brüsszeli világkiállítást, egyaránt tanúi lehettek, hogyan alakul át eZ a valóban fiatal művészet szinte napról napra a technika általános fejlődésének jóvoltából, hobemutató szélesvásznú film váltotta fel. Aztán egyszer- csak megjelent a körmozi, amely a teljes átélés érzését igyekszik megteremteni a néző számára azzal, hogy a .film jelenet szánté körülveszi a mozilátogatót, ő maga is benne él a jelenetben.

A filmgyártásban egykor egyeduralmat képviselő amerikai filmgyártást mindennek kikísérletezésére elsősorban üzleti szempontok kény^erí- tették, az utóbbi években nem

y

technikával masfajta kör- ^ moziba váló filmek ott, mint ^ Amerikában. Talán nem meg- í lepő, sőt, törvényszerű is^ hogy a szocialista tábor veze- ^ tő hatalmának technikai élre- ^ - törése világviszonylatban szár- ^ nyakat adott e tábor többi tagjainak is. így jutottunk el ^ oda, hegy Moszkva és Brüsz- ^ szel után most a csehszlová- ^ kiai Brno városának lakói ta- ^ lálkozhatnak egy új fajta £ filmkísérlettel, amit talán ^ szimultán fűmnek nevezhet- ^ nénk. í

y

Miről is van szó? Emil Ra- % dók, az új technika kidől go- ^ zója, egyszerűen sok kü- $ lönféle képet vetít egyszer- ^ re különálló vásznakra és % szinte szabad választási le- ^ hetőséget ad a nézőnek a ké- ^ pék között. Az egész együtt | több képpel és több külön- ^ féle hanggal igyekszik valami 2 totalitást, az élet sokszerűsé- gének egyszerre való bemu- $ tatását nyújtani a nézőnek. ? Itt most már nenf arról van ^ szó. hogy lekonkurráljuk va- ^ lami nagyobbal a televíziót, ^ mint Amerika üzletemberei ^ esetében, hanem kihasználni ^ mindazt a lehetőséget, amit ^ ez a modem technika iejlődé- ^ sével párhuzamosan fejlődő ^ fiatal művészet nyújt az élet, ^ a való élet mind totálisabb ^ ábrázolására. Tehát a éál- :• toztatás vágya ezúttal nem íj üzleti, hanem művészeti cé- £ lókat, szoleál 1

ról az • üzleti reklámhajhászás irányába, a trükkökkel való operálás területére vitte el a filmet és ez nemegyszer ment a művészet rovására. Meglátszott ez már legutóbb az amerikai filmek tekintélyes részén (tisztelet a kivételnek). Megváltozott azonban sok minden, amikor az amerikai monopolhelyzetet (mint mindenütt máshol) a filmgyártásban is megtörte a Szovjetunió ipari, technikai felzárkózása, a szocialista tábor vezető

ö kezdte...

A KRITIKUS

Mipt a régi görögök?

gyám kísérleteznék -művelői állandóan, hogy valami újjal lepjék meg a világot Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, még emlékezünk rá (hiszen nem is volt olyan régen), amikor a művészeti kifejezésben talán csúcspofi tot elért némafilmet felváltotta a hángosfiím és mindenki átélte már, amikor ezt a hangosfilmet a sokkal nagyobb panorámát

utolsósorban a. televízió le- tagadhatatlanul igen erős koiikurrenciá járnak leküzdése. Maradjon meg a televízió a maga Ids képernyőjével házimozinak — gondolták a filmgyárosok —, mi majd valami sokkal grandiózusabbat adunk, hogy versenyképesek legyünk, És. jött .a .szélesvásznú film, aztán a körmozi.

Nem vitás, hogy ez az üzleti versengés a. művészet oldalúhatalmának számos technikai csúcsteljesítménye.

A szimultán film

A világ két legerősebb hatalma itt is riválisa lett egymásnak, azzal a különbséggel, hogy a szovjet filmgyártást nem vezették- olyan magántőkés üzleti érdekek, mint az amerikaiakét. Éppen ezért készültek hasonló újszerű

— A szemöldökömet levékonyíthatná ...

— Asszonyom, a kozmetika alattunk van!

(Komádi István karikatúrái)

MIN NEVET MOSZKVA

T(ejf

vényAz emberi élet

fonákságairól szól Heltai Jenő elmefuttatása mai rejtvényünkben, amely a régi „ferenejózsefi” idők „életlehetőségeit” tükrözi. A Heltai megállapításában rejlő lehetőségekkel sajnos, egyesek ma is „élnek”.

'A

t

i

k

5

6

7

2

9

10

H

11

1.

t

■

1

B

14

*

1T

m

7

K)

IS

19

10

1

fi

ii

is

w

lé

t

tő

s

16

17

t£

TT

wt

so

W

32

K

■

íf

Ȇ

35

íé'

Sí

■

39

■

ÍL

41

hl

m

7i\

Ül

wm

45

■

w

Í1

■

*

49

IM

50

51

St

S9]

m

P

55

m

X

&

te

60

B

M

ét

63

tf

r

66

ö

í

69

*

69

r-tem

VÍZSZINTES: 1. Heltai Jenő gondolatának első sora. 13. Magyar hegedűművész, zeneszerző, karmester, író teljes neve. Indulói, táncai ismertek (1820—1832). 14.

Táncot lejt. 15. Afrika egy része. 17. Címrövidítés volt. 18. Fővárosi rövidítés. 19. Testgyakorló Kör. 21. A rhodium kémiai jele. 22. Angol lekvár. 24. Kisközség somogybán. 26. Spanyol város. 28. Lábon álló rekeszes szerkezet. 30. Úgy ül, hogy jól összehúzza magát. 31. Mértéken felül hasonlít az ibolyához. 33. Egyes? 34. A Rhone mellékfolyója. 35. Hibásnak tart. 36. Nélkül — latinul.

38. Háziállatok. 40. Sziget a Csendes-óceánban (FYKI). 42. Szovjet gépkocsi márka. 43. Pypszüon. 44. Mutatószó. 45. Csalogat. 46. Belülről bont? 47. Német személyes névmás. 48. Belga futóbajnok. 50. Elment az esze. 52. Olasz festő (Andrea, 1465—1515). 54. Hiba nélkül. 55. Nógródverőcei Torna Egyesület. 56. Félrevezeti az ellenfelet. 58. Zeneszerző? a Nemzeti Zenede igazgatója volt (1871—1828, Aurél). 39. Az' egyik kutya, a másik... 61. Silány portéka. 62. A közepén dotál. 64. O. IC. 65. Olyan jó állapotban van, majd

Különös dialógus. Elöl a filmrevett színpa dón egy énekesnő csehül énekel hasonmásának, aki angolul válaszol a vászonra fényképezett mozivászonról, mialatt ugyanaz az énekesnő harmadik változatban a v ásik oldalon németül kapcsolódik bele az

előadásba

Még tovább megy ezzel a módszerrel, illetve ennek módosításával Emil Radok testvére, Alfréd, aki színpadi jelenet és filmképek összevetésével igyekszik a film eszközeivel megvalósítani olyasvalamit, amit talán — ez már a mi egyéni meglátásunk. lehet, hogy tévedünk — először ,a_.görögök .próbáltak ' akkori drámai eszközeikkel, hogy zenét, drámát teremtettek kórusokkal' egy előadáson belül, majd Wagner fejlesztette tovább zenedrámáival, megközelítve azt, amit í a németek görög -mintára ! „Gesammtkunst”-nak nevez- í tek. Alfred Radok a film íós a színpad összekapcsolását í igyekszik megvalósítani pgy,

! ahogy képünk mutatja és ez- í zel testvére pusztán filmsze- i rű szimultánizmusát a film I és a színpad szimultán meg- | jelenítésével fejleszti tovább.

; Nem vitás, hogy a Radok- ; testvérek a filmszerű kifeje- jzésmódnaé: egészen új lehető- \ ségét teremtették meg ezzel ; a technikával és első kísérle- ! tűk még valóban csak kísér- ! let, amelyet a gyakorlatban : [szerzett tapasztalatok alapján !lehet majd tökéletesíteni. De : az új, a nem csupán üzleti, i í ám művészeti és elsősorban \ művészeti szempontból új ki- : í fejezésmód megszületett és i ; kíváncsian várjuk, .. mikép- í Ipen tökéletesedik majd idő- ; [vei.

\ Mint hírlik, Emil Radok: í új technikájával <jgy szfmfo- í ínikus zenekar és egy operai í összefilmezését tervezi, Alf- j ; réd pedig testvére több; ívásznú filmtechnikáját akar-j ; ja összekombinálni ;a maga | ■ színpad- és filmegyüttesével. \ \ Hogy mennyire sikerül, azt j nem• tudjuk, de kétségtelen.; | hogy a- két egymással rokon, j ; sőt egymást tökéletesítő, új \ \ kifejezési forrna a jövő film- \ \ művészetének egészen új le- j í hetőségeit teremti meg.

Máté Iván í

! MOZI A VONATON

A lengyel államvasút újabb1 [figyelmességgel teszi kényei-j í mesebbé az utazást azok szá- ! mára, akik több órát kényte- ! lenek vonaton tölteni. A szcze- ! cin—varsói útvonalon például ! egy első osztályú kocsit mozi- í vá alakítottak át, ahol a vas- úti és a mozijegy együttes fel- í mutatása után bárki összeköt- heti a kellemest a hasznossal. Egyelőre még csak . kísérlet- \ képpen jár majd a vonatmozi, \ de ha beválik, valamennyi í hosszabb útvonalon indítják.

!

i

t

összeesik. 67. Helytelen irányban J oktatja.' \

FÜGGŐLEGES: 1. Heltai Jenői gondolatának második sora. 2.;

Egyszerű szerszám. 3. Ez az élet!! 4. ízlése« választékossá,ggal öltö- ; zik. 5. A :ió vezető egyik tulaj- { donsáea íhárom szó), 6. Főúri cím ! rövidítése volt. 1. Rágós névmás. * 8. Egy területen lakó embrecso-; port. 9. Rangjelző. 10. Helsinki- ! ben 3 olimpiai bajnokságot nyert. \ 11. A sir szélei. 12. Rideg. hát-J borzongató. 16. Vidéki művész- 5 ember. 20. A növények sejtjeinek * zöld festőanyaga, amely a nap-! fénv hatására képződül. 23. M.; L. L. 25. a sportolók masszőrje, j

26. A verébbel konkurráló madár. J

27. Az ember egyéniségében meg- ! nyilvánuló akaraterő. 29. Mód j franciául (VOIE). 30. Kiss Sándor. í 32.i A menühöz tartozik. 37. Nagyi Márton,. 39. Névelő. 41. Ellen-J őrzés. 43. Az orrsövényt és az! orrcsúcsát ez alkotja. 45. Mely; Vidéken? 48. E napra szánt ital. í 49. Neves francia filmszínész. 50. í Sűrűn nőtt, csomóba gubancoló- \

dofct szőrzet. : 51. Egy __ angolul. J

53. Lövik Károly. 54. Én __ fran- /

ciául. 57. Fordított német üd- j vözlőszó. 58. Község a* monori $ járásban. 60. Ideiglenes nvugta. í 63. Felforralva: élet-erő-egészsés. *t 66 Zentai Tapiás. 68. Olasz né- 5 velő. 69. E. E.’

Megfejtésül beküldendő Heltai j gondolatának megfejtése i960, iú-', niuis 20-ig. A megfejtők között f értékes könyveket sorsolunk' ki. \

Az 1960. május 29-i számunkban \ közölt keresztrejtvény helyes meg- $ fejtése: „Feledd el a bánat keser-í vés perceit, de sohase azt, amiréj e perc megtanít.’»

1

Könyvet nyertek: Mészáros 1st-5 ván. Monor. Kisfaludy^ u. 8. _;

Bús Margit, Tárnok. _ Mornber- ‘

g

er Teréz. Pécel. Hunyadi János \ u. 12. — Kerekes Istvánné. inárcs. j Állami Pincegazdaság pincészete.! — Katsányi Sándor, Cegléd. Zene- ; iskola _ Gáborik Erzsébet. Da- brs. Bem u. 28. — Erdélyi István, Abonv. v.. Dózsa Gy. u. 6, — Csatlós Lászlőné, Főt. Kossuth Tjaios u. 23. — Baria Eszter, Nagykőrös, Ami., Esedi u. 9. — Bos- ko-vits Gá.borné, Szentendre, Lyu- bojevits’u. 2.

A könyveket postán küldjük el.

Kép szöveg nélkül