Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
KedvesMonorés Vidéke! Derűs válasz — két borús levélre Olvasóink írnak a pontatlanságokról — az utca malaca, iról — egy régi nagyhírű táneceoportról — a fürdőről — kóbor kutyákról. Válaszol a szerkesztőség — Leve- leink nyomában ♦ HÍREK ♦ Petrányi Magdolna, a Motion Kefegyár dolgozója, levélben kereste fel a szerkesztőséget, mert, amint írja: „... nagyon sértette önérzetünket a Monor és Vidéke április 20-i számában Szent- györgyiné nyilakozata.” „Köszönjük a jóakarónknak szí- , vés figyelmét — írja a továbbiakban. a kefegyári lányok és fiúk nevében beszélve — de azt hiszem, erre nincs szükség. Megtalálja minden fiú és leány a maga idejében a páriát.” Mi is történt? A kefegyárban jártunk, s a mindig vidám Szentgyörgyiné elvtárs- tiő szóvá tette: megszólják a lányok, amiért a munkából mindig siet haza, de majd megtudnák ők is, ha asszonyok lennének, hogy miért kell sietni. Segítsünk már neki — kérte évődve —, hogy mielőbb férjhez tudja adni őket... Ennyi volt az egész: ártatlan tavaszi tréfa, úgy érezzük, senkit nem akart megbántani vele a tréfálkozó. Csak a valóságot A Pest megyei Hírlap motion kiadásét olvasva, igen meglepő dolgokkal találkoztam. Többek között az—es jó— aláírással ellátott cikkek közül, a „Ki a felelős?” címűben. A Micsurin Tsz-ben tűz volt 1960 március 25-én. A cikk ezzel kapcsolatosan azt írta, hogy az fmsz dolgozói, élükön Merczel József igazgatósági elnökkel, kivették részüket a tűzoltásból. Az igaz, hogy az fmsz dolgozói ott voltai?, de Merczel elvtárs már esak a tűzoltás végén ért haza Tápiósiilyből. Másik cikk, amelyik megragadta a figyelmem, a Maglód] Gépgyárról szóló tudósítás. Ha felszabadulási versenyben azok az emberek dolgoztak, akikről a cikkben szó van, akkor versenyről nemigen beszélhetünk. Két brigádot említettek meg: Metz és Szentes. Metz brigádvezető 1959 november óta büntetését tölti. Valkai, Kincses, még 1959-ben elment a gépgyárból, Kalina Pál szintén még a múlt év nyarán kilépett. Nem tudom, az általam felsorolt személyek melyik üzemben vesznek részt a felszabadulási versenyben. ] de Maglódon, a gépgyárban, • biztos nem. írni való, köz-; «egünkben, a valóságról is; akad bőven, írjunk tehát \ mindig arról. Tabányi Pál vb-elnök h. Maglód '■ Ha azt akarta volna, dehogy is szegődünk „bűntársául”! Vass Ferencné Gyomráról, falpanaszolta levelében, hogy kislányának, akit Kaíoder- ma gelée kézápolóért küldött el a gyömröi illatszerboltba, más krémet adtak, s azt is összenyomkodott, használtnak tűnő tubusban. Mikor visszavitte, nem fogadták el tőle, s azzal gyanúsították, hogy ő használt a krémből. Nem tudhatnám ma már megállapítani, hogy a szóban- forgó tubust ki, hol és mikor nyomkodta össze. Azt sem igen tudom, hogy a szóváltás hogyan alakult ki, kedves levélírónk és a boltvezető között. De talán nem is ez a leglényegesebb. Hanem: ön is azt írja, kedves olvasónk, a szóbanforgó boltvezetőről, hogy igen népszerű, mindenki csak Rozi mamának nevezi... S valóban, nagyon népszerű, nagyon kedves, a vásárlók által igen szeretett boltvezető Rozgonyi Györgyné el vtárs nő. Amint írja, az eset április 16-án történt. Lapozzunk csak a naptárban vissza: húsvét szombatja volt. S ez a nap egy illatszer- és játékboltban a csúcsforgalom napja... Talán ez egymagában is magyarázatot ad arra, ha Roz- gonyiné elvtársnő — szokásától eltérően — nem volt a- legudvariasabb... Bocsássanak meg, kedves levélírók, úgy érzem, a sérelem egyik esetben sem olyan nagy, amilyennek levelükben feltüntetik ... Talán ma már, pár hét távlatából,. Önök sem tartják olyan nagynak. Higgyék el, magam is nagyon haragszom, ha tunyasággal, fe1 előtlenséggel, rossz- indulattal találkozom. De ezeknek nyoma sincs az említett esetekben. Mindkét „be- panaszoltat” magam is jól ismerem, s tudom, hogy az ilyen távol áll tőlük.., Azért, persze, a figyelmeztetés nem árt. Tréfálkoznunk is úgy kell, s úgy szabad, hogy másokat meg ne bántsunk. A boltvezetőnek pedig még csúcsforgalom idején is türelmesnek, figyelmesnek, körültekintőnek kell lenni... Köszönjük levelüket. A bizalmat, amellyel hozzánk fordultak, igyekeztünk őszinteséggel viszonozni. R. B. Egypár sor a monori kefegyár tánccsoportjáról Mostanában ünnepélyek és műsoros esték alkalmával többször látjuk a kefegyár tánccsoportját fellépni. Aki ezeket a fellépéseket megnézi, meglepetéssel veszi észre, hogy az ismert arcok helyett új arcokat lát, új lányok vannak a csoportban. Hová lettek a rég}" táncosok? Ki a hibás azért, hogy ez így történt? Hibás a vezetőség, hogy egy ilyen jó jövőjű csoportot engedett szétesni. És hibásak maguk a tagok is, hogy azt a szép és nemes munkát, amit évek hosszú során át végeztek, s amiért a közönség megbecsülését és lelkes tapsát kapták cserébe, csak úgy elhagyták. Sokan férjhez mentek közülük, s azt mondják: asszonynak nem való a tánc. De akik ezt állítják, nagyon tévednek, mert nézzük meg az Állami Népi Együttest, vagy a Honvéd Együttest, hány asszony van a soraikban! Miért ne lehetne a kefegyáriakéban is? A mostani csoport tagjai fiatalok, s hosszú évek kellenek még ahhoz, hogy a régiek színvonalát elérjék. Érdemes ezen elgondolkozni, kefegyári lányok és fiatalasszonyok, hisz fiatalok vagytok és szépek, a közönség még most is titeket emleget! Fo'ytathatnátok ott, ahol abbahagytátok. A vezetőség is segítene bizonyosan. Egy lelkes hívetek. Tallózás leveleink között Kovácsné, Monor Felső-tanyáról azt kéri, javasolja a szerkesztőség, hogy mielőbb létesítsenek fürdőt Monoron. Erre a célra ajánlja a régi sörbizományi házat az Ady Endre úton. Köves József, a Detrich- tanyáról, azt teszi szóvá, hogy sok a kóbor kutya, s ezek éjjel csapatokba verődve bitangolnak, s kárt tesznek a kertekben. Több kóbor kutyát elgázoltak a műúton a járművek, ezek hullái ott fekszenek az árokban, s fertőzik a levegőt. Gér József, a gyömrői központi iskola VI. osztályos tanulója, kedves tudósítást küldött iskolájuk színjátszóinak előadásáról. Kár, hogy levele megkésett, s időközben már más tudósítást közöltünk az eseményről. Az Utasellátó Vállalat címére Péterfi Károly elvtárs, gyömrői tanácstag juttatta el hozzánk ezt a fényképet. Újságunkban már szóvá tettük, hogy a gyömrői nagy-állomáson levő Utasellátónak a szennyvize a Szegfű utca és a Zrínyi utca találkozásának kellős közepére folyik, a malacok nagyobb örömére, akik előszeretettel strandolnak itt. Az Utasellátó megsértődött, a malac-strand kifejezést túlzásnak találta — és nem intézkedett semmit. Nem hisszük, hogy a községek között folyó tisztasági versenybe, vagy a Gyomron meghirdetett nagy utcaszépítési akcióba beleilleszkednék ez az utcai pillanatfelvétel. Azt sem hisszük, hogy az Utasellátó Vállalatot nem lehetne egy alapos büntetéssel végül is rábírni arra, hogy ezt az állapotot megszüntesse. Végül: azt sem tekintjük szabályos dolognak, hogy Tóth Mátyásék az utcán nevelik a képen látható malacaikat... — A BOCI-BOCI TARKA című operettel Monoron is nagy sikert arattak a mag- iódi színjátszók. Május 21-én, szombaton Gyomron is bemutatkoznak, a művelődési otthonban. — VENDÉGSZEREPLÉSEN járt a monori-erdei nőtanács kultúrcsoportja a monori állami gazdaság szárazhegyi üzemegységében. Nagyon kedves, barátságos fogadtatásban volt részük. — ÜGYELETES ORVOS Monoron május 15-én, vasárnap: dr. Péterfi Gusztáv. SPORTJEGYZET Döbbenetes äsend uralkodott a pálya leörül, amikor a fóti labdarúgók belőtték első góljukat a monori kapuba. A szurkolók hi” tétlenül néztek egymásra. Drámai pillanat volt ez. reménytvesztő, elkeserítő! Kiestünk! — néztünk fakó arccal egymásra. Aztán lassan felocsúdott az ,,aréna”. Esyre-másra vezették a monori fiúk támadásaikat! Látszott; akarnak nagyon, érzik, rajtuk a felelősség, ha most nem győznek, menthetetlenül kiesnek az I. osztályból, ahová még egyszer olyan nehéz visszajutni, mint bentmaradni! Milyen hasznos volt egy kicsit ,, megmosni” szurkolóink fejét. Mert most 7>úgott a hajrá, a mindent elsöprő, lendületet adó bíztatás! Szárayakat adott, úi erőtartalékokat hozott felszínre, táplálva a parányi reményt szívünkben! Kiegyenlítettünk! De milyen áron?! Szabó Sanyi az alapvonal mellett leterítve! Újabb kétségek, aggodalmak, most már Sanyiért, aki védelmünk legmegbízhatóbb játékosa. De minden iő, ha vége ió! Sanyi erős fizikuma nem hagyta magát legyűrni, de nem hagyta magát csapatunk sem! A kis ..pöttöm” óriási fejes góllá, Fénves ..oroszlánszívű” góllá, K. Nagv váratlan, régen nem látott hatalmas gólja megörvendeztette szívünket. Hiába esett az eső. hiába játszottak a fótiak túl- kemányen. nem tudták rr.epaka- dálvczni gvőzelmünket. Bátran elmondhatjuk; ezen a mérkőzésen játékosaink a balszerencsét is legyőzték! Minden elismerést megérdemelnek. — Hörömpő — Furcsa megoldás A monori Hangulat-cukrászdában megszokták a vevők, hogy tejszínhabos készítményeket, indiánért, francia krémest, képviselőfánkot lehet fogyasztani. Szerették ezeket a süteményeket, de hiába, 3 hete már nem tudnak belőle fogyasztani — mert nincs. A Ceglédi Tejipari Vállalat nem szállít tejszínt. Az áruszállító ezt azzal indokolta, hogy a tejszín többször nem sikerült, sok volt a reklamáció, s a visszaküldött tejszín. A megoldás: nem szállítanak. Elgondolkoztató. Mi lenne, ha mások hasonló megoldást választanának. Ha a Patyolat például nem mosna többet, mert egyszer-kétszer reklamáltak a bennehagyott folt miatt — ha a házkezelőség nem csináltatná meg a liftet, mert úgyis elromlik stb. Tavaly nyáron miért tudott szállítani tejszínt a vállalat, s most miért nem tud? A tehenek — többnyire — a tavalyiak. A hiba tehát nem bennük van... Mindenesetre ez a mostani megoldás igen furcsa. Talán még Takó elvtárs, a tejipari igazgatóság vezetője is furcsának fogja találni. Vály Gábor Tények és tanulságok beszéljenek, de nem jelent meg! Talán, ha nagyobb lesz a kislány, megváltozik az anyja, de addig is itt vagyok mellette én, az édesapa ... A Ságvári utcában lakó Tóth Károlyné három gyermeket nevel. Közülük a tizenöt éves Judit és a tizenhárom éves Mária mostolialeányai. Az apa és az anya közötti feszült, gyakran kirobbanó ellentét megfertőzte a kis család életét. Judit, a tizenöt éves szőtte hajú kislány, apjával alszik az utcai szoba egyik sötét zugában. Fertő, szentig az, amit itt láttam! Amikor szóvá tettem ezt Judit nevelőanyjának, így válaszolt: — Elég nagy lány már, csinálhatna rendet! De, hogy ő miért nem takarít ki, arról nem szívesen beszél, és nem fogy ki a panaszból: — Lop, csavarog ez a lány, s az apja mindig lovat cd alá” Már meg is ütött! — méltatlankodott. Juditot kérdeztem: — Szereted nevelőanyád? — Nem látni! — felelte cinikusan. — Miért? — Mert lelketlen rossz szívű! De bezzeg saját lányát szereti! — Édesapád szereted? — Azt igen! — felelte. Nehéz, nagyon nehéz volt eligazodni, ennyi gyűlölet, indulat kavargásában. Azt azonban megállapítottam; a szülök felelősek Jutka mostoha sorsár ért! A H egyesi-tanyán, háromablakos, szép házban laknak f Fazekas Istvánék. Földműves t emberok. A tizennégy éves $ Évit állami gondozásból vet- ^ ték magukhoz, öt éve van ná- % luk. á y Az életerős, harsány, vidám- $ hangú Fazékas néni, csodálko- % zó, neheztelő arccal ingatta % fejét: „hogy én lelketlen, szív- % télén vagyok Évihez?!’“ í y — Hát idenézzen: s hordta f ki elém a sok ruhát, kardigánt, f cipőt! Ezenkívül: bőrkabátja, % nyárikabátja, mackója és ^ egyéb holmija van a kislány- $ nak. á y — Nem egyet, sok árva gye- ^ réket neveltem fel, mind úgy ^ szólítanak: édesanyám! Felke- % resnek leveleikkel, sőt még ^ pénzt is kérnek tőlem! Éppen $ most adtam fel háromszáz fo- $ rintot! í y Aztán oklevelet vesz elő: „A gyermeknevelés terén kifejtett $ áldozatkész és szeretetteljes £ munkájáért 500 Ft-tál jutái- í mázom.“’ Aláírás: Fővárosi % Gyermekvédő Otthon. És Évi? \ y — Mindenem megvan, s sze- ^ retnek nevelőszüleim — mond- % ta. kék nefelejcs-szemét rám-% függesztve, mintha azon cső- £ dálkozna: hát lehet ilyet kér- % dezni! ^ Tudtuk, nehéz feladatra vál- ^ lalkoztunk, amikor elindultunk t a címzettekhez. Nem egy köny- % nyet találtunk. De ezen az % úton az emberség tiszta fényei ^ is felragyogtak, amelyek tisz- % teletet, megbecsülést váltottak í ki belőlünk. j! Hürömpő Jenő ■ NEMCSAK A LABDARÚGÁS a sport már Gyömrön. Ujjy látszik talpára állt a sportegyesül et vezetősége, s kiírta Gyönirő község 19&0. évi sakkbaüi-oksá^át. Dicséretes, jó kezdeményezés. Az előreláthatólag mintegy kéthónapos mértkőzéssorozat vasárnap megkezdődött 15 részvevővel. Minden vasárnap és szerda este tartják a mérkőzéseket: a KIOSZ klubhelyiségében. A nevezettek között, ácsmestertől, az általános iskolai igazgatóig különböző foglalkozású embereket találunk. Van 16 éves és van 60 éves is közöttük. A versenysorozatot körmérkőzés formájában bonyolítják le, s ez egyúttal az erőlista összeállítását is szolgálja. A szervező bizottság külön dicséretben részesítette Kókai Jánost, aki tudja, hogy az erős mezőnyben csak nagy szerencsével kerülhet az élcsoportba — mégis benevezett, mert amint mondja: szívügyének tekinti a sportot. Első mérkőzését megnyerte. További eredmények; Palotai—Kindernai 1:0. Kiss Pál— Kindern a i 1:0, Fitos—Vitális 1:0. Kardos—Töröcsik 1:0, Kiss Pál— Törőcsik l :0, Marton—Kiss Imre 1:0. Egy győzelem — egy vereség asztaliteniszben. Monor—Nagykőrösi Postás 10:6 (Virányi 4. szőnyi 3. Szemők 3, Sintár győzelem. Nagykőrösi Kinizsi—Monor 10:6 (Virányi 3, Szőnyi 2, Burján l, Szemők 0) győzelem. Vasárnap délelőtt a* Monor— Dunakeszi mérkőzésre kerül sor. ANYAKÖNYVI HÍREK MONOR Születtek; Boros János és Iványi Mária leánya: Mária. Rafael Ágoston és Kozák Anna leánya: Gyöngyi Mária, Héregi András és Var- ga^Piroska leánya: Mária, Bujdos János és Gattyán Margit fia: János, Pap Sándor és Potaczki Anna leánya: Piroska. Házasságot kötöttek: Blumen tihal Ferenc László és Bicskei Mária, Kolompár Milliós és Horváth Katalin. Domozi Ferenc és Füle Mária. Benedikti Pál és Szilas Éva Mária, papp Tibor és Berki Etelka. Elhunyt; Hunka Mihály 10 éves. gomba Házasságot kötött: Sinkovicz Pál é.c Fekete Piroska. Elhunyt: Főrizs István 93 éves. VECSÉ3 Házasságot kötöttek: Gál János és Póosi Irén, Terényi László és Pócsi Terézia. Kecskeméti József é.s Delik Borbála, Schiller János és Sarkad! Éva. Elhunytak: Meder Béla 60 éves. Fövénye^ Gergely 88 éves. Kalmár Jánosné Pálfi Terézia 57 éves. GYÖMRŐ Házasságot kötött: Lontai János és Szőcs Katalin. Elhunyt: Iván István 79 éves. MAGLÖD Elhunytak: Merczel Már-^n éves, Buricza János 55 éves. CZIZMADIA JENŐ, a volt Monori Sport Egylet régi játékosa váratlanul elhunyt. Temetésén régi barátai, sporttársai búcsúztatták. — BEFEJEZTÉK A VETÉST a gombai Ezüstkalász Tsz-ben. — UJ KÖNTÖST KAPOTT a magtisztító-telep kultúrhe- lyisége. A falakat kifestették, a padlót kijavították, szép függönyök kerültek az ablakokra. — A MONORI MOZI műsora: Május 11: Kenyér, szerelem, féltékenj’ség. Május 13— 15: Idegen gyermekek. Május 16—13: Pár lépés a határ. Matiné május 15-én: Kék kereszt. — IFJÚSÁGI EST keretében ünnepli meg pénteken este harmadik születésnapját a gyömrői KlSZ-szerve- zet. — OPERA—OPERETT-ESTET rendez a monori kul- túrotthonban operaénekesek fellépésével a vöröskereszt járási vezetősége szombaton, 14- én este 7 órakor. — TÁRSADALMI MUNKÁBAN szépen kitatarozták a felsőfarkasdi kiszesek a Petőfi Tsz irodáját. — VEGYSZERES GYOMIRTÁST alkalmaztak Monoron a vasúti töltésen. A vegyszer az állatokra is veszélyes, ne legeltessenek tehát a vasút mentén. — AZ ELSŐ BURGONYABOGARAK a hűvös idő ellenére is megjelentek. Figyeljük burgonyavetéseinket. — UJ TRAKTOROK és gépek érkeztek a Monori Gépállomásra. — ÚTTÖRŐKET AVATTAK Káván. Járásunk legkisebb községében eddig még nem volt úttörőcsapat. TJdvary Etel pedagógusnak köszönhető, hogy megszervezte a csapatot. 12 gyerek letette az első próbát. s ezeket az elmúlt héten ünnepélyes keretek között avatták fel. A csapatot patronáló kátai állami gazdaságtól nagyon szép csapatzászlót kaptak erre az alkalomra, melyet a járási munkásőrség nevében Szlankó István elvtárs avatott fel. A helybeli tsz-től minden újonnan avatott na Hás egv szép könyvet kapott ajándékba. REJTVENYOLIMPIA VIII. L Hányszor állt az olimpiai eryőzelmi cmelvénven Nurmi? 2. Melyik ország nverte a labda- rű?ó-byinoksáfi;ot a melboume-i olimnrán? 3. Hol lett volna 1910-ben olimpiásn? REJT VÉNYOLIMPIA 8. Minden kérdésre adott helyes válasz esrv oont. a megfejtéseket és az ellenőrző szelvényt szombat déli?: kell beküldeni a következő címre: „Miska bácsi levelesládája” Monor. Ady úti iskola. Meg kell vallanunk: levél- ! írónknak igaza van mindkét j esetben. A Ki a felelős? című; cikkből valóban az olvasha-í tó ki, hogy Merczel József J elvtárs a tűzeset cszrevevői ésí első oltói között volt. Szemé-; lyes beszélgetésünk során í azonban ő maga mondta el,! hogy csak az oltás végére ér-: kezett meg Tápiósülyből. Itt: tehát a cikkíró, Gyenes Jó-; zsef elvtárs értesülései pon-: tatlanok voltak. A gépgyár munkaügyi nyíl-; vántartásából arról is meg-; győződtünk, hogy Tabányi; elvtárs észrevételei ebben az; esetben is helytállóak. Metz; Ferenc 1959. november 25. és; április 11. között büntetését j töltötte, Valkai 1960. január! 4-én, Kincses 1959. július! 10-én, Kalina Pál 1959. július! 22-én kilépett az üzemből. Az! adatközlő Tamási János elv-! társ elismerte felelősségét: ré-j gi papírokról, kapkodva írták! össze a neveket. Ez természe-! tesen nem csökkenti a cikkíró: (szintén Gyenes József elvtárs); felelősségét. Neki ugyanis: nem a papírokról, hanem az; emberekről kellett volna ri-í portot írni. A tények: tények. Vitat-; kozni nem lehet velük. Leg-; alábbis nem érdemes. De a; tanulságokat mindenkinek le; keli vonni. Az újságírónak; azt: minden leírt szó felelős-; seggel jár. G YERMEKSORSOK (Leveleink nyomán.) „Figyelő” aláírással levelet kapott szerkesztőségünk, amelyben felhívják figyelmünket, mostoha-sorban nevelkedő gyerekék szerencsétlen sorsára, nevelószüleik szeretetet nem ismerő, lélekmérgező nevelésére. t — Kérem az elvtársakat — írja levélírónk —, segítsenek rajtuk, hogy ne legyenek árvák! Monoron a Móricz Zsigmond utcában Erzsiké otthona csendes. Az édesapa: Szemők Ernő nyit kaput. Az ötvennégy éves, Budapesten, a Nyugati pályaudvaron dolgozó munkásember, szótlanul hallgat végig. Szavaim mély sebeket szaggatnak fel, Érzem, fájdalmat okozok. — így igaz — szakad fel belőle a sóhaj! — Azt hittem, édesanyát találok kislányom számára. Tévedtem, s ezt a tévedésemet, magamról nem is beszélve, tizenöt éves kislányom sínyli meg! Feleségem nem szereli ezt a kislányt! Ha nem vagyok itthon, rettegés az élete: üti, veri szegénykét. Május elsején tízórai, egy falat kenyér nélkül engedte el Budapestre. Az első férjétől származó Lajos fiának viszont küldözgeti a száz-forintokat, amelyért én dolgozom. — S ön, az édesapa, mit szól ehhez?! — Pokol az életem, mert a kislányom pártján vagyok. Engem is megfenyegetett, hogy kidob a saját házamból! Egyszer már be is idéztettem a községi tanácshoz, hogy lelkére
