Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

Nyugodt, békés öregség A napokban adják át a szociális otthon kibővített, kor- ^ szerűvé alakított konyháját. Az udvaron sorakozik már a ^ sokezer tégla is, amely az otthon további bővítését, s ezzel ^ még mintegy 20—25 idős ember nyugodt, békés öregségét í szolgálja majd. De lássunk néhány képet inkább. í IV. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1960. MÁJUS 6. PÉNTEK Nőszervezetet a Rákóczi Termelőszövetkezetbe! Amikor a Rákóczi Terme­lőszövetkezet központja kö­rül elterülő nagy, füves tér­ségen megláttam egy kotlós körül néhány csipogó kiscsi- bét, akkor jutott eszembe: megkeresem a nőtanács va­lamelyik tagját, s „kivalla- tom” az asszonyok életéről, munkájáról. Arról például, mennyi aprójószágot nevel­nek, hogyan fogja össze a nő­tanács az asszonyokat, leá­nyokat, segít-e problémáik­ban, hogyan mozgósít munká­ra. Vállalkozásom meddő ma­radt. Azaz mégsem. Az iro­daház körül tartózkodó fér­fiaktól megtudtam, hogy nő­tanács ugyan nincs a szö­vetkezetben, de olyan asz- ezony, aki hiányolja, annál több. •— Ott van közülük az egyik mutat a közelben cLiskuráló asszonyra Fülöp József. — Tessék csak megkérdezni, kell-e nekik a nőtanács!? Letelepedtem asszonytár­sam, Fülöp József né mellé. (Á huncut férj, jól ismerte élete párját, tudta, hová küldjön!) Beszélgetésbe kezd­tünk. Arra a kérdésemre, hogy nem hiányolja-e a szö­vetkezetben a nőszervezetet, szinte élménybeszámolót tar­tott. Csak úgy dőlt belőle a szó! — Nagyon-nagyon hiányzik! Már régen kellett volna egy ilyen szervezet. Legalább len­ne, aki okosítana minket. Mert tetszik tudni, nálunk az asszonyoknak kevés szavuk Van. Engem tavaly egyszer ki is utasított az elnök a gyűlés­ről, mert sokat beszéltem. Igaz, mondtam olyat is, ami nem volt helyénvaló. Dehát nem magyarázta meg senki. Aztán az uram is azt mond­ja: fiam, te ne szólj bele. Pedig csak jó az, ha az em­ber elmondja, mit gondol, mit érez, sokszor tud segíteni. Ha meg hozzá nem értéssel be­szél, magyarázzák meg neki! — Nemcsak én vagyok ez­zel így. A mi közösségünkben legalábbis — én így látom — az asszonyok jobban szólnak, meghánynak-vetnek mindent, mielőtt döntenének. Az em­berek könnyen szavaznak, de aztán, ha valami nem úgy si­Mit láthatunk •z Arany János Filmszínházban? Május 5—6-is: Csodálatos ma­lom. Színes finn—szovjet film. (Tíz éven aluliaknak nem aján­lott!! Kísérömüsor: Művek és al­kotók. Május 7_8-ig: Felhívás táncra. Sraee Kelly táncjátéka színes amulkal filmen. (Tíz éven aluliak­nak nem ajánlott!) Magyar hír­adó. Május 9—11-ig: Meztelen igaz­ság. Angol filmszatíra. (Korhatár nélküli.) Kísérő műsor: Konstan­tin Manuier. Matiné május 8-án, vasárnap délelőtt 10 őral kezdettel egysé­gesen két forintos helyárakkal: Csengő-bongó fácska. Az előadások kezdeti idejében változás történt: ezután ugyanis hétköznan « és Y,9 órai kezdettel, vasárnap pedig 4, 6 és V>9 Arakor vetítenek. — HÉTFŐN KEZDTE MEG a saláta felvásárlását a MÉK, s máris közel százezer fejet vett át a termelőktől. A sa­láta felét exportálták. A fel- vásárlási ár 1—1,20 forint. kerül, ahogy kellett volna, mondják ám a magukét..'. A néhány csibével porosz- káló kotlós a közelünkbe ve­tődött. — A magáé? — kérdeztem Fülöpnétől. — Nem. Nekem még nincs. — És miért? — Mert csak most lett kot- lósom, meg aztán nem is ér­demes tartani, mert takar­mányosztást nem ütemezett be a vezetőség. — Hát a háztáji? — Örülök, ha a hízónak te­rem rajta elég. Meglepődve néztem. Uj volt ez a felfogás. Sok asz- szonnyal beszélgettem már hasonló dolgokról, de ilyen oldalról még nem közelítet­ték a kérdést. Hiszen minden­ki tudja, hogy a tanyavilág­ban mennyire hasznos, meny­nyire kifizetődő az aprójószág nevelése. Rántani való koráig csaknem abrak nélkül fel­nőhet a csibe ott, ahol nagy, füves térségen, berkekben kaparászhat, bogarászhat. Nagyon-nagyon hiányzik itt a nőtanács — állapítottam meg magamban most én is. Sokat használna a közösnek, ha okosítaná az asszonyokat. Például az ilyen csibenevelé­si dologban is. Megmagyaráz­ná, hagy különösen ebben az évben mennyire fontos ki­aknázni minden lehetőséget, hiszen zárszámadáskor csak annyi lesz a jövedelem, amennyiért ki-ki megdolgo­zott. Megmagyarázná Fü- löpnének, meggyőzné, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak éppen az az előnye, hogy nagy tömegben gazdaságosan képes a növényi és állati termékek előállítására. S ha a nagy­üzem termelte takarmányt kiosztanák, mi maradna a közös állatállománynak, és a közös értékesítésre, ami el­sősorban biztosítja megélhe­tésüket? Fülöpné biztosan megértené, egyenes vágányba zökkenne szemlélete. Városi nőtanács asszonyai! Segítsetek a Rákóczi Tsz-nek a nőszervezet létrehozásában! — P — „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek... A tiszta, virágos Nagykőrösért A nak Kecskeméti utca lakói- már bizonyára fel sem tűnnek azok a változások, amelyek az utca szépségét, rendezettségét növelik. Aki pedig ritkán jár arra vagy alaposan szemügyre veszi a dolgokat, sokmindent megfi­gyelhet. Két ktsz és a szinte versenyben faárugyár van egy­Lúdgége-össz e jövetel ötven asszony szorgos keze szerda délután asszonyi módon segítette a II. Rákóczi Ferenc általános iskola terveinek meg­valósulását. Az őszi iskolaava­tás előkészületei már most megkezdődtek. Terv szerint közös ebédre kerül majd sor, amelynek bevezető nagy szá­ma a lúdgégés húsleves lesz. Ezt a tésztát készítette el egy délután a sok készséges édes­anya, szülői munkaközösségi tag. Már 3 órakor megindult az élet a tornateremben, Kris­tóf Sándorné nevelő körülte­kintően mindenről gondosko­dott. Együtt volt az önkéntes adományokból a liszt, a tojás, a sok nyújtótábla és a fehérre leterített asztalok hosszú sora. Jöttek az ügyeskezű, jó házi­asszonyok, hogy megkezdődjék a lúdgége pedrés. Önkéntes felajánlásban pél­dát mutatott Regdon Jánosné, aki Ötven tojással, Zatykó Já­nosné pedig 8 kiló liszt aján­dékozásával indította meg a tésztakészítést. Szabó Pálné nagy szakértelemmel állította össze 114 tojásból és 15 kiló lisztből a gyönyörű sárga tész­tát, amelyet mellette hat asz- szony nyújtott fáradhatatlanul egész délután. Héjas Józsefné és Nagy Lajosné keze alatt forgott a nyújtófa, vékonyo­dott a tészta, hogy a pedrésre váró számtalan asszony elé kerüljön. Vágó Gáborné, Dér Balázsné, Bakos Lászlóné, Czi- ra Dénesné néhány azok közül a szülők közül, akik minden alkalommal, így most is itt voltak és a közös ügyért, gyer­mekeik iskolájáért megtették azt, amire éppen szükség volt. Este 8 órára elfogyott a ke­zek alól a munka. A jókedv­nek azonban nem szakadt vé­ge. Még szólt a magnetofonról a zene, folyt a beszélgetés és az utolsó lúdgégék pedrésébe még Csete Gyula igazgató és Patay Dezső nevelő is bekap­csolódott. A jól sikerült és hasznos összejövetelnek egy hét múlva folytatása lesz. Ek­kor a közös majálisi ebédhez szükséges tésztát készítik el az édesanyák, hiszen ezzel köz­vetlenül gyermekeikről gon­doskodhatnak. mással házuk tájának csinosí-1 fásában. A mezőgazdasági | ktsz szíjgyártó részlege előtti szép a pázsit és a piros ka-1 rózás. A sírkő-részleg utcai | kertje, zöld-fehér kerítésével, | beültetett növényeivel azt J mutatja, hogy szívesen gon-f dozzák kertecskéjüket. A fa-í árugyár egyik délutánról a j másikra rendbehozta a por- i tája előtti kertet. Szükséges is j a jó példa adása, hátha ser-j kenti az elmaradókat. Szükséges újítás a Kecske-; méli utcára kitorkolló piaci í forgalom irányítása. Á kera- i mitkockák most megjelölik az j utcán áthaladó gyalogosforga- i lom helyét. Jó lesz ezt meg- ] nézni és megtartani, hogy ne | a járművek vezetőit okolják j a gyalogosok egy-egy esetle- j ges baleset alkalmával. Szépek a kerítések mögül i kihajló orgonák. Vannak! azonban, akik megvalósítják« a nóta minden szavát: „Sze-j retnék május éjszakáján le- ] tépni minden orgonát!” Vol-j tak olyanok is, akik még a ; falkerítés rongálásától sem( riadtak vissza a virág miatt. Ügy látszik, lassan újra igénybe kell venni az úttörők városszépítő munkáját. Sok akáccsemete csak akkor ka­pott vizet, amikor elültették. Talán elég volt nekik a köz­ben lehullott májusi eső? Lehetséges, hiszen megvannak még a kis, új ültetésú fák. Egy-egy locsoló víz azonban nem ártana azoknak sem, de azt is megmutatná, hogy tö­rődünk házunk tájával és el­sősorban saját portánkon sze­retünk locsolni vagy seipre- getni — úttörősegítség nélkül is. A bácsikák már túl vannak az ebéden. Ezt a pohár sört a fotós eg eszi égére isszák. — A MÁJUS 15-ÉN tar­tandó tanácstagi választások előkészítése céljából válasz­tási névjegyzék készült a 2., 7., 41., 48. és 67. választási kerület lakosairól. A névjegy­zék a városi tanács földszint 42-es számú szobájában meg­tekinthető. Akiknek a név­jegyzékbe történő felvétellel kapcsolatban észrevételük van, jelentkezzenek. — MÁJUS 8-ÁN ünnepel­jük az anyák napját. Ebből az alkalomból az iskolákban ünnepélyeket rendeznek, a KISZ-szervezetek pedig min­denütt megszervezik az édes­anyák köszöntését. — SZEBBNÉL SZEBB kar­ton-, szaténkarton- és selyem­anyagokat szerzett be a Sza­bók Ktsz. A legújabb magyar és német divatlapokból készí­tenek csinos és olcsó nyári női ruhákat, amelyekből nagy ; választék rövidesen már a í vásárlók rendelkezésére áll. ^ — A GIMNÁZIUMBAN 500 Jfiatal szerezte meg az ifjúság ; a szocializmusért próba jel­vényt. Az élelmiszeriparita- j nuló-iskolában 143, a kon­zervgyárban 172, a Szabadság 5 Tsz-ben 20 fiatal tette le a j próbát, illetve kapta meg a \ jelvényt. $ — A TANÁCS végrehajtó £ bizottsága határozatban szö­gezte le, hogy a jövőben a ! vállalatok a város főterén \ vagy valamelyik főútvonalán í üzletet kívánnak nyitni vagy ! korszerűsíteni, csak megfelelő (modern portállal és kirakat- ital nyithatják meg. ! — ELLENŐRZŐ gyümölcs- ! fa-számlálást végeznek váro- (sunkban a Központi Statiszti- j kai Hivatal megbízottai. Ez- !zel a számlálással ellenőrzik, (hogy a tavalyi összeíráshoz (képest mennyit változott gyü- ! mölcsfaállományunk száma. LÁTOGATÓBAN szél a közös gazdálkodás mel­lett. A faluban egyetlen dolog nélkül ácsorgó emberrel sem találkoztunk. Mindenki szük­ségét érzi a mielőbb végzendő munkának. Az egyik hatalmas őszi árpa táblán gyönyörűen fejlődnek a növények. A mel­lette levő rész már lényege­sen gyengébb. Az ok csupán az, hogy az árpa felültrágyá- zása közben esőt kaptak. A munkát meg kellett szakítani 3—4 napra. Amelyik rész eső előtt kapta a műtrágyát, hi­hetetlenül megelőzte azokat a növényeket, amelyekhez csak eső után és késve jutóit el a tápanyag. Természetesen néhány mázsás terméscsökke­nés lesz a következménye az önhibájukon kívüli késleke­désnek. A mi gazdáink is ezért igyekezzenek a közös munkába kapcsolódni, mert halogatásuk csökkenti a ter­mésátlagot, ennek következ­tében a munkaegység értékét és saját maguk sorsát nehezí­tik meg éppen a legkritiku­sabb, az első esztendőben. A tsz-munkákat legnagyobb, részt a gépállomás gépei vég­zik. Terv szerint jövőre újabb erő- és munkagépeket vásá­rolnak. amelyek megkönnyítik és meggyorsítják majd a mun­kájukat. A felszabaduló kézi­erő foglalkoztatására az erő­sen munkaigényes növények termesztésére térnek át. Városunk ezen a területen sokkal kedvezőbb helyzetben van. Itt már megvannak a konyhakertek, a zöldségesek, amelyek továbbfejlesztése sok munkára, de komoly iövede­Ennyit lehet kiolvasni az Állami Biztosító szép neon­fényű betűiből, ha már be­sötétedett a Széchenyi téren. Mintha szégyenkezve lapíta­na ez a pár betű ... Pedig nincs oka rá. Biz ... tíüszke is lehetne. Agilis vezetői és munkatársai a tervek telje­sítésével és elért eredmé­nyeikkel a megye első he­lyére emelték fel a vállalat­nak ezt a kis fiókját. A biz-a! Ragyogjon tehát bátran a fel­írás minden pirosán égő be­tűje. Még szerencse, hogy a napokban négy embernagy­ságú fekete márványtáblát szereltek a külső falakra, melyeken messziről is olvas­ható arany felírások adják tudtul, hogy ott milyen hasz­nos intézet működik. Bíz ez a négy tábla az áramtakarékos­sági versenyben nincs benne, s így éjjel is olvasható. Fehér Szilárd Az egésznapi tevés-vevés után jólesik a pihenés. A nénik kivétel nélkül emlékeznek még rá, amikor hajda­nában végigrobogott az akkor még göröngyös úton az első „ördögmasina” (a gépkocsi) s ma mégis oly természe­tesnek veszik a technikának azt a csodálatos vívmányát, amely a budapesti színházakból eléjük varázsolja a szebb­nél szebb színdarabokat... lemre is lehetőséget ad. Ná­lunk sokkal kedvezőbbek a hőmérsékleti viszonyok is. Például ott alig fakad még a szőlő, a fák lombja éppen csak kezd zöldülni. Átlagos hőmérsékletük tehát jóval alacsonyabb, mint a miénk, így mi hamarabb tudunk a külföldi és belföldi piac ré­szére termelni. A körülmények felmérése és meglátása, a ter­melési ágaknak azokhoz való alkalmazása is nagyban elő­segíti a közös gazdálkodás előbbrejutását. A tsz-ek meglátogatása, a munkás hétköznapok gondjai­nak megpillantása, a sikerek elérésének útja és módja se­gítségadás m-'nden új tsz-nek. m'nden szövetkezeti városnak Főként igen értékes haszon származik az iiven látogatás­ból. ha a mezőgazdasági dol­gozók n*7het'k mes pb™<- munkáit és eredményeit. — Mezősiné — A Központi Pedagógus- továbbképző Intézet kedden Pest megye földrajz-biológia szakos általános iskolai neve­lőit a pátyi Petőfi Tsz meg­tekintésére hívta össze. Az oktatási célok mellett hasznos tapasztalatok leszűrésére is sor került, hiszen városunk éppen olyan körülmények kö­zött van, mint ez a község. Sok tanulságot vontunk le az ott látottakból. A tsz 1949-ben alakult 327 hold földön 13 fő alapító tag­gal. Ma már mindenki tagja a szövetkezetnek. Nehezen ér­tik meg a fiatalok, hogy szá­mításukat megtalálják a mező- gazdaságban is, mert 20—25 éves dolgozójuk összesen 23 van. A tavalyi év gazdasági sikerei után tíz fiatal vissza­tért falujába és kérte felvéte­lét a tsz-be. A jó termés, a magas munkaegység-fizetés minden agitációnál jobban be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents