Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

«rsf MEGVEI I960. MÄJUS S. CSÜTÖRTÖK Négyszáz méter hosszú parti sétányt épít Ráckeve Az idén elkészül a strand és felépül a víztorony A burgonyabogár irtása kötelező Ráckeve is túlkerült már a télen. Határában vígan zöl­dellnek a vetések, menyasz- szonyi köntöst viselnek gyü­mölcsfái, a Duna-ág partjain pedig sarjad a fű a barkás fűzfák körül. Néhány halász­ladik kószál a csillogó vízen, és a két halász-sziget, a Ke­rekzátony meg az Angyali már kacéran csábítja „haza” őslakóit, a sporthorgászokat. Tóth Gábor, a községi ta­nács elnöke a megvalósulás felé közeledő kévéi álmokról beszél a híd mellett, amely­nek karcsú acélíve összeöleli a két partot. Sok álma, vágya van Ráckevének, de egyelőre még sok a leküzdésre váró akadály megvalósításuk útjá­ban. — Ami rajtunk, erőnkön múlik, azt, ha lassan is, de megcsináljuk — mondja Tóth Gábor. — Az idén végre meg­lesz a strandunk is a túlsó parton, azok között az árnyé­kos fák között. A bele terve­zett épületek, a kabinok, a vetkőzök nyersanyaga már i,termelődik” a régi piacté­ren, ahol néhány öreg, düledező házat lebontunk, hogy helyet adjunk a járási ta­nács székhazának. A bontásból kikerülő anyag­ból építjük fel a strandun­kat. Itt pedig, az innenső oldalon már meg is kezdtük egy négy­száz méter hosszú és húsz mé­ter széles parti sétány kiépí­tését. Kemény, szívós munkával hátrább szorítják mostani partjától a vizet. Mintegy húsz méternyire már látsza­nak a mesterséges kőgátak. Eddig közel nyolcvan vagon terméskövet szállítottak hoz­zájuk a dunabogdányi bányá­ból, de még jó néhány száz vagonnal szállítanak. A ha­talmas kőtömeget a ráckevei iparosok önkéntes munkabri- gádja rakta Isi az uszályokból Kolter Lajos, a Babarczy-test- vérek és Kévéi Nándor veze­tésével. Ha elkészül a gát, jönnék a kotróhajók és a me­der fenekéből töltik fel a gát és a part közti területet. Azon múlik minden, hogy a MAHART tud-e folyamatosan uszályokat adni a kőszállítás­hoz és megjönnek-e idejében a kotróhajók. Ha minden jól megy, a nyár elejére elkészül a parti sétány. Fasorokat ültetnek bele, padokat ál­lítanak fel rajta és egy­szeriben megszépül Rác­keve képe. A mesterséges part jobb ol­dali részében kap helyet a piac, amely a járási tanácsház rövidesen meginduló építke­zési munkálataival válik haj­léktalanná. Nagy lépéssel jut előre az idén Ráckeve vízellátásának dolga is. Októberben alakult meg több mint hétszáz ön­kéntes taggal a Közkutas Ivó- vízgazdálkodási Társulat és mihelyt megkapta a műkö­dési engedélyt, azonnal mun­kához látott. Itt is lelkes ké­véiéit álltak a közérdekű moz­galom élére: Schneider Fe­renc kárpitos, a társulat igazgatóságának elnöke, dr. Jónás János ügyvéd, alelnök, Pozsonyi Kálmán, az igaz­gatóság tagja, Szűcs András, a felügyelő bizottság elnöke. Agitációjuk eredményeképpen az érdekeltség területén álló lakóházak tulajdono­sainak több mint hetven százaléka belépett már a társulatba és vállalta az anyagi kötelezettséget, amely készpénzt jelent, hiszen az OTP erre folyósítja a víz­torony építéséhez és a vízve­zetékhálózat további fejlesz­téséhez szükséges kölcsönt. Az ezer köbméteres víztorony, a hidroglóbusz építését a na­pokban már megkezdik a kór­ház mellett, a Felszabadulás utcában és a már meglevő há­rom kilométer hosszúságú há­lózatot több mint hat kilomé­ter új vezetékkel egészítik ki az idén. — 1961-re községünk egész A földművelésügyi minisz­ter 12 1960. FM. sz. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny április 20—i számában) szerint a burgonyabogár kártételének és továbbterjedésének akadá­lyozása érdekében a mezőgaz­dasági művelés alatt álló in­gatlan használója (tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő stb.) köteles földterületén megelőző (agrotechnikai) vé­dekezést folytatni, a burgo­nyabogár megjelenését figyel­ni, megjelenése esetén ellene erőművi úton, vagy vegyszer­rel védekezni, társadalmi vé­dekezés keretében közös mun­kával a rendszeres kereső szolgálatban és a burgonya­bogár elpusztításában részt venni. Fémszivacs, kugli, sakk-készlet . A szolgáltató tevékenység mellett új cikkeket is gyárt a Zsámbéki Vegyes Ktsz Május végén lép életbe az új vasúti menetrend A MÁV új menetrendje május 29-én lép életbe, s má­jus 15—20 között már meg­kezdik a menetrendkönyv árusítását. Az új menetrend­nek lesz néhány érdekessége is, így például Hungária né­ven új motorvonatot indít a MÁV Budapest és Berlin kö­zött. Javul fi balatoni for­galom is, vasárnap reggelen­ként ugyanis a déli partra a tavalyi három helyett öt gyorsvonat indul, s köztük egy olyan, amely Budapest Déli pályaudvar és Balaton- földvár között sehol sem áll meg. Űj gyorsvonatot állíta­nak forgalomba Budapest Nyugati pályaudvar—Hódme­zővásárhely között, mégpedig Szolnokon és Szentesen át, s ezzel ez az országrész is gyorsvonathoz jut. Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel — így tartja a közmondás, s ennek a tanul­ságát szívlelték meg annak idején a Zsámbéki Vegyes Ktsz vezetői is. Eredetileg fod­rász, cipész és lakatos részleg­gel kezdték meg a szolgáltató tevékenységet a szövetkezet dolgozói, ám rövidesen kide­rült, hogy a kis község la­kosságának igényei kisebbek, mint a ktsz kapacitása. így hozták aztán létre az új cik­keket gyártó részlegeket. A zsámbéki faesztergályo­sok a faipari részlegbe tömö­rültek, s hozzákezdtek a sakk­készletek gyártásához. Negyedévenként ötezer garnitúra sakk-készletet ad át a szövetkezet a Sportszerkcreskedelmi Vál­lalatnak. Emellett tetemes mennyiségű gyermekjátékot is készítenek, kuglit stb. Az ország szövet­kezetei közül egyedül itt ké­szítik a (háztartásokban na- gj7on jól bevált fémsziVacso- kat. Hanvonként százezer da­rab fémszivacsot adnak át a kereskedelemnek. A szövetkezet kefekötői fő­leg speciális rendeltetésű mű­szaki keféket készítenek. Most például háromezer füstesőkefére kapott megrendelést a ktsz. Kísérleteiről, új gyártmányai­ról megyeszerte híres már a szövetkezet. Annak idején pél­dául itt készült el a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató In­tézetben kikísérletezett liba­tömőgép motoros mintapéldá­nya. A ktsz részlegei messzeme­nően igyekeznek kielégíteni a lakosság igényeit. Ma már kilenc részlegben, 78 taggal dolgozik a szövetke­zet, ahol a munkakörülmé­nyek is javu'tak. Az idén öltöző- és mosdó- helyiséget kapnak még a dolgozók. Nemrégiben vetődött fel egy új részleg felállításának gon­dolata: ahogy lehetőség kínál­kozik rá. építőipari részleggel bővül a ktsz. — sp — Csepel tehergépkocsik - gyű fásd A Gyufaipari Vállalat újdonságai a gyűjtőknek Kibírta a fagyot a földdel letakart korai paradicsom Ötszáz holdról szállítanak korai szabadföldi paradicsomot az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban már az elmúlt években kí­sérleteztek azzal, hogy föld­takarással védjék a korán kiültetett paradicsomot. Mi­vel az eredmények kedve­zőek voltak, az idén 500 hol­don áprilisban kiültették a palántákat. Amikor a meteorológia a tavaszi fagyok érkezé­sét jelezte, gépi kapák segítségével földdel ta­karták be a paradicsom- palántákat. A tapasztalatok szerint ugyan­is 4—5 napos takarás nem árt meg a növényeknek. Az idén a legtöbb helyen háromfokos fagyot kellett kiállni a növénynek. Amikor elmúlt a veszély, kézzel óva­tosan leszedték a földet a pa­lántákról és azt tapasztal­ták, hogy a hideg nem oko­zott figyelemre méltó kárt. Ily módon már június végén, a szo­kottnál két-három héttel korábban megkezdhetik az állami gazdaságok a szabadföldön termesztett paradicsom nagy tételek­ben való szállítását. E módszer alkalmazása nagy­üzemi méretekben is kifize­tődő, ugyanis gépekkel na­ponta 14 hold takarható be, a föld eltávolítására pedig hol­danként 4—5 munkanapot kell fordítani. A többletki­adás a korai értékesítésnél bőségesen megtérül. A teremben a nyomdafesték jellegzetes szaga terjeng. Egy­hangú zakatolással dolgozik a rotációsgép és egy modern offset-nyomó Romayor masi­na. Mellettük a gépmester, egy hosszú asztalnál pedig két-három ügyeskezű lány, asszony szorgoskodik. Amint az már nyomdában szokásos. Csakhogy ez a nyomda nem akármilyen. Páratlan a maga nemében, legalábbis ami a termékeit illeti. Mert itt nem ! kiadását is elhatároztuk. As idén január elsejétől meg­jelenő valamennyi címkénk A legújabb rendelet a borjúvágásokról Az élelmezésügyi miniszter 5/1960. Elm. M. számú rende­letében az alábbiakkal egé­szítette ki a 2/1957. Elm. M. számú rendeletet: „Nőivarú szarvasmarhára és borjúra a vágási engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni, ha az állat tulajdonosa az illeté­kes hatósági állatorvos bizo­nyítványával igazolja, hogy az állat tenyésztésre (tovább- szaporításra) nem alkalmas. Az így kiadott vágási engedé­lyek száma egy-egy község területén az előző évi borjú­szaporulat két százalékának mértékét nem haladhatja meg.” A rendelet már életbe lépett. újság és nem könyv készül, hanem — gyufacímke. Ide, a Gyufaipari Vállalat budafoki telepének kis nyom­dájába látogattunk el egy röpke félórára, hogy ellessünk valamit a cimkekészítés „titkaiból" és néhány érdekességről, új­donságról, jó hírről beszámol­junk olvasóinknak, elsősorban természetesen a gyűjtök népes táborának. Szalai Jánossal, a nyomda fiatal vezetőjével beszélge­tünk. — Hogyan készül a gyufa­címke? És egyáltalán, kitől, mitől függ ez, hogy milyen címkék kerülnek a dobozok­ra? — A vállalatok, az üzemek, a különböző intézmények és szervezetek ma már egyre in­kább igénybe veszik a gyufás­■ dobozt, mint az ismeretterjesz­tés, a reklám jól bevált esz- • közét. Ok rendelik meg a kí- ; vánt címkét a Magyar Hirde- ; tőnél. Szakemberekkel elké- ! szíttetik a rajzát, amely aztán ; képzőművészekből álló zsűri i elé kerül felülbírálás végett. \ A rajzról klisé készül, a klisé j a rotációsgépbe kerül, s az ! milliószámra ontja magából a ! kész címkét. ! Amióta pedig a címkegyűj- ítés ilyen népszerű, megrende- llőink arra törekszenek, hogy Iminél több. minél változato­sabb rajzit és ízléses kivitelű \ címkén népszerűsítsék termé- \ keiket, munkájukat. Vagyis: ! végeredményben a gyűjtőkre Us gondolnak. 1 — És a Gyufaipari Vállalat í nyomdája? ! Természetesen mi is, annál 5 is inkább, mert a címkegyűj- <tés ma már „nemzetközi” szó- \ rakozás, s a magyar címkét «külföldön keresik. Nemrég ál- j ütöttük be a Romayor-gépet, í amely többszínű nyomásra is \ alkalmas. Kidolgoztuk a ! bronznyomás (aranyozás) és : a lakkozás technikáját, hogy J címkéink szebb kivitelűek le- \ gyenek. í — A gyűjtök kérésére a jö- £ vőben sorszámmal látjuk majd £ el az egyes sorozatokba tar- '■ tozó címkéket. Katalógusok Amikor megvásároltam, még nem sejtettem, hogy er­kölcstelen tettekbe taszít. Kezdetben büszkén viseltem és még hálálkodtam a ter­mészetfelelősnek, hogy akko­riban olyan langyos volt a lég, mint Hawai szigetén a hula-hula ünnep idején. így még ballonkabátot sem vi­seltem, tehát minden utcai járókelő, teljes terjedelmé­ben. övtől hajtókáig megbá­mulhatta új nadrágomat. Büszke voltam, akárcsak Cook kapitány, amikor har­madik földkörüli útja köz­ben felfedezte a Karácsony­szigeteket. Pajkos kedvemet még szembejövő barátom sem lohasztotta le. Úgy csap­ta tenyerét, hogy hetvenkét másodpercig csengett a fü­lem. — Ilyen nadrágot vettél? — kérdezte éppen hatodszor, amire végre megértettem. Tetőtől-talpig végigmust­ráltam magam, de semmi rendkívülit nem találtam a nadrágon. — Mi bajod az új nad­rágommal? — Ah, nem mesélhetek semmit. Hosszú lenne ... Ro­hanok! — hadarta száz- huszas tempóban és hirtelen a hóna alatt szorongatott lot­tószelvény-halmazra bökött. Elvesztettem a nadrágomat — Háztömbünk szerencsevá­ró lakói ettől várják sorsuk jobbrafordulását... én, én, nadrágügyben csak annyit tanácsolok... azonnal ülj be az első taxiba. Menj haza. Amíg botrány nélkül meg- úszod! Még mielőtt bővebb magya­rázatot kérhettem volna, ba­rátom rázendített a lottó­indulóra és elviharzott. Kö­zönyösen legyintettem és fü- työrészve indultam át a Lánc­hídon. Repestem az örömtől, szép az idő, a kilátás és a kőoroszlánok sörényét is meg­simogattam. Fütyörésztem. Kiszáradt az ajkam. Különben is ün­nepelnem kellett, betértem hát a Lánchíd budai hídfő­jénél a „Dupla kávé —szimp­la ár” nevű eszpresszóba. Boldogan rendeltem a sört és felemelt fővel távoztam. Kihúztam magam, hogy job­ban lássák a nadrágomat. Még az ajtóhoz sem értem, amikor utánam kiáltott a bá­jos felszolgáló: — Vendég Icartárs ... összerezzentem. Azt hit­tem. hogy egyetemi katedra nélkül is szórakozott va­gyok, akár egy professzor. Átfutott hátamon a hideg. El­felejtettem fizetni? Reszkető ujjakkal megtapo­gattam a pénztárcámat. Vé­kony volt. Tehát már lelkiis­meretesen kiegyenlítettem a számlát. — Kérem én... fizettem ... — hápogtam, mint Andersen meséjében a rút kis kacsa. — Persze hogy tetszett fi­zetni — rebegte a kis bájos —, csak figyelmeztetni szeret- néml... — Mire? — El tetszett veszíteni va­lamit ... — Mit... Mit? — dadog­tam és ijedten tapogattam nyakkendőmet, nadrágtartó­mat, mert eszpresszóbeli asz­talszomszédom mintha az ör- döngős kezű Rodolfo mes­terhez hasonlított volna. — Elvesztette a térdét! — Mi az öreganyám tér­dét? — motyogtam, miköz­ben az előzékeny felszolgáló a kezembe nyomott egy bi­zonytalan alakú, barna textil­darabot. Bal kezemben a jobb térdemmel kitámolyogtam az eszpresszóból, ahol már min­denki rajtam kuncogott. rendszeresen bekerül majd ezekbe. Az első katalógus a jövő félévben készül el. Visszamenőleg sajnos képtele. nek vagyunk a címkéket rend- szerezni, annyi félét nyom­tunk már az elmúlt évtizedek­ben. Befejezésül arról érdeklő­dünk Szalai Jánostól, milyen címkék hagyták el mostaná­ban a nyomdát, és mire szá­míthatnak a gyűjtök a jövő­ben. Nos, úgy gondoljuk, a válasz mindenkit kielégít. A felszabadulás 15. évfor­dulója alkalmából jelent meg egy kilenc darabból álló soro­zat. Ugyancsak április 4-re, az ünnepi napok alkalmából lá­tott napvilágot a váci mű­emlék-sor. Külön érdekessége ennek, hogy a szakemberek és a gyűjtők egyöntetű vélemé­nye szerint az eddigi legszebb magyar címke. Elhagyta a nyomdát egy másik Pest me­gyei vonatkozású sorozat is. Hat darabból áll és a Csepel Autógyár egy-egy gyártmá­nyát ábrázolja: a tehergép­kocsit, a bútorszállító, a ce­mentszállító, a borszállító és az áruszállító gépkocsit, vala­mint a tartálykocsit. Nagyon szép, öt címkéből álló sorozat jelent meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság most lezaj­lott országos kongresszusára. Rövidesen elkészül a Dankó Pistára emlékeztető sorozat és a Széchenyi-sorozat. Az ismét gyártásra került óriásdobozú családi gyufára többszínnyomású „Hófehérke és a hét törpe” címkék kerül­nek, az olimpia alkalmával pedig sportsorozat jt'.-vil- meg. Valóban elmondhatjuk te­hát, hogy a Gyufaipari Válla­lat .gondol” a gyűjtőkre. — kő — területére kiterjed a vízveze­tékhálózat — mondja mély meggyőződéssel Tóth Gábor. Minden 250 méteres utca­szakaszon lesz egy-egy utcai kifolyó, tehát meg­oldódik Ráckeve ivóvíz­ellátása. Ha teljesen kiépül a vezeték- hálózat, hossza eléri a ti­zenhat kilométert is. Az bizonyos, hogy Ráckeve az idén már fölkészültebben várja a nyári vendégeket, a vízi sportok kedvelőit, a hor­gászokat, mint az elmúlt esz- | teendőkben és több joggal tarthat igényt az idegenfor­galmi szervek figyelmére is. (magyar) í Csüggedten nézegettem az \ utcán új nadrágom térdét. \ Fura folt éktelenkedett rajta. \ Kordbársony nadrágom tér- l déröl a csíkozás egyszerűen í lehullott. Minden külön ér- í tesítés helyett. | Ez csak a kezdet volt. Vé- \ szes gyorsasággal követték j egymást az események. Leg- i közelebb a hivatalban, ami- i kor hevesen gesztikulálva fel- i szólaltam egy értekezleten, ; leesett az egyik hajtókám. \ Otthon családi totókör ala- ! kult, mindenki találgatta: ! mit veszítek el nadrágom- í ból legközelebb? De én meg- í ingathatatlanul hordtam a \ nadrágot, különösen azért, \ mert észrevettem, sorstár- \ saim is akadnak. Kinek a tér- < de. kinek a hajtókája hiány- \ zik kordbársonyból készült \ nadrágjáról. — Szia! — hangosan így \ üdvözöltük egymást. Mintha \ egy közös szekta elszánt tag- \ jai lennénk, akiknek nem a \ homlokáról, hanem a térdéről < olvashatja le bárki: különös \ férfiak vagyunk, akik azt i hiszik, hogy a kordbársony- j ból készült nadrágot nemcsak vásárolni, hanem hordani is lehet. Molnár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents