Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

MOTOR 0 VICEBE Köszöntő anyák napjára A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM I860. MÄJUS 4. SZERDA Járásunk egészségügyi helyzetérői A dolgozó nép részvétele az igazságszolgáltatásban a népi ülnökökön keresztül valósul meg. Munkások, ter­melőszövetkezeti parasztok képviselői egyenrangú bíró­ként vesznek részt a tárgya­lásokon. Népi ülnökeink ed­dig becsülettel helytálltak. Az ítéletek, melyeket hoz­tak, tükrözik népi demok­ráciánk politikáját. ítéleteik nevelő hatásúak voltak. A tár­sadalmi tulajdon megsértői­vel szemben szigorúan fel­léptek. Megbízatásuk ez év jú­niusban lejár. Ekkor a járási tanács választja meg a me­gyei bírósághoz és a járási bírósághoz az új népi ül­nököket Járásunkban most folynak tanácsüléseken, üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben a jelölőgyűlések. Az eddigi jelölőgyűlések azt mu­tatják, hogy a dolgozók az igazságszolgáltatásban való részvételt fontos feladatnak tartják, s a legjobbjaikat je­lölik. Azokat, akik a ter­melésben, a közügyek inté­zésében példás magatartá­sukkal kitűntek. A jelölő­gyűlések május 7-ig feje­ződnek be. Péteriből: Varga Mihályt, Paput Pálnét, Tá- piósülybŐl: Bimbó Istvánt, Asztalos Sándort, Dinnyés Jánosnét, Bakonyi Jánosnét, Bényén: Rajos Mihályt, Mé­száros Lászlónét jelölték ed­dig népi ülnöknek. VASGYÚJTÉS - akadályokkal A vonaton szemembe öt­lött egy plakát: Gyújtsd a vasat és a fémet. Ez egy hét­köznapi plakát, de eszembe juttatta, hogy a napokban a gyömrői úttörők elég nagy mennyiségű vasat gyűjtöttek, s elvitték a MÉH gyömröi telepére, de zárifa volt. Ta­lán leltároztak? Nem, kérem. A gyömröi MÉH-átvevőhely megszűnt. Azóta a hulladék- vasat Monorra kell átvinni, de sajnos a fuvar többe ke­rül, mint amennyit a vasért fizetnek. Gondolom., talán Gyomrán újra üzembe kellene helyez­ni a MÉH-kirendeltséget. Ezt szükségessé teszi a,z is, hogy az iskolások és az úttörők már eddig is igen nagy meny- nyiségű vasat gyűjtöttek, s mivel most vasgyűjtő hónap előtt állunk, reméljük, szor­galmuk nem csökken, s eb­ben a hónapban még többet gyűjtenek. Bízom benne, hogy m MÉH lehetővé teszi, hogy Gyömrőn újra átvegyék a vasat és a hulladékot. Kalotay Balázs tárgyalt szombaton a járási tanács. A járási főorvos be­számolójában megállapította, hogy nálunk is éppen úgy, mint országosan, a legna­gyobb hiányosságok okát oda vezethetjük vissza, hogy az egészségügyet nem sikerült még társadalmi üggyé tenni, s ebből következik az a tény, hogy a jelenlegi orvosi tudo­mánnyal közegészségügyünk nem tart lépést, azzal szem­ben elmaradott. A beszámoló megállapította, hogy a körzeti orvosok, külö­nösen egyes községekben, il­letve körzetekben továbbra is túl vannak terhelve munká­val. Ennek kiküszöbölése ér­dekében a legutóbbi nép- számlálás alapján tervet dol­goztak ki, s ennek értelmé­ben már a jövő év folyamán új orvosi körzetet létesíte­nek Bényc és Káva köz­ségekből is. Biztosítani fogják Péteri jobb egészségügyi ellátását is. Pi­lis járásunk harmadik leg­nagyobb községe, kiterjedését tekintve pedig első helyen áll s mégis csak' két körzeti orvosa van. Ide is még egy orvost beállítanak. Elismerésre méltó mun­kát végeznek az orvosok közöl — állapítja meg a beszámoló — dr. Trebits Rudolf és dr. Simon Sán­dor vecsési, dr. Deési Pál gombai és dr. Gáspár István tápiósülyi körzeti orvosok. Ezután az egészségügyi ál­landó bizottságok munkáját értékelve, a következő megál­lapításokat tette: munkájuk kielégítőnek, sőt jónak mond­ható Monoron, Üllőn, Vecsé- sen, Tápiósápon és Ecseren. A többi községben sajnos, ez nem így van. A vöröskereszt­szervezetek járási irányítása Gál Jánosné személyében jó kezekbe került. Nagy érdeme van abban, hogy a községi vöröskereszt-szervezetek mind nagyobb segítséget nyújtanak közegészségügyünk fejleszté­séhez. Ezután a járási főorvos be­számolójában a gyógyító és megelőző munkáról, anya-, csecsemő- és gyermekvéde­lemről, közegészség- és jár­ványügyről és a szociálpoliti­kai feladatokról beszélt. Beszámolóját a tanácsülés elfogadta és a beszámolóban felvetett hiányosságok kikü­szöbölésére határozatot ho­zott. A határozatban a tanácsülés utasítja a já­rási tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy vizsgálja meg a termelőszövetkeze­tek jobb orvosi ellátott­ságának helyzetét, végezzen felmérést a még nem termelőszövetkezeti köz­ségekben is az egészségügyi szolgáltatás megjavítására, te­gyen intézkedést a községi tanácsoknál a közegészség- ügyi szabályok betartására, s legyen rajta, hogy a tiszta­sági mozgalom társadalmi üggyé váljék. —BM­NYÍLT LEVÉL GYÖMRŐRE A vecsési tanács 1960 áp­rilis 3 és 10 között emlék- kiállítást rendezett hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulója alkalmából. E munká­ból részt kért a helyi vörös­kereszt-szervezet is. A ki­állításon dokumentálták ed­dig végzett munkájukat és annak eredményeit. A kiállí­tás időtartama alatt a kui- túrotthonban rendszeres egészségügyi filmvetítést tar­tottak, melyet mintegy 300 ember nézett végig. Kedves gyömrőiek! Nem árulok el titkot, ami­kor elmondom önöknek, hogy nagy dolgok vannak készülő­ben. Nem titok ez, mert már sokan tudnak róla. Péntek este a tanácsházán sok községét szerető ember jött össze — pártállás és világnézetben különböző emberek. S képzel­jék el: szót értettek, vélemé­nyük egy volt. Hadat kell üzenni. No most bizonyára azt gondolják: engem hagyjanak csak ki belőle, engem nem ér­dekel, én nyugalomban, bé­kességben akarok élni. Csinál­janak amit akarnak! Pedig ezen embereknek terve éppen önökre épül, önre is, aki most ezt a levelet olvassa, az egész község lakosságára. Kérem ne tegye le most a lapot, olvassa el tovább, hi­szen elmesélem szép sorjában miről is volt szó, kinek, illet­ve minek üzentünk hadat, így mondom: üzentünk, mert én is ott leszek! S remélem Ön is! Szijjártő Lajos országgyű­lési képviselő, a járási tanács elnöke a községfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatójával kezdődött a megbeszélés. Rög­tön azzal kezdte, hogy ez a megbeszélés teljesen új járá­sunkban. Egy tervet kellene kidolgozni, haditervet a köz­ség szépségének, tisztaságá­nak megteremtése érdekében. Megállapította — amiről Önök is meggyőződhetnek —, hogy a község fejlesztése terén di­cséretes előrehaladás van. Igen ám, de amit ebből a tervből eddig megvalósítottak, azt mind vállalatok és építő brigádok tették. Önök befizet­ték a községfejlesztési hozzá­járulást, azután amikor az új járdák elkészültek, esetleg megállapították, hogy milyen jó ez, mégiscsak fejlődünk stb. De gondoltak-e arra, mennyi pénz volt az, ami ősz- szejött. mennyi pénzzel támo­gatott az állam? Jól használ­ták-e fel. örzi-e miaki ezeket az elkészült létesítményeket? Helyesen állapította meg Szijjártő elvtárs: „a lakosság elszakadt saját pénze felhasz­nálásának ellenőrzésétől!” Most azt gondolhatják: csi­nálja ezt a tanács, azért van. Nem! A tanács arra hivatott, hogy irányítsa a pénz felhasz­nálását. A lakosságnak pedig ellenőrizni kell a felhaszná­lást és kivitelezést. No és le­gyünk őszinték; nem segítjük a kivitelezést, a gyakorlati megvalósítást sem! Tudják mennyi pénz jött be a község- fejlesztésre? 986 ezer forint. A társadalmi munka pénzügyi terve: 42 ezer forint. Pedig könnyen megvalósíthatván k. hogy annyi legyen, mint a községfejlesztésre bejött nénz. csak ..............Ez a „csak” az a mit most el kell törölnünk. A „haditerv” szerint így: min­denkinek rendbe kellene ten­nie a saját portája előtti részt. (A telkek tulajdonosainak, il­letve bérlőinek is!) Hogyan és mit? 1. Az árkokat megcsinál­ni. 2. A járdát rendbelenni. 3. Az utat rendbetenni. A szé­lét lenyesni, a közepét meg­domborítani. Mindehhez a ta­nács műszaki segítséget ad. A tervhez sokan szóltak hozzá. A hadüzenet megtör­tént a rendetlenség ellen, a község szépségéért, tisztasá­gáért. A tanács jelenlevő tag­jai és vezetői elhatározták, •hogy minden telepen az az ■utca, amelyik a legszebb lesz, kapja meg következő évben a betonjárdát. E munkában leg­jobban dolgozó emberek pe­dig kétszemélyes nyári strand­bérletet kapnak jutalmul. Érdemes lesz csatasorba áll­ni, mert egy biztos: ebben a „háborúban” csak mi győzhe­tünk. gyömrőiek, Ön is, én is, mindenki, de csak ha össze­fogunk! Május 21—22-re szak­(Mészáros Imre felvétele) Az esztendő egyik legszebb napja köszönt ránk május 8-án. Számunkra ez a legbensős.égesebb ünnep: az anyák napja. A járás kiszista fiataljai nevében szívünk legmelegebb szeretetével köszöntjiik az édesanyákat. Peregnek az élet hétköznapjai, dolgozunk, tanulunk, i munkálkodunk vagy szórakozunk. Milyen természetes, hogy ! otthon édesanyánk meleg, finom étellel, frissen vasalt, tiszta í ruhával vár. S milyen természetes, hogy vasárnapokon az | egész család szórakozik, csak neki nincsen akkor sem pihe- ! nése, ünnepe, vasárnapja. Ott áll a tűzhely mellett, homlokán gyöngyözik a verejték — de mindjárt elfelejti a fáradtságot, ha az asztalnál azt mondjuk: „nagyon finomat főzött nekem, édesanyám!'* Apróság ez — de milyen sokszor elfelejtjük még ezt is mondani. Vagy ha távol vagyunk édesanyánktól: hogyan vár haza epedő szívvel, számlálva az órákat, perceket, s milyen gon­dossággal, szeretettel készíti a kis csomag hazait a távolba szakadt fiának, lányának. Mi mindnyájan éreztük már, mi­lyen különleges íze van annak, amit ő süt, különleges és semmivel össze nem hasonlítható „mama-íze”. A mi ifjúsági szövetségünk arra akarja megtanítani a fiúkat és lányokat, hogy vegyék észre édesanyjuk gondosko­dását, tiszteljék, becsüljék szüleiket, s ahogyan csak tudnak, segítsenek a mindennapi munka gondjaiban, s mikor felnőt­tek, legyenek mindenben szüleik támaszai. Mi arra tanítjuk a KISZ-szervezetekbcn a fiatalokat, hogy szeressék a munkájukat, szakmájukat, hivatásukat. Ehhez mi segítséget szeretnénk kérni az édesanyáktól. Arra kérjük őket, kérjék számon a nagyfiútól és a nagylánytól: hogyan állják meg helyüket a mindennapi életben. A KISZ becsületes embereket, igaz hazafiakat akar nevelni tagjaiból, s a szülők is azt akarják, hogy rendes, tisztességes, értékes smber legyen gyermekükből. Mi arra tanítjuk a fiatalokat, hogy minden erejükkel vegyenek részt országunk építésében; a jólét, a boldogság, az igazság rendjének: a szocializmus építésében. Ehhez a munkához nagy segítséget adhat az édesanyák helyeslő szava, buzdítása. Azt akarjuk, hogy minden gyermekét szerető, féltő édes­anya ha azt hallja, hogy gyermeke a KISZ-ben dolgozik, kiszistákkal együtt tölti szabad idejét, akkor örüljön és le­gyen nyugodt, mert gyermeke jó helyen van közöttünk. Azt akarjuk, hogy az édesanyák szívesen küldjék fiukat, lányu­kat a KISZ-be. Anyák napján azt kívánjuk az édesanyáknak, hogy élje­nek jó egészségben, boldogságban, békében: találjanak igaz örömöt gyermekeikben; neveljék úgy őket, hogy olyan fel­nőttek váljanak belőlük, akikre nemcsak az édesanya lehet büszke, hanem büszkék lehetünk rájuk mindnyájan, az egész társadalom. Spenger István, a KISZ járási titkára emberek és fogatok is bizto­sítva vannak. Erre a két nap­ra hirdetjük meg a nagy és nemes mozgalmat. Üdvözli önöket és jó mun­kát kíván: Blaskó Mihály — ÜNNEPI HANGVER­SENYT ad május 8-án, va­sárnap délután öt órakor a gimnázium énekkara a mo- nori művelődési otthonban. Bevezetőt mond Ádám Jenő, zeneakadémiai professzor. Közreműködik Farkas Ilonka ©peraénekesnő és az üllői zenei általános iskola ének­kara. Belépődíj 10. diákoknak 5 forint. Jegyek kaphatók a kultúrotthonban és a gimná­ziumban. — TOVÁBBKÉPZÖ-tanfo- l.yamon vettek részt a községi ku! túrotthonok igazgatói Pi­lisen. A tanfolyamot Tárnái Pezső számadó igazgató ve­zette. A művelődési otthonok pénzügyi és gazdálkodási ügyeiről esett szó. A monori piacon is csak termelői igazolvánnyal szabad árusítani A mezőgazdasági termények, termékek és állatok termelői értékesítéséről szóló 41/1958. (VII. 5.) korm. sz. rendelet 2. §. (1) bekezdésben foglalt fel­hatalmazás alapján a belkeres­kedelmi miniszter a 36/1900 (K. E, 12) Bk. M. számií uta­sításában a termelői igazolvá­nyok rendszerét — többek kö­zött — a monori piacra is ki­terjesztette. Ez a rendelkezés közelebbről azt jelenti, hogy a tsz-ek. cso­portok, szakcsoportok, továbbá ezek tagjai, valamint az olyan egyéni gazdálkodók, akik leg­alább 1 kát. hold szántóterüle­ten. illetőleg 600 négyszögöl szőlő, gyümölcsös, kert terüle­ten gazdálkodnak, a községi tanács vb-titkárától termelői igazolványt igényelhetnek és csak ezen igazolvánnyal árusít­hatnak a monori piacon. Azok a termelők tehát, akik május 1 után kívánják a mo­nori piacon termékeiket, ter­ményeiket vagy állataikat ér­tékesíteni, csak termelői iga­zolvánnyal jelenjenek meg, mert a rendelkezést megsze­gőkkel szemben soron kívüli szabálysértési eijárást kell le­folytatni. Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal kell sújtani azt a ter­melőt, a) aki a saját gazdaságából eredő terményt, terméket vagy állatot termelői igazolvány nélkül vagy más termelők ré­szére kiállított igazolvánnyal árusít. b) aki nem a saját gazdasá­gából eredő terményt, termé­ket vagy állatot árusít. Mindezeken felül még el le­het kobozni azt a terményt, terméket vagy állatot, amelyre nézve a szabálysértést elkövet­ték. Kívánatosnak tartjuk, hogy a községi tanácsok a belkeres­kedelmi miniszter ezen rende­letére a helyileg szokásos mó­don (hangos híradó, dobszó, stb.) többször hívják fel a ter­melők figyelmét. Dr. Koczó József szabálysértési előadó Bényei pillanatképek A földeken munka közben látogattuk meg a bényei Nép­front Tsz kertészeti és növény- termesztési brigádját. A kertészeti brigád tagjai — mintegy húsz asszony — ép­pen a tsz hagymáját kapálták. Megkérdeztük a brigád nevét, de nem tudták megmondani, mert még nem volt. Jelenlé­tünkben Salamon Pálné javas­latára felvették a „Vidámság” nevet. Hadd legyen csak ez a nevünk — mondogatták a lá­nyok és asszonyok — itt úgyis mindig jó hangulatban megy a munka. Jó munkájuk jutal­mául itt mutatjuk be olva­sóinknak a Vidámság-brigádot. A növénytermelési brigád 80 tagja dolgozott a földeken, amikor náluk jártunk. Vala­Hagymát kapál a Vidámság* brigád „Régen kiszolgáltam az ura­kat .. .’* — meséli Sándor néni (Kalotay Gábor felvételei) sek István tsz-elnök elmondot­ta, hogy ebben a brigádban a munka nagyobb részét az asz- szonyok vállalták magukra, s becsülettel helyt is állnak. A brigád férfitagjai sem akar­nak elmaradni, s bizony igye­kezniük kell, hogy az asszo­nyok mögött szégyenben ne maradjanak. Sándor Mihályné, a brigád jókedvű énekese el­mondta: „Régen kiszolgáltam az urakat, mostam, vasaltam rájuk. Most azonban a saját földemen dolgozok, mert van ám; 1340 hold!” Népi ülnökök jelölése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents