Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-04 / 104. szám
1960. MÁJUS 4. SZERDA PEST MEGYEI kMiHap Új oltási rendszer a megyében Eredményesebb a betegségmegelőzés — A KÜJALL vezetőjének nyilatkozata A védőoltások beadásának eddigi rendszerét az egészségügyi hatóságok meg kívánják változtatni. Eddig tavasszal és ősszel kampányszerűen részesítették különböző védőoltásokban a gyermekeket, most azonban el akarják érni, hogy amint a gyermek a megfelelő életkorba lép, azonnal megkapja az esedékes védőoltást. Annyit jelent ez, hogy minden csecsemőt hathetes korában ellátnak az első BCG-oltással, háromhónapos korában pedig az első diftéria elleni szérummal és amint eléri a hathónapos kort, megkapja a második BCG-t, 11 hónapos korában pedig az első himlőoltást. Ugyanígy később mindig a megfelelő életkor elérése idején részesülnek egyéb első, illetve újraoltásokban. A cél az, hogy úgyszólván aznap oltsák be őket, amikor az egyes oltásokhoz szükséges életkort betöltik. Ezt az új rendszert Budapesten a nem iskolás korú gyermekeknél már két éve bevezették és a betegség- megelőzést illetően igen jó eredményeket értek el vele. Hasonlóképpen folyik az oltás az ország több más városában is. Most arról értesültünk, hogy Pest megye egy részében rövidesen szintén áttérnek az új rendszerre. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Félix Lászlóhoz, a Pest megyei Közegészség- és Járványügyi Állomás igazgató-főorvosához, aki a következőket mondotta: — A folyamatos oltás bevezetését megyénkben július 1-én kezdjük meg, egyelőre a gödöllői és a szentendrei járás, valamint Szentendre város területén, ezenkívül a váci, a ráckevei, a mono- ri és nagykátai járás mindegyikének egy-két községében. A többi járásban még egy ideig — remélhetőleg nagyon rövid ideig — fennmarad a jelenlegi kampányrendszer. A folyamatos oltásra ugyanis csak ott térhetünk át, ahol az oltás adminisztrációját ellátó védőnő van. A védőnőnek nyilván kell tartania minden gyereket, állandóan figyelnie kell, melyik mikor éri el azt a kort, amikor számára ez vagy az az oltás . esedékes és gondoskodnia kell a szülők ki-> értesítéséről, hogy gyermekű-; két akkor oltásra az orvos-; hoz vigyék. Ellenőriznie kell; azután azt is, hogy a gyér- J mek a jelzett időpontban az ■ orvosnál megjelent és az ol- j tást meg is kapta-e. Talán ! felesleges hangsúlyoznom,! hogy ! * az új oltási rendszer az \ eddiginél mennyivel job- \ ban szolgálja a megelő- : zést. v * Ahogy a gyermek a megfelelő < korba jut, azonnal védőol-! tást kap és így a fertőzés! veszélyének az alatt a rö- i vid idő alatt, ami a megfelelő ; életkor elérése és az oltási; kampány napjának kezdete; között eltelik, sincsen kitéve.; — Egyébként a kötelező vé-j döoltások rendszerét általában; húszéves életkorig terjesztik; ki. Januárban pedig kiterjeszt-; jük a folyamatos oltást a me-; gye még más területeire és • amilyen hamarosan lehetséges, \ összes községeire. Erre azon- • ban csak akkor kerülhet sor,; ha már a megye valamennyi községében van védőnő. Miután a megyei tanács egészség- ügyi osztályának az a törekvése, hogy minden községbe minél előbb védőnő kerüljön, rövid időn belül egész Pest megyében áttérhetünk a folyamatos oltásokra. vagyis nemcsak tavasszal és ősszel, hanem az esedékes védőoltást egész év folyamán állandóan beadjuk a gyermekeknek. — A Sabin-oltások fehruárban kiosztott harmadik részlete óta sok csecsemő érte el életkora harmadik hónapját, ezenkívül néhány idősebb gyermek oltása is elmaradt annak idején. Ezek beoltására mikor kerül sor? — érdeklődünk. — Erre nézve az Egészség- Ügyi Minisztérium intézkedik — mondja dr. Félix László. — Úgy gondolom, hogy május folyamán már kiadja az utasítást. — Milyen tapasztalataik vannak a Sabin-oltás beadása óta? — kérdezzük. — Határozottan reményt- keltőek. Tavaly december, azaz az első részleg beadása óta a megyében egyetlen gyer- mekparalízises megbetegedés sem fordult elő és úgy tudom, az országban sem. Márpedig, noha járványsze. rűen csak nyáron, szórványosan az év egész folyamán mindig jelentkezett. — A múlt év első hónapjaiban hány gyermekparalízises eset fordult elő? Erre a kérdésünkre dr. Sólyom Sándor, a megyei KÖ- JÁLL helyettes igazgatója ad választ: — Tavaly csupán az első félévben, tehát a tél és a tavasz folyamán hat megbetegedés volt. Most pedig már négy hónap telt el az évből és egyetlen egy sem. Nem csoda, ha bú zakodó várakozással nézünk a nyár elé. Örömmel közölhetem különben, ez idő szerint járvány-mentes időben vagyunk. A télen elég sok influenzás megbetegedés fordult elő a megyében, viszont más járvány nem volt. A vörheny sem jelentkezett járványszerűen, mindössze szórványosan. Jelenleg kanya- rósaink vannak, de számuk nem lépi túl az évi átlag számát, járványról nem is beszélhetünk. Előfordulnak más fertőző betegségek is, szerencsére elszigetelt jelenségekről van szó. Ismétlem, nagyon szeretnénk, ha járványügyi szempontból az év további része is az eddigihez hasonlóan, jól telne el. Sz. E. Szerencsések a Pest megyeiek a lottósorsoláson A lottó áprilisi tárgynyere- mény sorsolásán a Pest megyei játékosoknak igencsak kedvezett a szerencse. Többek között öt televíziós készülék került a megyébe, amelyeket fóti, ráckevei, gyáli, dunakeszi és monori Iákos nyert. Egy hálószobabútor Érdligeten, 5000 forint értékű „Ki mit szeret?” utalvány Felsőgödön, egy perzsaszőnyeg Pilisszent- ivánon, két padlókefélőigép Szobon és Dabason, egy írógép pedig Szentendrén talált gazdára. Exakta-Varex fényképezőgépet váci, 5000 forintos lottó éléskamrát ócsai, magnetofon készüléket pedig áporkai lottózó nyert. A múlt héten egyébként két darab négytalálatos szelvénytulajdonos is volt a megyében: az egyiket Vácott, a másikat Bugyi községben állították ki. — gry — Hajók vasbetonból A szovjet flottaügyi minisztérium központi tervező- szerkesztő irodája kidolgozta egy úszó halfeldolgozó és fagyasztó üzem műszaki terveit. A hajót 85 százalékban vasbetonelemekből készítik. Az úszó üzem naponta 300 tonna hsilat tud feldolgozni. Angyalföldi és csepeli üzemi fiatalok segítik az ifjúsági mozgalmat megyénk termelőszövetkezeteiben Öt nap alatt nyolc tsz-ben alakult meg a KISZ Az angyalföldi és csepeli nagyüzemek ifjúmunkásai Pest megyei termelőszövetkezetekbe látogattak, hogy segítsék az ottani ifjúsági mozgalom kialakítását. A KISZ Pest megyei Bizottságának javaslatára a ceglédi, a dabasi, a gödöllői, az aszódi és a nagykátai járásban 22 olyan termelőszövetkezetet kerestek fel, ahol eddig még nem volt KISZ- szervezet. Egy hetet töltöttek egy-egy termelőszövetkezetben. Munkájukat azzal kezdték, hogy megismerkedtek a legértelmesebb, legügyesebb fiatalokkal és az ő segítségükkel számbavették a tartalmas, eleven szervezeti élet kialakításának lehetőségeit. A tsz- vezetősággel és a helyi taVárótermet építenek a Ganz kiszesei A Ganz Árammérőgyár dolgozói várótermet kértek a vállalat igazgatóságától. A vállalatvezetőség hulladékanyagot bocsátott a gyári KISZ-szervezet részére és a kiszesek, mintegy 80 fiatal, eddig 1200 munkaórában, mintegy 70 000 forint értékű, 12x3,5 méteres várótermet építettek, hogy a HÉV-re váró dolgozókat megvédjék az idő viszontagságaitól. Kiszesek végezték a földmunkát, betonozást, a szerelést és már csak az üvegezés van hátra, hogy május közepe tóján átadják az új várótermet rendeltetésének. A HÉV pedig megígérte, hogy a fel- és leszállás megköny- nyítésére magasított betonperont épít a váróterem és a sínek közé. A kiszesek szeretnék a váróterem homlokzatára a KISZjjelvényt és a „Gödöllő- Erzséoetpark ifjúsági megálló” feliratot kitenni. Derekas munkát végzett a gyári KISZ-szervezet és mindannyiukat, de elsősorban a legszorgalmasabb építőket. Halász Gézát, Pólyák Bélát, Farkas Istvánt és Kristóffy Ferencet dicséret illeti. (F. M.) náccsal is megbeszélték, milyen segítséget tudnak adni ehhez. Ezek után egyenként beszéltek a fiatalokkal, megismertették velük az ifjúsági szervezet törekvéseit, a közös időtöltés számos lehetőségét. Ezt megértve szívesen jöttek el a KISZ alakuló ülésére, amelyen a fővárosi fiatalok segítségével elkészítették az új ifjúsági közösség programját. Az alakuló gyűléseken a fiatalok sok jó ötlettel vállalkoztak a klubhelyiség, a közös kirándulások, a sportolás — a rendezett szervezeti élet megteremtésére. Ily módon öt nap alatt nyolc termelőszövetkezetben alakult meg a KISZ-szervezet, amelyekben 160 parasztfiatal csatlakozott az ifjúsági mozgalomhoz. Az angyalföldi és csepeli üzemi fiatalok továbbra is patronálják az általuk alakított falusi testvér- szervezeteket: meghívják őket üzemükbe, közös sport- és kulturális rendezvényeket terveznek',' ............—..... M ire telik egy embertől? Jean Rostand, a híres francia biológus kiszámította, hogy egy kb. 70 kilogrammos ember teste annyi vizet tartalmaz, amennyiben egy portörlő ruhát ki lehet mosni, any- nyi vasat, hogy egy szöget lehetne készíteni belőle, testének mésztartalmával ki lehet meszelni egy kunyhó falát, végül pedig annyi ként, amely elegendő egy nagy kutya valamennyi bolhájának kiirtására. A GYÖMRÖI HALÁSZKERT A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat nemrég alakította át és látta el új, korszerű berendezéssel Gyomron a Halászkert kisvendéglőt. A korszerűsített, hangulatos éttermet szívesen keresik fel a gyömrőiek. ízletes halételeiért az autósok, motorosok is örömmel állnak meg egy kis pihenőre. Az étteremhez presszó is tartozik. Munkaidő után a helybeli fiatalság szívesen jön itt össze egy kis tereferére. A családias hangulatú éttermet megkedvelték a gyömrőiek ■ÄH! Az étterem melletti eszpresszóban modern presszógépen készül a kitűnő fekete MESELO KÖVEK — HIRES EMBEREK Táncsics Mihály Pest megyében Tizennyolc esztendő telt el 1849 óta. A vándor, aki végre hazaért, sokat, rettentően j; sokat kiállt. Nyolc esztendeig í rab volt. Saját házának rabja. /jl Ott bujtatta mindenki szeme elől a felesége, akinél csodálatosabb, áldozatkészebb asz- szonyt keveset jegyzett fel a történelem. Dolgozott, görnyedt éjjel-nappal a varrni- való fölé, hogy ezzel keresse meg a mindennapra valót. Végül felhagyhat re j tekével Táncsics, de következetes, rettenthetetlen magatartásáért, elveiért ismét börtönbe kerül. S itt éri a legszörnyűbb csapás, ami embert érhet: elveszti szeme világát, most már csak tapogatva tud járni, s írni csak úgy, hogy saját elgondolása szerint készíttet magának egyik rabtársával egy rámát, az vezeti a kezét. A szabadulás Könyvei jó részét ki sem adják, amit mégis, azt elko- ; hozzák. A hatalom ott üt ; rajta, ahol csak tud, hiszen i egyike a legkellemetlenebb ; embereknek, akitől tartani ! kell, akinek minden szava. ; mondata gyújt. ! 1867 elején szinte országos mozgalom indul a vak em- \ bér kiszabadításáért. Jókai ! Mór, az akkor már országos t hírű író is mellé áll, sőt ügyének legnagyobb szószólója lesz. Minden bizonnyal ennek eredménye, hogy a hivatalos hatalom meghátrál, s 1867 március 12-én, amikor a király, aki a koronázási ünnepre érkezik az országba, a határt átlépve, parancsba adja, hogy Táncsicsot engedjék szabadon. Kalmár ezredes viszi meg az örömhírt a börtönbe, s pár óra múlva felesége vezetésével a testileg összetört, de szellemileg törhetetlen ember már hazafelé tart. A könyv nem kell senkinek A börtönben két könyvet írt: Magyar nyelvtanítási kézi könyvecske, valamint Fővárosunk címmel. Mindkettőt kinyomatja, s visszakapja korábban elkobzott könyveit is. A családnak pénz kellene, s azt sem akarja, hogy munkái ne jussanak el azokhoz, akiknek írta: az emberekhez. Ezért felfogadja Fedor Józsefet, akit még a Munkások Újságjától* ismer, mert Fedor volt a lap kihordója, s ő lesz Táncsics vezetője, mert anélkül a vak ember mozdulni sem tud. Első útjuk a Pest megyei alispáni hivatalba vezet. Táncsics nyelvtanitási kézikönyvét ajánlja, mert a Pest mell. gyei német ajkú falvakban a gyerekek nem tudnak mi alapján tanulni. Ehhez akar segítséget adni a könyvecske, amit Táncsics szótárral is kiegészített. Az urak ugyan szabadon engedték Táncsicsot, azt sem a maguk jószántából csele- kedték, de hogy szóba is álljanak vele? Azt már nem! Az alispán kiüzen az előszobába, hogy: ilyesmire nincsen pénze a vármegyének! Táncsics ért a szóból. Tudja, talán más lenne a fogadtatás, ha nem éppen Táncsics kínálná a könyvét. A reményt mégsem adja fel. Napról napra, kora reggel útra indul, kísérőjével, Fedorral. Bejárják Óbudát, Budakeszit, Budaörsöt, Promontort, Taksonyt, Harasztit, Soroksárt. Némelyik helyre többször is elmennek, s a falubeliek már ismerik őket: a könyves ember! S tisztelettel néznek rá, mint egy megszállottra, de: könyvet nem vesz tőle senki. A soroksári nyelvtanító Barangolása köziben szinte minden Pest környéki faluban megfordul. Beszél az emberekkel, s mindenütt felkeresi a plébánost, akinek igyekszik a szívére hatni: ösztönözzék a gyerekeket a magyar nyelv megtanulására. A legtöbb helyen tétova kezek fogadják. Mit is tehetünk — ezt jelképezik a széttárt kezek, s ahol nem ez fogadja, ott sem jut több, mint egy pohárka bor, egy-két jó szó, egy-egy falat Soroksáron akadtak egyedül olyanok, akik helyesnek tartották, hogy Táncsics a németnyelvű gyerekeket tanítsa meg a magyar nyelvre is. Bár a Pest megyei alispáni hivatal nem nézi jó szemmel a soroksáriak tervét, nem tesz ellene semmit, s így a község elöljáróságának vezetői férfiai kiutalnak egy szobát a községházában, ahol Táncsics családostól együtt meghúzza magát, s amikor nincsen iskolai tanítás, ott tanítgatja a magyar nyelvre az önként jelentkező gyerekeket. Működésének eredménye nemsokára érezteti hatását nemcsak a gyerekeknél. A felnőttek olvasókört alakítanak, s Táncsics adja nekik a Hon, az Üstökös és a Vasárnapi Újság című lapokat. Sokszor tele is az olvasóköri helyiség, s Táncsics, bár nem látja, de örömmel hallja a tele szoba élvezetes zsivaját. Működése azonban rövid idő múlva szemet szúr a község módosabbjainak, s egyik nap az elöljárók egyike, aki szereti és tiszteli is Táncsicsot, azzal kopog be hozzá, hogy: a gazdagok szerint Táncsics nem is azért van itt, hogy a gyerekeket magyarra tanítsa, hanem azért, hogy veszedelmes elveit terjessze, azokkal megfertőzze • gyerekeket. A hangulaton persze kapnak azok is, akik az elöljáróságban eddig is szembenálltak Táncsics idehívásának eszméjével. Rövidesen tűrhetetlen lesz a Táncsics-család sorsa. Lányát nem egyszer megdobálják kövekkel, feleségét szidalmazzák, sőt nem egyszer a felbujtatott gyerekek attól sem riadtak vissza, hogy a vak emberből gúnyt űzzenek. Segítséget nem kapnak. Akik eddig mellettük voltak, azok is arrébb húzódnak, nem akarnak a faluval szembeszegülni. Aki tiszteli és szereti is őket, ha segíteni akarna, akkor sem kockáztatja, hogy a falu őt is a szájára vegye. Ha tüzelnivaló fa kellett, Táncsicsné maga ment a Du- na-partra, s maga cipelte haza, mert nem volt, aki segítsen. A vak Táncsics képtelen volt erre, otthon úgyis — tapogatva — ő fűrészelte a fát. Ha élelemre volt szükségük, akkor tőlük kétszeres árat kértek, sokszor inkább begyalogoltak Pestre, s ott vettek a piacon, mert ott is olcsóbb volt, mini ahogyan nekik — persze, csak nekik — helyben adni akarták. S amikor már szinte elviselhetetlen volt a helyzet, akkor érkezett meg hozzájuk Kertész György Orosházáról, aki egy sokak által aláirt ívet hozott: kérik, vállalja el kerületükben a képviselőjelöltséget. A két ok eredményeként Táncsicsék otthagyják Soroksárt, s visszaköltöznek Pestre, de nem maradnak ott sokáig. Mészáros Ottó (Folytatjuk)
