Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-04 / 104. szám
I960. MÁJUS 4. SZERDA PUT MF.C.IE kJCirltw A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei tagjainak és aktivistáinak megbeszélése Hasznos javaslatok az állattenyésztés és a növénytermelés eredményeinek növelésére A megyei tanács öreg kapuján tegnap sok vendég lépett be. Olyan vendégek, akik tulajdonképpen jó ismerősök itt. A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei tagjai és aktívái találkoztak. Nem valamilyen pesti kirándulásról volt szó, amiért a tsz-vezetők, helyettesek, könyvelők otthagyták tavaszi munka idején szövetkezetüket. Az értekezleten azt beszélték meg, hogyan állnak a tsz-ek a módosított állat- tenyésztési tervek végrehajtásával. Két fő kérdés körül folyt a vita. Az első az állattenyésztés. Legfőbb gond a szarvasmarha- és sertésállomány növelése. Mindez persze — a felszólalók mondanivalójából is kiderült — nem könnyű dolog. Arra törekszenek, hogy a meglevő vagy a megvásárolható állományt gyorsan szaporítsák. E téren máris vannak eredmények. További feladatot jelent a ' megfelelő férőhelyek biztosítása a szaporodó állatállomány részére. A felszólalók elmondották, hogy saját erőből igyekeznek megoldani e gondokat. Dicsérendő, hogy egyes szövetkezeteknél elérték: a tagok háztáji gazdaságukban szaporítják az állatállományt. Ezeket a szövetkezet már előre, lekötötte a közös gaz- daságNsászére. A háztájiban nevelt állatoknak nem kell külön férőhelyet építeni, hiszen azok együtt nevelkednek a tag jószágával. A megbeszélés másik részében növénytermesztési kérdések kerültek napirendre. Sokan mondták el, hogy minden munkánál az ésszerűség és a legjobb lehetőségek kihasználása kell, hogy irányadó legyen. A növénytermesztési munkába kapcsolódjanak be a családtagok is. Lehetőleg minden hozzátartozó vállalja egy hold gabona aratását. Ezzel elérhető az időbeni és minimális szemveszteséggel járó betakarítás. A tsz-tanács aktíváinak egyik fontos feladata: a 18 éven aluli fiúk, lányok lépjenek be a termelőszövetkezetbe úgy, hogy ehhez a szülői hozzájárulást megkapják. Ez kedvet ad a fiataloknak, s nem másutt, hanem a tsz-ben keresik boldogulásukat. Az eddiginél is jobban kell segíteni az ellenőrző, fegyelmi, szociális cs más bizottságok munkáját. Jó példa erre a szentlőrincká- tai Uj Élet Termelőszövetkezet. Itt az egyik táblán újra palántáztatták a paprikát, mert az azon dolgozó tagok rosszul végezték el munkájukat. Ezzel komoly kártól mentették meg a szövetkezetét. A viszonylag rövid ideig tartó tanácskozás hasznosnak bizonyult. S hogy a termelőszövetkezeti tanácstagok és aktivisták megbeszélése nemcsak távlati előnyöket jelent, azt a következő egyezség is dokumentálja, mely éppen itt született. Tizennyolc borjú cserélt gazdát és indul el a fölös állományból rendelkező szövetkezetből oda, ahol erre éppen a legnagyobb szükség van. EURÓPA ÚJ TALAJTERKEPE A Nemzetközi Talajtani Társaság Európa-térképet szerkesztő bizottsága Budapesten ülésezett, A bizottság tagjai — a most készülő térkép adatainak és jelmagyarázatainak egyeztetése mellett — határozatot hoztak, hogy meg kell kezdeni Európa új, minden eddiginél részletesebb talajtérképének elkészítését. A térkép anyagát valamennyi európai országban egységes elvek és szempontok szerint gyűjtik össze és dolgozzák fel. Egységes szarvasmarha utódellenőrzés dán, angol és német tapasztalatok alapján A Szabványügyi Hivatal az elmúlt évben szabályozta a törzskönyvezési munkát, s most, e munka folytatásaként kibocsátotta új szabványtervezetét a szarvasmarha utódellenőrzésre. A tervezet elkészítésében a Földművelésügyi Minisztérium, az Állattenyésztési Kutató Intézet, az Agrár- tudományi Egyetem és a mesterséges termékenyítő állomások kiváló szakemberei vettek részt. A szabvány elkészítésénél elsősorban a dán, az angol és a német tapasztalatokat vették figyelembe, emellett felmérték a helyi tenyésztési adottságokat is. A szarvasmarha utódellenőrzés szabályozása és egységesítése most szerepel a legfejlettebb szarvasmarha tenyésztéssel rendelkező országok programjában is. Az utódok rendszeres és sokoldalú vizsgálatának ugyanis a tervszerű tenyésztő munkával mind nagyobb jelentősége van. A szabvány felöleli a vizsgálatok egész rendszerét, a takarmányértékesítéstől a gépi fejes eredményéig. A szabványtervezetet megküldték a KGST-ben együttműködő országok szabvány- ügyi hivatalainak, ugyanis ez a tervezet alapul szolgál majd a tenyésztői munkát elősegítő tanácskozásoknak. Mivel az utódellenőrzés egységesítése és módszereinek pontos rögzítése sok tekintetben úttörő munkának számít, a tervezetet véleményezésre elküldték az angol, a dán. a svájci és a nyugatnémet szakembereknek is. Harzenden A megszolgált bizalom A POSTA Vírusfelhő, gyógyszeres takarmánykeverék a baromfibetegségek megelőzésére ' lőbb virustörzset és oltási kort keresik. A tudományos munka mel- ; lett az Állategészségügyi Ku- | tató Intézet széleskörű gya- I korlati segítséget is nyújt a J most kialakuló nagyüzemi baromfitenyésztéshez. Baromfiegészségügyi szakcsoportot hoztak létre, amelyben mintegy 200 gyakorló állatorvosnak adnak rendszeresen szakmai útmutatást. Ugyancsak az állatorvosok részére baromfiegészségtani kézikönyvet, amely választ ad majd a nagyüzemi baromfitenyésztés számos problémájára. sokrétű, szerteágazó munkáját szemlélteti a nagymarosi postahivatal kiállításán bemutatott tabló, amelyről fényképünk készült. a tanácstagi beszámolj lók, a tanácstagoknak a választókkal való jó kapcsolata elengedhetetlen feltétele állami életünk további fejlődésének, s a VII. kongresszus által meghatározott feladat végrehajtásának: a dolgozó tömegek még szélesebb körű bevonása az államhatalom gyakorlásába. Az ilyen irányú tapasztalatok biztatóak. Az elmúlt év végén s ez év elején több járásban vizsgálták meg a helyi tanácsok, s azok tagjainak ilyen irányú tevékenységét, s a tapasztalatok túlnyomó többségben pozitívak voltak. Akadnak azonban olyan tanácstagok is, akik megválasztásuk óta egyetlen beszámolót sem tartottak, sőt, olyan község is — példáid Bugyi —, ahol ennek nem is tulajdonítottak semmiféle fontosságot. De akad olyan tanácstagi körzet is — például az igen jól dolgozó ácsai tanácsnál —, ahol a választók már el is felejtették tanácstaguk nevét, mert a választás óta nem találkoztak vele. Ezek természetesen végletes esetek. Mégis figyelmeztetnek arra az aránytalanságra, amit az előbb említett ácsai példa jelez. Arra ugyanis, hogy míg a tanácstagok nagy része megteszi kötelességét, megszolgálja választói bizalmát, akadnak olyanok is, akik semmit nem tesznek, akik passzív szemlélői annak, hogy társaik hogyan fáradoznak a köz, a társadalom érdekében, s még annyi fáradságot sem vesznek, hogy választóikat legalább tájékoztassák arról a munkáról, amit mások végeztek. frppen a fentebb el-*-* mondottak miatt is helyes és jó dolog, hogy több községben — életre való kezdeményezésként — meghonosították a tanácstagok munkájának ellenőrzését, s ezt a legilletékesebb testület — a tanácsülés végzi. így tesznek például Budaörsön, s ennek eredménye, hogy a tanácstagok nemcsak kötelességérzetből cselekszenek. hanem azért is, mert érzik a kétoldalú ellenőrzést, s ezzel munkájuk tekintélyét, felelősségét, súlyát. Helyes és jó dolog az is, hogy több helyen — például Nagykőrösön — o tanácstagok rendszeresen utcagyűléseket tartanak, hiszen minden választóval nem találkoznak a hétköznapokon és sokszor a gondok, a javaslatok is köny- nyebben előkívánkoznak, ha azok nem négyszemközt, hanem nyilvánosság előtt hangzanak el. Mindez természetesen a tanácstagok munkájának, választóikkal való kapcsolatának csak egyik oldala. A másik: a mindennapos, rendszeres kapcsolat. Igen pozitív tapasztalatok vannak ilyen szempontból a váci járás több községében, és Szentendrén. A tanácstagok többsége ismeri választóinak nemcsak terveit, kívánságait, hanem életét, egyéni gondjait, bajait is. Nemcsak azt tudja, hogy választóinak bölcsődére van szüksége, hanem azt is, hogy segítenie kell az iskolát végzett gyerek elhelyezkedésében. Ez a kapcsolat a biztosítéka annak, hogy amikor a tanácstag nem adni, hanem kérni megy, választói egy emberként melléje állnak. A társadalmi munka szervezésében Gyónón, Köröstetét- lenen, Szudán, Kistarcsán, Szódon, s még egy sor más helyen elsősorban a tanácstagok jártak élen, s megmutatkozott az, hogy kinek milyen a kapcsolata a választókkal. 7 gazi községpolitikát csakis így lehet csinálni. A közös érdek — c falu, város fejlesztése — közös erőfeszítést, együttes munkát követel meg. Sokat segíthetnek ebben a tanácsokon belül működő kommunista csoportok, len- dítői, motorjai lehetnek a munka jobbátételének, a gyengébben dolgozó tanácstagok segítésének. A választók elismerése, megbecsülése és szeretete tanácstagjuk iránt — nem kiváltság. Minden tanácstagnak járandóság, ha: úgy dolgozik, mint tanácstagjaink többsége, ha rászolgál munkájával a bizalomra. M. O. LÁNYOK - A FIÚKRÓL Őszinte beszélgetés a Nagykőrösi Konzervgyárban egymásnak apró titkaikat, sikereiket. — Azért Margit szerint is vannak rendes fiúk, ha más nem, legalább Miki — kuncognak közbe. — Igen, ő rendes — néz körül harciasán, azután látva, hogy csak ugratásról van szó, ő is elmosolyodik. — Mikit már hétéves kora óta ismerem. Gyermekkori pajtásom. Nem világszépség, de nekem tetszik. Alacsony, görbe lábú, barna haja van és zöld szeme. Nagyon kedves, szellemes fiú, szeret táncolni, de fő érdeme, hogy becsületes, korrekt. Nem egészen ilyennek képzeltem az ideálomat. Legalább is külsőre nem ilyennek. Lehetne egy kicsit magasabb! De úgysem az számít, hanem a viselkedés, a jellem. Azzal pedig elégedett vagyok. Esténként szobatársammal. Ani- val együtt dicsérjük a Mikiket. Oldal Ani hatvani kislány. Itt jár élelmiszeripari technikumba. Együtt lakunk egy albérleti szobában. P az ő udvarlóját is Mikinek hívják. — És ez a Miki is olyan rendes? — ezt már Anitól kérdezem. — Nagyon! Pedig pesti fiú! És csinos is. Magas, fekete, éppen az én zsánerem. Már öt hónapja ismerjük egymást. Hetenként találkozunk, amikor Pesten átutazom haza, Hatvanba. Szerencsére a csatlakozásra majd három órát kell várni. Ezt az időt együtt töltjük. A múltkor egy zsúrra voltunk hivatalosak. Én nagymamáéknál voltam, akik szintén Pesten laknak. Amikor bejelentettem, hogy Miki eljön értem, nagymamáék csak legyintettek. Amikor aztán meglátták, beszéltek vele, csodálkozva mondták, nem is hitték, hogy ilyen udvarias, szolid fiú. — Itt. Kőrösön nem akadt partner? — Többnyire hárman, lányok járunk szórakozni, táncolni. moziba. Hárman, akik együtt lakunk. Mostanában csak ketten Margittal, a harmadik szobatársunk szanatóriumban van. — Milyenek a nagykőrösi, meg a hatvani fiúk? — Húszéves korukig komolytalanok, egy kicsit felületesek is. A tizenkilenc-húszéves fiúk mind meg akarnak nősülni. Nem nézik a lányok igazi értékeit* Aztán elmennek katonának. Utána megkomolyodnak. Akiknek szakmájuk van, tanultak, sokkal meg- gondoltabbak. — Milyenek a konzervgyári fiatalemberek? Mert igaz ugyan, hogy a konzervgyár női üzem, de elég sok férfidolgozója is akad. — Én-e Fejes Zsuzsa hivatott válaszolni — irányítanak egy bájos arcú, fiatal lányhoz. Karcsú ujjai gyors egymásutánban szortírozzák a konzerves dobozokba kerülő spárgát. Bal kezén jegygyűrű csillan. Menyasszony. — A vőlegényem is itt dolgozik, vasesztergályos. Azért ajánlottak engem — mosolyo- dik el. — Józsi huszonhárom éves, magas, barna hajú. Gyengéd és jószívű — szóval olyan, amilyet én elképzeltem magamnak. Az itt dolgozó fiúk között akadnak, akik szemtelenek. De ebben a lányok is hibásak. Sokan nem követelik meg, hogy a jelenlétükben udvariasan viselkedjenek, beszéljenek. Sajnos, sok csúnya szó elhangzik, gyakran a nők sem válogatják meg szavaikat. Ha egy fiatal lány végigmegy a gyár udvarán, előfordul, hogy a fiúk megjegyzéseket tesznek, utána kiabálnak. — A munkahelyen kívül hogy viselkednek? — Akadnak ilyenek is, meg olyanok is. A tizenöt éves Nagy Juli szerint: — Igaz, hogy még csak alig egy éve járok szórakozni, de akikkel idáig találkoztam, akiket ismerek, mind rendesek. Egyszer próbált szemte- lenkedni velem egy fiú. A bálban* történt. Előbb rendre- utasítottam, s amikor újból kezdte, szó nélkül otthagytam. A Dinit meséld el — nógatják a társai, s huncutul összevillan a szemük. Csupa tizenöt-tizenhat éves csitri, ők a „négyórásak”. — Mit meséljek róla? — vonakodik. — Amit nekünk szoktál! — biztatják. — Vele járok. Januárban ismerkedtünk meg a bálon. Ez olyan igazi szerelem, mert már kétszer össze is vesztünk. Dini el is akar jegyezni, mielőtt katona lesz. Csuda izgalmas! Nem? S most már mesél, mesél. Kicsit össze-vissza, csapongva. De látszik, hogy tetszik neki a játék. Azt játssza, hogy szerelmes. Ügy, ahogy hallotta, olvasta. — Szereted? Szája lebiggyed. Kiesett a szerepből. Aztán látva a lányok csalódott arcát, gyorsan ráváaia — szeretem! A lányok mosolvngnak Tetszik nekik, hogy eay ilyen ..na<*v szerelemnek” lehetnek tanúi. Kádár Márta A termelőszövetkezetekben ' tavaly csaknem félmillió, az idén pedig egymillió forintért baromfi elhelyezésére épült illetve épül ól. A nagyüzemi baromfitenyésztés hatalmas mértékben megnöveli majd ! a hús- és tojástermelést, ehhez azonban egész sor állategészségügyi problémát is meg kell oldani. A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetében több ilj módszert dolgoztak ki a baromfibetegségek felismerésére, gyógyítására és megelőzésére, általában a tömeges tartás-; sal, a takarmányozással kap- ; csolatos egészségügyi prob- ; lémák megoldására. A nedves almon tartott csibék parazitás betegségeinek megelőzésére javasolták, hogy a kutatásaik alapján legmegfelelőbbnek talált gyógyszert előre keverjék bele a takarmányba, s néhány hetes korukig ilyen takarmánykeverékkel etessék a csibéket. A kísérletek szerint ezzel a megelőző módszerrel lényegesen csökkenteni lehet majd a csibék elhullását. A baromfiak vitaminhiányból eredő betegségeinek megelőzésére is új eljárást dolgoznak ki; megakadályozzák, hogy a magas fehérjetartalmú takarmánykészítmények- ben a tárolás során csökkenjen a vitamintartalom. A szárnyasjószág egyik legveszedelmesebb ellensége, a baromfipestis megelőzésére a kutatóintézet az Állategészségügyi Intézettel és a Phy- laxiával együtt folytat kísérleteket. Az oltáshoz még gyenge, fiatal csibéket vi- rusfelhővel — a védettséget biztosító vírusok szétporlasz- tásával a csibenevelő levegőjében — vagy vírusos ivóvízzel próbálják tömegesen immunizálni. A Phy- laxia kísérletei már eddig is több gazdaságban sikerrel jártak, az intézetek most közös munkával a legmegfeleSzáll az ének a nagykőrösi lányok ajkáról. A legénycsúfoló. „Mer’ a legény olyan, mint a szamár, minden kis kapuba’ megáll, csuhajja!’“ Valóban, ilyen rossz véleményük van a lányoknak a körösi legényekről? — Akad, akiről még ennél is rosszabb — mondja nagyon komolyan Dobos Margit. — Nem vagyok körösi. De nemcsak a helybeli fiúk egy részéről vélekedem így. Egyszerűen nem érdemlik meg, hogy szóba álljunk velük. Csak azon jár az eszük, hogy megszédilsék a lányokat, i aztán odább állnak! — per- I sze nem mindegyik. — Ez tapasztalat? i A . tizennyolcéves kislány I tekintete tétova lesz, kissé ! kelletlenül válaszolja: \ — Az is. Meg hallom a [lányok, a munkatársaim vé- ! leményét. ! Ez természetes, ahol any- ínyi fiatal lány, asszony dolgo- ! zik együtt, mint beszélgeté- ; sünk színhelyén, a Nagy- í körösi Konzervgyárban, gyak- \ ran kerül szó fiúkról, ud- varlókról. Bizalmasan, né- \ ha büszkélkedve mesélik
