Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

I960. MÁJUS 4. SZERDA PUT MF.C.IE kJCirltw A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei tagjainak és aktivistáinak megbeszélése Hasznos javaslatok az állattenyésztés és a növénytermelés eredményeinek növelésére A megyei tanács öreg ka­puján tegnap sok vendég lé­pett be. Olyan vendégek, akik tulajdonképpen jó is­merősök itt. A Termelőszövet­kezeti Tanács Pest megyei tagjai és aktívái találkoztak. Nem valamilyen pesti kirán­dulásról volt szó, amiért a tsz-vezetők, helyettesek, köny­velők otthagyták tavaszi munka idején szövetkezetü­ket. Az értekezleten azt be­szélték meg, hogyan állnak a tsz-ek a módosított állat- tenyésztési tervek végrehaj­tásával. Két fő kérdés körül folyt a vita. Az első az állatte­nyésztés. Legfőbb gond a szarvasmarha- és sertésállo­mány növelése. Mindez per­sze — a felszólalók mondani­valójából is kiderült — nem könnyű dolog. Arra törekszenek, hogy a meglevő vagy a meg­vásárolható állományt gyorsan szaporítsák. E téren máris vannak ered­mények. További feladatot jelent a ' megfelelő férőhelyek biztosí­tása a szaporodó állatállo­mány részére. A felszólalók elmondották, hogy saját erő­ből igyekeznek megoldani e gondokat. Dicsérendő, hogy egyes szö­vetkezeteknél elérték: a ta­gok háztáji gazdaságukban szaporítják az állatállományt. Ezeket a szövetkezet már előre, lekötötte a közös gaz- daságNsászére. A háztájiban nevelt álla­toknak nem kell külön férőhelyet építeni, hiszen azok együtt nevelkednek a tag jószágával. A megbeszélés másik ré­szében növénytermesztési kér­dések kerültek napirendre. Sokan mondták el, hogy min­den munkánál az ésszerűség és a legjobb lehetőségek ki­használása kell, hogy irány­adó legyen. A növénytermesztési mun­kába kapcsolódjanak be a csa­ládtagok is. Lehetőleg minden hozzá­tartozó vállalja egy hold gabona aratását. Ezzel el­érhető az időbeni és mini­mális szemveszteséggel járó betakarítás. A tsz-tanács aktíváinak egyik fontos feladata: a 18 éven aluli fiúk, lányok lépje­nek be a termelőszövetkezetbe úgy, hogy ehhez a szülői hoz­zájárulást megkapják. Ez ked­vet ad a fiataloknak, s nem másutt, hanem a tsz-ben kere­sik boldogulásukat. Az eddiginél is jobban kell segíteni az ellenőrző, fe­gyelmi, szociális cs más bi­zottságok munkáját. Jó példa erre a szentlőrincká- tai Uj Élet Termelőszövetke­zet. Itt az egyik táblán újra palántáztatták a paprikát, mert az azon dolgozó tagok rosszul végezték el munkáju­kat. Ezzel komoly kártól men­tették meg a szövetkezetét. A viszonylag rövid ideig tar­tó tanácskozás hasznosnak bi­zonyult. S hogy a termelőszö­vetkezeti tanácstagok és akti­visták megbeszélése nemcsak távlati előnyöket jelent, azt a következő egyezség is doku­mentálja, mely éppen itt szü­letett. Tizennyolc borjú cserélt gazdát és indul el a fölös állo­mányból rendelkező szövetke­zetből oda, ahol erre éppen a legnagyobb szükség van. EURÓPA ÚJ TALAJTERKEPE A Nemzetközi Talajtani Társaság Európa-térképet szerkesztő bizottsága Buda­pesten ülésezett, A bizottság tagjai — a most készülő tér­kép adatainak és jelmagyará­zatainak egyeztetése mellett — határozatot hoztak, hogy meg kell kezdeni Európa új, minden eddiginél részletesebb talajtérképének elkészítését. A térkép anyagát valamennyi európai országban egységes elvek és szempontok szerint gyűjtik össze és dolgozzák fel. Egységes szarvasmarha utódellenőrzés dán, angol és német tapasztalatok alapján A Szabványügyi Hivatal az elmúlt évben szabályozta a törzskönyvezési munkát, s most, e munka folytatásaként kibocsátotta új szabványter­vezetét a szarvasmarha utód­ellenőrzésre. A tervezet elké­szítésében a Földművelésügyi Minisztérium, az Állattenyész­tési Kutató Intézet, az Agrár- tudományi Egyetem és a mes­terséges termékenyítő állomá­sok kiváló szakemberei vettek részt. A szabvány elkészítésénél elsősorban a dán, az angol és a német tapasztalato­kat vették figyelembe, emellett felmérték a helyi tenyésztési adottságokat is. A szarvasmarha utódellen­őrzés szabályozása és egysé­gesítése most szerepel a leg­fejlettebb szarvasmarha te­nyésztéssel rendelkező orszá­gok programjában is. Az utó­dok rendszeres és sokoldalú vizsgálatának ugyanis a terv­szerű tenyésztő munkával mind nagyobb jelentősége van. A szabvány felöleli a vizsgálatok egész rendszerét, a takarmányértékesítéstől a gépi fejes eredményéig. A szabványtervezetet meg­küldték a KGST-ben együtt­működő országok szabvány- ügyi hivatalainak, ugyanis ez a tervezet alapul szol­gál majd a tenyésztői munkát elősegítő tanács­kozásoknak. Mivel az utódellenőrzés egy­ségesítése és módszereinek pontos rögzítése sok tekintet­ben úttörő munkának számít, a tervezetet véleményezésre elküldték az angol, a dán. a svájci és a nyugatnémet szak­embereknek is. Harzenden A megszolgált bizalom A POSTA Vírusfelhő, gyógyszeres takarmánykeverék a baromfibetegségek megelőzésére ' lőbb virustörzset és ol­tási kort keresik. A tudományos munka mel- ; lett az Állategészségügyi Ku- | tató Intézet széleskörű gya- I korlati segítséget is nyújt a J most kialakuló nagyüzemi ba­romfitenyésztéshez. Baromfi­egészségügyi szakcsoportot hoztak létre, amelyben mint­egy 200 gyakorló állatorvos­nak adnak rendszeresen szak­mai útmutatást. Ugyancsak az állatorvosok részére ba­romfiegészségtani kéziköny­vet, amely választ ad majd a nagyüzemi baromfitenyész­tés számos problémájára. sokrétű, szerteágazó munkáját szemlélteti a nagymarosi postahivatal kiállításán bemutatott tabló, amelyről fény­képünk készült. a tanácstagi beszámo­lj lók, a tanácstagoknak a választókkal való jó kapcsolata elengedhetetlen feltétele állami életünk további fejlődésének, s a VII. kongresszus által meg­határozott feladat végre­hajtásának: a dolgozó tö­megek még szélesebb körű bevonása az államhatalom gyakorlásába. Az ilyen irányú tapasz­talatok biztatóak. Az el­múlt év végén s ez év ele­jén több járásban vizsgál­ták meg a helyi tanácsok, s azok tagjainak ilyen irá­nyú tevékenységét, s a ta­pasztalatok túlnyomó több­ségben pozitívak voltak. Akadnak azonban olyan tanácstagok is, akik meg­választásuk óta egyetlen beszámolót sem tartottak, sőt, olyan község is — példáid Bugyi —, ahol en­nek nem is tulajdonítottak semmiféle fontosságot. De akad olyan tanácstagi kör­zet is — például az igen jól dolgozó ácsai tanácsnál —, ahol a választók már el is felejtették tanácstaguk nevét, mert a választás óta nem találkoztak vele. Ezek természetesen vég­letes esetek. Mégis figyel­meztetnek arra az arány­talanságra, amit az előbb említett ácsai példa jelez. Arra ugyanis, hogy míg a tanácstagok nagy része megteszi kötelességét, megszolgálja választói bi­zalmát, akadnak olyanok is, akik semmit nem tesz­nek, akik passzív szemlé­lői annak, hogy társaik hogyan fáradoznak a köz, a társadalom érdekében, s még annyi fáradságot sem vesznek, hogy válasz­tóikat legalább tájékoztas­sák arról a munkáról, amit mások végeztek. frppen a fentebb el­-*-* mondottak miatt is helyes és jó dolog, hogy több községben — életre való kezdeményezésként — meghonosították a ta­nácstagok munkájának ellenőrzését, s ezt a legil­letékesebb testület — a tanácsülés végzi. így tesz­nek például Budaörsön, s ennek eredménye, hogy a tanácstagok nemcsak kö­telességérzetből cseleksze­nek. hanem azért is, mert érzik a kétoldalú ellenőr­zést, s ezzel munkájuk te­kintélyét, felelősségét, sú­lyát. Helyes és jó dolog az is, hogy több helyen — pél­dául Nagykőrösön — o ta­nácstagok rendszeresen ut­cagyűléseket tartanak, hi­szen minden választóval nem találkoznak a hétköz­napokon és sokszor a gon­dok, a javaslatok is köny- nyebben előkívánkoznak, ha azok nem négyszem­közt, hanem nyilvánosság előtt hangzanak el. Mind­ez természetesen a ta­nácstagok munkájának, választóikkal való kapcsola­tának csak egyik oldala. A másik: a mindennapos, rendszeres kapcsolat. Igen pozitív tapasztalatok van­nak ilyen szempontból a váci járás több községé­ben, és Szentendrén. A ta­nácstagok többsége is­meri választóinak nemcsak terveit, kívánságait, ha­nem életét, egyéni gond­jait, bajait is. Nemcsak azt tudja, hogy választói­nak bölcsődére van szük­sége, hanem azt is, hogy segítenie kell az iskolát végzett gyerek elhelyezke­désében. Ez a kapcsolat a biztosítéka annak, hogy amikor a tanácstag nem adni, hanem kérni megy, választói egy emberként melléje állnak. A társa­dalmi munka szervezésé­ben Gyónón, Köröstetét- lenen, Szudán, Kistarcsán, Szódon, s még egy sor más helyen elsősorban a tanácstagok jártak élen, s megmutatkozott az, hogy kinek milyen a kapcsolata a választókkal. 7 gazi községpolitikát csakis így lehet csi­nálni. A közös érdek — c falu, város fejlesztése — közös erőfeszítést, együttes munkát követel meg. So­kat segíthetnek ebben a tanácsokon belül működő kommunista csoportok, len- dítői, motorjai lehetnek a munka jobbátételének, a gyengébben dolgozó ta­nácstagok segítésének. A választók elismerése, megbecsülése és szeretete tanácstagjuk iránt — nem kiváltság. Minden ta­nácstagnak járandóság, ha: úgy dolgozik, mint tanács­tagjaink többsége, ha rá­szolgál munkájával a bi­zalomra. M. O. LÁNYOK - A FIÚKRÓL Őszinte beszélgetés a Nagykőrösi Konzervgyárban egymásnak apró titkaikat, si­kereiket. — Azért Margit szerint is vannak rendes fiúk, ha más nem, legalább Miki — kun­cognak közbe. — Igen, ő rendes — néz körül harciasán, azután lát­va, hogy csak ugratásról van szó, ő is elmosolyodik. — Mikit már hétéves kora óta ismerem. Gyermekkori paj­tásom. Nem világszépség, de nekem tetszik. Alacsony, görbe lábú, barna haja van és zöld szeme. Nagyon ked­ves, szellemes fiú, szeret tán­colni, de fő érdeme, hogy becsületes, korrekt. Nem egészen ilyennek képzel­tem az ideálomat. Legalább is külsőre nem ilyennek. Le­hetne egy kicsit magasabb! De úgysem az számít, hanem a viselkedés, a jellem. Azzal pedig elégedett vagyok. Es­ténként szobatársammal. Ani- val együtt dicsérjük a Miki­ket. Oldal Ani hatvani kis­lány. Itt jár élelmiszeripari technikumba. Együtt lakunk egy albérleti szobában. P az ő udvarlóját is Mikinek hív­ják. — És ez a Miki is olyan rendes? — ezt már Anitól kérdezem. — Nagyon! Pedig pesti fiú! És csinos is. Magas, fekete, éppen az én zsánerem. Már öt hónapja ismerjük egymást. Hetenként találkozunk, ami­kor Pesten átutazom haza, Hatvanba. Szerencsére a csat­lakozásra majd három órát kell várni. Ezt az időt együtt töltjük. A múltkor egy zsúr­ra voltunk hivatalosak. Én nagymamáéknál voltam, akik szintén Pesten laknak. Ami­kor bejelentettem, hogy Miki eljön értem, nagymamáék csak legyintettek. Amikor az­tán meglátták, beszéltek ve­le, csodálkozva mondták, nem is hitték, hogy ilyen udva­rias, szolid fiú. — Itt. Kőrösön nem akadt partner? — Többnyire hárman, lá­nyok járunk szórakozni, tán­colni. moziba. Hárman, akik együtt lakunk. Mostanában csak ketten Margittal, a har­madik szobatársunk szana­tóriumban van. — Milyenek a nagykőrösi, meg a hatvani fiúk? — Húszéves korukig ko­molytalanok, egy kicsit felületesek is. A tizenkilenc-húszéves fiúk mind meg akarnak nősülni. Nem nézik a lányok igazi ér­tékeit* Aztán elmennek ka­tonának. Utána megkomo­lyodnak. Akiknek szakmájuk van, tanultak, sokkal meg- gondoltabbak. — Milyenek a konzervgyári fiatalemberek? Mert igaz ugyan, hogy a konzervgyár női üzem, de elég sok férfi­dolgozója is akad. — Én-e Fejes Zsuzsa hiva­tott válaszolni — irányíta­nak egy bájos arcú, fiatal lányhoz. Karcsú ujjai gyors egymásutánban szortírozzák a konzerves dobozokba kerülő spárgát. Bal kezén jegygyű­rű csillan. Menyasszony. — A vőlegényem is itt dol­gozik, vasesztergályos. Azért ajánlottak engem — mosolyo- dik el. — Józsi huszonhárom éves, magas, barna hajú. Gyengéd és jószívű — szóval olyan, amilyet én elképzel­tem magamnak. Az itt dol­gozó fiúk között akadnak, akik szemtelenek. De ebben a lányok is hibásak. Sokan nem követelik meg, hogy a jelenlétükben udva­riasan viselkedjenek, beszél­jenek. Sajnos, sok csúnya szó elhangzik, gyakran a nők sem válogatják meg szavai­kat. Ha egy fiatal lány végig­megy a gyár udvarán, előfor­dul, hogy a fiúk megjegyzé­seket tesznek, utána kiabál­nak. — A munkahelyen kívül hogy viselkednek? — Akadnak ilyenek is, meg olyanok is. A tizenöt éves Nagy Juli szerint: — Igaz, hogy még csak alig egy éve járok szórakozni, de akikkel idáig találkoztam, akiket ismerek, mind rende­sek. Egyszer próbált szemte- lenkedni velem egy fiú. A bálban* történt. Előbb rendre- utasítottam, s amikor újból kezdte, szó nélkül otthagy­tam. A Dinit meséld el — nó­gatják a társai, s huncutul összevillan a szemük. Csupa tizenöt-tizenhat éves csitri, ők a „négyórásak”. — Mit meséljek róla? — vonakodik. — Amit nekünk szoktál! — biztatják. — Vele járok. Januárban ismerkedtünk meg a bálon. Ez olyan igazi szerelem, mert már kétszer össze is vesztünk. Dini el is akar jegyezni, mielőtt katona lesz. Csuda izgalmas! Nem? S most már mesél, mesél. Kicsit össze-vissza, csapongva. De látszik, hogy tetszik neki a játék. Azt játssza, hogy sze­relmes. Ügy, ahogy hallotta, olvasta. — Szereted? Szája lebiggyed. Kiesett a szerepből. Aztán látva a lá­nyok csalódott arcát, gyorsan ráváaia — szeretem! A lányok mosolvngnak Tet­szik nekik, hogy eay ilyen ..na<*v szerelemnek” lehetnek tanúi. Kádár Márta A termelőszövetkezetekben ' tavaly csaknem félmillió, az idén pedig egymillió forintért baromfi elhelyezésére épült illetve épül ól. A nagyüzemi baromfitenyésztés hatalmas mértékben megnöveli majd ! a hús- és tojástermelést, eh­hez azonban egész sor állat­egészségügyi problémát is meg kell oldani. A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetében több ilj módszert dolgoz­tak ki a baromfibetegsé­gek felismerésére, gyó­gyítására és megelőzésére, általában a tömeges tartás-; sal, a takarmányozással kap- ; csolatos egészségügyi prob- ; lémák megoldására. A ned­ves almon tartott csibék pa­razitás betegségeinek meg­előzésére javasolták, hogy a kutatásaik alapján legmegfe­lelőbbnek talált gyógyszert előre keverjék bele a takar­mányba, s néhány hetes ko­rukig ilyen takarmánykeve­rékkel etessék a csibéket. A kísérletek szerint ezzel a megelőző módszerrel lénye­gesen csökkenteni lehet majd a csibék elhullását. A ba­romfiak vitaminhiányból ere­dő betegségeinek megelőzé­sére is új eljárást dolgoz­nak ki; megakadályozzák, hogy a magas fehérjetartalmú takarmánykészítmények- ben a tárolás során csök­kenjen a vitamintarta­lom. A szárnyasjószág egyik leg­veszedelmesebb ellensége, a baromfipestis megelőzésére a kutatóintézet az Állategész­ségügyi Intézettel és a Phy- laxiával együtt folytat kísér­leteket. Az oltáshoz még gyenge, fiatal csibéket vi- rusfelhővel — a védettséget biztosító vírusok szétporlasz- tásával a csibenevelő leve­gőjében — vagy vírusos ivóvízzel próbálják tömege­sen immunizálni. A Phy- laxia kísérletei már eddig is több gazdaságban sikerrel jártak, az intézetek most közös munkával a legmegfele­Száll az ének a nagykőrösi lányok ajkáról. A legénycsú­foló. „Mer’ a legény olyan, mint a szamár, minden kis kapuba’ megáll, csuhajja!’“ Valóban, ilyen rossz véle­ményük van a lányoknak a körösi legényekről? — Akad, akiről még ennél is rosszabb — mondja na­gyon komolyan Dobos Mar­git. — Nem vagyok körösi. De nemcsak a helybeli fiúk egy részéről vélekedem így. Egyszerűen nem érdemlik meg, hogy szóba álljunk ve­lük. Csak azon jár az eszük, hogy megszédilsék a lányokat, i aztán odább állnak! — per- I sze nem mindegyik. — Ez tapasztalat? i A . tizennyolcéves kislány I tekintete tétova lesz, kissé ! kelletlenül válaszolja: \ — Az is. Meg hallom a [lányok, a munkatársaim vé- ! leményét. ! Ez természetes, ahol any- ínyi fiatal lány, asszony dolgo- ! zik együtt, mint beszélgeté- ; sünk színhelyén, a Nagy- í körösi Konzervgyárban, gyak- \ ran kerül szó fiúkról, ud- varlókról. Bizalmasan, né- \ ha büszkélkedve mesélik

Next

/
Thumbnails
Contents