Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

1960. MÄJÜS 29. VASÁRNAP Pf« MECfEf T BÁTOR EMBEREK ÉS GYÁVA FARKASOK GÖDÖllŐN FENYEGET-E VIPERAVESZÉLY TÖLGYESEN? Csontok fehérlenek az ud­var zöldellő gyepén. Éhes farkasok vonítanák, önkén­telenül összerezzenek. Nincs azonban ok az ijedtségre. A csontokról egy jobb sorsra érdemes lovacska bőre- húsa hiányzik, farkasok lak- mároztak belőle. Pillanatnyi­lag azonban az örökké éhes, veszedelmes agyarú ragadozók vasrács mögött lesik az ete­tés idejét. Gödöllőn a Budapest Film­stúdió természetfilm telepe valóságos miniatűr állatkert. Farkasok, vaddisznók, bor­zok. muflonok, vadmacs­kák, héják élnek itt. Ál­landóan változnak a lakók, amint éppen a következő ter­mészetfilm „szereposztása” megkívánja. A' legújabb lakó a tarkatollú vadászhéja. Látszik rajta, hogy a bölcs bagoly a rokona. Méltóságtel­jes nyugalommal ül Benczé- di Ferenc kezén. Nem fél, hogy hegyes cső­rével az arcába kap? A bátor fiatalember, az ál­lat szelídítője, mosolyogva vá­laszol: — Okos madár. Ezzel a faj­tával ezer és ezer esztendeje Amikor elhelyeztük a ketrecé­be, akkor* erővel csapott mancsával a padlóra, hogy olyan lett a fa, mintha legyalulták volna ... — Nem okozott zűrzavart a filmfelvételnél ? — Nem. Úgy viselkedett, ahogy vártuk. A filmben úgy szerepelt, mint egy vad­állat, széttépett egy szarvast... Ez a gepárd vérében van, ezt nem „játszhatta” rosszul. — Hová lett a gepárd? — Biztonság kedvéért ket­tőt vásárolt a filmgyár a Cimborák második részének felvételeihez... A filmet már bemutatták, nincs a gepár­dokra Gödöllőn szükség. Az egyik a Budapesti Állatkert­ben látható, a másik ragado­zót pedig a prágaiak vásárol­ták meg. — És hová lett a Cimborák két főszereplője, a két okos kutya? ' — Nincsenek már a gödöl­lői telepen, viszont itt élnek a leszármazottak. Fickó fiát például egy ketrecben tartjuk a farkasokkal... A vizsla összebarátkozott a vadállatok­kal. Gyengébb a kutya a farkasnál és ősi hajlamuk, vérük azt parancsolná, hogy tépjék ízekre a vizslát... Ér­vadásznak. Több esze van annál, hogy bántsa az em­bert ... és különben is, nem a csőre, hanem a karma a veszélyes fegyver. Benczédi Ferenc kezén vastag bőrkesztyű, abba ka­paszkodik a héja, éles, sár­ga karmaival. — Hol fogták? — Három hete ejtettük há­lóba, itt a környéken. A Kincsem nevet adtuk a va­dászhéjának. Szelídítjük, mert szereplője lesz a kö­vetkező filmünknek. — Miiben „játszik” a hé­ja? — Kollányi Ágoston Kos­sut h-díjas rendező filmjé­ben. Címe: Játék az életért. Azt ábrázolja majd, hogy a fiatal állatok miként készül- makp fehaz zétetoesivta sax t, Várja „a „szereplést” a töb­bi állat is. Sűrű vasháló mö­gött népes rókacsalád hancú- rozik. Az öklömnyi fiókák ma még a ketrecben, holnap már a filmkockán játszadoz­nak. A telep közepén vidám állatóvoda. Játékos kölykök hempereg­nek, akárcsak a Dzsungel könyvében. Apró vizsla, muf­lon, vadmalac és kecske. Békésen megférnek egymás mellett, csak akkor borul fel a rend, amikor Szigeti Kál­mán megjelenik a tejesüveg- .gel. Itt a vacsoraidő. Mind első szeretne lenni. — Egy felnőtt kutya is volt a kölykökkel — magyarázza Szigeti Kálmán, az állatok komoly ismerője —, jó barát­ság alakult ki. Amikor azonban a kutya lefialt, nem tűrte meg maga mellett a vadmalacot és a kis muflont. Elköltöztettük a kutyát. Negyven esztendeje foglal­kozik állatidomítással Szi­geti Kálmán. Gyermekkorá­ban mókusokkal, kutyákkal kezdte, és ma már szinte va­lamennyi állat tulajdonságát ismeri. Olyan, mint egy élő természetrajzi könyv. — Tessék nézni, ma jóked- vűek a farkasaink — tréfál­kozik és mintha egy nyári vendéglő kerthelyiségébe lép­ne, úgy nyit be a farkasok ketrecébe. Az állatok barát­ságosan fogadják, hűséges kutya módjára körülugrálják az idomítót. — Csak egy titka van a szelldítésnek — állapítja meg Szigeti Kálmán —, úgy kell viselkednie az em bemet; a vadállatokkal szemben hogy azoknak eszükbe se jut­hasson a támadás ... Kel látnom az állatról, hogy mi­re készül. Fellépésemmel úgy hatol rá, hogy csírájában megaka dályozzam az ellenszegülést. — És a gödöllői télepei melyik volt eddig a legva dabb állat? — As afrikai gepárd... A Cimborák című film má sodik részének szereplőj' zik azonban ösztöneikkel, hogy az ember jó barátságban van a kutyával és ezért nem merik bántani ... — A Gödöllő környékén lakó emberek egyébként úgy tudják, hogy nemcsak itt, a Budapest Filmstúdió termé- szetfilm-telepén élnek veszé­lyes állatok. — Hanem még hol? — Néhány kilométerre tő­lünk ... Tölgyesnél. Nemrég a tölgyesiek kitették a táb­lát: „Vipera-veszély!” Hasz­nos lenne, ha erről is írna az újság. Én tizenkét esztendeje élek itt és eddig egyetlen vi­perát sem láttam . . . Azért elmondom, milyen ez a mér­geskígyó. hátha mégis bele­botlana valaki J'. ’. A napokban is áthoztak hozzánk egy kí­gyót a Ganz Árammérőgyár­ból, azt hitték, vipera, de csak ártatlan sikló volt. Miről ismerhetjük meg a vi­perát? Hossza 60—70 cen­timéter, a hátán zegzugos csík, a fején X alakú rajzolat lát­ható. A vipera farka hirte­len elkeskenyedik, ez is jel­legzetessége. Veszélyt a ma­rása elsősorban a gyerekekre és gyenge szívű felnőttekre jelent. — És mi az ellenszer? — Hasznos, ha a marás he­lyét tiszta késsel bemetszik és helyét alaposan kivéreztetik. Szorító kötést kell alkalmazni és a lehető leghamarabb or­voshoz kell fordulni, aki szé­rumot ad. Segít az erős al­kohol és a feketekávé is. Mindezt csak a biztonság kedvéért soroltam fel. Re­mélem, hogy Gödöllő kör­nyékén senkinek sem lesz szüksége a viperamarás el­lenszereire. Senki sem ta­lálkozik mérgeskígyóval. Én viszont örülnék, ha látnék viperát. — Miért? — Elcsípném egy villás fa­ággal. Ritka állat Magyar- országon. Pénzt ér ... Bátor ember Szigeti Kál­mán. Molnár Károly Gépesítés a daireni dokkokban \ Dairenben, Kína egyik ^ legnagyobb kereskedelmi ki- ^ kötőjében már 75 százalékban ^ gépesítették 4500 rakodómun- ^ kás nehéz testi munkáját. í A daireni kikötő 1899-ben ^ épült, és először a cári Orosz- 4 ország, majd a japán imperia- i listák és a reakciós Kuomin- J tang-klikk uralma alatt állt. ^ Kína felszabadulása előtt a ^ nehéz testi munka zömét gé- ^ pék nélkül végezték. Jelen- ^ leg hatalmas daruk, futósza- ^ lagok és tehergépkocsik dől- ff goznak a dokkokban és a ff daireni rakodómunkások kép- ff zett gépkezelőkké váltak. I Akik a csillagos égbolt titkait kutatják Mennyit nyom a bőrünk ? 'ff f. Kiszámították, hogy egy fel- f nőtt ember bőrének súlyfi kb.f, csontjainak súlyával egye- $ zik, sőt, a bőr még valamivel $ nehezebb. Egy 70 kilós ember $ bőre átlag 12,4 kilogramm, $ csontja pedig 12,2 kilogramm ff súlyú. Szinte hihetetlennek tű- ff nik, hogy az ember átlag $ több mint 12 kilogramm bőrt £ „cipel” és ugyancsak valószí- ff nütlennek hangzik, hogy ff csontjai viszonylag milyen í könnyűek. Számításba kelig venni azonban, hogy csont-£ jaink üregesek és több helyütt g igen vékonyak. f — Az új T—32-e-s A Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiája asztrofizikai intézetében széleskörű csillagászati munkát végeznek. A képen: az Intézet egyik fiatal munkatársa O. Vaszilija- novszkaja, a fizika-matematikai tudományos kandidátus irányításával az égbolt figyelésére készül. 'IvXXXXXXXXNVXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXVCVXXWvXXXXXVN.XXXXXXXXX’NNXXX'.VXXNVXXXXXXXXXNXXN* Programvezérlésű függőpályás villanymozdony A szovjetunióbeli Vlagyimirszk traktorgyárában készül ez az új T—32-es univerzális traktor, amelyet a növé­nyek sorközi megművelésére használnak. A traktor tíz­fokozatú félautomata sebességváltóval van ellátva és a rászerelt hidraulikus berendezés 45 különféle munkagé­pet tud működtetni. A traktor minimális sebessége 0,8, maximális sebessége pedig 30 kilométer óránként. A scsúji szövő- és kikészítő­gyárban (Moszkvától 300 ki­lométerre északkeletre fek­szik) az üzemrészek közötti szállításban programvezérlésű függőpályás villanymozdonyt helyeztek üzembe. A villanymozdony 50 elő­re megállapított , helyen auto­matikusan mesgtóí&'afö?-''«? „állórtiáson” a villanymozdony emberi beavatkozás nélkül le­adja, illetve felveszi a ra­kományt és tovább halad. Az ivanovói területen, Oroszország legrégibb textil­ipari vidékén valamennyi textilüzemben alkalmazzák majd a programvezérlésű vil­lanymozdonyokat. Sorozat- gyártásukat rövidesen meg­kezdik. Házi tigriskígyó Néhány évvel ezelőtt egy indiai paraszt kis tigriskígyót fogott. Tejjel és gyümölccsel etette és szelídíteni kezdte az állatot. Azóta a tigriskígyó hat mé­ter hosszú, 140 kilós óriássá fejlődött, de békés és kezes, igazi háziállat. Sőt, mi több, nevelőjének segít a mezőgaz­daságban is: felmászik a fák törzsére és lerázza az. érett gyümölcsöt. A BC 956-os terem titka ^ Az Amerikai Egyesült Álla- £ mok külügyminisztériuma, a £ Pentagon látogatói bizonyára ^ ügyet sem vetnek erre a zöld ^ ajtóra, amelyhez hasonló ezer- ^ számra akad a hatalmai épü- ^ let végtelen folyosóin. Talán ^ még a minisztérium dolgozói ^ között is bőven akadnak olya- | nők,, akik nem is sejtik, mi van mögötte. $ Csupán néhány magasrangu £ tisztviselő léphet be ebbe az ^ erősen őrzött terembe. Nekik ^ ismerniük kell a csengő jelet, % s fel kell mutatniok a belé- % pésre jogosító különleges en- $ gedélyt. Itt, a Pentagon beton- £ tömbjének földalatti labir'n- ^ tusában van a BC 956-os te- | rém. Ez az a központ, ahová a Szovjetunióra vonatkozó ^ összes információk befutnak, ^ kezdve a szovjet lapokban kö- £ zölt statisztikai adatoktól egé- ^ szén a kém jelentésekig. | A BC 956-os terem a Köz- % ponti Hírszerző Hivatal veze- ^ tése alatt áll. Talán az Egye- ^ sült Államok egyetlen kor- ^ mányhivataláról sem írnak ^ olyan keveset, mint erről. Ám ^ az amerikai kémszervezet bot- ^ rányos kudarcai, mint például ^ a Powers-ügy, valamint a saj- £ tóban időnként megjelenő ki. ^ ragadott adatok lehetővé te- ^ szik. hogy fogalmat alkossunk ^ az Allen Dulles vezetése alatt ^ álló hivatal munkájának jel- 1 i legéről és módszereiről. ^ Senki sem tudja, hány em- ^ bér dolgozik a Központi Hír- ^ szerző Hivatalnak. Rendsze- ^ rint 15 ezres létszámot emle- - \ getnek. A munkatársak Was- v->gioi; ?’ különböző épületé­ben dolgoznak. Ezenkívül az Egyesült Államok területén a hivatalnak 25 tagozata van, ahol éjjel-nappal szolgálatot tartanak. S mindezt még ki kell egészítenünk néhányezer olyan személlyel, aki külföl­dön folytat kémtevékenységet. A Központi Hírszerző Hiva­tal az egyedüli kormány- intézmény, amely a szolgála­tába lépő minden személytől, a takarítónőket is beleértve, megköveteli, hogy alávessék magukat a a .,hazu<!ságmegállapító készülékkel“ végzendő kísérletnek. Az ame­rikai sajtó tanúsága szerint ezer személy közül csak 80-an akadnak, akiknek sikerült át­menniük a tüzetes ellenőrzé­sen és akik minden feltétel­nek megfelelnek. A kongresszus által a Köz­ponti Hírszerző Hivatalnak elő:rányzott összeseket rend­szerint más tárcák költség- vetéséhez csapják. A News­week című folyóirat nemrég megírta, hogy a kormány évente körülbelül 3 millió dollárt fordít hírszerző-tevé­kenységre. Az amerikai adó­fizetőről nem is beszélve, még a kongresszus tagjainak sincs joguk megtudni, mire hasz­nálják fel a dollármilliókat. Az amerikai kormány veze­tői és az elnök azonban jól tudja azt. amiről a kongresz- szusnak és a közvéleménynek fogalma sincs. A Központi Hírszerző Hivatal ugyanis köz­vetlenül a Nemzeti Biztonsági Tanácsnak van alárendelve, amely az Egyesült Államok megszervezik a légifelderítést. A Missiles and Rakets című haditechnikai folyóirat 1958 januári száma megírta, hogy az amerikai repülőgépek „többszöri és huzamos” repü­léseket végeztek szovjet terü­letek fölött. A lap egyébként beismerte: „a korszerű orosz vadászgépek a magasságot, a gyorsaságot és a manővere­zési készséget tekintve nagy fölényben vannak, midőn a mi bombázóinkat támadják.’’ Valóban, az amerikai sajtó­ban a szovjet terület fölé be­repülő légikalózok sorsáról közzétett jelentések meggyő­zően bizonyították a Missiles and Rakets szavainak igazsá­gát. „Az oroszok azonban mind­eddig ném támadtak rakétákv kai...” — olvassuk a továb­biakban ugyanebben a cikk­ben. Úgy látszik, az amerikai hírszerzés a kém repülőgépet azért küldte nagy magasság­ban a Szovjetunió területe fölé. mert a gép sebezhetet- lenségére számított. A szovjet emberek azonban bebizonyí­tották. hogy rakétával is le tudják lőni az ellenséges repülőgépet. így hát meghiúsult a wash­ingtoni hatóságok azon kísér­lete is. hogy nagy magassá­gokból kémkedjenek. S ez az eset ismételten, meggyőzően megmutatta, hogy milyen bű­nös és a béke szem pontjából milyen veszélyes módszerek­hez folyamodik az amerikai kémszolgálat. Az amerikai adófizetők pedig végül saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy pénzüket a való­ban „szennyes ügyek minisz­tériumának” fenntartására fordítják. O. J. nopóliumoknak nem tetsző guatemalai demokratikus kor­mány megdöntését. így tehát a Központi Hírszerző Hivatal a nemzetközi jog normáit megsértve, más államok szu­verenitását megtaposva, telje­sítette gazdái megbízását, „a háború szélére” sodorta a vi­lágot. A hivatal természetesen nagy ügybuzgalmat tanúsít a Szovjetunió iránt. Ám éppen ez a munkája a legnehezebb. 1954-ben Clark tábornok ve­zetése alatt álló különleges bizottság keserűen állapította meg. hogy „o vasfüggöny miatt nincsenek kimerítő ada­tok”. Valóban, a szovjet hatá­rokat jól elreteszelték, a ké­mek küldése szégyenletes ku­darccal járt. Az amerikai hír­szerzés ezért mind jobban al­kalmazni kezdte a korszerű technikai eszközöket. Ki ne emlékeznék a berlini alagút felfedezésére, amelyet az ame­rikai kémszolgálat a Német­országban állomásozó szovjet csapatok hírközlő vonalain folytatott telefonbeszélgetések lehallgatására ásott! S ki hitte el az amerikai külügyminisz­térium azon állítását, hogy a Szovjetunióval szomszédos ál­lamok területéről felbocsátott hírszerző léggömbök „meteo­rológiai kutatásokat” végez­tek! Annak idején ezeket a léggömböket és berendezése­ket kiállították Moszkvában és Pekingben. Az amerikai léggömbökről bebizonyosodott, hogy kémtevékenységet szol­gáltak. Ügy látszik egyszer az el­nök tudtával határozatot hoz­tak arról, hogy különleges íotoéerendezéssel és más technikai eszközökkel felsze­relt repülőgépek segítségével katonapolitikáját megszabja. E tanács elnöke maga az Egye­sült Államok elnöke. Követ­kezésképpen éppen a Nemzeti Biztonsági Tanácstól, vagyis magától az elnöktől indulnak ki a Hírszerző Hivatal mun­kájára vonatkozó utasítások. Allen Dulles hivatalának tevékenysége egyáltalán nem szorítkozik információk gyűj­tésére. Ez a tevékenység túlnő a nemzetközi jog normáinak keretein. Nem meglepő, hogy néhánv. évvel ezelőtt a Köz­ponti Hírszerző Hivatal a piszkos ügyek minisztériuma nevet kapta. A New York Ti­mes washingtoni tudósítója megírta: „A titkos hírszerző- műveletek az egyszerű infor­máció-gyűjtésnél valamivel többet jelentenek: ellenséges tevékenységet irányoznak elő kezdve a szabotázstól egészen a gyilkosságig.” A legutóbbi évek története gazdagon illusztrálja az ame­rikai hírszerzés piszkos ak­cióit. amelyek az egyszerű in­formációszerzésnél valóbar „valamivel többet” jelente­nek. A Központi Hírszerző Hivatal még 1951-ben Burms északi vidékeire csoportosí­totta át a Kuomintang-csapa- tok maradványait Hosszé éveken át ellátta őket és ban­dita-tevékenységüket a népi Kína ellen irányította. 1953 augusztusában a Köz­ponti Hírszerző Hivatal szer­vezte meg Iránban a Mosza- dik-kormány megbuktatását. 1954 nyarán Alien Dulles megszervezte az amerikai mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents