Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
I960. MÄJÜS 28. SZOMBAT. «st MECtei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az MSZMP Pest megyei Bizottsága találkozót és em- lékünncpséget rendez a Duna- keszi-Alagon 1940 április-június hónapokban letartóztatásban volt elvtársak részére. Az ünnepség május 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik Dunakeszin, a tanácsháza (volt községháza) előtt. Budapestről reggel 9 órakor különautóbuszok indulnak a Kossuth Lajos tér 15. szám (Nemzeti Galéria) elől. A megyei pártbizottság kéri az érdekelt elvtársak megjelenését. SA VALLÓ G YANTA A Nagynyomású Kísérleti Intézet pétfiirdői telepén korszerű berendezésekkel új saválló gyantafélét állítottak elő a tudományos kutatók. Felmérik és felülvizsgálják a megye öntözési lehetőségeit Ülést tartott a Pest megyei Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Operatív Bizottság Megyénket az öntözéses gazdálkodás szempontjából az ország első öt megyéje között emlegetik. S ha az öntözéses gazdálkodáson belül csupán az öntözéses kertészeteket vesszük alapul, akkor az országos első helyet foglalja el. Az elmúlt évben megyénkben közel 10 ezer katasztrális hold műszakilag berendezett öntözőtelepet tartottak nyilván, ezenkívül rendszeres öntözés folyik kisüzemi módszerekkel. műszaki berendezés nélkül, több mint kétezerháromszáz katasztrális hold földön. Ez a terület számottevő, de nem hozta meg azt az eredményt, amelyre joggal számíthatnánk, mert az Ha találkoznak, mindig a munkáról kerül a szó. Fakan Mihály elnökhelyettes, Szabó Sándor raktáros és Károly József átnézik, mennyi kapást vállaltak a tagok megművelésre. Jó magasra nőtt a vetés, pedig azok sem alacsonyak, akik benne állnak Nem mindennapi esemény: az egyik anyakoca 12 malacot fialt. Most már több mint száz sertést gondoz az elnök felesége, Halász Józsefné. Együtt a tehénállomány is. (Gábor Viktor felv.) öntözőberendezések egy részét az elmúlt években nem üzemeltették. A cél pedig az, hogy minden öntözőberendezést üzemeltessenek — hiszen felépítésük j tetemes összegeket igényelt —. s hozzájáruljanak a magasabb terméshozamok biztosításához. Emellett pedig a növekvő szükségletek, a lakosság emelkedő igénye megköveteli hogy újabb öntözési lehetőségeket kutassunk fel, s ésszerű vízgazdálkodással, a meglevő és eddig nem hasznosított vizek felhasználásával növeljük nemcsak a kertészetek, hanem a kapások öntözéses területét is. Ezeket a kérdéseket vitatts meg tegnap délelőtt a megye: tanács épületében a Pest meggyei Mezőgazdasági Vízgazdái- ^ kodási Operatív Bizottság. A ^bizottság május elején alakull í meg, s tegnap tartotta második ^ülését, az érdekelt szakembe- Í rek bevonásával. A beérkezeti % jelentések alapján megvitatta ^ a megye vízgazdálkodási ^ adottságait. lehetőségeit, az öntözéses gazdálkodás jelenlegi ^ fokát és állapotát, majd mun- £ katervet dolgozott ki. ^ A bizottság legdöntőbb időadatának tartja, hogy munkájával elősegítse már ebben az Ő évben az öntözéses területek í növelését. Ezért y Ő napokon belül szakembe- £ rekből álló brigádok kez- dik meg a jelenleg nem £ üzemeltetett öntözőberen- £ dezések felülvizsgálását. Ő Ennek a felülvizsgálatnak az Őa célja, hogy felmérje a he- Ő lyi lehetőségeket és intézke- Ő dést tegyen a meglevő, de Ő nem üzemeltetett öntözőberendezések teljes vagy részleges üzemeltetésére, illetve ha Ő nincs biztosítva a gazdaságos Ő működés, akkor a teljes vagy í részleges kikapcsolásra. / Az operatív bizottság kö- 5 vetkező lépésként az egész Ő megyében felméri a további Í öntözőtelepek létesítésének le1 hetőségét. \ Felülvizsgálatra kerülnek j a jelenleg működő öntö- \ zőtelepek is, mert az a J tapasztalat, hogy több í helyen nem a Ieggazda- 5 ságosabban használják fel \ a rendelkezésre álló vizet és öntözési lehetőséget. 5 >, A megyei tanacs mezogaz- \ dasági osztálya már korábban ^ felméréseket végzett az öntö- £ zéses gazdálkodással kapcsolatban. Megállapították a be- £ érkezett adatok alapján, hogy í megyénkben mintegy 26 ezei ^ katasztrális hold földterüleí í vonható be az öntözésbe. Kü- < lönösen jelentős lehetőségei! í vannak a dabasi és ráckevei járásban. Ezekben a járások- ^ ban már az elmúlt évekber ^ is jelentős mértékben épültek ^ öntözőtelepek, például Sár: ^ és Bugyi községben. Az idér js épülnek itt újabb telepek ^ Ezenkívül esőztető öntözési ^ tervezett erre az esztendőre i % bugyi Tessedik Tsz, a dabas: ^Szikra Tsz, a nagykőrösi Dó- ^ zsa Tsz, az isaszegi Damjanich ^ Tsz, a pócsmegyeri Május 1 ^ Tsz, az alsógödi Egyesült Tö- ^ rekvő Tsz és az abonyi Kos- juth Tsz. | A megyei tanács mezőgaz- í dasági osztályának felmérés« ^ során ^ a termelőszövetkezetek ^ szinte teljes egészében a ^ permetező öntözés mellett ^ foglaltak állást, mint leg- ^ modernebb öntözési rendszer mellett. ^ Az operatív bizottság véle- £ ménye szerint ez az álláspon ^ így nem hdyes. Egy-két év ^ alatt 25—26 ezer holdon per- ^ metező öntözést megvalósítani ^ technikailag nem lehet, annái ^ is inkább, mert más megyék is í jelentkeznek ilyen igénnyel. Ä Ilyen nagy területhez máról ? holnapra gépeket, csővezetéket 2 és egyéb felszerelést az ipar ^ biztosítaná nem tud. Az pedig £ káros lenne mind a termelő- /'/ szövetkezeti tagság, mind a népgazdaság szempontjából, ^ ha addig várnának az öntö- ^ zéses gazdálkodás meghonosí- jásával, míg sor kerül rájuk, is megkapják a legmodernebb felszerelést. Az operatív bizottság álláspontja, hogy a termelőszövetkezeteknek az öntözésnél is meg kell ragadniuk minden lehetőséget és élni kell a hagyományos módszerekkel addig is, míg sor kerülhet a permetező öntözésre. Az operatív bizottság határozatot hozott arra is, hogy a jövőben újabb öntözőtelepek létesítéséhez szakembereket küld ki a körülmények és helyi lehetőségek megvizsgálására és javaslatot tesz a legalkalmasabb öntözési rendszerre, az öntözés leggazdaságosabb megoldására. A bizottság tagjai hosszan vitatták az említett problémákon kívül azt is, miképpen oldható meg a mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák komplex kezelése. Az operatív bizottságnak éppen az a fő rendeltetése, hogy egy fórumon egyesítse az ösz- szes idevágó kérdéseket. Éppen ezért a jövőben bátran fordulhatnak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a községek az operatív bizottsághoz a vízgazdálkodás valamennyi részletágába tartozó kérdéssel. A megyei mezőgazdasági vízgazdálkodási operatív bizottság legközelebb három hét múlva tart ülést, amikor már több vizsgálat tapasztalata szerepel majd napirenden. T. M. A KÖNYV ÜNNEPE j napokban megjegyezte A valaki, aki a könyvek rajongója, s akinek a könyvhét olyan esemény, mint másnak az ünnep, hogy azelőtt ünnepibb volt a könyvnap. Nem vitatkozhattam vele. Húsz-harminc év előtti könyvnapok emlékét idézte, amikor az Oktogonon, a Japán előtt és másutt felütötték a könyvsátra- ‘kat és az olvasók meg a művészek a nagy irodalmi esemény lázában égtek. A sátrakban azok dedikálták műveiket, akiket ma már klasszikusokként tartunk számon: József Attila, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond. „Patinás, szép ünnep volt a könyvnap — mondta eltűnődve —, már napokkal előtte készültünk rá, vártulk, ahogy csak valami nagyon nagy eseményt tud várni az ember. Ma azonban már vesztett régi fényéből, színtelenebb lett, hétköznapibb.” Az lett. hétköznapibb. És ez a hétköznapiság a szép benne. Hitte volna-e valaki húsz-harminc évvel ezelőtt ezeken a könyvnapokon, hogy eljön az az idő, amikor mindennapi életünk szükségletévé válik a könyv, remélte-e Móricz Zsigmond, hogy regényeit azok olvassák majd, akiknek írta: a parasztok, s álmodott-e József Attila húszezres példányszámról? De az olvasás igényét, « könyv közkinccsé válását nemcsalk a puszta statisztikai számok bizonyítják. Az üzemi könyvterjesztők, a könyvtárosok, a legeldugottabb faluba is eljutó művelődési autók kísérői a megmondhatói ennek. Az idén is, mint valahányszor az elmúlt években, odagyűlnek majd a könyvsátrak elé és amiről Ady ábrándozott: a proletár-olvasók szépre szomjas hada, íme, valóság. Színtelenebb lett a könyv ünnepe? Tavaly a Csepel Autógyárban vagy a gödöllői Ganz Árammérőben több, mint tízezer forint értékű könyvet vásároltak, Cegléden, Szentendrén és másutt pedig elégtelennek bizonyult a pavilonok könyvállománya. Lehet-e ennél ünnep szebb, lelke- sítöbb? S valósággal szimbólum, hogy ma már nem is egyetlen napra állítják fel a pavilonokat, hanem egész évben ott sorakoznak városban és falun. Lehetséges, hogy már valóban nem olyan ritka, megkülönböztetett jellegű a könyv ünnepe, de sokkal, ezerszer tartalmasabb, mint bármikor azelőtt. P ersze, lehetne még többet, még ünnepibbet nyújtani. Ha megjelenne a könyvsátraknál egy-egy szavalóművész és rögtönzött „matinét ” tartana, vagy ha parkokban, kevésbé forgalmas tereken rövid műsort rendeznének szavalatokkal, zene- és énekszámokkal — színesebb, rangosabb lenne az ünnep. Ennek Moszkvában is, Párizsban is vannak hagyományai, és nálunk is. Bajor Gizi verseket szavalt annak idején a Liszt Ferenc téri sátor előtt és olykor József Attila is szívesen elmondta néhány költeményét. Mégis — ennek ellenére — tudom, hogy az idei könyvhét, amely megyénkben ma este a ceglédi megnyitóval kezdődik, betölti feladatát: a szépre, művészetre vágyó tömegek felejthetetlen ünnepe lesz. Tabák András HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL Megkezdték a borsófeldolgozást Nagykőrösön — Korszerűsítik a Mendei Téglagyárat — Nagyszabású kísérleti program a Forte-gyárban Minthogy a déli fekvésű területeken már szedik a zöldborsót, a Nagykőrösi Konzervgyár is hozzáfogott a borsó feldolgozásához. Alaposan felkészültek erre a munkára, nemcsak a gépparkot egészítették ki új gépekkel, hanem megfelelő munkaerőről is gondoskodtak. Nyolcszázhatvan- hét munkással kötöttek szerződést és hatszáz dolgozót vették előjegyzésbe. Emellett több száz diákot is foglalkoztatnak majd a nyári szünidő alatt. Hazai szükségletre 240 vagon borsókonzervet készítenek konzervgyáraink, s ennek legnagyobb részét a Nagykőrösi Konzervgyár. A jövő hónap elején kezdenek a földieper tartósításához, majd a cseresznyével folytatják és a különböző szörpféle- séigek gyártását is megkezdik. Előreláthatólag 800 vagon gyümölcsöt dolgoznak fel szörpökhöz szükséges félkésztermékké. A Dunakeszi Járműjavítóban átszervezték a munkaversenyt, s új alapokra helyezték a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó mozgalmat. Jelenleg kilenc brigád versenyez a megtisztelő címért, s valamennyi brigád szerződést kötött a vállalattal. A járműjavító dolgozói most nagy eseményre készülnek, ugyanis szombaton avat zászlót a hatvantagú gyári énekkar. A több évtizedes múltra visz- szatekintő dalárda zászlaja a második világháború alatt megsemmisült. Az ünnepélyes zászlóavatás a délutáni órákban térzenével kezdődik. Este a Magyarság Kultúrotthonban folytatódik az ünnepség. Ezen a vasasszakszervezetek központi énekkara a váci Vox Humana, a Debreceni Járműjavító^ és a Landler Jenő Járműjavító énekkara is részt vesz. Jó ütemben halad a váci Dunai Cement- és Mészmű előépítkezése. A földmunkák zöme már elkészült, most építik a pályaudvarokat. Ha minden jól megy, még az idén félig elkészülnek ezek a nagyteljesítményű teherpályaudvarok. A másfél kilométer hoszszú, hat méter széles betonút is elkészült, s már ezen zajlik a körforgalom. A központi épület, amelynek a falait már felhúzták, a kultúrterem kivételével még az idén elkészül. Nemrégiben hozzákezdtek egy újabb épületcsoport alapozásához is, most az előregyártott elemeket emelik be. Rövidesen a mészkőbánya építéséhez is hozzáfognak, az agyagbányát jövőre építik. A Duna-parton az ideiglenes kikötő már üzemel. A cementmű építkezésén részvevő önkéntes KISZ-bri- gádok 170 ezer munkaórával segítik a nyáron az építkezést. A Mendei Téglagyár ebben az évben még több téglát szándékozik adni az építkező tsiz-eknek. Tavaly nyolc- mililióháromszázezer helyett 9 300 000 téglát gyártottak itt. Januárban négy új kamrát építettek a meglevő kemencéhez, s most már 25 százalékkal nagyobb a kapacitás. Amíg korábban hat-hétszázezer téglát égettek havonta, most már kilencszázezer-egy- milliót is kiégetnek. Napi tervüket átlagban 6—7 százalékkal teljesítik túl a gyár dolgozói. Eddig körülbelül 140 ezer téglával készítettek többet az előirányzatnál. Továbbra is nagy gondot fordítanak a környező termelőszövetkezetek téglával történő ellátására. Olcsó, negyedosztályú téglát, amely a tsz-ek házi építkezéseihez kiválóan megfelel, például korlátlan mennyiségben adnak a termelőszövetkezeteknek. Mindemellett műszaki segítséget is szívesen adnak, ha például egy- egy traktor vagy gép elromlik, a gyár dolgozói azonnal megjavítják. A Mendei Téglagyárat különben a második ötéves terv során korszerű üzemmé fejlesztik. A váci Forte-gyárban 1955- ben kezdték meg a színes pozitív film kísérleteket. Három évre rá hozzákezdtek a színes papír gyártástechnológiájának kidolgozásához. Ma már üzemszerűen gyártják a színes pozitív filmet, s kedvező ütemben halad a színes fotópapír próbagyártása. A kutatógárda most még több gondot fordít a kísérletekre. A tízéves fennállását ünneplő kutatólaboratórium a második ötéves tervben több millió forintos beruházást kap, a kutatók létszáma is duplára emelkedik, s fontos feladatot oldanak meg az elkövetkezendő években. A színes fordítósfilm kidolgozása mellett kidolgozzák a színes negatív film gyártási módszerét is. ALLAMI GAZDASAGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Vegyszeres gyomirtáshoz, szüreteléshez, savanyításhoz príma minőségű, töltőképes tölgyfakádak minden nagyságú űrtartalommal. Lajt készítéséhez, borszállításhoz, bortároláshoz transzport- és ászokhordók kifogástalan minőségben, 500 litertől 5000 literig kaphatók. Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat Göngyölegtelepén, Bpest., XIII., Kresz G. 45. Tel.: 203—062. A nyársapáti Kossuth Tsz-ben
