Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

IV. ÉVFOLYAM, 124. SZÄM 1960. MÄJUS 27. PÉNTEK LEGYEN BÚTORGYÁR A FAÁRU VÁLLALATBÓL! OKOS, HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS Lázas igyekezettel fogtak hozzá a faárugyár dolgozói: a vállalat vezetősége, a párt- szervezettel, üzemi tanáccsal és a kiváló dolgozókkal kar­öltve a II. ötéves terv kidol­gozásához. A vállalat az utób­bi években óriásit fejlődött, tervfeladatait évről évre gon­dosan teljesíti, sőt túlteljesíti. Ha a termelés mennyisé­gének tekintetében pél­dául az 1957-es évet vesz- szük száz százalékos alap­nak, úgy 1959-ben száz azázalékot, ez évben pedig — a kilátások szerint — száztíz százalékkal növek­szik az előállított áruk mennyisége. Érthető volt tehát a dolgo­zók lelkesedése, amellyel az elkövetkező esztendők tervei­nek kidolgozásához fogtak, hiszen szinte a vérükben van a fejlődés egyre fokozódó üte­me. a több. jobb és nagyobb választékú bútorféleségek elő­állítása. A cél, amely a terv­készítőket vezette, az volt, hogy 1965-re korszerű műhe­lyekkel, gépekkel felsze­relt bútorgyárrá váljon a ma még sok tekintetben korszerűtlen módszerek­kel, gyakran nehézségek­kel küzdő üzem. De a dolgozók lelkesedését a tervkészítés körül bonyolódó „tengeri kígyó” már-már le- lohasztotta. Amikor az üzem a tervezés­hez fogott, felettes hatóságai az előttünk álló tervidőszakra kétmillió forintot, vagy ennél nagyobb beruházási összeget helyeztek kilátásba. Éppen eh­hez az összeghez méretezve kezdték körvonalazni a tervet, amikor újabb elgondolás szü­letett: négymillió lesz a beru­házás összege, vagy egy fillér sem! Ugyanakkor az Országos Tervhivatal illetékesei is határozottan négymillió forintot ígér­tek. Gyorsan átkapcsoltak hát a tervkészítők és a négymillió­val kezdtek kalkulálni. Eltelt ismét néhány nap, újabb elgondolások születtek, bizonytalanná vált a négymil­lió. A sokasodó huzavona után a vállalat dolgozói bölcsen a középutat választották: se nem kettő-, se , nem négy­millióval, hanem hárommillió­kétszázezer forinttal terveztek, s ezzel a tervvel jelentek meg a megyei tanácsnál a terv­felülbíráló bizottság előtt. Néhány apróbb hibától el­tekintve a bizottság életre­valónak találta a tervet, s a íaárugyár illetékesei már-már megnyugodtak, amikor a „ten­geri kígyó” tovább tekeredett. Szót kért a megyei tanács ipari osztályának képviselője, s újabb bejelentésével, mely szerint a faáru vállalat csak kétmillió forintos beruházásra számíthat, szinte megdermesz- tette a faárugyáriakat. Ezután újra „röpke vigasztalódás” kö­vetkezett, mert a tervosztály képviselője úgy vélekedett, hogy a be­nyújtott terv megfelel az ötéves terv irányelveinek, s azért is -nagyon indo­kolt, mert a megyei ta­nács hatáskörébe tartozó solymári hasonló üzem nem fejleszthető jelentős mértékben, Budapest aműgyis nagy túlzsúfolt­sága miatt. A két említett osztály kép­viselőinek felszólalása után Nekünk sajnos nincs még. Hírek után szimatoltam ép­pen, amikor tegnapelőtt össze­akadtam a Dózsa Termelőszö­vetkezet párttitkárával, Mé­száros Károllyal. Nagy büsz­kén újságolta, hogy a délelőtt folyamán egy különleges teher­gépkocsi érkezik hozzájuk közvetlenül a testvéri Cseh­szlovákiából, s az első jelentős karalábészállitmánnyal tér vissza. Holnap már a nagykő­rösi Dózsa Tsz karalábéját ehe- tik Prágában! — Zöldborsót nem küldenek még? — Nem. Nekünk sajnos nincs még ... Alig egy fél órával később a Szabadság Termelőszövetke­Barátságos ügy is kezdhet­ném ezt az írást, hogy a faárugyár legyőzte a barát­ságos röplabda­mérkőzésen a rendőrség csapa­tát 3:2-re. Nem ez a fontos azon­ban. illetve ez egyáltalán nem is fontos. Ami a pályán történt, az sok­kal több ennél. A rendőrségi röplab­da-pályán nagyon sűrűn tartanak mérkőzéseket. Bajnokit is, ba­rátságosat is. Valahogy a barát­ságos mérkőzések az érdekesebbek. Ezeken kedves, civódó hangulat alakul ki. ilyen­kor valóban „ját­szanak” is a játé­zet főagronómusával, Kweiys- ser Bálával beszélgettem. — Rengeteg a zöldborsónk, s most jó az ára is. Csak dolgos kezünk kevés. Nincs, aki szed­je. Pedig aki időt nyer, sok pénzt nyer — így van ez a primőrrel! S amikor még aznap este beszélgettünk, örömmel újsá­golta: — Holnap sok mázsa zöld­borsót viszünk Pestre. — Karalábét küldenek-e a borsóval együtt? Mert nagy szomszédjuk, a Dózsa ma már Csehszlovákiába is szállított! — Nekünk, sajnos, nincs még ... — P — röplabda-mérkőzés kosok. Közelebb kerülnek egymás­hoz az emberek: munkások, szelle­mi dolgozók, rendőrök, nézők. Ilyenkor olyan a rendőrség udvara, mintha átalakult volna játszótérré. így volt szer­dán is. A két csapat két kapi­tánya (civilben jó barátok) állan­dóan ugratta egy­mást. A vesztésre állók szomorkod- tak, a nyerők vi­dámak voltak. Amikor fordult a játék képe, meg­fordult az ugratá­sok iránya is. A két főugrató, Ko­vács László, a fa­árugyár igazgató­ja és Juhász Pál törzsőrmester, a körösi rendőrőrs parancsnoka volt. Egy-egy elhibá­zott labda nem bosszantott sen­kit, mégis kicsú­folták a rontó já­tékost. Barátsá­gosan, vidáman. A rendőrök kez­déskor hetyke legénykedéssel je­lentették ki, hogy meggyújtják a csibukot (a fa­árugyár játéko­sainak trikójára kis pipa van fel- varrva). Ez nem sikerült, mégsem bánkódott senki közülük. Annál többet nevettek. szóra­koztak. Érdekes, tanulságos volt. Értékesebb, mint egy bajnoki! T. nyomasztó csend lett. Több észrevétel nem hangzott el a tervfelülbíráló értekezleten, s faárugyárunk ma is a két ma­lomkő között őrlődik. Mit van mit tenni: van két elképzelés, készítenek hát még egy „két­milliós” tervet — legyen igaza mindkét osztálynak. Nekünk erről a dologról más a véleményünk: helytelennek tartjuk, hogy a megyei tanács két illeté­kes osztálya nem képes összehangolni elgondolá­sait, következésképpen egészségtelen bizonytalan­ságban tartja a hatásköré­be tartozó vállalatot. Az a véleményünk, hogy ha a megyei tanácsnál nem tudnak dönteni ez ügyben, döntsön a minisztérium, hiszen a Nagy­kőrösi Faáru- és Dohányzó- cikkgyártó Vállalatnak nem­csak lehetőségei vannak rá, hogy korszerű bútorgyárrá fejlődjön, hanem évek folya­mán derekas munkájával rá is szolgált, kiérdemelte a je­lentősebb tovább fejlesztést! A Dózsa Termelőszövetkezet megbízottai megkeresték a napokban a ládagyár vezető­ségét és több üzemi konyhát, hogy közvetlen piacot teremt­senek a szövetkezet áruinak. A ládagyárral máris létrejött a megállapodás, hogy egész éven át ellátják zöldáruval, tojással és baromfihússal a vállalat konyháját, sőt, köz­vetlenül a dolgozókat is. Ha­sonló értelmű tárgyalásokat folytatnak több üzemben. Pénteken a jelentős meny- nyiségű zöldárun kívül mint­egy 400 pár rántani való csi­bével jelentkezik a piacon, il­letve közvetlenül az üzemben a Dózsa Tsz. Bizonyára nagy örömmel fogadják a dolgozók ezt a kezdeményezést, mert egyrészt megkíméli őket a piacrajárás fáradalmaitól — s ami még talán ennél is je­lentősebb — olcsóbb áron jut­nak hozzá közvetlenül a ter­melőtől a zöldfélékhez, to­jáshoz és a baromfihoz. Jó példa, helyes út, várjuk a többi termelőszövetkezet megjelenését is a piacon, s a hasonló törekvéseket. Mentem a Sza­badság téren át, előttem egy ma­ma ment hatéves forma kislányá­val.^^ Arra .. félfém 'figyelmes, hogy a kislány nagyon nyafog. Magam­ban megállapítot­tam, hogy milyen rosszul nevelt kis­gyerek ez, amikor megtudtam, hogy miért történik minden. Nem messze tő­lünk megpillan­tottam a Jagyis bácsit”. Ő volt minden nyafogás okozója. A mama azonban halha­tatlan volt. Én FAGYI ALT azonnal a gyerek pártjára álltam (ne vessék a sze­memre. hogy kö- penyegjórgaíó va­gyok) ést drukkol­ni kezeltem a kis­lánynak, hogy si­kerüljön neki ki- kunyerálni a fagy­laltot. Egyébként is olyan hőség volt, hogy még két fagylalt is ..jogerős" lett vol­na. A mama azon­ban mintha csak egy szót ismerne magyar nyelvből, állandóan azt haj­togatta: nem, nem, nem. Már majdnem közbeszóltam. hogy fogadatlan prókátora legyek a kislánynak, amikor velünk szemben egy mo­solygós néni je­lent meg és le­hajolva. mcgsi- mogatta szőke ba­rátnőmet. Szinte meg se várva a köszönést, meg­hívta a kislányt egy fagyira. Most már a mama sem tudott mit mon­dani. Én pedig egy kicsit kárör­vendő szívvel mentem tovább és huncutul, cinkos­ként mosolyogtam vissza a kislányra. T. T. TETSZIK... ... a rendőrség előtti szé­pen gondozott járda, illetve a gömbakácok köré kiültetett és naponta ápolt, locsolt vi­rág. ... a Szabó Ktsz gyakran frissített és nagyon ízlésesen rendezett kirakata. NEM TETSZIK... ... hogy az egész városban nem lehet beszerezni egy valamire való porolót (prak­kert). A minap nagytakarí­tást végeztem, s a két darab hat-hat forintért vásárolt „já- tékprakkerl” egy-kettőre szét­vertem a szőnyegeken. J. Gy.-né „Én a Grosicsért izgultam... ” A rég elmúlt, letűnt jó vi­lágban, ha valaki öregségére a szegényházba kényszerült, egy­értelmű volt azzal, hogy az emberi nyomorúság legaljára süllyedt. Helytelen lenne tehát a mai szociális otthonokat ezek utódjának nevezni. A nagykőrösi elnevezésében levő „otthon” a fogalomnak helyt­áll, sőt ahogyan végignéztük, végigámultunk szobáin, többet is ad. Egy ismerősöm panaszkodott a múltkoriban: lányával és ve­iével él együtt, de mióta rá­juk íratta vagyonkáját, megál­lása sincs előttük. Ez a néni jutott eszembe, amikor az otthon tiszta, ízlé­ses, kényelmes szobáit végig­néztem, megszemléltem a tele­víziót, amely még nagyon sok otthonból hiányzik. Ezek az idős emberek, akik egész éle­tükben dolgoztak, talán még sohasem éltek olyan jólétben, mint most. Egymás után vág­ják a disznókat, éléskamrájuk tele szalonnával, sonkával Egész nap sétálgatnak, olvas­nak, beszélgetnek = egy kis tevékeny részük gyomlálgat. Kulturális igényük is meg­nőtt. Egy töpörödött néni csil­logó szemmel mesélte, hogy vé­gignézte a televízióban a ma­gyar—angol mérkőzést: — Ea n Grosicsért izgultam, kedves, hogy jaj, csak el tud­ja már kapni azt a labdát... A jó könyvek olvasására is csak most tudott sort keríteni legnagyobb részük. Legjobban Móriczaí, Jókait kedvelik, de kedvvel forgatják Gorkij Anya című regényét is. Csen­des. nyugodt öregség ez, néha ugyan van egy kis csetepaté, összepöröl egy-két néne, akik­nek nyelvét nem töpöritette meg az idő. de ezek csak bá­rányfelhők, s hamar kész a béke. Nyugalmukra, egészségükre állandóan vigyáz a szolgálatos ápolónő. I* agyon hasonlít az ofíhon az őszi erdőre, ahol enyhe nap süt át a lombokon ■’szí virágok szelíden pompát rnk, s csak néha rebben a se­rény gyíkok nyomán egy-egj iárguló levél... Fáma Kétszer annyi zöldborsó A napokban megjelenik a piacon a zöldborsó, egyik leg­kedveltebb zöldségfélénk. Az utóbbi években lényegesen növekedett konzervipari fel- használása, mivel feldolgozá­sa a paradicsom után legjob­ban gépesített. Tíz évvel ezelőtt a kon­zervgyárak csak két hé­ten át dolgoztak fel zöld­borsót, ma pedig több fajta alkalmazásával az északi és déli területeken való termeléssel a feldol­gozási idény öt hétre nö­vekedett. Az országban 1938-ban 7137 hold területen termeltek zöld­borsót, ma pedig több mint 25 ezer hold területen termeljük, ebből 9000 holdon friss fo­gyasztásra. Ez a talajerőgazdálkodás szempontjából is kedvező ha­tású, de a zöldborsószár és az üres hüvely frissen silózva értékes fehérjetartalmú takar­mány is, a tehenek tejhoza­mát lényegesen növeli. Nagykőrösön 208 holdon ter­melik a termelőszövetkezetek, köztük a Dózsa Tsz 150 hold területen. Az állami gazdaság is 120 hold zöldborsót termel, példát mutatva a nagyüzemi termesztési módra. A vegysze­res gyomirtással olcsóbbá tet­te a termelést. Kaszálógépek­kel és a jelenleg gyártás alatt levő arató-nyüvőgépekkel a szárastul, hüvelyestül szedett borsót az új fajta cséplőfejtő­gépekbe juttatták, így meg­oldották a zöldborsótermesz­tés és feldolgozás gépesítését. Az NDK-bóI behozott gé­pek óránként egy hold termését (15—20 mázsa hüvely) csépelik ki. A szár és az üres hüvely a ter­melő gazdaság silójába ke­rül. Nagykőrösön két ilyen gép működik június elejétől fogva, az egyik az állami gazdaságban, a másik a Dózsa Tsz-ben. A gépeket a konzervgyár mű­ködteti a kifejtett borsósze­mekért öt forintot fizet. Jö­vőre a Szabadság Tsz-be is küld zöldborsó-cséplő fejtőgé­pet, s ha még ezen felül is kapnak. valószínűleg adnak más tsz-nek 4s? •> Kézi szedés esetén egy dolgozó napi tel­jesítménye 60—100 kiló hü­vely. ez már kézi kaszálás esetén is 300 kiló hüvely. A gépi kaszálással még tovább növelhető az egy dolgozóra eső napi borsóhüvely mennyi­ség. Ez jelentős a borsó-el­öregedés megakadályozása és a termelési költségek csök­kentése miatt. Egy hold zöldborsó átlag­ban négyezer forint bevételt biztosít a konzervgyártól. A silózás és a tejhozam-emelés, valamint a talajerőnövelés miatt holdanként még továb­bi ezer forintot lehet számíta­ni. A borsóterület júliusban felszabadul és másodtermesz­tésű növény ültetésére is fel­használható. A nagyüzemben a szedés a kaszálás miatt ko­rai, így közép és késői érésű fajták termesztése célszerű. Vetésnél a dupla gabona sor­táv 24 cm, legjobb holdanként 500 ezer magot vetni, ez kö­rülbelül egy mázsának felel meg. Hazánk déli részén ősszel is vetik, áttelelve ez ad­ja a legkorábban szedhető borsót. Ahol öntözésre mód van, júniusi vetéssel jó áron értékesíthető őszi szedésű zöldborsó ter­meszthető. A vegyszeres permetezés a kézi kapálás költségeinek felét sem éri el. A permetezés hatására a borsóból a keresztes virágúak (vadrepce) az acat, a folyófű és a libatop elpusztulnak, a borsó viszont nem károsodik. Gépi aratásra az új ernyős (korona) borsófajták legalkal­masabbak, melyeknek ter­mesztése nálunk is kívánatos. A Nagykőrösi Konzervgyár öt év alatt zöldborsó feldol­gozását kétszeresére akarja növelni. Az elmúlt tíz év alatt a gyár ötszörösére nö­velte a zöldborsó feldolgozá­sát. A kézi szedés csökkenté­sével, a vegyszeres gyomirtás­sal a gépesítés lehetőséget adott a zöldborsó nagyüzemi termesztésére, a konzervipar pedig a feldolgozás gépesíté­sét oldotta meg példásan. Ez lehetővé teszi, hogy a kereskedelem a külföldi és belföldi igényeket hosz- szabb időn át megfelelő zsenge zöldborsóval elégít­hesse ki. A termelőszövetkezetek részé­re június 10 körül az állami gazdaság és a Dózsa Termelő­szövetkezet borsószedését és cséplés-fejtését az Agrártudo­mányi Egyesület és konzerv­gyár tapasztalatcsere céljából bemutatja. Konrád Zoltán — TÖRÖC8IK MARI szín- művésznS érkezik városunkba május 31-én egy filmrendező kíséretében (ennek neve még ismeretlen), s fifmankétot tar­tanak az Arany János Film­színházban. — ERDEI FALOPÁSON ér­ték tetten Pesling Péter Esed dűlő újházi és Cseh Jusztina Pálfái-Bánom dűlő 19. szám alatti lakosokat, ezért 100— 100 forint pénzbírság megfi­zetésére kötelezte őket a sza­bálysértési hatóság. — A NEMZETKÖZI HELY­ZETRŐL és a termelőszövet­kezeteket érintő időszerű kér­désekről tart előadást június 3-án 19 órai kezdettel a kul­túrotthon színháztermében Ti­mur elvtárs. a pénzügyminisz­ter helyettese. Tárgyalóteremből: A visszagurított hordó Még márciusban történt, hogy Pásztor István, Búvár utca 2. szám alatti lakos be­telt a vasútállomás közelében levő italboltba. A délután fo­— ÜJ VASŰTI MENET­REND lép életbe május 29-én, vasárnap 0 órától. Szeged— Budapest vonalon városunkat érintő menetrendben nincs lényeges változás. Eltérés mindössze a következő: este Szegedre induló gyorsvonat 20 óra 14 pere helyett 19 óra 20-kor indul, míg szombaton a 14 óra 09-kor induló gyors­vonat továbbra mint sebesvo­nat közlekedik, amely vissza- útban vasárnap is sebesvonat­ként közlekedik és Nagykőrö­sön 18 óra 20 perckor meg­áll. — MÁJUS 13-1 LAPSZÁ­MUNKBAN Motorosok vi­gyázzatok! címmel két súlyos motoros balesetről adtunk hírt. amelyet ittas vezetés okozott. Az elmúlt napokban a leggondosabb kórházi keze­lés mellett is mindkét moto­ros belehalt sérüléseibe. — A HUNYADI TERME­LŐSZÖVETKEZET területébe eső zöldleltár értékelése jú­nius 1—7 között történik. Ez­zel kapcsolatban részletes fel­világosítást a termelőszövet­kezet irodájában kaphatnak a szövetkezet tagjai. lyamán sokáig ott iszogatott, s közben feltűnően sokszor kijárt az udvarra is. Amikor már esteledett, egy óvatlan pillanatban kigurított az ud­vari kapun egy 25 literes sö­röshordót, s azt az italbolttal szemközti bokrokban elrejtet­te. De rajta vesztett az „olcsó hordószerzésen", mert az egyik közelben lakó asszony észrevette ezt, és felhívta rá a kocsma vezetőjének a fi­gyelmét. Ezért került a napokban is­mét a bíróság elé a hasonló bűncselekmény elkövetéséért egyszer már büntetett Pásztor István, s ez alkalommal 800 forint pénzbüntetéssel sújtot­ták lopási kísérletéért. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Gábor Ágostonné, Bajcsy-Zsi- linszky utca 2. Levelét megkap­tuk. köszöni ük. Észrevételeivel megkerestük a helyi postahiva­talt. ahol azokra a következő fel­világosítást kaptuk: 1. Exoressz kikötés, azt jelenti, hoav a feladott csomagot annak rendeltetési helyére érkezésekor soron kívül kézbesítik. 2. Túldíiazás esetén a leghelye­sebb közvetlenül a hivatal vezető­iéhez fordulni, aki a különbözetet nyomban visszatérítteti. 3. Utalványszolgálat a nagy- közönség részére délután 17 óráia tart. Ezt követően elsősorban a vállalatok és intézmények meg­bízottai érkeznek 19 óráig, s a somkozás ezért tapasztalható. Szívélyesen üdvözöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents