Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

1960. MÁJUS 27. PÉNTEK

HJr

MEGYEI

<rtfíHan

A LEGCÉLRAVEZETŐBB MÓDSZER: A MEGGYŐZÉS

A mezőgazdaságban elértünk a

munkák

dandárjához. A későn vetett tavasziak is kikeltek, kapára várnak a kora tavasziak. Itt az ideje a széna és a takarmány betakarításának. Gondként nehezedik a gazdasági vezetők vállaira az aratásra való felkészülés is. Munka, feladat tehát bőven akad ma falun.

Bár egyformán várja a föld a kapát mind az állami gazdaságok, egyéni parasztok, mind pedig a tsz-ek földjein, az érdeklődés mégis a termelőszövetkezetek táblái felé fordul. Sikerül-e megbirkóznia a mintegy félszázezer termelőszövetkezeti tagnak a 48 ezer hold kukorica, a 10 792 hold burgonya, a több mint 5000 hold cukorrépa, a másfélezer hold napraforgó, a csaknem nyolc és félezer hold szőlő, a 15 és félezer hold konyhakertészet, a több ezer hold gyümölcsös megművelésével. E nagy kiterjedésű területek megművelése a közös gazdaságok tagságának gondja. Nem hanyagolható el azonban az a tekintélyes nagyságú terület sem. amely a háztáji gazdaságokból tevődik össze. Ezeken a területeken ugyancsak nem mindegy, hogy milyen termést takarítanak be a szövetkezeti parasztok.

Tengernyi a munka, sok ezer kéz kell ahhoz, hogy gyommentesek maradjanak a földek, jó minőségű széna kerüljön a kazlakba. Egyszóval, sok ezer kéz kell ahhoz, hogy jó gazda gondosságával műveljék meg a szövetkezeti tagok a gondjaikra bízott csaknem 550 000 kát. hold földet.

A termelőszövetkezetek napjainkig lépést tartottak a mezőgazdasági munkákkal. Ezért azokat illeti a dicséret, akik kitavaszodástól kezdve dolgoznak. Ott lépkedtek a vetőgépek mögött s ma családjukkal együtt a felkelő nap a tsz tábláin köszönti őket és estére kelvén itt búcsúzik el tőlük. Sok ilyen szorgalmas tsz-tag van a megyében. Ha százalékosan akarnánk kifejezni számukat, azt kellene mondanunk, hogy jóval több. mint a tagság fele ilyen. Földszerető, szorgalmas, munkájukat értő termelőszövetkezeti paraszt.

látszik-e az elkövetkezendő hetekben is a termelőszövetkezeti területek gondos megművelése? Erre a kérdésre jelen pillanatban egyértelmű választ adni elég nehéz. Talán úgy válaszolhatnánk: minden lehetőség adva van arra, hogy gazdájára leljen minden megművelésre váró terület. Mi szükséges ehhez? Elsősorban az, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak az a rétege is kezdje meg a munkát, illetve vállaljon művelésre területet, amely ma még távoltartja magát ettől. Az szükséges, hegy a belépési nyilatkozatot aláírt dolgozó parasztok ugyanúgy vonják be a növényápolásba családtagjaikat, mint ahogy azt egyéni gazda korukban tették. Ha ez megtörténik, nem marad talpalatnyi terület sem kapálatlanul, s bőséges terméssel hálálja meg a föld a szorgalmas munkát.

Amikor a közös munkából állandóan, yagy időlegesen távolmaradók dolgairól szólunk — előre is meg kell mondani —, nem arról van szó, hogy ezek az emberek megtagadták a munkát, vagy nem értenek egyet a termelőszövetkezeti mozgalom céljaival. Többségükben becsületes gazdaemberek. akik a legkülönbözőbb okok miatt maradnak távol a közös munkától, vagy küldik el családtagjaikat a községtől távolabbi munkahelyekre, idénymunkákra. Akad olyan közöttük, akinek nem a kedvére rendezték el a háztáji területet. Mások nem értenek egyet a termelőszövetkezei vezetőségének ezzel vagy azzal az intézkedésével. Nagy részükkel nem beszélték meg. hogy az elvégzett munkáért mennyi munkaegység jóváírásban részesülnek. Az albert- trsai Szabadság Tsz-ben az egyik szövetkezeti tagról a

Bíztosílottnak

vezetőség úgy vélekedett: „megtagadta a munkát”. Ez i az ember, ugyanazon a napon, amikor a véleményt mondtás róla, a tsz szőlőjében kapált. Igaz azonban, hogy csak úgy, a „saját szakállára”, mert a tsz vezetősége nem beszélte meg vele, hogy milyen alapon művelje a szőlőt; a tsz bizlo- sítja-e a permetezőszert, kötözőanyagokat stb., vagy azt magának kell adnia. A felsoroltakon kívül ezer és egy probléma, félreértés gátolhatja egy-egy belépési nyilatkozatot aláírt dolgozó paraszt köze e- dését. a közös munkában való részvételét.

Mi lenne hát a legcélszerűbb megoldás?

A megoldás módia adva van:

felkeresni a problémákkal küszködő dolgozó parasztokat, elbeszélgetni velük s meggyőzni őket arról, hogy maguk és családjuk érdeke — de a közösségé is — azt kívánja; eleget téve az aláírásával megpecsételt ígéretének, teljesítse kötelességét. Bármennyire is kézenfekvő és ésszerű ez a megoldás, az esetek többségében a termelőszövetkezeti vezetők, pártszervezeti vezetők nem ezt az utat választják. A már meglevő hibát, az ellentéteket újabb hibákkal tetézik, azzal, hogy a meggyőzés helyett úgynevezett „adminisztratív” rendszabályok alkalmazásával igyekeznek „megoldani” a problémát. Van olyan tsz. ahol a háztáji terület megvonásával fenyegetőzik ] a vezetőség, másuU az SZTK- I jogosultságot igazoló lapocskát j akarják bevonni a közös mun- j kában rendszeresen meg nem j jelenő tsz-tagoktól. Ilyen úgy- j nevezett „rendszabályok” bevezetésére készülnek jó né-: hány termelőszövetkezetben a vezetők anélkül, hogy előbb legalább egy lépést tennének a tagok meggyőzésére.

Az ügynevezett „adminisztratív” rendszabályok alkalmazásának „hívei” abból a meggondolásból — lehet úgyis mondani, meggondolatlanságból — indulnak ki: aláírta a belépési nyilatkozatot, tehát kötelessége részt venni a közös munkában. Bármennyire így igaz ez, súlyos hibát követ el az a termelőszövetkezeti vezetőség, vagy pártvezetőség, amely ezt dogmatikusan ismételgetve, a meggyőzés helyett az említett rendszabályok alkalmazásához folyamodik. Ezzel csak jobban elmérgesítik az amúgy sem barátságos kapcsolatot, távolabb taszítanak,

megsértenek egy-egy embert. Mert nem szabad elfelejteniök a párt- és gazdasági vezetőknek, azzal, hogy egy-egy dolgozó paraszt aláírta a belépési nyilatkozatot, kisparaszti szemlélete, a kisüzemi gazdálkodásból való korábbi nézetei, szokásai még nem változtak meg.

NeiP Biß® belenyugodni abba: ° „egyszer már meggyőztük”, vagy „aláírta a belépési nyilatkozatot”. Ki a megmondhatója annak, hogy egy-egy dolgozó parasztban milyen kételyek, illetve téves nézetek élnek a szövetkezeti mozgalomról, a belépési nyilatkozat aláírása óta? Ezt csak egyféleképpen lehet megtudni; ha megkérdezik tőle, mi bántja, miért tartja magát távol a szövetkezettől.

„A mezőgazdasági munkák sürgetnek, nem érünk rá beszélgetni” — vallják egyes termelőszövetkezeti vezetők. Az emberekkel való foglalkozásra mindig kell időt szakítania a jó vezetőnek. Időt fecsérel el az a párt- vagy termelőszövetkezeti vezető, aki az emberi problémákat elkerülve, a gazdasági ügyek intézésébe temetkezik el. A felvilágosító munkával a ma még ingadozó emberek százait — családfőket és családtagokat — nyerhetjük meg a nagyüzemi gazdálkodás gondolatának. De ehhez az szükséges, hogy legalább olyan gondot fordítsanak a kommunisták ma falun az emberek meggyőzésére, mint télen, a szövetkezetfejlesztés idején.

Mihók Sándor

A termálvizek felhasználásának távlatai a Szovjetunióban \

ÖSSZEFOGOTT A FALU

A szovjet tudósok terveze-^ tét készítettek, amely lehe- ^ tővé teszi, hogy a legköze- ^ lebbi években a földalatti tér- /f, málvizek felhasználásával ^ megszervezzék több mint 60 ^ város és 100 mezőgazdasági £ kerület távfűtését. A tudósok 2

y

kiszámították, hogy egy száz ezer lakosú város távfűtése £ több mint 10 millió rubel ér-í; tékű fűtőanyagmegtakarítást $ jelent az államnak. Az emlí- ^ tett 60 város közé tartoznak ^ olyan nagyvárosok is. mint szibériai Omszk és Tyumen. % Szibériában a földalatti tér- ^ málvíznek valóságos ..óceán- £ iára” bukkantak. á

y

A tudósok már elkészítették £ a Szovjetunió európai részében | található termálvizek térké-í

y

nét. ^

A Szovjetunió első geoter- ^ mikus erőmüvét Kamcsatkán ^ építik meg. |

■ O

Dunabogdányon az iskola átépítése folytán megszűnt egy pedagógus szolgálati lakás. A falu apraja-nagyja — nyugdíjasok, dolgozók és iskolások — összefogott és most társadalmi munkában felépítik az új szolgálati lakást.

(Gábor Viktor felv.)

..CSODA” történt Gvömrőn

Összefogón a falu népe - „Ujjászaiét nekM az utcák Tisztasági hónap a községben

Fejlődik Gyömrö is természetesen, de utcái bizony elég rossz állapotban vannak. Évről évre néhány utca járdáját ugyan kikövezik, a forgalmasabb kocsiutakat Ls rendbete- szik, de a legtöbb utcában csak olyan a járda, ahogy az arra járók kitaposták. HepeAranyérmes agancsok,

mufioncsigák az országos vadászati kiállításon

Június 3. és 12. között Kőbányán a mezőgazdasági kiállítás területén rendezik meg az országos vadászati kiállítást. Vadgazdálkodásunk fejlődéséről a felszabadulás óta most nyújtanak először teljes és minden részletre kiterjedő képet.

A kiállítás legérdekesebb része a rendkívül gazdag trófeabemutató lesz. Többek között három aranyérmes * szarvasagancsot, három őzagancsot, két mufloncsigát és két aranyérmes vaddisznóagyarat is bemutatnak. Ismertetik, milyen vadgazdálkodási munkát folytatnak a több mint négymillió holdas nagyvadas és 11 millió holdas apróvadas területen. A legutóbbi adatgyűjtés szerint a magyar erdőkben 10 000 vaddisznó, 16 000 szarvas, 30 000 őz-tanyázik, áz apróvadas területeken - pedig 3 600 000 nyúl, 1 200 000 fogoly és 900 000 fácán él.

A kiállítás egy részlete hazánk gazdag madárvilágáról ad számot és emellett bemutatja a fészekedu- és ablaketetőkészítés legújabb módszereit.

Beszámol a kiállítás arról is, hogyan alakult a magyar vizsla, tacskó, véreb és más vadászkutyák tenyésztése, törzskönyvezése. A Vadásztölténygyár értékes fegyvergyűjteménye is szerepel a kiállításon.

Itt láthatja majd először a nagyközönség az idén Afrikában járt magyar vadászexpedíció zsákmányát.

hupás. dimbes-dombos, göröngyös, kátyús és esős időben akár bokáig a sárba süpped az ember. Amilyen pedig a járda, olyan, vagy még olyanabb a kocsiút.

Akad utca, ahol évtizedek óta még a levezetöárkot se takarították ki, a kapuk előtt az átereszek legtöbbje pedig összedűlt.

Valamennyi utcát rendbehozni évtizedek munkája lenne, mert bizony legalább kétmillió forint kellene hozzá, annyit pedig egyszerre nem fordíthat erre a célra a község. Sokba került a villamosítás, a strandfürdő sem kész még egészen, arra is csak két év alatt tud elégséges pénzt adni a tanács. Részletekben építik és szépítik. Bele is nyugodtak nagyjából már a gyömrőiek abba, hogy még hosszú ideig döcögnek a rossz járdán, ha csak nem történik valami csoda. De a csoda megtörtént.

Most, hogy megyeszerte tart a tisztasági hónap, az újjáválasztott gyomrői Hazafias Népfront-bizottság ennek a mozgalomnak a kiszélesítésére gyűlést hívott egybe. Megjelent azon valamennyi tanácstag, a KISZ, a nőbizottság, minden más szervezet, meg testület és Szíjjártó Lajos járási tanácselnök, országgyűlési képviselő, aki maga is gyömrői lakos. Többen is szóvá tették a gyűlésen, hiába tisztogatják az udvart meg a házat, festik újjá a kerítést, ha a ház előtt az utca olyan, amilyen. Felszólalt erre Szíjjártó Lajos elvtárs és azt javasolta,

hozzanak rendbe minden egyes utcát éspedig — seperjen ki-ki a maga portája előtt — minden ház- tulajdonos egyengesse el háza előtt a járdát, hozza egyszintre a szomszéd háza előtti járdarésszel, az így feleslegessé váló földet pedig szórja a kocsiúton tátongó gödörbe. Ássák ki újra az útszéli árkokat és biztosítsák *az esővíz lefolyását is.

Mindenki helyeselte a javaslatot, több pótindítvány is elhangzott, aztán lassan-las- san kikerekedett a határozat: hozzák rendbe társadalmi munkával az utcákat és a szomszédos utcák lakói segítsenek egymásnak ebben. A helybeli ktsz felajánlotta teherautóját meg tagjai részvételét. Végül Szijjártó elv- társ még egy javaslatot tett: tűzzenek ki jutalmat annak az utcának, amelyiknek lakói legtöbb munkával járulnak hozzá az utcarendezéshez. A tanács magáévá tette ezt a javaslatot és ügy döntött, hogy

a versenyt megnyerő utca, terven felül, a tartalék- alapból kiutalt költségen még ebben az esztendőben betonjárdát kap.

| Szó se róla, a díj is ösztönöző, de még inkább a község ; szépítésének valamennyi

j gyömrőiben élő vágya moz- ■ dította meg az egész közsé- jget. Múlt vasárnap délelőtt : felbolydult az egész falu. min- ! den utcában ásós emberek ! sürögtek, tisztogatták, mélyí- ; tették az árkokat, egyengetnék a járdákat. Különösen a ! József Attila és a Nefelejts ; utcában dolgoztak sokan, ide i irányították a segítő brigá- | dókat, meg a társadalmi mun- | kában fuvart vállaló szeke- | reket és a ktsz teherautó*

\ ját. Hordták a kavicsot, föl- í det. betömködték a kátyút : jó darabon és jó sok átereszt : is kicseréltek Délig szorgoskodtak, ezalatt a félkilomé- teres utcában vagy 150 méter hosszúságban rendbe is hozták a járdát, kocsiutat, vízlevezető árkot.

Vasárnap folytatják és amíg a község valameny- nyi utcáját nem hozzák rendbe, abba se hagyják, minden héten kivonul az utcára a falu.

Még nem lehet tudni, melyik utca lesz ennek az eddig példa nélkül álló versenynek a győztese. Egyelőre a Deák Ferenc és a Zrínyi utca áll az élen. De akármelyik utca kerüljön ki elsőként a versenyből, az igazi nyertes maga a község, egész Gyömrő lesz.

Sz. E.

Az új világ lényege

Három évvel ezelőtt, a Búzakalász Termelőszövetkezet életének elején is jártam Érden. Láttam a vakolatja hullató épületeket, a gubancos, bibliai sovány esztendőre emlékeztető teheneket, lovakat.

Láttam az elnököt, a fejőshez, etetéshez sietni, a csirkenevelőhöz, napjában kétszer is belátogatni, Városi nyomdász létére vállalta, az akkor lehetetlenségnek tűnő feladatot: a Búzakalászban jólétet, virágzó életet teremteni, összefogni, megszervezni az erőket. Az erők akkor is megvoltak ugyanis, de külön-külön őrlődtek és az egymás elleni, egymással szembeni harcban fe- csérlödtek.

S a termelőszövetkezetben lassanként mind kisebbé váltak a múltbeli hibák. Ma már az idegen járókelő véletlenül adódó utcai beszélgetés közben is kimondja, hogy a szövetkezet szőlője sokkal szebb, mint az egyéni kezekben levő parcellák tökéi.

A TERIMPEX-en keresztül 32 darab extraminőségűre hizlalt marhát adott el a szövetkezet Olaszországnak. A sári Kossuth Tsz is innen, az érdi Búzakaiász Tsz istállójából hajt haza törzstenyészete alapjául 12 darab üszőt.

A teljesített munkaegységekre 15 forintos havi előleget fizetnek. Kétszázhatvan négyzetméternyi újonnan telepített pinceterületről eddig hetvenezer forint értékű gombát szedtek le.

Három évvel ezelőtt az is nagy gond voít, hogy egy kimustrált eke helyett újat vegyenek. Ma már Zetorjuk van és egy kerti traktor is dolgozza a földet, amely a tárcsázástól a műtrágyaszórásig mindenfajta műveletre alkalmas.

Ezek a sebtében kiragadott részleteredmények magas ívelésű és gyorsröptű fejlődésről tanúskodnak.

Hogyan jutottak el idáig?

Dékány István einök szerint legelsősorban az segített, hogy a napi munkában is megvalósították, illetve igyekeznek megvalósítani a nagyüzemi módszereket.

Az elnök például jön-megy, ellenőrzi a munkát, beszélget a tagokkal, de közvetlenül nem ad utasítást, nem szól a munka menetébe. Hagyja, hogy az agronómus és a brigádvezető elgondolása érvényesüljön. Az esetleges észrevételeket és ellenvéleményt az agronómussal előre, vagy a vezetőségi ülésen, végül pedig a közgyűlésen vitatja meg. így a hatásköri felelősség teljes mértékben érvényesül, nincs kapkodás.

A tagok eredményességi munkaegység és — ami új kezdeményezés — forinlterv alapján dolgoznak.

A prémiumot nem a mázsán- kénti, hanem a forinttöbblet szerint kapják. így természetessé válik az igyekezet a bri- mőrök korábbi beérfelésére, a vetemények sorrendjének gyors egymásutánjára és a köztes területek minden földcsíkjának beültetésére.

Amikor az idő tavaszra nyílott, a kommunisták sorra járták azokat a családokat, ahol a házastársak egyike tsz-tag. a másik pedig üzemi dolgozó. így érték el. hogy most már például Hamburger István gépkocsivezető. Lisen- cziás Lajos szakmunkás. Mis- kovicz Antal vasutas. Vörös László cipész. Csomós József postás és még sokan segítenek szabad idejükben a földeken. A munka jobban halad és a feleség munkegysége is szaporodik.

Molnár Endre, a tsz agro- nómusa pártonkívüli. A kommunistákról úgy vélekedik, hogy a párttagok mindegyike egy-egy erős és szilárd támaszpontot jelent a munka előrehaladásában

Tvánffy István, a főkönyvelő, aki csak alig egy hónapja dolgozik a Búzakalászban, szintén megjegyzi, hogy a pártszervezet i állandó segítsége nélkül lehetetlen lett volna annyira megismerni a számára új termelőszövetkezeti munkát és könyvelést.

Az elismerés itt most nem sablont jelent, hanem tényekkel alátámasztott valóságot, a mindennapok gyakorlatában. Koncz Zsuzsa, akit a gombapince „lelkének” neveznek, párttag. Sándorovics Illés párttag és a felesége is az. Ok még soha nem mulasztottak egyetlen munkanapot sem. Haász Mária, a falu Mariska nénije, nyugdíjas létére tavasz óta egyfolytában kijár a földekre dolgozni.

Az eddigi tizenhármas létszámú pártszervezet a májusi taggyűlésen öt új taggal erő-: södött. Pozselka Sándor. Bulla : József. lAsencziás József. Min-: da Balázs, Mezöfi János: a i legjobb, a legszorgalmasabb i parasztok találtak utat a párt-: szervezetbe.

— Nagy és nehéz harc ez,! mert nemcsak a régivel, a; megszokottal, a maradiság el- \ len kell küzdeni, hanem egy-j szerre az új módszerek meg-! ismeréséért és alkalmazásáért! is. Át kell formálnunk az! embereket, a munkamódszert! és egyben önmagunkat is. Ez! az új világrend lényege. S ez; a legnehezebb... — Délcány í Istvánnak, a termelőszövetke-; zet elnökének szavai ezek. ;

Dcry Károly í