Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

II. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1960. MÁJUS 25. SZERDA Pillanatkép — gyermeknapra i (Kalotay Gábor felvétele) Készül Monor hároméves művelődési terve A községi pedagógus párt- alapszervezet összeállította Monor hároméves művelő­dési tervét, melyet a köz­ségi párt v. b. a napokban tárgyalt meg. A v. b. határo­zatai alapján a tervet átdol­gozzák, kiegészítik, majd is­mét végrehajtó bizottság elé kerül, s csak ez után hoz­zák nyilvánosságra. A tervezet bevezetőben fog­lalkozik a község jellemzé­sével, helyi adottságaival, s megállapítja: — Ezek az adatok felhív­ják figyelmünket két na­gyon fontos és megoldandó problémára: a parasztsággal, valamint az elég nagy szá­mot kitevő bejáró munkások­kal való foglalkozásra. Több­ségük még magán hordja a kispolgári, kistulajdonosi esz­méket, ugyanakkor — s ta­lán e kettő között összefüg­gés is van — ezeknek az embereknek a művelődési lehetősége jóval rosszabb. A művelődési tervnek felada­ta tehát ezt a problémát megoldani, illetve megtalál­ni azokat az eszközöket, ame­lyekkel ezeket meg lehet ol­dani. A tervezet kimondja, hogy j a párt művelődési irányel­veinek szellemében az álla- J mi és társadalmi élet min- j den területén az eszmei be­folyás legyen a művelődés- ügy irányításának fő módja. A továbbiakban a tervezet foglalkozik az ismeretterjesz­tés, az öntevékeny művészeti munka, a sajtó, a könyvtár, a múzeum, filmszínház fel­adataival, az általános isko­lák oktató-nevelőmunkájával, a gimnáziummal és a sporttal kapcsolatos feladatokkal. UTCAI PILLANAT Oszlik a nép a monori pia- J eon. A gombai autóbusz is el­ment már. A ruházati boltban csak egy-két vevő válogat az áruk között. A bolt vezetője megáll az ajtóban és kitekint. A látottak meghökkentik. A piacról jövők itthagyták névjegyüket. Eldobott papir- s egyéb hulladék éktelenkedik szerte a járdán, a fűben és az autóbuszmegállónál. A tisztaság fél egészség. Ezt vallja Elek Gyula ott­hon és munkahelyén. A Haza­fias Népfront-bizottságban a nagyobb család, a falu tiszta­ságáért küzd, mert a tiszta utca nemcsak a szemnek kel­lemes, de megóvja az otthont, s a munkahelyet a piszoktól. Elek elvtárs csak egy pil­lanatig nézett csodálkozva kö­rül, aztán vette a seprűt és rendet teremtett. Sz. I). MOZIMŰSOR MONOR. Május 25: Vörös tinta. Május 27—29: Emberi sors. Május 30—június í: Horgász a pácban. Matiné május 29-én: Jégkirálynő. GYÖMRÖ. Május 25: Szent Pé­ter esernyője. Május 28—29: Csa­ládi ékszerek. Május 31—június 1: A szél. Matiné május 29-én: Gitá­ros lány. A hústermelés biztosítása Népi ellenőrök a termelőszövetkezetekben Népi ellenőrök vizsgálták a járás területéin, hogyan hajt­ják végre a termelőszövetke­zetekben a kormánynak a kö­zös állattenyésztésre és a ta­karmányellátásra vonatkozó rendelkezését. A népi ellenőrök a járási mezőgazdasági osztályon meg­állapították, hogy a termelőszövetkezetekben a tervezett állatállomány biztosítva van, sőt, meg­van a lehetősége egyes mutatószámok növelésé­nek. Az állatlétszám nö­velését lehetővé teszi az is, hogy néhány termelő- szövetkezetben (Káva, Kénye) takarmányfeles­leg mutatkozik. Ezeknek a termelőszövetkezetek­nek állatvásárlási hitelt nyújt az állam. A közös állattartás egyik nagy problémája az állatok közös elhelyezése. A tervezett férőhelyek elkészítése ese­tén is csak az állatállomány 90—95 százalékának közös el­helyezését tudják biztosítani. A vizsgálat során két ter­melőszövetkezetet látogattak meg: a pilisi Hunyadi és a péteri Rákóczi termelőszövet­kezetet. A termelőszövetkezetekben fejlett az állattartás. A pilisi Hunyadiban viszonylag na­gyobb az állatsűrűség, mint a Péteri Rákócziban. Különösen jelentős a ser­tésállomány Pilisen. Fel­mérve a helyi adottságo­kat, úgy találták, hogy mindkét termelőszövetke­zetben megvan a lehető­ség az anyakocaállomány növelésére, saját szaporu­latból. Ezért a redukált szántóra számítva, százholdasként há­rom anyakocát állítanak be szaporításra. Megállapítást nyert, hogy a pilisi Hunyadi Termelőszö­vetkezetben nem használják ki a gazdaságos hústermelés le­hetőségeit. Bár szépszámú ko­caállományuk van, azt mind­össze egyszeri fiaztatásra tér­vezték be. Az egyszeri fiaz- tatás mellett is elég alacsony fialási átlagot terveztek. Fel­tehető, hogy elkerülte a fi­gyelmüket az az igen jól be­vált zootechnikai eljárás, hogy a kocákat egy ivarzás időszakában — mely 2—3 napig tart — kétszer, illetve háromszor búgassák. Tudva­levő dolog, hogy az ivarzá- si folyamat során képződött petesejteknek csak egy része termékenyül meg egyszeri búgatáskor. A kocaállomány jobb ki­használását eredményezi a Péteri Rákóczi Termelő- szövetkezetben tervezett kétszeri fiaztatás. Az alomszám a zootechnikai eljárások megvalósítása mellett itt is növelhető. Ennél a termelőszövetke­zetnél is, szakszerű ta­karmányozás mellett, a kétévenkénti ötszöri fiaz- tatást el lehetne érni. Pilisen egy 1300 férőhelyes baromfiólat, Péteriben pe­dig száz-száz férőhelyes te­hén- és sertésistállókat épí­tenek. Az építkezések jó ütem­ben haladnak és május vé­géig befejezik az egyik ötven férőhelyes szerfás istálló épí­tését. A megnövekedett húsellá­tási igény köt el ess égszer űen írja elő a termelőszövetkeze­teknek a minél nagyobb mennyiségű és jobb minő­ségű hús termelését. Ezért Pilisen 99 mázsa marha-, 212 mázsa sertés- és 10,4 mázsa baromfihús termelését és át­adását tervezték. Péteriben közel kétmillió forint értékű hús előállítása a tervezet. Szöcs Dénes Yecsési hírek amelyet Úriban rendeztek meg május 22-én vasárnap, igen jól, színvonalasan. 9800 forint pénzjutalomban része­sítették a legjobban szereplő önkéntes tűzoltó-csapatokat. Eredmények: kocsifecsken- dő-szerelésben 1. Kénye, 2. Gomba, 3. Tápiósüly; 400-as I motorfecskendő-szerelésben 1. ■ Üllő, 2. Pilis, 3. Monor; lajt- fecskendő-szerelésben 1. Va­sad, 2. Vecsés A. G„ 3. Nyár­egyháza Tsz; mozdonyfecs- kendö-szerelésben 1. Maglód, 2. Úri. A községi tanács 1960. év­ben a következőket vette be községfejlesztési tervébe: hi­degaszfaltjárda építése a Vö­röshadsereg úton (100 ezer fo­rint értékben). Villanyihálózati tervek elkészítése a község villannyal még el nem látott területére (20 ezer forint). Halmi-telepen óvoda vásárlása (160 ezer forint). Sportpálya­építésre 30 ezer, székek be­szerzésére a kultúrotlhonnak 1550 forintot szavaztak meg. Halmi-telepen a villanyháló­zatot bővítik 100 ezer forint­ból. A felsőtelepi óvoda bőví­tése 223 ezer forintba kerül. Orvosi rendelőre és .lakás- vételre 100 ezer forintot szán­nak. A községi tanács tárgyalt az ivóvíz-szükséglet kielégítése érdekében. Tervbe vették 65 km-es csatornahálózat építé­sét. A községi tanács kéri, hogy a lakosság a legmesszebbmenő­kig segítse őket ebben a tö­rekvésben. Minden házba be­vezetik a éizet. A vízvezeték A lányok kocsifecskendő­szerelési versenyében elsők a vasadiak, másodikak az úriak lettek. Ifjúságiak közül: 1. pilisiek, 2. üllőiek, 3. sülyiek. Az üzemiek versenyében a Monori Kertimag Vállalat tűzoltói bizonyultak a leg­jobbnak. A 32 éves Úri önkéntes Tűzoltó Egyesület mint házi­gazda, jól vizsgázott. A 700 főnyi vendégsereg jól szóra­kozott, s jól sikerült az esti tűzoltóbál is. hozzájárulás 1000 forinttól 3500 forintig terjed a lakott területtől függően. Ezt az ösz- szeget 20 év alatt kell részle­tekben befizetni. * A vecsési nőíanács iskolán­ként 200 forintot ajánlott fe! a gyermeknap alkalmából a könyvtárak kiegészítésére. ¥ A legutóbbi tanácsülésen felvetődött a szennyvízgyűjtő­vel kapcsolatos probléma. A községi tanács kérte a pest­lőrinci tanácsot, hogy nyújt­son segítséget ennek a szenny­vízgyűjtőnek ípesszüntetés.é- héz, mert ez egészségtelenné teszi Vecsés levegőjét. Kalotay Ralázs Tolvaj (igányasszonyokat ítélt el a bíróság Kanalas Mária és társa Ve- csésre mentek főzőkamalat árulni. Házról házra jártak, s így kerültek el Bitt Már- tonné házához. Bittné nem volt otthon, elment bevásárol­ni. Fél óra rmúlva, mikor hazaért, észrevette, hogy a reggel összeszedett szennyes ruhából sok hiányzik. A szom­szédoktól kérdezősködve meg­tudta, hogy cigányasszonyok jártak az utcában. A rendőrség közben elfog­ta Kanalas Máriát és társát. Megtalálták náluk a Bittné- től lopott holmit is. Kanalas Mária azt vallotta, hogy a ruhadarabokat nem lopta, ha­nem kapta. Később beval­lotta és elismerte, a lopást. A Monori Járásbíróság dr. Harmati Irma büntetőtanácsa egy és két hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélte a vád­lottakat. Az ítélet jogerős. Negyvenkét csapat vett részt a járási tűzoltó versenyen. Mélyítik az árkot, rendezik az xíttestet a Petőfi utcában (Kalotay Gábor képriportja) Társadalmi összefogással sok utcában folyt utcarendezési és szépitési munka az elmúlt vasárnap Gyomron. Ezt a két — háborúból itt­maradt — lövedéket (alálták az Imre utca egyik árkában Keton-átereszt raknak le az Imre uctai bolt előtt Tizenöt ember vágya teljesült. Amit nem érhettek el fiatalon, azt elérték most, amikor már sok kemény csa­tát megvívtak az életben. Olyan emberek, akiket már kipróbált az élet, s akik már kipróbálták az életet. Négy éven át minden héten munka után felcserélték a pihenés, szórakozás kellemes perceit az iskolapadokkal. Sokszor fáradtan, olykor rossz kedv­vel, s talán néha összeszorí­tott fogakkal, de mindig erős, nagyon erős akarattal vették be a tudomány egyik erőd­jét: elvégezték a gimnázium négy osztályát, s pár nap múlva leteszik az érettségi vizsgát is. Most ballagtak. Éppen olyan diákosan kedvesen, tarisznyá­val, vándorbottal, mint a kisdiákok. Az ember szemébe szinte könnyeket csal az a kedves pillanat, amikor a kis­fiú odaszalad apukához egy csokor virággal, s gratulál neki, amikor a férj, a feleség meghatottan megcsókolja élet­társát, amikor a barát meg­öleli a barátot, munkatárs a kollégát, s őszinte szívvel uj­jong sikerén. Nehéz szavak­ba önteni ezt! Tisztelettel kell adózni an­nak a bátorságnak, amellyel ez a 15 ember nekivágott a tanulásnak, s a négy évvel ezelőtt vállalt kötelezettségé­nek eleget tett. Ez a nem­zedék arra vállalkozott, hogy megváltoztassa a világot. Ezt azonban csak úgy lehet el­érni, ha Leninhez igazodnak. Érzik' ezt, s tudják is, hiszen búcsúszavaik: „Köszönjük az iskolának, hogy segített Le­ninhez igazodni! Van erőnk, hogy megváltoztassuk, egyre szebbé tegyük az életet! Erre csak mi vagyunk képesek: emberek!” Areidt György ballagására a kisfia is eljött Kik ezek az erős akaratú emberek? Areidt György, a Magyar Adócsögyár dolgozója, Opavszki Mihály, a Buda­pesti Kőolajipari Gépgyár la­katosa. Ácsai Sándorné, a Monori Községi Tanács dol­gozója. Bukovinszki Klára, a pilisi általános iskola gond­noka. Bükki Erzsébet, a gom­bai tanács dolgozója. Somodi Sándorné, a Gyömrői Szabó Ktsz allcalmazottja. A töb­biek is mind az egyszerű, dol­gozó emberek, a szocializmus építésének közkatonái. Barátaink! Családtagok és diáktársak, barátok és taná­rok, mindannyian büszkék va­gyunk rátok, hogy az életben és az iskolában is becsülettel helytálltatok. Kedves balla­gásotokon Ady sorai jutottak eszembe: „Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem”. Rlaskó Mihály A búcsú pillanatai Az élet megváltozott 1939-et írunk. A József kör­úti cukrászdában a bentlakó tanulókat ébresztik. Egyik tri­ciklire ül: irány a Nagyvásár- telcp! A főnök motoron vagy villamoson megy utána, meg­veszi az árut, a tanuló berakja a triciklibe, s viszi haza a helybe. A másik tanuló már dolgozik, hogy nyitásra friss sütemény legyen, s a Holub- söröző részére kész legyen az áru. Az árukihordás a fiatal inas dolga, naponta kétszer gyalog, télen-nyáron egyaránt. A tortákat is ő szállítja: ez jó dolog, mert egy-két helyen kap egy mozira-valót. A bentlakásos inas élete: öt­kor, fél hatkor felkelni, egész nap dolgozni, este 12-kor le­húzni az üzlet rollóját. Minden két hétben egyszer, vasárnap délután 3-tól 11-ig van szabad­idő. Ilyenkor a főnök felesége 50 fillért vagy 1 pengőt nyom az inas markába, ha rossz ked­ve van — semmit. A szabad­nap programja: két film a Bo- dográfban és a Vénusban, kira­katnézés, utána sietni kell vissza, lehúzni a redőnyt. Az inas keveset alszik, nemcsak azért, mert hosszú a munkaidő, hanem azért is, mert sok a po­loska .. i Ilyen volt akkor az inassors, az enyém is. S mit várhattunk a jövőtől? Legfőbb vágyunk volt: felszabadulni, segédnek lenni, hogy emberszámba ve­gyenek. Utána kettős perspek­tíva volt: dolgozni segédként 15—20 évig, spórolni, megvon­ni rpagunktól mindent, hogy 50-ből legfeljebb 10 önállósít­hassa magát; vagy pedig benő­sülni egy cukrász-csa’ádba, s úgy válni önállóvá. Ez termé­szetesen kevesebb segédnek si­került. 1960-at írunk. A monori cuk- részüzemben lejárt a 8 órai munkaidő. Burján Erzsébet III. éves cukrásztanuló siet az öltözködéssel, fél óra múlva, a fodrásznál kell lennie, be van jelentve. Nemrégiben országos tanulóversenyen vett részt, s ötödik helyen végzett, öt na­pig, míg a verseny tartott, a Nemzeti Szállodában lakott és étkezett, esténként színházba, moziba jártak. Mint tanulónak 400 forint a fizetése, ez évben 18 napi nyereségrés-- esedést kapott és a legutóbbi 'crmelési értekezleten 400 forint jutal­mat a jó munkájáért. Felsza­badulása után 1000 forintos fi­zetéssel kezd majd. A vállalat három tanulót küld Visegrádra igyenes üdülésre, biztosan közte lesz ő is, mert az isko­lában is kitűnő tanuló. Bútor­ra gyűjt — úgy hírlik, már 3000 forintja van a takarék­ban ... Nem árt néha em'ékezni, ho­gyan éltünk mi, s hogyan él ma ifjúságunk. Vály Gábor GOMBAI KISZ— MONORI KISZ 4:1 Barátságos labdarúgó-mér­kőzés. Gomba. 200 néző. Az olykor túl keményen játszó gombai kiszisták megérdemel­ten győztek a széteső vendég- csapattal szemben. A gól­arány túlzott! A visszavágóra vasárnap, 29-én délelőtt ke­rül sor Monoron.

Next

/
Thumbnails
Contents