Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

Afifóili Ifvt

CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉ DBE R CÉL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM

1960. MÁJUS 21. SZOMBAT

Követésre méltó vállalkozás

A Rákóczi út negyvennyolc számú romos telek több mint tíz éven át csúfította a városképet. A háborús pusztítás kegyetlenségét példázták a falakból maradt betonmaradványok. Hatalmas bomba- tölcsérekben büdösödött a talajvíz. Valóságos eldorádója volt a brekegő-társadalomnak.

Most a romok helyén büszkén emelkedik a modern, négylakásos emeletes ház és hirdeti a köze« munka, az emberi összetartás nagyszerűségét.

A háború utáni problémák egyik legsúlyosabbja a máig is még megoldatlan lakáskérdés. Az állam erején felül vesz részt megoldásában. Évente sokezer új lakást építenek és nagyon sok igény még így is kielégítetlen. Rengeteg ház épül magánkezdeményezésből, a város minden részén látunk új épületeket. De mind közül a legszebb az a Rákóczi úti ház, amelyet négy ember lelkesedése és áldozatkészsége emelt a magasba.

Éppen „társadalmi munkában” találom a négy boldog tulajdonost. Kerítést építenek saját erőből. Elsőnek Benedek Sándort kérdezem meg.

— Mit mondjak? — mosolyog Benedek elvtárs. — Mind a négyen egy helyen dolgoztunk, a községgazdálkodási vállalatnál és mindannyian ugyanazzal a gonddal küzdöttünk: a lakáséval. 1958-ban olvastam egy szaklapban arról, hogy a Nyíregyházi Tatarozó Vállalatnak van egy típusterve, társasház építésére. Meghozattuk a tervet, de nem tudtuk felhasználni, mert a terv sorház kivitelezésére készült, mi pedig emeletes házat akartunk építeni. A városi tanács támogatta elgondolásunkat és készséggel bocsátotta rendelkezésünkre ezt a 720 öles telket. Az alapozást, szigetelést mind társadalmi munkában csináltuk, a többit OTP-kölcsönből a tatarozó vállalat. Én egyébként műszaki szakember vagyok, így természetesen magam voltam az építkezés ellenőre.

Kubinyi Ferenc még nem érkezett haza a munkából és helyette a felesége tájékoztat.

— Az uram festő a községgazdálkodási vállalatnál. Mi is örömmel vállalkoztunk erre a megoldhatatlannak látszó, nagy feladatra. Pénzzé tettünk mindent. Eladtuk a szőlőnket, a motorkerékpárun- kat, szóval minden áldozatot meghoztunk azért, hogy ezt a szép otthont megteremtsük. Megvolt az értelme. Gyönyörű, kényelmes, háromszobás öszzkomfortos lakásban lakunk. Utolsó feladatunk még a ház bepucolása, a kerítés elkészítése, a telek parkírozása s ha ez mind készen lesz, akkor végre megpihenhetünk.

Kiss Kalmár István a vasútnál dolgozott, de felesége volt a vállalat műszaki előadója és ők ezen a réven kerültek a társas építkezésbe.

— Nem mondhatok egyebet — tájékoztat Kissné — csak azt, hogy nem tréfadolog egy ekkora ház felépítése. Mielőtt hozzáfogtunk, rengeteget takarékoskodtunk és az építkezés óta is minden gondolatunk a munka és a takarékoskodás. Persze, amióta beköltöztünk, a munka és a takarékoskodás még sokkal kedvesebb.

Gyura Tibor a járási tanács műszaki előadója. Szintén nincs itthon. Helyette felesége fogad:

— Mit mondjak? — kezdi

nevetve. — Könnyű volt hozzáfogni ehhez a nagy dologhoz, hiszen meguntuk az Összekötő úti egyszobás lakást. Messze a várostól, távol minden közműtől és kényelemtől laktunk. Kemény elhatározással vettünk részt az építkezésben. Most már gyerekjáték és öröm az egész... Boldogan nézünk a magunkéra.

Ennyit jegyeztem^ fel a lelkes szavakból. Befejezésül talán még hozzá kellene tenni azt, hogy helyes lenne, ha a négy boldog ember példája másokat is lelkesítene.

Rik.

MAI FIATALOK

Gépírónő — villanyszerelő — varrónő: mindhárom szakmát végigpróbálta már Sági Karo- lin. Elvégezte a gép- és gyorsíró iskolát, nem tudott elhelyezkedni, elment villanyszerelő átképzősnek Kecskemétre. Jó eredménnyel szabadult” s utána négy évig dolgozott a szakmában. Részt vett a kecskeméti hűtőház villanyszerelési munkáiban, a vasraktárban s máshol is szerelt. Havi 900—1000 forintért járt át négy évig Kecskemétre . .*. Mosolyogva emlékszik erre a négy esztendőre.

— A Május 1 Ruhagyár befogadott. Megszűnt a napi hatvan kilométeres utazás. Villanyszerelőnek? Eredetileg úgy volt, hogy annak, de azután mégis az egyik szalagra kerültem. Kézzel ugyan tudtam varrni, de a gépet, a gépi munkát nem ismertem.

Józsa Gyula teremmester, Dobos Lászlóné varrónő és a KISZ-titkár, Molnár Gézáné pártfogásukba vettek. Lassan belejöttem a munkába s most már itthon érzem magam.

— Szereti az „új” szakmáját?

— Igen. Nem rosszabb ez sem, mint az irodai munka vagy a villanyszerelés. Szeretni kell a munkát, az a fontos. Itt a keresetem is magasabb, 1200—1300 forint.

— Jókedvűen mosolyogva beszél Sági Karolin. Munkájával, életével elégedett. Azt is elárulja, hogy már nem sokáig viseli szülei nevét. Ősszel már a „né” szócska is a neve után kerül.

Beszélgetésünk az ifjúsági szalag munkájára terelődik. Mikor tavaly tavasszal létrehozták ezt a fiatalokból álló kollektívát, Sági Karolin is ide került.

— Igen jól indultunk. Szeretnénk a szocialista címért küzdő brigádot alakítani — még eddig nem sikerült.

Úgy terveztem, hogy Sági Karolinnal, Sági Karóimról fogok beszélgetni, de ez csak részben sikerült. Pótolnom kel! a mulasztást s meg kell írnom róla azokat a dolgokat is, amelyek egyre inkább jellemzik a mai f iatalokat.

ö a szalag szakszervezeti bizalmija és az üzemi KlSZ-ve- zetöség tagja is. Tevékeny tagja a kultúrgárdánaik, a honvédséggel közös színjátszó és tánccsoportjuk első lett a vasárnapi fesztiválon. Nemrég vették fel tagjelöltnek, beválasztották a Hazafias Népfront városi bizottságába, mint küldött vett részt a megyei értekezleten ...

Tálán soknak is tűnik ez hirtelen. Mégsem sok. Sági Karolin minden megbízatást, ami a köz érdekét szolgálja, maradék nélkül jókedvvel teljesít. Mai fiatal.

— O —

KULTURÁLIS SEREGSZEMLE

Az iparitanuló-iskola diákjai már hetekkel azelőtt lázas munkával készültek a kulturális seregszemlére. Az iskola KISZ-szervezetén keresztül a kultúrcsoport — amely táncIVem gyerekjáték

A városban egyre több, s több robbantásnak vagyunk fültanúi. Nem tudom, melyik feltaláló jóvoltából látunk gyermekeink kezében „robbanó bombá”-kat. Mert ez csak külsőre ártatlan játék. Erről sajnos személyesen győződtem meg. Tegnap ugyanis

szemtanúja voltam, amikor az egyik diák táskája a szó szoros érielmében apró darabokra repült szét s a könyvei is szertehullottak. A gyerek keze is megsérült, be kellett vinni a baleseti kórházba. S mindez azért történt, mert megfeledkezett arról. hogy táskájában 5 ..ártatlan1’ pukkanó bomba van ...

Mi szülők nagyon örülnénk, ha kiderítenék, ki gyártja ezeket a „szellemes” játékszereket s letiltanák további gyártásukat.

csoportból, színjátszókból, szavatokból és énekesekből áll — egyszerre két kulturális seregszemlére is benevezett: a MŰM által hirdetett és a KISZ kulturális seregszemléjére is.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a hosszú és fáradságos munka eredménnyel járt, mert a táncosok, és énekszámával Simcsik Margit is bejutott a KISZ-seregszemle megyei döntőjébe. A közeljövőben mennek Gödöllőre.

A MŰM által meghirdetett versenyen Sz. Varga Sarolta jutott szavalatával az országos döntőbe. A vasárnap Vá colt lezajlott seregszemle eredményéről — melyen táncosok, színjátszók, énekesek vettek részt — még nem jött értesítés, hogy a szavalatokon kívül bejut-e még az iskola valamivel az országos döntőbe.

— Szí —

Három kép - négy kiváló dolgozó

Palonai László a motorszerelő (brigád tagja. Nehéz lenne megszámolni hány motor ikerült már (ki újjászületve a kezéből. Munkáját lelkiismeretesen végzi, teljesítménye állandóan a 150 százalék fölött 'van. Képünk a Talajjavító Vállalat kiváló szerelőjét egy Láng-diesel motor javítása közben ábrázolja.

László .Miklós az üzem lakatos-brigádjának tagja. Teljesítménye 140-150 százalék. Felvételünk idején egy kijavított lánctalpas traktor befejező munkáját végzi.

A két kovács. Papp József és Fodor László nem a műhelyben kerüllek a fényképezőgép lencséje elé. Képünkön egy mélyszántó eke javításán dolgoznak. Az ő teljesítményük százaléka a 140-150 között mozog.

(Foto, szöveg: Opauszky)

TirlSXi

Fotosok figyelem!

A képeket a verseny végeztével a JTST visszaküldi, a sérülésekért felelősséget nem vállal.

A ceglédi járási testnevelési és í sporttanács agitációs-propaganda (bizottsága az 1960. évben a járás * -területén bármely sportágban ké-^. szült fényképfelvételre pályázatot £ hirdet. ^

A fényképpályázat feltételei: ^

1. A pályázaton részt vehet bár- ^ ki. (Más iárás területén lakó sze-^ mélyek is. ha a felvétel a ceg-^ Jédi járásban készült.)

2. A felvételi témakör a sport- ^

ágak között korlátozva nincs. Be- £ küldhető képek száma egy-egy J

sportágból 6—6 darab.

3. Beküldhető képek nagysága $ 13X18 cm.

4. Egy pályázó több sportágból \ való képpel is részt vehet.

5. A beküldési határidő 1960. ok- ^

tóber 20., a bíráló bizottság a be- \ küldött képeket november 7-ig í

értékeli.

6. A díjazás értékes tisztelet- $ díjak formájában történik és a í helyezési sorrendet oklevél for- { májában is elismeri a bíráló \ bizottság.

7. A díjazott képeket a járási ; TST megtartja és azokat jogában \ áll bárhol felhasználni a szerző S nevének feltüntetése mellett. A J .járási TST-nek, ha arra szüksége \ van, a kén szerzőjétől jogában állj megfelelő nagyítást elkészíttetni, \ mely nagyításért a kép szerzőié- í nek az OFOTÉRT által előírt árat; téríti 'meg.

A fenti sport fényképpályázattal 5 kapcsolatos kérdésekre további; felvilágosítást ad a ceglédi JTST,j Cegléd, Rákóczi út 14.

A képeket ajánlott nyomtat-! vánvként keli a fenti címre meg-; küldeni* A szenvedélyes gyűjtő

Nemrégiben kaptunk hírt arról, hogy Budapesten megalakult a mindent gyűjtők klubja. Hogy ebben a klubban milyen változatos gyűjtő- szenvedélynek áldoznak az emberek, arról néhány példa ad szemléltető képet. Az egykori számolócédula-gyűjtő helyett ma szenvedélyes papírszalvéta-gyűjtőkkel találkozunk. De nem ritka az, aki gyufacímkét gyűjt és olyan is akad, aki filmszínésznők jól sikerült fényképeit halmozza.

A gyűjtésnek ez a módja alig több, mint szeszély. Ezeken túl aztán találkozunk olyan gyűjtőkkel, akiknek a kezében a gyűjtés valóságos tudomány. Pesti Antal, a ceglédi központi gyógyszertár dolgozója nagyon szerény ember. Szorgalmasan ellátja a napi munkáját. Munka után behúzódik otthonába és éli a rendes ember boldog családi életét. Ennyit tudtam róla addig, amíg egy közös ismerősünk a fülembe súgta, hogy Pesti Antal országosan ismert numizmatikus.

Vasárnap délelőtti pihenésében zavarom meg. Asztalán az érmek légiója példás rendben.

— A Ceglédi Hírlap olvasói kíváncsi emberek. Szívesen olvasnak olyan dolgokat, amik ismeretlen világot tárnak fel előttük. Ez vezetett ide önhöz.

— A gyűjtés szenvedélye már gyerekkorban kezdődik. Már az iskolás gyereket elragadja a gyűjtés szenvedélye. Van, aki levelezőlapokat gyűjt, serdültebb korban jön a bélyeggyűjtés. Én is a bélyeggyűjtésen kezdtem. A véletlen juttatott el a régi pénzek gyűjtéséhez. Egy szücs- telepi építkezésnél nagy mennyiségű Kun László-kora- beli dénárra bukkantak. Hogy mi módon kerültek oda az akkor egész vagyont jelentő ércek, azt a legnagyobb titok fedi. Talán beszálló vendéglő volt azon a helyen s könnyen lehet, hogy útonállók elől rejtette el pénzét a kocsmáros. Lehet, hogy később gyilkosság áldozata lett s vagyona évszázadokon keresztül a földben rejtőzött. Ezekből a dénárokból egy marékra való hozzám került és ezzel bekopogtatott hozzám a numizmatika. Szeretem ezt a csendes szemlélődést igénylő tudományt.

— Szívesen hallanánk róla . ..

— A fémpénzek gyűjtésének nyomai elvesznek az ókorban. Biztos adatok vannak arra, hogy már az ókori Rómában gyűjtöttek görög eredetű pénzeket, A középkorban úgynevezett családi gyűjtés folyt. Gazdag famíliák szívesen foglalkoztak vele.

— Legyen szíves tájékoztasson arról, hogy a pénzek gyűjtése általában milyen csoportosítás szerint történik.

— Először vannak a régi- pénz-gyűjtők. Ezek érdeklődési köre kizárólag a régi, fémből készült fizetési eszközökre terjed ki. Másodszor az érmegyűjtők. Uralkodók joga volt a személyi értnék nevetése, amiket korlátolt számban egy-egy országos érdekű esemény alkalmából készítettek. A papírpénzek gyűjtőiről nincs különösebb mondanivaló. Sokan gyűjtik például a Kossuth-bankókat és a közelmúlt papírpénzeit. Nagy

terület még az úgynevezett kitüntetések gyűjtése. Mindenki tisztában van azzal, hogy ezeknek a kitüntetéseknek ritkán van belső értéke. Akad köztük olyan is, amely színaranyból készült és drágakövek csillognak rajta. Nagy többségük csak pakfont, színes könnyű fém és értékük egészen rövid idő alatt elhalványodik. Ezek a csoportosítások nagy vonalakban. Ezek mellett a gyűjtésnek még számtalan változata van. Például felemlítem a robotbár- cákat, amik fémből vagy má- riaüvegböl készültek és a jobbágyság robotkötelezettségének ellenőrzésére szolgáltak. Felemlítem még, hogy az érmék és fémpénzek hamisítása majdnem egyidejű az éremveréssel. Van olyan gyűjtő, aki kizárólag hamisításokat gyűjt.

Befejezésül talán annyit, hogy a Numizmatikai Társulatnak több ezer tagja van s a Tudományos Akadémia védnöksége alatt működik. Cegléden körülbelül harmincra tehető azoknak a száma, akik rendszeres gyűjtéssel foglalkoznak és lelkesen szolgálják a magyar numizmatika ügyét.

R.

— VASÁRNAP DÉLELŐTT 10 órakor a Vasutas-pályán bajnoki labdarúgó-mérkőzést játszik a Ceglédi Vasutas Martfű csapata ellen.

— A KÖRÖSI ÉTI MALOM április hónapban végezte el az évi nagytakarítását, gépek javítását, felújítását, most már teljes üzemmel dolgozik.

— ÖT KATASZTRÁLIS HOLD zöldborsóra kötött szerződést a MÉK-kel a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet.

— A CEGLÉDI KOSSUTH ÉPÍTŐK férfi kézilabda-csapata vasárnap délelőtt 3/,12- kor Cegléden bajnoki mérkőzést játszik a Nagy tárcsái Honvéd csapata ellen.

— A HUNYADI TERMELŐSZÖVETKEZET asszonyai 86 kiló kamillát gyűjtöttek, a termelőszövetkezetnek adták át. A tsz megszárítja és majd gyógyszerként használja fel a beteg állatoknak.

— VASÁRNAP DÉLELŐTT 9 órakor rendezik meg a gimnázium tornatermében Pest megye 1960. évi egyéni tornászbajnokságát. A vetélkedésen ceglédi, dunakeszi és nagykőrösi tornászok vesznek részt. A sportközvélemény igen sokat vár a Ceglédi Építők tornászainak szereplésétől.