Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Elkészült a védőalagút az Erzsébet-híd alatt I 42 MSZMP PEST MEG YEI 67 Z 0 TT.SÁG A ÉS A MEG Y El TANÁCS LÁPJA IV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR I960. MÁJUS 18. SZERDA Az Egyesült Államok küldöttségének provokációs magatartása Párizsban , m /V,. Jelentéseink a francia f«»városból í Hétfő este óta Párizsban to­vábbra is drámai gyorsasággal peregnek az események. Mint ismeretes, Macmillan angol miniszterelnök hétfőn este rö­vid megbeszélést folytatott De Gaulle-lal az Elysée-palotában, ahonnan nyomban az Egyesült Államok nagykövetségére haj­tatott és Eisenhowerral tár­gyalt. Késő este Macmillan felkereste Hruscsovot. Megbe­szélésük éjszaka 23 óra Oá per­cig tartott. Hruscsov Mali- novszkij marsall és Vinogra­dov nagykövet társasagában egészen a kapuig kísérte az an­gol miniszterelnököt. Hruscsov szovjet miniszter- elnök kedden reggel elbeszél­getett azokkal az újságírókkal, akik éjjel-nappal „őrködnek” szállása, a szovjet nagykövet­ség előtt. A rögtönzött sajtó- értekezlet a keskeny De Gre- nelle utca kocsiútján zajlott le. Hruscsov még egyszer kije­lentette, hogy a Szovjetunió csak egy esetben vehet részt a csúcsértekezleten: ha az Egyesült Államok elismeri a kémrepülőgéppel elköve­tett agressziót, nyilvánosan bocsánatot kér, elítéli ezt az eljárást és kijelenti, hogy ilyesmi soha többé nem fog előfordulni. Ha erre nem kerül sor, haza­utazunk — mondotta Hrus­csov. — Lehet, hogy már holnap elutazunk — tette hozzá. — Út­közben kis időre megállunk Berlinben, ahol régi barátaim­mal, Walter Ulbrichttal, Otto Grotewohlla] és másokkal sze­retnék találkozni. Az újságíróknak ezután azt mondotta, hogy Malinovszkij marsallal együtt sétálni megy, de hogy hová, az titok — fűz­te hozzá tréfálkozva. A rögtönzött sajtóértekez­let után bejelentették, hogy Hruscsov és Malinovszkij egy kis faluba látogat, ahol 1919 márciusától augusztusáig Ma­linovszkij marsall tartóz­kodott, mint a franciák ol­dalán a németek ellen har­coló orosz expedíciós had­test első dandárjának sorka­tonája. A három nyugati kormány­fő kedden délelőtt 10 óra után néhány perccel ült ösz- sze tanácskozásra az Elysée- palotában. Néhány perccel később a nyugati külügymi­niszterek értekezlete is meg­kezdődött. Hruscsov kedden délelőtt kíséretével gépkocsin Sezan- neba kirándult. A városka neve az első világháborúból ismert. A marnei csatában itt álltak szemben németek és franciák és a franciák ol­dalán ott volt egy orosz egy­ség is. Egyik katonáját Ma­linovszkij nak hívták. A Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere számára a régi emlékek felidézését jelentette a keddi kirándulás, de Hruscsov és Malinovszkij jelenléte az egy­kori csatamezőn a francia közvéleményt is emlékeztet­te az első világháború fran­cia—orosz fegyverbarátságá­ra és arra, hogy Franciaország ma is ma­ga mellett találhatja a Szovjetuniót, ha vezetői szorosabbra kívánják fűzni a két ország közöt­ti kapcsolatokat. Hruscsov most is kereste az alkalmat. hogy elbeszél­gessen az egyszerű franciák­kal. Az országút szélén egy platán kidöntésén fáradozó munkásokat vett észre. Meg­állította gépkocsiját, kiszállt és beszédbe elegyedett ve­lük. Nem elégedett meg ez­zel, hanem kezébe vette fej­széjüket és hozzálátott a fa­vágáshoz. A francia favágók láthatták, hogy a világ egyik legnagyobb hatalmát egykori munkásember vezeti, akinek kezében ma is jól megáll a fejsze Külön futár vitte Hruscsov után De Gaulle tábornok írásbeli meghívóját, amely szerint a francia köztársasá­gi elnök délután 3 órakor az Elysée-palotában tanácskozni kíván a szovjet kormányfő­vel, Eisenhower elnökkel és Macmiliannel. Az amerikai és az angol szóvivő a sajtó­házban villám-sajtóértekez- leten sietett közölni, hogy az amerikai elnök, illetve az an­gol kormányfő elfogadta a meghívást. Hruscsov Sezanneban új­ságírók előtt kijelentette, hogy hajlandó találkozni — De Gaulle tábornokkal. Hagerty, az amerikai kül­döttség szóvivője írásban köz­readott nyilatkozattal sietett elébevágni Hruscsov és fran­cia köztársasági elnök esetle­ges találkozásának: a nyilat­kozat szerint Eisenhower a délutánra összehívott négyes értekezletet a csúcskonferen­cia hivatalos ülésének tekinti és ózon az eleve elfogadott kérdések (leszerelés, Berlin stb.) lesznek a vita tárgyai. Ha Hruscsov részt vesz ezen az értekezleten, ezt az ameri­kai elnök annak minősíti, hogy — visszavonta feltéte­leit. A sajtóház folyosóin meg­döbbenéssel fogadták az amerikai nyilatkozatot, amely ismét azt bizonyí­totta, hogy a gatesek Amerikája görcsösen ra­gaszkodik álláspontjához és a közvélemény elítélő állásfoglalása ellenére sem hajlandó megtagadni a légi banditizmust, nem akarja felelősségre vonni a kémkedésért felelősö­ket Hruscsov — akit kirándu­lására valóságos újságíró-ka­raván kísért el: nyugati rá­dióállomások, hírügynökségek gépkocsijai követték árnyék­ként a szovjet kormányfőt és kíséretét — azzal válaszolt, hogy ilyen körülmények kö­zött nem vesz részt a délután 3 órára egybehívott értekez­leten. A szovjet kormányfő a déli órákban visszatért Párizsba és a Szovjetunió nagykövet­ségére hajtatott. Ebéd után a Grenelle utcát özönlötte el az újságírók hada. Egy rádió­állomás folyamatos helyszíni közvetítést adott onnan és igyekezett elsőnek beszámolni arról, amikor elindul Hrus­csov gépkocsija. A Chaillot-palotában a szovjet küldöttség konferen­ciaterme már három óra után megtelt. Száz és száz újság­író várakozott az esetleges Hruscsov-sajtókonferenciára, másfél órai várakozás után közölte a hangosanbeszélő, hogy a sajtókonferenciára most nem kerül sor. N. Sz. Hruscsov kedden délután szállásán, a Szovjet­unió párizsi nagykövetségén fogadta Félix Kir kanonok francia nemzetgyűlési képvi­selőt, Díjon város polgármes­terét. Hruscsov a nagykövetség udvarán vendége elé sietett. Hruscsov és Félix -Ki? szívé- /! lyesen megölelték és megeső- £ kolták egymást. Ezután meleg íj beszélgetés folyt le közöttük. 5­A/ Egyesült Államokat terheli a felelősség... Roberts, a Washington Post and Times Herald szemleírója élesen elítéli az Egyesült Ál­lamok kormányának a párizsi értekezletet meghiúsító politi­káját. „Az egész világon az Elkészült a fővárosban az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a kettős védőalagút. Az egyik alatt a 2-es villamos közle­kedik. a másik alatt pedig a közúti forgalmat bonyolítják le. A vcdóaSagutak elkészülte után most már megkezd­hetik a kapuzat és a lánc bontását. (MTI-foto — Tar András felv.) Az Üzbég Tudományos Akadémia i csillagvizsgálója lefényképezte a szjfutnyik- űrhajó útját. Laptipov, a fi­zikai és matematikai tudo­mányok kandidátusa, a fel­vételek készítője közölte, hogy a szputnyikot napfel­kelte élőit, derült időben fényképezték le. A képek ki­dolgozása még folyamatban van, de már az eddigi ada­tok is azt mutatják, hogy az űrhajó pontosan a meg­határozott pályán halad. Egy másik Moszkvából keltezett jelentés arról számol be, hogy a szputnvikűrhajó beren­dezései — köztük az ember űrrepülésének fel­fiz űrhajó pontosan a meghatározott pálcán halad Ljabb adatok az űrhajó-szputnyikról — További nyilatkozatok, vélemények a szovjet tudomány sikeréről tételeit kutató berende­zések — továbbra is ki­fogástalanul működnek. A Szovjetunió megfigyelő ál­lomásai változatlanul ellen­őrzik a szputnyikűrhajó út­ját és folytatják a rádió­anyagok vételét. ___ Az új szovjet szputnyikűr­hajó fellövése élénken fog­lalkoztatja az egész világ tudományos közvéleményét. A szovjet tudósoknak a napok­ban a rádióban közzétett nyi­latkozatai több új, érdekes szempontból világítják meg az űrhajó fellövésének je­lentőségét. Sokan felvetették például azt, hogy miért éppen há­romszázhúsz kilométer kö­rüli magasságba lőtték fel az űrhajót. V. A. Szemjonov professzor, a Szovjetszkaja Aviacia című lapban meg­állapítja: a Föld felszínétől számí­tott két-háromszáz kilo­méteres magasság rend­kívül nagy fontosságú a jövendő rendszeres űr­hajózás szempontjából. Az űrhajó ugyanis azt kö­vetően, hogy elérte a szük­séges sebességet, itt tér rá a végleges pályájára. Ugyan­csak ebben az övezetben megy majd végbe a világűr­ből visszatérő űrhajó féke­zése, itt térnek rá arra a köralakú pályára, amely a leszálláshoz szükséges. A töb­Péter Jánosnak, a külügyminiszter első helyettesének nyilatkozata a párizsi tárgyalásokról A Magyar Távirati Iroda munkatársa a párizsi tárgyalá­sokkal kapcsolatban kérdést intézett Péter Jánoshoz, a kül­ügyminiszter első helyettesé­hez, Péter János a következő­ket mondotta: — Meggyőződésem, hogy Hruscsov elvtárs a békéért, az egész emberiség javára cselek­szik — így a magyar nép és a Magyar Népköztársaság érde­kében is —, amikor a csúcsta­lálkozó megtartását ahhoz a feltételhez köti, hogy Eisen­hower elnök nyilvánosság előtt bélyegezze meg az Egyesült Államok agresszív lépését. Az agresszív politika meg­szüntetése csak úgy kép­zelhető el, ha az Egyesült Államok elnöke elítéli a Szovjetunió ellen elköve­tett arcátlan provokációt, eljárást indíttat a felelő­sök megbüntetésére és ígé­retet tesz a nyilvánosság előtt, hogy hasonló provo­kációk nem ismétlődnek meg. — Emlékezetben kell tarta­nunk a világos tényeket: má­jus 1-én, a földkerekség dolgo­zóinak nagy ünnepén, olyan időben, amikor valamennyi or­szág békeszerető népe nagy fi­gyelemmel és várakozással te­kintett a készülő csúcstalálko­zó elé, az elnök tudtával kém­repülőgépet küldte^ a Szovjet­unió légiterébe. Amikor köz­hírré lett, hogy a Szovjetunió fölényes haditechnikája meg­semmisítette a kémrepülőgé­pet, akkor az Egyesült Álla­Lapzártakor jelentik: A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meghívta Berlinbe Hruscsovot A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya meghívta N. Sz. Hruscsovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, hogy Párizsból haza­térőén tegyen látogatást Ber­linben. Hruscsov újságírókkal foly­tatott beszélgetésében kije­lentette Párizsban, hogy Moszkvába való hazautazá­sakor Berlinben megszakítja útját, mert találkozni kíván ottani barátaival, Walter Ulbrichttal, Otto Grote­vvohllal és másokkal. + (A gyorsan pergő párizsi eseményekről lapzártáig újabb jelentést nem kaptunk.) mok kormányának illetékes képviselői sorozatosan azt ha­zudták, hogy a gép rendelteté­se meteorológiai felderítés volt. Amikor pedig a washingtoni kormány tudomására jutott, hogy a gép pilótája él, a gép roncsai megvannak, s az :saz- ság kiderült, bevallották ugyan a szándékos kémkedést, de azt állították, hogy Eisenhower nem tudott a kémkedésre ki­adott intézkedésről! Később ugyanazok a körök szinte di­csekedve beszéltek a korábbi kémrepülések egész sorozatá­ról s hazug indokokkal újabb kémrepülések terveiről: Mindezt betetőzte Nixon aleinök, aki a párizsi csúcstalálkozó tervbe vett megkezdésével majdnem egy időben dicsekedve je­lentette ki újságírók előtt, hogy Eisenhower elnök is tudott a kémrepülésre adott parancsról. Ezeknek a tényeknek a fé­nyében világos: A Szovjetunió az általános és teljes leszerelésről szóló ja­vaslatával, a háború végérvé­nyes kiküszöbölésének szándé­kával, a második világháború európai maradványainak fel­számolására irányuló jóaka- ratú törekvésekkel, s mind­ezzel párhuzamosan a világűr békés felhasználására lehető­séget nyújtó, világraszóló tu­dományos eredménnyel, az (Folytatás a 2, oldalon.) bi között éppen az a tény magyarázza azt, hogy a szputnyikűrhajót ezúttal nem nyújtott, elipszis alakú, ha­nem nagyjából köralakú pá­lyára terelték. Az eddigi szputnyikok ugyanis az at­moszféra felső rétegeit vizs­gálták. Sebesség: 7.7 kilometer másodpercenként A Krasznaja Zvezda című lapban K. Sisztovszkij, a fizi­kai és matematikai tudomá­nyok kandidátusa megálla­pítja: az űrhajé sebessége je­lenleg nagyjából 7,7 kilomé­ter másodpercenként. Ez biz­tosítja, hogy pontosan a meg­határozott pályán mozogjon az atmoszféra megadott réte­gében. I. Merkúron tervező mér­nök, a Szovjetszkij Flr>t című lapban rámutat arra. nogy a Szovjetunió eddig már 7644 kilogramm hasznos terhet jut­tat ott rakétákkal és szoutnyi- kokka) a világűrbe, nem szá­mítva a hordozó rakéták sá­lát. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok által fellőtt vala­mennyi szputnyik súlya együttvéve sem éri el még a harmadik szovjet mesterséges hold súlyát sem. A Szovjetunió azonban nem­csak a rakéták által szállított hasznos terhek növelésében vezet, hanem a kilövés pon­tosságában is. Ezt bizonyítja, hogy a januári csendes-óceáni rakétakísérletek idején a szovjet rakéta több mint 12,5 ezer kilométeres utat tett meg s eltérése a céltól kevesebb volt két kilométernél. Az amerikai hadsereg kísérletei­nél viszont az Atlasz-rakéták jóval kisebb, 3 ezer kilométe­res úton több mint 3 kilomé­terrel tértek el a megadott céltól. A közeljövő kérdése : a* cm I»«* r iirhaijó- /áxának megvalósulása A szputnyik-űrhajó fellö­vése a közeljövő kérdésévé teszi az ember űrhajózásának megvalósulását. A szovjet tu­dósok beható vizsgálatokat folytatnak olyan megfelelő védőeszközök kidolgozására, amelyek az űrhajóban nem­csak teljes biztonságot nyúj­(F oly tatás a 2. oldalon.) Egyesült Államok elnökét vá­dolják majd a hidegháború feltámasztásáért és a válság-1 légkör visszatéréséért” —írjál Roberts párizsi tudósításában.

Next

/
Thumbnails
Contents