Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
19*0. MÄJUS 17. KEDD rrw MEGYEI 5 JÓL VIZSGÁZTAK A BOROK Véget ért a hagyományos megyei borverseny és kiállítás A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya május 13-án, 14-én és 15-én rendezte meg a hagyományos borversenyt. A verseny keretében rendezett borkiállítás megnyitására vasárnap délelőtt került sor a megyei tanács tanácstermében. Dajka Balázs elvtárs bevezető szavai után Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke ismertette a megye szőlőtermelésben elért tavalyi eredményeit. Pest megye mezőgazdaságában is jelentős változás következett be azáltal, hogy a dolgozó parasztok tömegei léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez kifejezésre jut a termelőszövetkezetek szőlő- területeinek nagyarányú növekedésében is. Amíg tavaly 1220 hold szőlővel rendelkeztek, addig az idén 8321 holddal. A termelőszövetkezeteknek a szőlőtermelésben is be kell bizonyítaniuk fölényüket a kisparcellás gazdálkodással szemben. Ennek mind a terméseredmények növekedésében, mind pedig a régi, kiöregedett, hiányos szőlőterületek gyors rekonstrukciójában meg kell mutatkoznia. A tavalyi eredményeket értékelve elmondotta Keleti elvtárs: a termés mennyisége alatta maradt a vártnak, s ez főleg annak tulajdonítható, hogy tizennégyezerhatszáz holdon erős peronoszpóra-fertő- zés lépett fel, s nagymérvű Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke osztotta ki a győzteseknek a díjakat és az okleveleket (Csekő—Mihók) lett, a negyedik pedig a zsám- béki Űj Élet Tsz. A termelőszövetkezeti tagok versenyében a rangsor a következő: X. Asztalos István (Csemő), 2. Grónai István (Nagykőrös), 3. Blahó Alajos (Zsámbék), 4. Monori Mihály (Csemő), 5. Boda János (Cegléd). Az egyénileg dolgozó parasztok borversenyében az első helyet Hornyák János szentendrei lakos bora érdemelte ki. 2. idős Vécsei László (Tök), 3. Zoltán Iván (Kakucs), 4. Nagy János (Örkény), 5. Klein Ferenc (Erdőkertes), 6. Orosz András (Dömsöd), 7. Soóki Gábor (Ráckeve), 8. Sik A látogatók nagy érdeklődéssel nézik a kiállított borokat volt a szőlőmoly kártétele is. A becslések szerint száznegyvenmillió forint kár érte ezáltal a termelőket. Ez arra kell, hogy intse a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat és egyéni parasztokat, hogy az idén fokozott gondot fordítsanak a védekezés megszervezésére és a védekezés munkálataira. örvendetesen javult viszont a borok minősége az előző évekéhez képest. Az értékelés a nemzetközi szabvány alapján történt, s a versenyre beérkezett boroknak csaknem ötven százaléka tizennégy ponton felüli volt. Mindössze tizennégy bort kellett kizárni elégtelen kezelés, illetve helytelen fajtamegjelölés miatt. Miután a vendégek megtekintették a borkiállítást, sor került az értékelő bizottságok bírálata alapján a verseny eredményeinek kihirdetésé • Az állami, illetve kísérleti gazdaságok közötti versenyben a fehér borok termelésében az első három helyet a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság nyerte el, míg a piros borok versenyében a három első hely a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaságnak jutott. A termelőszövetkezetek versenyében az első és a második helyezést az inárcsi Március 21 Tsz szerezte meg kitűnő boraival, míg a harmadik a ceglédi Kossuth Tsz László (Erdőkertes) bora. A verseny győzteseinek Keleti Ferenc elvtárs adta át a helyezésekkel járó jutalmakat és kiosztotta a versenyen részt vett termelők között az okleveleket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága vendégül látta a borversenyen részt vett termelőket és vendégeket, s az ünnepi ebéd után Keleti elvtárs a végrehajtó bizottság nevében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az 1960. évi borverseny sikeréhez. Takarékosak a Pest megyei iskolások Az iskolások ebben az évben is jó eredményt értek el a takarékbélyeggyűjtésben. Az év első negyedének végéig, március 31-ig az ország tanulóifjúságának betétállománya már 52 millió forintra emelkedett. Ezen belül a vidéki iskolák növendékeié az oroszlánrész: 43 770 000 forint. Pest megyében egyetlen olyan iskola sincs, amelynek növendékei ne kapcsolódtak volna be az iskolai takarékos- sági mozgalomba. Március •31-ig 3 633 000 forintot takarítottak meg, csaknem 100 000 forinttal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. A hangácsi általános iskola növendékei 319 forintot, a men- dei iskolások 122 forintot, az érdligetiek 101 forintot, a nagykőrösi általános gimnázium növendékei 79 forintot takarítottak meg fejenként a negyedév végére. Szedik a szabadföldi szamócát Érden Megkezdték a szamócaszedést a Kertészeti Kutató Intézet érdi kísérleti gazdaságában. Az intézetben kidolgozott eljárással a szokásosnál jó két héttel előbb érleli meg termését a szabadföldön üveggel letakart szamóca. NINCS KERET? A Váci Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját a szobi kisvendéglő miatt már két alkalommal szabálysértésben marasztalta el és először 290, másodszor pedig 500 forint bírsággal sújtotta a járási tanács. A köztisztaság ellen vét és a közegészséget veszélyezteti az, hogy a vendéglő szennyvizét nyílt csatorna vezeti el éspedig egy utca kellős közepén. A szennyes lé lakóházak között csörgedez, aztán lefolyó híján tóvá szélesül, s bűzzel tölti be a környéket. Ebbe a bűzbe rothadó ételmaradékok és egyéb szemét orrfacsaró illata vegyül: a vendéglőből minden szemetet az udvarral szomszédos telekre dobálnak. Évek óta nem vitették el a szemetet. Jóllehet, már többször megígérte a vállalat, hogy a szennyvíz megfelelő levezetéséről záros határidőn belül gondoskodik, amikor az általa kitűzött határidő lejárt, mindig azzal védekezik, nincs pénzügyi keret. És nincs keret a szemét cihordására sem. Hát csak a pénzbírságra lenne ennél a vállalatnál keret? ★ Szobon eddig nem volt bútorüzlet. A községi tanács szerzett megfelelő helyiséget, már jóformán elkészült a szép, portálos bútorbolt, raktára pedig készen, de üresen áll. A Bútorkereskedelmi Vállalat a napokban pótkocsis, csukott bútorszál- lító teherautón elküldte Szobra az első bútorszállítmányt, amelyet azonban mégsem raktak ki. A magas kocsi 1 nem fért át az egyik valóban alacsonyra méretezett vasúti aluljáró alatt. Egy darabig tanácstalanul álldogált az óriási teherautó, aztán bútorostul visszafordult. Akik járatosak a vállalati bürokrácia szövevényeiben, azt állítják, arra, hogy a felmerült akadályt leküzdje, hirtelenjében szekereket és az átrakáshoz embereket fogadott volna, a BUTORÉRT-nál nincs pénzügyi keret. Inkább visszavitték tehát a megnyitásra váró szobi bútorbolt árukészletét. Most úgy vélik Szobán, hogy a magas teherautó legközelebb áthaladhasson alatta, a BÚTORÉRT sürgősen felemelteti a vasúti aluljárót. Arra lenne keret? Sz. E. A vasárnapi pótválasztásokon 307 tanácstagot választott Pest megye Vasárnap került sor megyénkben a tanácstagi pótválasztásokra, miután időközben számos községi, városi és járási tanácstagi tisztség megüresedett, s megüresedett a megyei tanácsban is öt hely. Előzőleg igen nagy érdeklődés mellett tartották meg a jelöló'gyüléseket és a lakosság hangulatából a Hazafias Népfront helyi szervezetei könnyen megállapíthatták, hogy a választók többsége kinek a megválasztását látná a legszívesebben, A jelöltek névsorát ennek alapján állították össze, ami mindenütt általános örömet és megelégedést keltett. A választás eredményében különben ez teljes mértékben meg is nyilatkozott. A megye területén összesen 307 tanácstagot választottak. A nagy érdeklődés mutatja, hogy sok helyen már a kora reggeli órákban lezárhatták a szavazást, miután valamennyi választó leadta titkos szavazatát. A vasárnapi pótválasztások során 5 megyei, 26 járási, 26 városi és 250 községi tanácstagot választottak. A Hazafias Népfront jelöltjei mindenütt megkapták a döntő többséget. A választás eredményeként a megyei tanácsba került Borbás Lajos a 32., Török György a 99., Szilágyi János a 104., Brilló János a 187. és Évin Sándor a 108. választókörzet képviseletében. Az öt körzetben a választók száma 9749, akik közül 9530 adta le szavazatát, 9414 a Hazafias Népfront jelöltjeire. A pótválasztásban résztvevő városi kerületek választóinak száma 4553, leszavazott 4356, a Hazafias Népfront jelöltjeire 4256; a járási körzetekben 18 494 szavazó közül 17 886 élt választójogával, 17 694 szavazatot kaptak a Hazafias Népfront jelöltjei; a községi körzetek 14 218 választója közül 13 889 szavazott le, 13 552 a népfront jelöltjeire. A Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazatok száma tehát minden körzetben jóval meghaladta az összes szavazatok kilencven százalékát, s így valamennyi jelöltet megválasztották. Tisztasági verseny Dömsödön Helyes kezdeményezést indított el községében a döm- södi tanács. A „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalom keretében tisztasági versenyt, amelynek bevezetőjeként a végrehajtó bizottság és a tanácsülés tárgyalta meg a verseny feltételeit, majd egy 26 tagú bizottságot szerveztek, amelyben a község minden rétege képviselteti magát. Ez a bizottság értékeli majd a versenyt, s az eredményről versenylapokat vezetnek, így mindig könnyűszerrel megállapíthatják, kik érték el a legjobb eredményt. A tanácstagok többsége már eddig is jó munkát végzett körzetében, a község sok háza előtt lehet már látni virágos kiskertet, a házak nagy részét újra festették, s az udvarok többsége is rendben van már. A mozgalom az egész községet átfogja, jellemző erre, hogy a vöröskereszt zsúfolt terem előtt rendezett előadást tisztasági kérdésekről, amit filmvetítés követett. A tanács egészségügyi állandó bizottsága is foglalkozott a mozgalommal, s az állandó bizottság tagjai is bekapcsolódnak a verseny szervezésébe, illetve ellenőrzésébe. A versenyt egy évben kétszer értékelik. Az első értékelésre június 15-én kerül sor. A tanács azt szeretné, ha addigra az egész községben nem akadna kifogásolni való. — A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA szerdán délután ülést tart, amelyen megbeszélik a felszabadulási kulturális szemle eddigi tapasztalatait és előkészítik a rövidesen sorrake- rülő megyei bemutatót. Lignitporral javítják a homokos talajokat Már több mint 15 000 hold szikest javítottak meg a nagyhatású, olcsó anyaggal Évekkel ezelőtt észrevették, hogy a petőfibányai lig- nitpor amelyet mint hasznavehetetlent meddőhányóra hordtak — javítja az agyagos, kötött, nehéz talajokat és a lúgos szikeseket. A Bányászati Kutató Intézet rendszeresen tanulmányozni kezdte ezt a hatását. A kutatás feltűnő eredménynyel járt: a lignitpornak olyan tulajdonságaira jöttek rá, amilyeneket a talaj termelékenységének fenntartásában azelőtt nem ismertek. Megfigyelték, hogy nemcsak a talaj javult a lignitporos kezelés hatására, hanem a termények minősége is. Ügy találták például, hogy a lignitporral szórt talajon termelt kalászosok, különösen a rizs hektolitersúlya növekedett. A további kísérleteknél feltűnt az is, hogy ott, ahol lignitport alkalmaztak, a talajban levő és az oda juttatott szerves anyag, így például az istállótrágya, lassabban korhad, tehát hosszabt időn át fejti ki hatását. A kísérletekbe bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete is amely megállapította, hogy lignitpor hatására az istállótrágya szervesanyagtartalmának vesztesége jelentősen csökken. Ugyancsak csökken nitrogénvesztesége is, ami pedig különben igen nagyfokú. A kísérletek alapján a Talajjavító Vállalat megkezdte a lignitpor felhasználását. A vállalat az elmúlt öt évben körülbelül 300 000 tonna lignitport vásárolt a Mátravidé- ki Szénybányászati Tröszttől. Ezzel a mennyiséggel több mint 15 000 hold lúgos és átmeneti szikest javított meg sikerrel. Eközben tapasztalta, hogy a lignitpor a homokos talajokat is javítja. Mivel hazánkban nagy gondot okoz a laza homok, főleg a futóhomok megkötése és termővé tétele, a Talajjavító Vállalat az idén tavasz- szal megkezdte a Duna—Tisza köri homokföldek javítását is lignitporral. A műveletet istállótrágyához és tőzeghez kevert porral végzi. Tizenkét termelőszövetkezetben, egy állami gazdaságban és a Kecskeméti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában körülbelül 300 holdon már befejezték a tavaszra tervezett homokjavítást. Mintegy 3000 tonna petőfi- bányai lignitport szórtak ki a gazdaságok 20—25 holdas parcelláira. Ősszel nagyobb területen folytatják a munkát, jövőre pedig több ezer holdon, majd évről évre szélesebb körben tervezik a rendkívüli hatású, olcsó talajjavító anyag alkalmazását. 2,5 millió fej saláta — exportra A nagyarányú termelőszövetkezeti fejlődés eredményeként Pest megye zöldségtermelése jelentősen megnövekedett. A Pest megyei MÉK ebben az évben már 2,5 millió fej salátát exportált a Hun- garofruct Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az NDK- ba, Csehszlovákiába és Ausztriába. Ez a mennyiség a múlt évi kivitelnek kétszerese. Május folyamán még további exportszállítmányokat indítanak útba. Az exportsalátát nagykőrösi, halásztelek! és fővárosi termelőszövetkezetek és egyéni gazdák termelték. Micsoda május! Tegnap még emelgette a kabátot a hideg, esős szél. Ma meg búzakék az ég, s hófehérek a bárányfelhők rajta. A meleg olyan nagy, hogy a legapróbb csirke sem vágyik anyja szárnyai alá. öleli őket a napsugár. Aki csak teheti, kinn is jár a szabadban. A kistarcsai Űj Barázda Tsz irodájában azonban mégis tíz ember is jár-kel, beszél, hangoskodik. Váltja egymást a csöndes szó a zajossal. Vitáznak. Közben — akárcsak ez a május — hol kiderül, hol hidegre fordul. De lássuk csak, mit mond a kistarcsai meteorológia: „Az idő változó” — tudniillik aszerint, hogy az elnök tiltakozik, vagy a járás mezőgazdasági osztályának embere „fogasol”. Végül is a sok munkától „megpuhul" a föld, s az Új Barázda elnöke mégis csak vállalja a csirketartást. Ez volt hát a beszédtéma. A járási emberek elköszönnek, az itteniek meg kiülnek a padra egy kis levegőért. — Na, most megint gazdagodnak — kezdem a beszélgetést. Az elnök megvakarja a fejét. — Gonddal biztosan. Ha beüt — pénzzel is. Hiszen van gondjuk, az igaz. Ezerháromszáz hold nem kis örökség. Vannak rá kétszázhatvanán, de kevesen, akik kijárnak. Ez a baj! Különben „asszony-tsz” ez, ami itt a gödöllői HÉV mellett nem is nagy csoda. Az emberek többsége Pestre jár dolgozni. És járnák is mindaddig, míg az Űj Barázda Tsz eredményei meg nem győzik őket arról, hogy jobb itt dolgozni. Ám hogyan erősödjék az új gazdaság emberek nélkül? Lehetne rágódni rajta. De ehelyett inkább nézzünk a ház köré. — Van egy kis epresünk — kezdi sorolni az agronómus. — Kertészetünkben uborka, paradicsompalánta, aztán krumpli, borsó, árpa. És négyszáz hold kukorica! Itt aztán megáll a tudomány. Már mint a kukoricánál. Honnan lesz annyi kéz, hogy győzze kapával? A többi munka is szorít, a kukorica azonban már árnyékot vet, pedig még ki sem látszik a földből. A fekete, bajszos agronómus széttárja a karját. — Több árpát akartunk, de nem volt hozzá vetőmag. Üresen mégsem áUhat a föld, hát kukoricát tettünk bele. Közénk telepszik a gond. Mi lenne hát a megoldás? A gépállomás sokat tehet, nagy elfoglaltsága mellett is. De a kapálást mégis csak a tagoknak kell elvégezniük. — Kevés az ember — tér vissza ismét a régi téma. Igaz. De csak úgy lesz több, ha a vezetőség — noha késve — számbaveszi, kire. mennyire számíthatnak. Csak négy-öt asszonyt győzzön meg, s jobb szószólói lesznek az ügynek, mint tíz férfiS akkor nem lesz ritka dolog az sem, hogy a pesti munka után a férfi vagy a nagyobb gyerek is nekivág a határnak — segíteni. Mint azelőtt. Tóth György MA.ID AZ ASSZONYOK
