Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

■^5KíNN(W«*»Ke»XÖ»í«\\\\\VeM«»^\V\\V\N\\VNÍ\^V\V»»\V^ »CWŰCC«CC««COCCCC^NWCCCCOCCsNV>NSVeSVíC<»»»P „ Van magához való esze?“ HÁZTARTÁSI TANÁCSOK BECSI DIVAT szappan. Akinek a munkája meg­kívánja. terpentinea-vizes-szappa- nos oldatot készítsen. így még jobban tisztít. Szakadt átlátszókabátot. nylon abroszt könnyen ragaszthatunk ! úgynevezett körömlakk-lemosöval, ; vagyis acetcmnal. Beszáradt körömlakkunk felol­dódik, ha néhány csepp alkoholt; teszünk bele. De az új Is fénye­sebb. tartűsabb lesz az alkohol­tól. Erősen szennyezett házirubát áztassunk egy éjszakán át Févós vagy Ideálos vízben, amelyet for­rón öntünk a ruhára. Reggel csak öblíteni kell, esetleg néhány ké­nyes helyen — kézelő, gallér — . még beszórni és enyhén átmosni ; a mosóporral. Kényes függönyöket úgy mo- ;sunk, hogy kádba vagy teknőbe tesszük és előzetes áztatás nélkül I forró WOK-os, vagy Ideálos víz- f zel leöntjük, néhányszor óvatosan megforgatjuk benne. Fél nap múl­va meleg vízzel cseréljük fel a mosóporodat__de a függönyt nem vesszük ki, csak leeresztjük róla a vizet, s utána két hideg öblítő­vízzel ugyanígy járunk el. Leg­utoljára keményítős víz jön, óva­tos kinyomkodás, aztán tiszta fe-j hér csomagolópapírral leterített; padlón vagy nagy asztalon ki-! gombostűzve szárítjuk. Csavarni.! dörzsölni, vasalni nem szabad! Beszáradt cipőkrémre tejet vagy terpentint kell önteni, akkor! olyan lesz. mint az új. Avas zsírban süssünk át fél kiló- i nvi burgonyát. A zsír Is. a búr-! konya Is élvezhető lesz! Ha na-' gyobb mennyiség, 6—« liter zsí-i rank avasodott meg, egy liter le­fölözött édes tejjel ön.t6Ük fel, j mikor már forró és addig forral- ; luk, közben a barna, kellemetlen i szagú habot mindig lekanalazva! róla. amíg teljesen megtisztul, ! óvatosan öntsük le, hogy az alja í a lábosban maradjon. ..... 5 A pilisi nőtanács a közelmúltban kézimunkakiállítást ren- \ dezett, amelyen mintegy 300 kézimunkát mutattak be. ; A kiállításnak a községben nagy sikere volt, mintegy ; 850-en tekintették r eg azt. 1 ■WWWWWWWWWWWVWWVWVlwvwawuyauvwuuauah Kézimunkakiállítás i Győri D. Balázs versei: \ VIDÁM A MI ÉLETÜNK Májusi szél ficánkol, ágat tép a fűzfáról, trallala, trallala, • füttyöt lop d mádártól. i i Végigszalad az úton, ; folyó fölött a hídon, \ trallala, trallala, utcákon és falvakon. Gyere, vele elmegyünk, \ dalolunk és nevetünk, trallala, trallala, vidám a mi életünk. t PITYPANG í Kicsi gyertya, kicsi láng, jnyílj ki, nyílj ki, ispiláng, \ gyermekláncfű, virágszál. ! * [Piheből tégy kalapot, is hogyha szélbe ringatod, | ezer ejtőernyő száll. í A lányoknak koszorút \ fonjon, aki fonni tud !a száradból kerekre. 8 £ Két ruha, fiatal lányok szá- í mára. £ t \ Gyors vacsorák í A sültgomba. Szép nagy fej som- í bákat megtisztítunk, egyben hagy- 2 va. Kalapjával lefelé sütőbe rak- 2 juk, s szára köré füstölt szaloona- í darabokat teszünk. Nagy tűzön [ megsütjük. Találáskor tejföllel ^ kevert juhtúrőval adjuk asztalra. Olasz dara. sűrű. sós tejben- í darát főzünk. Tűzálló tálat kike- j nünk vajjal. Kanállal beleszaggat- j juk a darát, közben a kanalat í forró olvasztott vajba mártva. ^ Minden sorra reszelt sajtot hln- tünk. Tetejére tejföl és reszelt < sajt jön. Ha közé Is teszünk vaj- f darabokat, még ízletesebb. J Ökörszem. Szeletekre vágott. ^ megtisztított gombát reszelt hagy- í mán. csipet paprikával bő zsíron ; megpárolunk, ha kész sózzuk. El- J habarjuk egy kanál liszttel és egy í dl tejföllel 10 dkg-ként (2 sze- j mélyre). Most két-két tükörtojást ^ sütünk, s közepére halmozzuk a í tejfölös gombát. Beszelt sajttal is ^ meghinthetjük. ^ Tejfölös tojás. Személyenként ^ egy dl tejfölt öntünk a tűzálló [ tálba, s mikor meleg, óvatosan ^ beleütünk két-két tojást, hogy szét J ne fussanak. Mindegyikre vaj- j darabkát teszünk, s behintjük re­szelt sajttal. Amíg a teteje kissé megpirul, sütőbe tesszük. C. Teri az órákon gyakran elbóbiskolt. Kutatgattam az okát, beszéltem a szülőkkel is. Az apa úgy vélte, hogy a leány álmatlansága anyai nagyanyjától öröklött beteg­ség, amin az orvos sem tud segíteni. Más alkalommal azt tapasz­taltam. hogy Teri nem mindig a valóságnak megfelelően közli a történteket. Gyakran keres kibúvókat', előfordul, hogy tájékozatlanságot szín­lelve mentegetőzik. Ugyanazt « tényt többféle változatban közli, aszerint, hogy kinek a szájíze szerint óhajtja a tör­ténteket továbbadni. Igyekszik társait és tanárait félrevezetni, mindig a saját hasznára, de nem minden esetben a mások kárára. Gyakran állított va­lótlanságot akkor is, ha lát­szólag erre semmi oka nem volt. Ez esetben az agyától kaptam azt a választ, hogy a férje anyja rendelkezik a gyerekhez hasonló dús fantá­ziával, tehát tőle örökölte. Nyugtalanított tanítványom magatartása. Az osztályból barátnői nem voltak, zárkó­zott volt, senkit sem hívott meg otthonába osztálytársai közül. Gyakran hiányzott, ilyenkor szülei pontosan iga­zolták. Egy idő múlva feltűnt, hogy a hétfő a rendszeres „betegnapja”. Ezen a nyomon elindulva kezdtem érdeklődni vasárnapi szórakozásai után. Megtudtam, hogy táncos össze­jövetelekre jár, olyan helyre, ahová főként diákok járnak, mások természetesen szülői kísérettel. Teri az „unoka­bátyjával”. Erről az össztánc­ról egy alkalommal kitiltották. Italt vittek magukkal, s kissé illuminált állapotba kerültek, hátrányosán viselkedtek. A to­vábbiak során arra is fény derült, hogy Teri az otthonról kapott ebédpénzt nem étke­zésre fordítja, hanem italra. Osztálytársai közül is felaján­lotta néhánynak, hogy „fe­lest” fizet nekik. Társnői is­merve „dús fantáziáját”, a meghívást nem vették komo­lyan, de róla sem feltételez­ték, hogy iszik. Ekkor már tudtam, miért aluszékony és azt is, hogy ha- zudozásaival mit leplez. Meglátogattam otthonában. A lakás tisztasága és rendje kétségbeejtő. A szülök egész nap alig tartózkodnak otthon, a gyerek ellenőrzés nélkül éll teljesen szabadon, saját belá­tása szerint cselekedhet. Baráti köréről a szülők nem tudnak. Fogalmuk sincs arról, hogy a gyerek kivel és hol tölti eí az idejét. „Van magához való esze, hogy tudjon magára vi­gyázni’* — mondta a mama. Tudja, hogy nem akarok nagypapa lenni — mondta az apa. Ezzel ők a gyerek neve­lését a maguk részéről befeje­zettnek tekintik. Úgy vélik, ha a gyerek szállásáról, étke­zéséről, ruházatáról és tanít­tatásáról az anyagi fedezet biztosításával gondoskodnak, szülői kötelességüknek eleget tettek. Közléseim egyáltalán nem döbbentették meg őket. „Itt­hon. is szoktunk inni, ha tár­saság van nálunk — mond­ták —, ilyenkor Terit sem zárjuk ki a kínálgatásból.” Azt is megállapították, hogy azon a táncestén „nem volt elég alapja az iváshoz, tehát ha­mar megártott neki”. Seho­gyan sem akarták megérteni, hogy mi köze van mindehhez az iskolának, hiszem a gye­rek az övék. szabad idejét ott és úgy töltheti el, ahogyan azt a szülők jónak látják. „Nekem semmi szórakozást nem engedtek gyermekkorom­ban, pénzünk sem volt rá mesélte az anya. — Teriké­nek szabadabb életet biztosí­tok, mint amilyen nekem volt. Nem fogom be házi­munkára, hiszen a jövő házi­asszonya úgyis gépekkel fog dolgozni. Elég kötelességet ad neki az iskola, miért ter­heljem még itthon is.” Az apának is sajátos vélemé­nye van. Ismerje meg a gye­rek a saját tapasztalatai alap­ján az életet, mert csak az egyéni örömök és csalódá­sok érlelik meg benne azt a készséget, hogy később el tud­jon igazodni az életben. No, meg különben is —■ álla­pították meg mind a ketten, Teri írónőnek készül, tapasz­talatok nélkül nem lesz él­ménye. Mit fog akkor írni? A látogatáskor a szülők meglehetősen régi felfogású- j nak találtak. Úgy vélték, hogy j nem tartok lépést a „modern j kor követelményeivel”. Ezek a szülők most még| nem hittek nekem. Talán ha i saját elveiket látják megva-1 lósulni, hogy egyéni tapasz-j taLatuk alapján döbbennek j rá káros felfogásukra, akkor i elhiszik, hogy igazam volt. j Ezek a szülők még nem lát- j ják, hogy hová jnttatják; gyermeküket sajátságos „sza- j bad gondolkodásukkal”. Bár, ha meggondoljuk, ez i a felelőtlenség a szülőknek i nagyon kényelmes. így mind- i kettőjüknek van ideje arra, : hogy saját „egyéni” életet él- i jen, ami szerintük jogos, i Ügy vélik, hogy nem áldoz- j hatják fel életüket a gyér-\ mekükért, hiszen az anyagi j feltételek biztosítása és az ez- : zel kapcsolatos bizonyos mér- ] tékú lemondás is áldozat, i Ök tehát hangoztatják is. ■ hogy nagy áldozatokat hoz- i nak a gyerek „neveltetése” i érdekében. Mert bizony sok- i ba kerül a gyerek igényei- i nek kielégítése! A gyerek • életútjának egyengetése sze-: rintük a társadalom feladata, \ De ki jelenti a társadalmat, j elsősorban a gyerek számára. ■ nem a szülő? Az iskola is a \ társadalomhoz- tartozik, ak-\ kor miért neheztelnek, ha \ beleszól a gyerek nevelésé- \ be? ök a társadalom alatt i valami megfoghatatlan masz- i szát látnak, s szinte magú- i kát azon kívül állóknak tart- i ják. Azt hangoztatják, hogy i a társadalom az oka annak, i hogy a fiataloknak lehető- j sógük van arra, hogy helyte-; len vágányra is tévedhetnek, j de elfelejtik, hogy ők nem j adtak kellő útbaigazítást ah- \ hoz, hogy a gyerek megtalál- \ ja az életbe vezető utat. Most: is útvesztőben van a gyere- j kük. Lenne, aki a helyes: irányt megmutatná, de ezt ők i visszatartják a segítéstől. Ezek a szülők, amikor azt hiszik, hogy áldozatot hoz­nak, csupán saját önzésüket támogatják. Csak a maguk életére gondolnak, csak a saját kényelmüket nézik, csak a saját szabad idejük Ynég szabadabb kihasználására gondolnak. A világra segí­tettek egy gyereket, a gyom is megél a természetben, a gye­rek is majd felnő. Ember lesz belőle, de nem a szó va­lódi értelmében. Mennyi csa­lódáson kell még keresztül­mennie ahhoz, hogy ember le­gyen. És ki tudja, vajon ilyen családi környezetben, ilyen légkörben, ilyen felfogású szü­lők mellett érezni fogja-e va­laha, hogy mi a boldogság, mi az elégedettség, mi a nyu­galom. Ez a gyerek már most hajszolja az életet. Később még jobban fogja. Megállni sohasem mer, mert azt hiszi, hogy a következő lépésnél ta­lálja meg azt, amit keres. De talán azt sem tudja, hogy mit keres. Az, hogy ő író le­gyen, csupán egy elképzelése. Nem készül erre a pályára, csak vágyik rá. A pályának is nem a belső tartalmi szépsé­gére, az írói alkotás élvezetét látja maga előtt, hanem ar­ról beszél, ami a külsőség. Az ilyen szülők csak árta­nak, semmit sem használnak a • jövő emberének alakításá­ban. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy még vannak né- hányan hasonló felfogással. S az ő nevelési „módszerük” el­len felvenni a harcot nagy csatát jelent, de érdemes. M. L. A megerőltető súrolás helyett mossuk fel nagy takarításkor a padlónkat meleg vízzel, amelyben bőven oldottunk Ultra vagy Tip mosóport. Utána tiszta vagy eny­hébben mosóporos vízzel áttöröl­jük, s szebb, mint a súrolt. Sósav helyett kád, kiöntő W. C. kagyló tisztításához használjunk Hypót, amely könnyebben kezel­hető és nem olyan ártalmas szer. A zománcot sem marja le, viszont remekül fertőtlenít. Vékonyszálú harisnyát mindig frissen mosott, még nedves kéz­zel húzzunk fel, s lehetőleg ugyancsak frissen mosott lábbal, így a bőr esetleges apró szálkái nem akadnak bele a fonalba. A nylon és többi műanyag rendsze­rint vízszegény, ezért a legszebb, ritkán viselt harisnyákat is jó hetenként átöbliteni, vagy havon­ta átmosni, mert a fiókban álltuk­ba is tönkremehetnek, vagy ha nagyon kiszáradnak, felvételikor könnyebben megpattan a szemük, mint a vízzel duzzasztottaké. Szappanmaradékot, vagy agyon­ázott szaopant igen gazdaságosan felhasználhatunk, ha egy nagyobb üvegben összegyűjtjük, vizet ön­tünk rá, hogy tejfölszerűen. híg legyen a felolvadt szappan, s ak­kor a kiürült tubusos mézes- üvegben a mosdóra helyezzük, így sokkal kellemesebb és ügye­sebb kézmosószerünk lesz, mint a valami nagyon fontosat sut­tognak. Ez esetben Ilinél van­nak, aki a legutóbb tanult, igen jól sikerült sütemé­nyekkel kínálgatja az ügyes és sok jó tanácsot tudó Pan­nit. — Nem bánnék én már semmit — panaszkodik Ili —, csak ez a rettenetes napi bevásárlás ne volna. Nem is tudom, te hogyan győzöd? — Sehogy. Nemigen vásá­rolok — mosolyog selymásan Panni. Ili szeme felcsillan. Ahá, megint tanulhat valamit! Mo­hón érdeklődik: — Meséld, hogyan csiná­lod? — s közelebb húzódik barátnőjéhez. — Hát, tudod — kezdi a mesét Panni —, egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen volt, én magam is úgy vásároltam eleinte, hogy ad­dig szaladgáltam, amíg meg­találtam azt, amit kigondol­tam. Aztán meg kiderült ott­hon, hogy a legszükségesebbet felejtettem el. Következő fi­zetéskor véget vetettem en­nek az idegesítő állapotnak. Lisztet, zsírt, cukrot, sőt, ; száraz tésztát, teát, gyufát, olajos halat s a jő ég tudja még mit bepakoltam az élés­kamrámba. Paprikás krump­litól lángosig, császármorzsá­tól vanildakrémig mindent meg lehetett már főzni, anél­kül, hogy kitettem volna a lábam a házból. Aztán rá­jöttem, hogy sajt, kolbász, szalámi és más tartósan el­álló hideg étel is jól jön egy-egy vacsorára. így aztán semmire sem volt gondom. Húst akkor veszek, ha szé­liét látok és üres a bolt. Fő­zeléket természetesen napon­ta veszek frisset, de nem vá­logatok, ami aznap a leg- frisebb, legszebb, azt viszem haza. Soha sem indulok ke­resni hiánycikkeket. Ami van, azt megveszem. így mindig változatos és jó a konyhám — persze, a hét végén sütött sü­teménnyel kiegészítve. — Ahogy a kerekképű gye­rekeidet elnézem, bizony nem haltatok éhen!— vidómodik meg Ili. — De én is kipróbá­lom, kéthetenként veszem meg a legszükségesebbet, s aztán hozzá azt, ami van! Köszö­nöm! Párizsi divat A trikó mindig kedves viselete a nőknek. Az egyik francia képeslap rajzsorozatot közöl a trikó legdivatosabb viselési módjairól, ezt mutatják be áb­ráink. Ili és Panni

Next

/
Thumbnails
Contents