Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
19««. ÁPRILIS 13. SZERDA «ST MEGYEI .flirtmi MERRE TART TÚRA? II. nők ne foglalkozna a közös gazdaságok ügyével. Őszinte érdeklődéssel, szeretettel figyeli fejlődésüket. Ezért történhet meg az is, hogy sokszor a tsz-vezetők helyett végez el feladatokat. Azokkal például, akik nem adták még át a szövetkezetnek vetőmagjukat, nem a tsz-vezetőség tagjai beszéltek, hanem a tanácsra idéztették be őket. Takács elvtárs intézkedett. Pedig ő is tudja, ez nem államhatalmi, nem államigazgatási feladat. Míg azonban a közös gazdaságok legapróbb — néha nem rájuk tartozó — ügyeit is számon tartják, nem találták meg az összefüggést a fiatalok elvándorlása és a termelőszövetkezetek jövője közptt. Kicsit csodálkoztak azon, hogy ilyen nagy dologidőben azzal zaklatjuk őket: hogyan él Túra ifjúsága és foglalkoznak-e velük? Sem a párttitkár, sem a tanácselnök, sem a KÍSZ-titkár nem tudta megmondani: hány fiatal cl a községben. Még soha nem próbálták megállapítani, hogyan közeledjenek az ifjúsághoz, s kik azok. akikre számíthatnak. Szomorúan, de tudomásul vették, hogy sokan elmennek a községből, de nem próbálták visszatartani őket. A tsz-szer- vezés idején például sok ki- szes járta a paraszti portákat, de nem kaptak olyan megbízatást: ők a fiatalságot győzzék meg a nagyüzem fölényéről. Dollányi Sándor KÍSZ-titkár maga mondta: nem tudna számot adni arról: mikor tárgyalta a pártszervezet az ifjúság munkáját. Párttaggyűlés pedig a tsz-szervezés óta nem volt. Pedig ha a pártszervezet vezetősége ösztönözné a KISZ tagjait: keressék fel a község fiataljait és hívják a közösbe; közeledjenek a bejárókhoz, vonják ■ be őket a kulturális és sportéletbe, a KISZ is jobban megtalálná helyét, feladatát. Nem elégednének meg ebben a községben sem ilyen laza tömegkapcsolattal. Ha olykor-olykor meglátogatnák Túra ifjabb lakóit, megtudnák: milyen nagy szükség van felvilágosító szavukra. Hány fiatal él Túrán, aki még ma is tétovázik: mit tegyen? Tusor Péter például annak idején kiváltotta a munkakönyvét, de egyelőre az Űj Úton Tsz-ben szorgoskodik. Azt mondja: majd meglátja, mit tesz. Szívesen maradna, de nem tudja, lesz-e munka- lehetőség, keres-e eleget? Azt sem tudja, hogy a tsz-vezetők jó véleménnyel vannak munkájáról és hogy sok munkáskézre van szüksége a tsz-nek. Király Mihály eddig szülei tizenkét holdján segédkezett. Szülei most jól dolgozó tsz- lagolt, fiuk azonban elment. Anyagmozgató valahol. Jóval kevesebb keresetért, mint amennyit Túrán szerezhetne. S elment Tóth József középparaszt fia is, pedig jó mező- gazdasági szakember— ahogy elmondták róla. Baíía Marika a Hatvani Cukorgyárba készül. Megy-e vagy sem, véglegesen még nem döntötte el. Ha hívnák a KISZ-be. ha hívnák a tsz- be (komolyan megmagyarázva, mit nyerhet a tsz-tagság- gal), ő is azt állította — minden bizonnyal igent mondana. Ez annál inkább természetes lenne, mert édesapja brigád- vezető a Galgamenti Tsz-ben, De Balta Marikával nem beszéltek a kiszesek. Még a KISZ-tagok sem mind tudják, hogy a tsz szociális alapjából két százalék az ifjúságot illeti, hadd vegyenek maguknak kulturális és sportfelszereléseket ... Ha beszélnének az ifjúsággal. a fiatalok szüleivel, felvilágosíthatnák őket: milyen a kereseti lehetőség a mező- gazdasági nagyüzemben. Beszámolhatnának arról, hogy Pataki Erzsébet például a múlt évben 10 659 forintot vitt haza a közösből. A Ka- kucska-lány 13 923, Szilágyi Sándor 19 890 forintot keresett meg... Elmondhatnák, hogy Tóth Erzsébet, az Űj Úton Tsz tagja, milyen nagyszerűen megtalálta helyét a közösben! Hogy Sára Mihály fiatal ag- ronómus milyen szívesen vállalta: foglalkozik a fiatalokkal. Őszintén beszélhetnének arról: a Galgamenti Tsz-ben sem volt valaha könnyű a kezdet. Ma is sok problémával küzd mindkét termelőszövetkezet. De a kezdet neheze mellett a közös munka sok szépséget, újat, izgalmasat rejteget. Megszabadulhatnának a felesleges öt-hatórai utazástól, s többet keresnének. Hiszen a mezőgazdasághoz jól értenek, ez a szakmájuk. Ezt a tudásukat kellene tovább fejleszteniük. S a fiatalok, ha munkacsapatokat alakítanának, nagyszerű eredményeket produkálhatnának. Pénzzel sem lennének szűkében. mert' mindkét tsz húsz forintot oszt előlegként a munkaegységekre. Minderről sokat, nagyon sokat kellene beszélgetniük. Ehhez azonban jobb munkamegosztásra lesz szükség a község vezetői között. Arra; legyen erejük lemondani néhány tisztségről. Nem Egy édesanyától hallottuk: — Soha ilyen jól nem éltünk. Tavaly felépítettük a házunkat js, az OTP-kölcsönt nem gond kifizetnünk, mert jól keresünk. A Galgamenti Termelőszövetkezetnek vagyunk a tagjai. A fiam tavaly itt segített, de azután mágis csak Pestre ment. Posta- kézbesítő. Eddig négy órai munkáért 350 forint havi bért kapott. Ez elment az utazásra, az élelemre, mégsem maradt itthon. „Pest. az mágis Pest” — magyarázta az édesanya fia szavaival. Van, akit a társaság, a .,vo- nathaverság” vonz és ezért vállalja az utazás kényelmetlenségét. Néfaányan a városba- járási „láz” miatt szégyenük társaik előtt a földmunkát — bár szívesen maradnának. A lányok nylonblúzban járnak, divatosan, rangosán öltöznek, gondozottak és jól ápoltak. Legtöbbnek a stafirungja már a szekrényben várja a lakodalmat. s a fiatalok nagy része úgy gondolja: nem neki való már az ásó és u kapa ... Nem szeretnénk, ha valakiben az a gondolat ébredne: haza akarjuk csalni a városból, az iparból a szakképzett, sok tudást szerzett munkásokat. Hiszen a gyáraknak ezután is sok jólképzett szakmunkásra lesz szükségük. De az igaz, hogy nem helyeseljük a túlzott vándorlást, kivált azokét. akik abbahagyták a tanulást, a szakképzést. Nem helyesli a helvi pártszervezet, a tanács, a KISZ sem. Mégsem tudták ez ideig mesállí- tani. Azt is be kell vallani: kereset foglalkoztak ezzel. Hivatkoznak arra, hogy nem érezheti jól magát az ifjúság Túrán, hiszen nincs lehetőségük a megfe elő szórakozásra. Négy talponálló van, ahol id- dogálni lehet, de szórakozni semmiképp. (Nem ártana, ha a MÉSZÖV és a vendéglátóipar elgondolkozna, e?en 1). Egyetlen étterme sincs. A cukrászdában leülni sem lelhet, olyan kicsiny. A kultúrotthon sincs mindig nyitva a fiatalok számára, hiszen ott tartanak minden gyűlést, ott vetít a mozi. A KISZ-nek nincs külön helyisége. Beszélgetésünk során kiderült azonban, hogy saját erejükből, ha több lenne a kezdeményezőkészség. sok mindent megoldhatnának. A tanács közbenjárásával tudnának KISZ-helyiséget is teremteni, a Galgamenti Termelő- szövetkezet szintén. A kastélyban van egy nagy üvegezett terem — használaton kívül. Nagyszerű előadóterem lehetne. A kastélyparkban nyárra szabadtéri éttermet, kedves szórakozó helyet lehet létesíteni. Régóta terveznek egy nagyobb cukrászdát is. Ha a járási, megyei kereskedelmi szervek támogatnák a; község vezetőit ebben, eavesa- j pásra, kevés pénzzel javíthat- '<t nának a he'yzeten. Ezek azonban szervezési; feladatok, amelyeket előbb-; utóbb megvalósítanak. Sok; problémát okoz azonban a he-; lyi szervezetek befelé forduló-! sa, az, hogy olykor eltévednek 5 a napi feladatok között. Szem; elől tévesztik Túra perspektí- í váj át. Túrán, mint másutt is, az / elmúlt években rengeteg élet-5 felvetette problémát oldottak í meg. A Galgamenti Tsz mel-< lett megalakult, az új úton! Termelőszövetkezet. Hogy Tu-! ra termelőszövetkezeti község! lehetett, természetesen sokol-í dalú politikai munkára volt! szükség. A helyi szervezetek í ezt a feladatot jól végezték el. í A tsz-szervezésben a község! színe-java részt vett. S amióta í tsz-község Túra. azóta sem tét-: lenkednek a különböző szer-: vezetek. A kommunisták és a: pártonkívüii aktivisták késői estig, nemegyszer még va-i sárnap is, dolgoznak. Áldó-! zatkészek. tevékenyek és j őszintén szívükön viselik a: temaelőszövetkezetek megszilárdítását. Csak a „hogyanban“ a leg- fontosab teendők kiválasztásában van a hiba. Nincs olyan nap például, hogy Takács Gyula tanácselszabad hagyniok, hogy az élet sodorja őket, hanem ők irányítsák az eseményeket. A tanácselnök elvtárs felsorolta, hogy februárban huszonnyolc értekezletein vett részt! Dollányi László tsz- einöknek hét funkciója van, a pártszervezet titkára is egyben. Temérdek munkájuk közben elhanyagolják családjukat, nem jut idejük olvasásra, szórakozásra. Kifáradnak, pedig a párt nem azért állította posztjukra ezeket az elvtársakat. Nem lesz abból semmi baj, ha Takács elvlárs nincs ott a takarékpénztári beszámolón, sőt! — ha nem ő tartja még a beszámolót is. Nem kell mindéin sport- és egyéb összejövetelein sem ott lennie. A KISZ munkája is akkor válna teljessé, ha nem csupán a rendezvények, bálok szervezéséből állna — hanem abból is. Túra jövője, a túrái ifjúság jövője. S ha ma a vetőmaggal, a lovak leadásával. a kertészet megszervezésével, az ágyások elkészítésével sok-sok időt is töltenek — és kell tölteniük — a vezetőknek, éppen a vezetők, a kommunista vezetők nem feledkezhetnek meg a jövő nemzedék formálásáról. A fiatal, friss erők felkutatásáról, munkába szólí- tásáról. Nem várhatnak arra, hogy ..majd hazajönnek”, ha látják: érdemes, amikorra az idősebbek megszilárdították a tsz-t. Ezt a feladatot azonban csupán a kommunisták nem valósíthatják meg. Szükség van a pártonkívüii aktivisták segítségére is. Túrán például 41 pedagógus tanít. s a pedagógusok nagy többsége a községben él. Ismerik. szeretik Túrát, és sok seg'ítSkeszség, lelkesedés fűti őket. Éppen a falu vezetői emlegették Ács Sándor és Békési Magda pedagógusok áldozatkész társadalmi munkáját. S a pedagógusokon kívül hányán vannak még olyanok, akik, ha hívnák, szívesen tevékenykednének. A község felvirágoztatásáért. még gazdagabbá tételéért a község vezetői érzik a felelősséget. De hogy elérhessék céljaikat, ki kell talál- niok a mindennapok ezernyi tennivalóinak útvesztőiből és a napi feladatokban is meglátniok a holnap perspektíváját. Hívják ehhez segítségül a község társadalmi erőit. Szólítsák harcba a fiatalokat is, mert nélkülük az előrehaladás lehetetlen. Sági Ágnes olyan adalékanyagot, amellyel a keletkezett se- lejt újból használhatóvá válik. Tavaly 20 tonna volt az ilyen selejt. Ennek az újbóli feldolgozása 833 ezer forint hasznot jelent. Ez azonban még nem minden. Ugyancsak ebben a gyárban Keserű András, Illés Barna és Makki Béla a fer- rit alapanyag előállításra dolgoztak ki egy újítást. A Pest vidéki Gépgyárban dolgozik Kiss Ferenc fiatal mérnök, aki így vélekedik: — A műszaki problémáknak körülbelül 80 százaléka gazdasági jellegű. Nem elég tehát csak megtervezni és megcsinálni valamit, azt is szem elölt kell tartani, hogy mennyibe kerül a gyártás. Ez a fiatalember most közgazdasági tanulmányo- Icat folytat és a gyakorlatban is érvényesíti a tanultakat. A Gödöllői Gépgyárban Marton István mérnök és Turcsányi István technikus új, modem gépet konstruáltak, olyat, amilyen sok tekintetben felülmúlta a fejlett nyugati hasonlókat. S okáig sorolhatnánk még az ilyen és hasonló példákat, de nem szükséges. Már e néhány is alaposan bizonyít. Azt ígértük, hogy különösebb kommentár nélkül példázódnak. Nem is kommentálunk. Csupán két kérdést teszünk fel. Az egyik: ki kény szeritette ezeket az embereket arra, hogy így gondolkozzanak és ilyen nagyszerűt alkossanak? A másik: lehet-e egyáltalán kényszer hatása alatt ilyesmit létrehozni? A mi dolgozóink nagy- nagy többsége habozás nélkiil ad választ mindkét kérdésre. Csupán megyénkben sok tízezer azoknak a száma, akik nap mint nap úgy végzik munkájukat, hogy közben gondolkoznak: mit és hogyan lehetne még jobban csinálni. Ezt a törekvést és tevékenységet nevezzük mi munkaversenynek, ami azért olyan eredményes, mert a gyár- tulajdonosok versenyeznek azért, hogy minél magasabb legyen a közös haszon, amely a ina és a jövő boldogulásának alapja. Farkas István . - íg valamennyien jól i_X] emlékszünk rá, miután kitessékeltük a tőkés urakat a gyárakból, így vigasztalódtak ellenségeink: — Nem lesz erejük megszervezni a gazdaságot. Beletörik a bicskájuk. Nos. az idő alaposan rájuk cáfolt. A munkás bebizonyította, hogy a kormány mellett, a gazdasági kulcspozíciókban is megállja a helyét. Miben van nagyszerű sikereink nyitja? Erre is kézenfekvő a felelet. Minde- nekelőtt abban, hogy a marxizmus—lentnizmus elmélete az iránytűnk. S ha mindehhez hozzávesszük még, hogy a mi gyárainknak közel tízmillió tulajdonosa van, nem szorul további magyarázatra a fenti kérdés. I gaz, nem töretlen az út, 1 amelyen haladunk. Követtünk el hibákat jócskán. De ismét nekifeszültünk a munkának és előbbre mentünk. Mennyit csámcsogtak ezeken a hibákon rosszakaróink. — Na, ugye, megmondtuk, hogy nem jutnak mesz- szire — mosolyogtak kár- örvendően. Mennyit üvöltöttek például a munkacersenyről, nemcsak az ellenforradalom előtt, hanem utána is, mondván: — Megint túlhajszolják az embereket. Ezt is kénytelenek voltak aztán gyászos érveik szemétdombjára dobni. Egyszerűen azért, mert még a nevetséges érveket gyártó urak is jól tudják, hogy ha valahol túl vannak hajszolva az emberek, a tőkések gyáraiban Nyugaton ez valóban igaz, de nálunk bárír mit elmondhatnak, csak azt nem, hogy agyondolgozzák magukat a munkások. ii izonyára elegendő, ha A> csak néhány példán mutatjuk be a mi új gyártulajdonosaink nagyszerű sikereit, minden különösebb kommentár nélkül. Ilyen volt például a Váci Híradástechnikai Any agák Gyárában a ferritgyártás- nál keletkezett selejt használhatóvá tételének megoldása. Sikerült. Ring István laboratóriumvezető és munkatársai kidolgoztak egy Ifjúsági szövetkezetek Abonyban A közelmúltban az abonyi általános gimnázium diákjainak egy csoportja és öt fiaÚssittte rjIÁBA, itt a tavasz, mon- Íí dogatom magamnak, miközben asztalt keresek az eszpresszóban, ahová bekergetett a futó zápor. Nem ez hozta eszembe a tavaszt, hanem az asztaloknál összebújó szerelmespárok. Az egyik asztalnál fiatal, csinos kislány üldögél egy fiúval, s szegény harmadszor nyitja szóra a száját, de a fiú nem engedi megmukkanni sem. nagy hévvel magyaráz — valami matematikapéldát. A kislány kabáthajtókáján az érettségizők kék szalagja, dehát a szerelem ... A másik asztalnál jó ötven körüli pár. Itt a nő viszi a szót. a férfi megadóan hallgat, lalzáscseréről van szó, s arról, hogy ha azt sikerülne nyélbe ütni, akkor megesküdhetnének ... Külön kis világ ezernyi színnel. Az ember egy hétre valót összehallhat — akaratlanul. Többen is nézik a másik asztalnál ülő párt, nem a szőke, csinos lány miatt, hanem a férfit bámuljuk. Ugyanis olyan „választékosán” öltözött, hogy az ember hirtelenjében nem tudja, hogy maskarát lát-e. vagy egy nyugati csomagból kilépett — elriasztó — reklámot. Miközben ezen töprengek, s neveletlenül nézem őket, szemem sarltából látom, hogy tíz év körüli legényke lép be az ajtón, behajlított kezén kerek virágkosár, benne jácintcsokrok, A srác haja kicsit,csapzott, látszik, hogy megázott. Meg is törli a homlokát, amúgy felnőttesen, de közben a szeme végigsiklik rajtunk. Látszik, nem kezdő, megszokott terepszemle ez, merre is induljon. Azután elkezdi. Asztaltól- asztalig, persze, a párokhoz. A diákfiú zavartan hessegeti el, de látva a kislány csalódottan elszomorkásodó szemét, utána nyúl a fiúnak: — Te, kisltoma, izé ... I GYEREK visszafordul, *' látszik, hogy belül bölcsen mosolyog, mintha csak azt mondaná: tudtam én! A diákfiú a zsebébekotor, odaadja a pénzt, s esetlenül a kislány kezébe nyomja a csokrot, aki azonnal szagolja, szorítja az orrához, s közben a csokorka felett a fiúra veti köszönő pillantásait. A lakáscserés pár is vesz, a férfi gáláns mozdulattal nyújtja ót az asszonynak, aki ssabódik: — Ugyan, Ernő, hiszen nem vagyunk mi fiatalok... — Vegye csak, vegye, Mar- ffitka, a virág mindenkinek jól áll. Ezzel el is intézte a dolgot, rágyújt. A fiú közben szépen adogat el a lilás csokrocskákból, az előttem levő asztalnál kötött üzlet után már csak egy marad a kosárkában. Azzal megy el előttem, felém sem fordul, szinte érezni lehet belőle. hogy: no, szép kis dolog, egyedül ülni itt tavasz- szal. Én nem vagyok üzlet, magános férfi nem vesz virágot. És most jön a pár. akit eddig is néztem. Az ultra öltözködésű férfival. A következő párbeszéd zajlik le a fiú és a férfi között: — Tessék virágot. — Nem kell. — Tessék megvenni, már csak ez az egy van. — Mondtam. hogy nem kell. A srác csak áll álldogál, közben a lányt nézi, aki rámosolyog, s látszik rajta, hogy legszívesebben a táskájába nyúlna, megvenné a virágot, dehát nem akarja a férfit kínos helyzetbe hozni. A férfi végül nem állhatja a fiút, rámordul: — Mondom, hogy nem kell a virágod. Kotr ódj innen! A fiú, komoly képpel, jó hangosan odamondja a férfinak: — Ilyen szép lánynak nem vesz? j férfi már vörös a dühtől, de látszik, inkább megpukkad. mintsem hogy périzt adjon a virágért. Most már tömör: — Menj a fenébe, öcsi! A fiú. mintha nem is neki szóltak volna, odafordul a szégyentől bíborpiros lány felé: — Na. maga is kifogta ezt a smucig alakot... S mint aki jól végezte dolgát. sarkonfordul. kifelé indul. Az ultra férfi — az alig visszatartható mosolyokat látva — felugrik: — Fizetek! Fizetek! S mint egy felfújt hólyag, ostoba képpel végigcsörtet az asztalok között az ajtó felé. Nyomában a lány. olyan arccal. mint aki vesszőt fut. Mészáros Ottó tál tanár ifjúsági szövetkezetét alakított Kenyérmező néven. Sikeres működésükhöz _ a helyi szervek 10 katasztrá- I lis hold földet biztosítottak. I A föld megműveléséhez és a í vetési munkákhoz segítséget í kaptak az őket patronáló Jó- f /»séf Attila Tcrmelőszövet- ^ kezettől és a helyi földmű- í vesszövetkezettől. Y j 10 hold földjükön mákot, ^ zöldborsót, burgonyát, ku- koricát, cukorrépát és í zöldségfélét termelnek. Y r, Foglalkoznak öntözéses ker- I tészettel is 800 négyszögölön, í A helybeli hegyközségtől egy ^ katasztrális hold gyümölcsös I telepítéséhez kaptak segítsé- |get. í A szelei úti általános iskoY ^ Iában is megalakult az iíjú- ^ sági szövetkezet 100 taggal, ^ hat katasztrális hold föidte- | rulettel. A földet és a szük- í séges vetőmagot a Kossuth g Termelőszövetkezettől kap- í ták, a szántást pedig a gép- ^ állomás KISZ-figtaljai tár- í sadalmi munkában végezték í el. A helyi hegyközségtől ők £ is koptak 100 gyümölcsfacse- í métát. Y í, Abonyban. mint szövet^ kezeti községben, már j teret hódított az össze^ fogás szelleme, s ez a szcl^ lem az Ifjúság körében is sok hívet szerzett, ^:-’u'gy ezt az ifjúsági szö- í vetkezetek is bizonyítják; hafiiuHclen ÚJ GYÁRTULAJDONOSOK
