Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

ffantád a CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1960. ÁPRILIS 9. SZOMBAT Egy pillanatra A napokban a 2104. számú kötött és divatáru boltban vá­sároltam és a városban köz­ismert, vezetőjéről híres ..Ma­riska néni bolt” ismét tömve volt. Délelőtt lévén a pultok­ra kihelyezett mutatós árukat jórészt nővásárlók szemlélték. Mikor már majdnem a pult elé értem, egy izgatott nő jött be az üzletbe. Engem kissé meglökve odafordult Varga Károlyné eladóhoz, s remény­kedve kérdezte, hogy nem ta­lált-e a pulton egy pár bőr­kesztyűt, amelyet körülbelül egy órája a vásárláskor hagy­hatott itt. Izgatottsága pilla­natok alatt örömmé változott, amikor Vargáné a pult alá le­hajolva odaadta az elveszett­nek hitt kesztyűt. — Köszönöm, nagyon kö­szönöm — mondta a most már megtalált kesztyű boldog tu­lajdonosa. — Nincs mit — felelte az eladó —, mi a vevők tulajdo­nára is vigyázunk. Láttam, hogy sokáig nem teszi el senki a kesztyűt, gondoltam elte­szem, a gazdája majd vissza­jön érte. Nincs mit köszönni, ez természetes volt! — Reméljük, hogy váro­sunk minden boltjában az ilyen természetesség szintén természetes. —•1 — SZOROS KAPCSOLAT Az, hogy Cegléd szövetke­zeti város Jett, áttért a nagy­üzemi termelés útjára, nehe­zebb és felelősségteljesebb fel­adatokat ró a városi párt­végrehajtóbizottságra és a ta­nács vb-re egyaránt. A szövetkezetek megszilárdí­tása, a nagyüzemi termelés gyors fejlődéséhez szükséges alapok lerakása — ezek most a legfontosabb feladatok. A segítség csak úgy lesz ered­ményes, ha a szövetkezetek problémáit a helyszínen tanul­mányozzuk. Ebből a feltevésből indult ki a ceglédi párt-végre- 'hajtóbizottság, amikor úgy határozott, hogy minden héten egyszer a tanács vb- vel egésznapos közös ülést tart egy-egy tsz-nól úgy, hogy délelőtt járják a gazdaságot, délután pedig a tapasztalatokat beszélik meg. A kát v. b. tagjaiból üzem- ágankénti brigádokat szervez­tek (kertészet, állatállomány, szőlő stb.) Ezek a brigádok mind a tizenegy tsz-nél ugyanazokat a kérdéseket vizsgálják. Az első ilyen közös megbe­szélés csütörtökön volt a Tán­csics Tsz-nél. Ez a szövetkezet pár év alatt nagy változásokon ment keresztül. 1956-ban a „Nagy Sztálin” Tsz-ből kiválva, 38 taggal, 350 hold földdel alakí­tották meg a Táncsics Tsz-t, később csatlakozott . hozzá a Dózsa Népe Tsz, a Győzelem és Harcos Tsz is. 1959-ben, a „nagy fordulat” idején 3513 holdra emelkedett a területe. A megbeszélésen sok hasznos hozzászólás, gya­korlati tanács hangzott el. Babinszki elvtá'rs a párt vb- titkára összefoglalójában meg- ígérte, hogy a tsz által kért és meg nem kapott nyolc má­zsa lucerna ügyében eljárnak. A Nemzeti Bankkal is megbe­szélik, hogy a változott körül­Elmondták, hogy a Tán­csicsban tapasztaltak alap­ján is megállapítható, hogy Cegléden az aratásra különös gonddal kell az idén felkészülni. 1980 remélhetőleg döntő vál­tozást hoz Cegléd mezőgazda- _ági termelésének nemcsak méreteiben, de színvonalában is. Vannak nehézségek, de át­hidalhatók, megoldhatók — bíznak ebben a tagok is. — Zsadon Miklós — — JÓL HALADNAK a ta­vaszi munkák a Hunyadi Termelőszövetkezetben is. A héten befejezték 41 hold cu­korrépa, 5 hold mák, 15 hold takarmányrépa, 30 hold borsó vetését és egy hold hagyma dugványozását. — ÖT DARAB CSEPEL 3.5 tonnás teherkocsit kapott a 11. Autóközlekedési Vállalat ceglédi telepe. Ezzel géppark­juk 46-ra emelkedett. Szükség is volt ezekre a kocsikra, mert a tavaszi forgalom megindu­lása egyre több kocsit igényel. — 230 EZER forint értékű bútort adott el három nap alatt a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Rá­kóczi úti 5435 számú bútor- 'boltja. Több mint 10 hálószo­babútort, kombinált szobát és több apróbb bútordarabot ad­tak el. Modern üzem a kis főzde helyén A Várkonyi István utcai szeszfőzde alig néhány évvel ezelőtt jóformán ugyanolyan volt, mint akármelyik pálin­kafőző az ország bármely te­rületén. Aki ma belép a Szeszipari Vállalat telepére, nem hiszi el, hogy három ével ezelőtt ezen a telepen is kézi erővel történt az anyagmozgatás és vödrökkel meregették a tá­rolómedencékben penészedé gyümölcslét. A tavaly még térdig sáros udvar cylopkővel kirakott. A törkölyhegyre transzportőr viszi fel a legfrissebb szállít­mányokat. Hogyan kerültek ide ezek a modern gépek? Nézzünk csak néhány ada­tot: A termelés az 1957. évi 2,7 milliós értékről 14.3 millióra ugrott. Az elért nyereség 667 százalékkal haladja meg a három év előttit. A Szeszipari Vállalat: gépe­sítése 1957-ben kezdődött. 1958-ban a kapacitást bővítő építkezéseket és a legfejlet­tebb . technológiával működő új üstöket szerelték be. 1959- ben a műszaki fejlesztés a nehéz fizikai munka kiküszö­bölését irányozta elő. Ekkor vásárolták meg a gyümölcs­magozó gépet is. A kimago­zott gyümölcsből jobb minő­ségű pálinkát kaptak és a korábban eldobott barack­magból is 51 000 forint bevé­telre tettek szert'. 1959-ben a vállalat saját embereivel építette meg az líj bérfőzdct. Ebben már az első két évben két és félszer nagyobb mennyiségű bérfőzést vé­geztek el, mint a régi bcrfőzdében. Valamennyi építkezést, úgy­Szaporodnak az állatok, kell a férőhely a Kossuth Tsz-ben. A közös gazdaságban most többek között két 20 férőhelyes sertésfiaztatót építenek. Id. Magony István és Kádár László már a tetőt fedik. Befejeződött a gyümölcsfák téli permetezése. A szorgal­mas kis „Agrosztroj” kerti traktor segítségével Molnár József, a szólészeíi brigád vezetője. Jaczina József és Zsi- lik László traktoros aránylag rövid idő alatt végezték el a permetezést. Ezek már az utolsó kapavágások. A 29 holdas szőlőterület nyitása befejeződött. (Foto, szöveg: Opauszky) KERESZTREJTVENY Ha ió árut akarsz venni, ak­kor . . . folytatva a vízszintes 1. a fü»;őleees 12 és a vízszintes 40 sorokban. VÍZSZINTES SOROK: 10. Szín. 11. Győri Club. 12. Előny. 13. Női név. 15. Folyadék. 1«. Felügyelet. 17. Folyóvízen vezet át. 18. L. T. T. 19. Dél-ázsiai. 21. Jótékonykodik. 23. A. I. D. 24. Ilyen pengő is volt. 26. Haszontalan holmi. 28. Indulat­szó. 29. Korjelző. 30. így jó a kávé. 33. Ott vagy nála? 34. Régi súly­mérték. 36. E. G. 37. Az előző for­dítottja. 39. V. E. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Ás­vány olajforgalmi Vállalat. 3. Nyá­ron sokat fogyasztunk belőle. 4. Ákos egyik fele. 5. Fél. 6. Orszá­gos Takarék. 7. Román pénz. 8. Török rang. 9. Azonos mássalhang­zók. 14. Folyó. 15. LIA. 17. Azonos a vízszintes 17-tel. ?fl. Ebéd fran­ciául (fonetikusan). 22. üzenete. 25. Fontos szervünk. 26. Megvédclmez. 27. Kötőszó. 30. Cica egyes helye­ken. 31. Kettősbetű. 32. Nagy La­jos. 35. Szabó teszi a vászonnal. 38. Szám. 40. Tág. 41. Azonos mással­hangzók. 42. J. K. 43. Aradi Etel. 44. Rag. KÉRDÉSEINK 1. Hol lesz a mezőgazdasági szak­kör tapasztalatcseréje április 38-án és mi lesz a programja? 2. Mennyi volt a földművesszö- vetkezet gyermekruha kiállítá­sának első napi forgalma? 3. Hol építenek a városban új napközi otthont és mikorra lesz készen? 4. Hány televíziós készüléket ad­tak el az fmsz áruházban ja­nuár 1 óta? ményeket vegye figyelembe a pénzügyek intézésénél. szólván az összes gépesítést, a szállítóberendezéseket a Beruházási Banktól igénybe vehető önköltségcsökkentési hitelből szerezték be. Ez a fejlesztési forrás termelési célokra rendelkezésre áll a többi üzemnek is. A feltétéi csupán egy: a bankhitelt két év alatt vissza kell fizetni. Mégpedig azokból a megta­karításokból, amelyek érde­kében a hitelt igénybe vet­ték. A Szeszipari Vállalat igazgatója bátran nyúlt ehhez a lehetőséghez. Munkáját teljes siker ko­ronázta. Ezt bizonyítják a következő számok is: a mostani nyereség 165 szá­zalékkal meghaladta az 1958. évi tényleges nye­reséget. A tervezett nye­reséggel szemben közel kétmilliós többlet nyerő-, séget mutatott ki az éves mérleg. Azért van baj is. Még min­dig gond például a készáru raktározása. Több millió fo­rint értékű árut az udvaron kénytelenek tárolni, kitéve az időjárás viszontagságai­nak. A dolgozók részére még nem tudtak sem öltöző-, sem étkezőhelyiséget építeni. Nincs kész még a cefrelevezető csa­torna sem. A vállalat vezetői sok papírt elhasználtak már a felsorolt panaszok or­voslásához szükséges be­ruházások engedélyezése érdekében. Mindeddig sikertelenül. Pedig az a vállalat, amelyik egy év alatt több mint négymillió forint hasznot hoz a nép­gazdaságnak, megérdemelné a támogatást. — Dózsa — — VASÁRNAP délután 4 órai kezdettel a Gerjei sport­telepen bajnoki labdarúgó mérkőzést játszik a ceglédi Kossuth Építők csapata a kartali Kinizsi csapatával. — A VÖRÖS CSILLAG Termelőszövetkezet 100 holdra tervezett négyzetes kukorica- vetést. A munkákat .ezen a héten kezdték meg és máris 40 holdon végezték el a ve­tést. — VASÁRNAP állat- és ki­rakodóvásár lesz az új vásár­téren. — VASÁRNAP DÉLELŐTT a ceglédi Kossuth Építők csa­pata bajnoki kézilabda mér­kőzést játszik Tökölön a helyi KSK csapata ellen. — A KOSSUTH TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN ma dél­előtt 11 órakor közgyűlést tar­tanak. — A TERMÉNYFORGAL- \ MI VÁLLALATNÁL is szór- ^ galmas munka folyik. Többek ^ •között három vagon rozsvető- 5 magot, 9 vagon hibridkukori- { ca-vetőmagot adtak ki a tér-; melőszövetkezeteknek. j — PINTÉR ISTVÁNT, a \ Ceglédi Téglagyár üzemvezető- ; jét Kiváló műszaki dolgozó ; oklevéllel tüntették ki jó mun- j kajáért. \ ■ - ■ 4 ' 4 4 / Hirdetmény Cegléd Városi Tanács v. b. : ipar-műszaki osztálya értesi- j ti a város lakosságát, hogy a \ Közlekedés- és Postaügyi Mi- j nisztérium Vasúti Főosztálya < Ceglédbercel—Cegléd közt < csengő felhívásos sorompó lé- 5 tesitésének közigazgatási be-! járását rendelte el. A köz-) igazgatási bejárás időpontját) 1960. április 13. napján,! 11. órájára Budapest—Cegléd.: Vasútvonal 3353/54. szelvényé- \ b.en levő helyszínre — a vas- i útállomástól kb. 3. km-re tűz- i te ki. : Mindazok, akik a csengő-; felhívásos sorompó létesítésé-1 vei kapcsolatban érdekeltek,; észrevételeiket a városi ta-: nács V. b. ipar-műszaki osztá- lyán (I. em. 20. ajtó) a hiva­talos órák alatt, vagy a köz- igazgatási bejárás napján, te­hát április 12-én 11 órakor a helyszínen szóban vagy írás­ban előadhatják. . rész. Prágából egynapos autóbusz utazást tettünk Karlovy-Vary- ba. Marianske Lazné-ba és Plzenbe. Dimbes-dombos tájon gör­dült a busz Karlovy-Vary felé. Meredek lejtők és erős kapasz­kodók váltogatták egymást. Karlovy-Vary (Karlsbad) Európa egyik leghíresebb üdü­lőhelye, keserűvíz forrásainak köszönheti hírnevét. A város az Ohre folyó szűk völgyében fekszik. A folyó kőmedrét két oldalt sétány övezi szálloda­sorral. A három-négyemeletes szállodákat Európa nagyváro- \ sairól nevezte el. A legnagyobb ; szálló a Grand Hotel Moskva, i amelyet az utóbbi években a ; nemzetközi filmfesztiválok tét- j tek világszerte ismertté. A j szálloda termei gazdagon dí- i szítettek. A filmfesztiválok al- \ kaim ával itt tartják a nem- ) zetlc.nzi fogadásokat és ide ') szállásolják el a világ minden részéről ideérkezett ünnepelt filmcsillagokat. A város gyógy­hely jellegét a gyönyörű ivó­csarnokok adják. Ezekben az óriás méretű oszlopos csarno­kokban bugyognak fel a kü­lönböző hőmérsékletű gyógy­források. A vendégek a csar­nokokban fel s alá sétálva kis csőszárú poharakból iszogat­ják a gyógyító vizet. Marienske Lazné szintén üdülőhely. (Mária-fürdö a vá­ros nevének magyar fordí­tása.) Karlovy-Varytól csak abban különbözik, hogy tága­sabb völgyben épült, a város ezért sokkal levegősebb, épü­letei imposánsabban hatnak. Plzen jelentős gyárváros. A Skoda Művek és a sörgyárak tették nevét világszerte is­mertté. A városképet messziről a Skoda Művek hatemeletes vasbeton épiileikolosszusa uralja. A város központja egy jókora téglalapalakú csupa­aszfalt tér, amely nagy for- ] galma ellenére is elég komor \ hatást tesz a látoga tóra. Ked- \ vés színfolt azonban a téren \ röpködő galambok sokasága. ‘ A plzeni sör kiváló minősé-; gének titkát nemcsak a spe- i ciális gyártási mód adja, ha-: nem a kedvező összetételű \ helybeli források vizében is I keresendő, amelyhez hasonlót \ eddig a világ egyetlen részén j sem sikerült találni. Nem j csoda ezek után, ha a plzeni \ sört „prozdrof’-nak, magyarul \ „forrás”-nak nevezték el­t A csehszlovákiai látogatás \ sok szép élménnyel gazdacú-\ tóttá a kirándulás részvevőit.) Szép és felejthetetlen. Nem-) csak városokat és tájakat lát-) tunk, hanem a csehszlovák) nép dolgos hétköznapjait is és) e megismerés út ján közelebb í kerültünk hozzájuk. Vendég- i látásukra köszönettel gondol-) hatunk vissza. ) ■ i — Zoltán Zoltán —

Next

/
Thumbnails
Contents