Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-09 / 84. szám
M50. ÁPRILIS 9. SZOMBAT z\MM(ud A tőszám növelésének jelentősége a burgonyatermesztésben AZIKLADI ANTENNAERDŐ • a szódon mondái' ták, hogy a járás legérdekesebb községe e* idő szerint Iklad. Mégpedig azért érdekes, mert a fejlődés jelei talán itt észlelhetők a legjobban. Iklad minden tekintetben igazolja ezt az állítást. Már közeledőben feltűnik, hogy a parányi falu fölött valóságos antennaerdő sűrűsödik. S az antennaerdőből nem kevesebb, mint tizenhárom televízió-antenna emelkedik ki. Ez azért nagy szó, mert a parányi falunak a januárban megtartott népszámlálás eredménye szerint mindössze 1711 lakója van — mintegy 500-zal több, mint 1945- ben volt —. tehát majd minden száz lakóra jut egy-egy televízió. Az ikla- diak szerint falujuk ezen a téren mén Budapestet is lepipálja. A rádióarányra még büszkébbek. Tizenöt évvel ezelőtt a községben mindössze öt vevő- készülék volt. (Nem nehéz elképzelni, hogy kiknek a tulajdonában.) Ma kereken 300 rádió tartja a kapcsolatot Iklad és a nagyvilág között. A fejlődés nagyságát azonban nem eZ az adat mutatja a leg- szemiéltetőbben, hanem a töméntelen új lakóház, amely betölti a barátságos ikladi utcákat és felsorakozik a gyors ütemben növekedő falu új lakótelepein. Tizenöt évvel ezelőtt a községben 243 lakóház volt, azóta 285 új épült, mégpedig 134 új telken, nem pedig a régi házhelyeken. Az új családi házak építőinek 60 százaléka nem kért OTP-köl- csönt, teljesen a maga erejéből építette fel takaros hajlékát. A legtöbb ház falait kizárólag téglából rakták, alig akad köztük vályoggal kevert téglafalú épület. A gyorsan fejlődő, gyarapodó község kinőtte a régi tanácsházát is. Az idén újat épít. Négyszázezer forintba kerül. A lakosság nyolcvan- ezer forint értékű társadalmi munkával segít bele. Tavaly készült el nyolcvanezer forint költséggel az orvosi lakás és rendelő. Azóta saját orvosa is van a falunak, sok évszázados fennállása óta először, A tavaszi szél vidám indulókat játszik az ikladi antennadrótokon és az új lakóházak szobáiban az a leggyakoribb beszédtéma, hogy jövőre, meg az utána következő esztendőkben mivel kellene és mivel lehetne még tovább fejleszteni ezt az életerőtől duzzadó falucskát. m. I. Több erdő- és avartűz keletkezett gondatlanságból roméves — fenyőültetvény égett. Pilisborosjenőn Ján Kálmán gyári munkás gondatlansága okozott erdőtüzet. A tűzrendészet! szabályokat megszegve az erdő szélén tüAz idén a jövő évi burgo- nyavetőgumó-szükséglet biztosítására mintegy 3500 vagon, a megye lakosságának ellátására mintegy 5500 vagon, az ország ellátásához pedig mintegy 15—20 ezer vagon burgonyát kell termelni megyénkben. Ez nem kis feladat — de megvalósítható. Ezt tartotta szem előtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága is, amikor határozatában kimondja: 1960-ban a burgonya vetésterülete az előző évekéhez képest nem csökkenhet a megyében. továbbá: a termelőszövetkezeteknél el kell érni, hogy minden 100 hold szántóterületre 400 mázsa burgonya termelése jusson. Miért volt szükség e határozatra? Azért, mert Pest megyében sem engedhető meg — a burgonyatermelés kedvező adottságai mellett —, hogy csökkenjenek a termésátlagok. Amíg 1957-ben például 64,7 mázsa burgonya termett átlagosan a megyében, addig 1958-ban 62,3 mázsa, 1959-ben pedig 59:1 mázsa. Igaz, ha a megyei átlagon belül a szocialista szektor termelési eredményeit vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy azok meghaladják az egyéni termelőkét. Az utóbbi öt esztendő átlagában az állami gazdaságok burgonyatermésátlaga 64,8, a termelőszövetkezeteké 67, az egyénileg termelőké pedig 59,2 mázsa. Az egyéni gazdaságokban azonban minden 100 hold szántóra ennek ellenére is több burgonya termelése jut — 266 mázsa —, mert szántó- területüknek nagyobb százalékán termeltek burgonyát, mint az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Az előbbi számok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a párt által megszabott feladatoknak megfelelően az íclérf ...................................... m egyénk termelőszövetkezeteiben, de az egyéni gazdaságokban is nagyobb gondot kell fordítani a burgonyatermelésre. Pest megyében tavaly 159 termelőszövetkezet termelt burgonyát, s közülük 28 olyan termelőszövetkezet volt, amelyik nem érte el a holdanként! 30 mázsás átlagot. Harminchat termelőszövetkezet termelt holdanként 40 mázsán alul, 28 termelőszö* vetkezet 50 mázsán alul, 26 termelőszövetkezet 60 mázsán alul és mindössze 41 szövetkezet volt olyan, amelyikben a holdankénti termésátlag meghaladta a 60 mázsát. Jó- néhány termelőszövetkezet példája bizonyítja azonban, hogy gondos munkával és szak- } szerű eszközökkel kima- ! gasló terméseredményeket ! lehet elérni. Az abonyi Augusztus 20 Tér-; melőszövetkezet holdanként • 115'mázsát termelt. A jász-! karajenői Lenin Termelőszö- \ vetkezet 137,5, a kartali Sza- : badság 120, a galgamácsai; Üttörő 108, a pomázi Petőfi i Tsz 100 mázsás termeléssel j bizonyította be, hogy érdé- \ mes burgonyát termelni. A télen alaposan megvizs-: gáltuk, mi az oka a több termelőszövetkezetnél tapasztalt alacsony termésátlagnak. A vizsgálat során kiderült, hogy a leignagyobb hiba: nem biztosították a holdanként! legmegfelelőbb tőszámot. A megyében általában holdanként mindössze 5—6 mázsa vetőgumót használtak fel a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. Úgy gondolják, hogy így a meglevő vetőmagmennyiség nagyobb területre elegendő lesz. A vizsgálatokból kitűnt, hogy sok helyütt egy hold területen mindössze hétnyolcezer, ritkábban 12 ezer burgonyatövet neveltek. Kedvező időjárás esetén és jó munkával — több évi átlagot alapul véve — félkilós tövenként! hozam mellett sem termelhettek többet ilyen módon 60 mázsánál, Igaz, a tőszám megállapítására nem lehet általános érvényű szabályt felállítani, de kétségtelen, hogy a mélyebb művelés meghonosításával, a vetésterület helyes kiválasztásával, több szerves^ és műtrágyával meg lehet teremteni az alapját annak, hogy ugyanazon a területen, ugyanolyan élő- és holtmunka ráfordítással több növény nevelődjék. Nem kell visszariadni a 20—22 ezres tőszámtól sem. Ez persze azt jelenti, hogy egy holdra 10— 12 mázsa vetőgumót — hat- dekásakat számolva — kell' felhasználni. Ha azonban az említett tőszámot biztosítottuk és a félkilós hozamot számítjuk burgonyatövenként, már minden különleges termelési módszer alkalmazása nélkül 100— 110 mázsa termést lehet elérni. Mindegyik termelőszövetkezet, vagy egyéni gazdaság maga állapítja meg a talajerőtől függően a legmegfelelőbb tőmennyiságet. Mindenkor vegyék azonban figyelembe, hogy ez nemcsak • a terméshozam növelésével függ össze, hanem szerepe van a területegységre jutó bruttó termelési érték alakulásában is. Ha a fentiek szerint egy- egy gazdaság 100 mázsa burgonyát termel holdanként és azt 110 forintos állami fel- vásárlási áron értékesíti — levonva belőle a megyében általános 4056 forint termelési költséget —, egy-egy hold 7844 forint tiszta bevételt ad. Az eddigiek alapján bátran kimondhatjuk tehát, hogy megyénkben a jó termés eléréséhez a 16 ezres hoidan- kénti tőszóm feltétlenül szükséges. A termelőszövetkezetek vezetői és az egyénileg dolgozó parasztok most, a burgonyavetés idején fontolják meg az elmondottakat és a maguk tapasztalatait is figyelembe véve növeljék a burgonya holdankénti tőszámát. Prezenszky Sándor, a megyei tanács főmezőgazdásza A falusi lakosság tizenhat százalékkal több iparcikket vásárolt 1960 első három hónapjában, mint a múlt év azonos időszakában. Legjobban a termelőszövetkezeti megyékben emelkedett a forgalom. A földművesszövetkezc- tek a második negyedévben szinte kivétel nélkül minden cikkből az eddiginél nagyobb választékot biztosítanak a falusi üzleteknek. Most készítik elő, s a harmadik negyedévben már országszerte bevezetik a kisebb községek lakóinak vásárlását megkönnyítő árjegyzék szerinti rendelést, illetve árusítást. A legkisebb tanyai boltokat is ellátják ezzel az árjegyzékkel, amely alapján Megkoszorúzták az Akadémia alapításának emlékművét A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége pénteken — Széchenyi halálának 100. évfordulóján — megkoszorúzta az akadémia alapításának emlékművét. Az elnökség koszorúját Erdei Ferenc főtitkár helyezte el. Az évforduló alkalmából az Akadémia előcsarnokában Széchenyi-relikviákat, a nagy államférfi életének egyes szakaszait és alkotásait jelző dokumentumokat állították ki. az érdeklődők utánvéttel vagy a bolt közvetítésével rendelhetik meg az árut. A földművesszövetkezetek szállítási kötelezettséget vállalnak, így a községek lakóinak még a járási székhelyre sem kell beutazniok majd, ha helyben nem kapható iparcikket akarnak vásárolni. A szakemberek megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogyan vehetne részt a falusi kereskedelem a közízlés helyes irányításában. Több kezdeményezés született: így például a korszerűsített bútoráruházak száz mintaszobáját a közeljövőben már a Képzőművészeti Alap látja el festményekkel, szobrokkal. Az elmúlt évben kezdték meg a rendszeres hanglemezárusítást is. A forgalom — 1958-hoz viszonyítva — ötven százalékkal emelkedett. A második negyedévben mintegy száz üzletben rendeznek hanglemezbemutatót és ötórai teát, ahol kamarazenét és közismert operákat közvetítenek. Az idén a legfejletteb állami gazdaságokban kísérletképpen 200—220 hold kukorica vetését és megművelését egy-egy traktorosra bízták. Az állami gazdaságok főigazgatósága már megbeszélte a tennivalókat azzal a 14 gazdasággal, ahol a megfelelő gépek és a jó munkához szükséges egyéb feltételek rendelkezésre állnak. A nagy felTöbbszöri felhívás és figyelmeztetés ellenére még mindig gyakran előfordulj hogy a kirándulók gondatlanul eldobják az égő cigarettát és olyan helyen gyújtanak tüzet, ahol az tilos. A napokban gondatlanság következtében több erdő- és avartűz keletkezett. A Hidasnémetihez tartozó Magyarmocsolya és Ujkút oldali erdőrészben..,30. katasztrális hold — részben újtfeiepítésű;'-1 részben- fcét-há-u adatra vállalkozó traktorosok a 200 hold vetését és növényápolását egyedül végzik, csupán a betakarításnál üzemeltetnek két, esetleg három csőtörőgépet. Az idén még kísérleti jellegű munkának a jövő években nagy szerepe lesz a nagyüzemi kukoricatermesztés munkaszervezésének kialakításában. jedt, s mintegy húszholdas területen égett az avar és az erdő. *1 M¥ivdi4ét: esetben a gyors és eredményes beavatkozás megmentette az erdőt a pusztulástól. Az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság ismételten felhívja a kirándulóknak, illetve az erdőgazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy tartsák, illetve tartassák meg a tűzrendészeti szabályokat. Erdőben, erdőnldvüli fásításban, s a hozzájuk tartozó területeken — a tűzrakásra külön kijelölt helyek kivételével — nem szabad nyílt tüzet rakni, égő gyufát, cigarettát vagy más tűzveszélyes tárgyat eldobni. Aki az erdőben tüzet rak, köteles azt távozás előtt gondosan eloltani. PALÁNTÁZÁS iryv»'«1 «■wBKywwy'»'- ».iww1W1 • **■■•*"'^ A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezetben- csütörtökön kezdték meg a káposztapalánták kiültetését. Huszonöt — nagyrészt az ősszel szövetkezeibe lépett — asszony nagy kedvvel, szorgalommal látott munkához. (Csekő felv.) Árjegyzék szerinti rendelés a földművesszövetkezeti boltokban Hanglemezbemutató, ötórai tea Kétszáz hold kukoricát művel meg egy traktoros Munkaszervezési kísérlet tizennégy állami gazdaságban CSI JEGYIETEK dűl a gyarmatáru és a vásári bazárholmi olcsó Bécsben. A narancs például 6—7 schilling, a kókuszdió 5, ezzel szemben, ha valaki csak két megállót akar utazni villamossal, 2,20 schillinges vonalat kell váltania. (Itt bizony nincs olyan zsúfoltság, mint nálunk!) Az autóbusz- vonal 3 schillingbe kerül, a vonat még drágább. Bajos bácsi egyébként tucatnyi példával bizonyította, milyen ma a helyzete az osztrák munkásosztálynak. A fény, a csillogás, a temérdek személyautó bizony csak szemfényvesztő kulissza. A gyárnegyedek kisfizetésű munkásainak a fogukhoz kell verni a schillinget, ha ki akarnak jönni a fizetésből. Átlagban 1500—1600 schillings keres egy-egy osztrák munkás, ebből csupán a lakás 350—400 schilling. Bezzeg annál fényűzőbb életmódot folytatnak a bankházak urai a Crabenen, a Kärtner Strassen vagy a kereskedők a Maria Hilfer Strassen. Ahol tőkések „rendeznek“ várost, ott bizony csak a belső kerületek elökeA külföldön még ^ járt Nyugat-rajongók képzeletében most is úgy él Bécs, mint a korlátlan lehetőségek városa. Akadnak még, akik fenntartás nélkül elhiszik: arany itt az élet, csak üstökön kell ragadni. Hogy azért mégsem fenékig tejfel a bécsiek, s általában az osztrákok helyzete, arról nemrégiben személyesen is meggyőződhettem. A Volksstimme szerkesztősége és a bécsi Globus Nyomda harminchárom társammal látott vendégül néhány napra. Ez idő alatt nemcsak a fényes belvárossal, hanem a szürke peremkerületek munkásaival is találkoztunk. Persze, három nap benyomása nem lehet egészen teljes, mégis a legjellemzőbb vonásokat már az első napon sikerült megállapítani. Többen közülünk előre elképzelt képekkel lépték át Nickels- dorfnál az osztrák határt, annál jobban meglepődtek, amikor a gigászi épületek helyett ódon. kis, szürke házak között futottunk be Bécs külvárosába. Szálláshelyünket az egyik legnagyobb osztrák munkásnegyedben, a 10. kerületi Wieland Strassen jelölték ki. Ez a környék az osztrák munkásosztály egyik fellegvára. Jóllehet, vendéglátóink előre figyelmeztettek, ne tévesszen meg bennünket a hamis látszat, igazán csak akkor lepődtünk meg, amikor végigsétáltunk a szomszédos Favoriten Strassen. Jelenleg az osztrák bankok — nem hivatalosan — egy schillinget adnak két magyar forintért. Nos, hát a kenyér ezen a környéken 3,60 schillingbe kerül. (Könnyen kiszámítható, hogy magyar pénzben a mostani árfolyam szerint ez 7,20 forint.) Egy kiló zsír 14 schilling, a kockacukor 6,40, a liszt 4,80, míg egy pár valamire való férficipő 400— 500 schilling. Láttunk a mi Munkácsy televíziónkhoz hasonló készüléket, potom 6600 schillingért. Olyan férfiinget, amit nálunk 117 forintért meg lehet vásárolni, 'itt 120 schillingért vesztegetnek. H. Lajos bácsi, aki 1919-től él Bécsben, elmondotta, hogy ezen a környéken még viszonylag olcsón lehet vásárolni, a belvárosban sokkal magasabbak az árak. Egyelőek. így van ez Bécsben is. Minél beljebb jutunk az ösz- sze-vissza utcákon, annál több a rikító neonréklám, a roska- dásig telezsúfolt kirakat. Pazar kávéházak, fényes lokálok, eszpresszók, elegáns üzletházak követik itt egymást. Az utcákon tarka emberforgatag s itt is ott is megüti az ember fülét egy-egy magyar szó. Sok ezer magyar él ma Bécsben. Vannak itt fasiszták, ellenforradalmárok és szerencsétlen, összetört lelkű emberek, akiket csúfosan megtévesztett a nyugati propaganda. Bizony, a csodás lehetőségekből kevés magyarnak jutott itt. Sokan diplomás létükre alkalmi munkából kénytelenek tengetni életüket. A „befutottak“ — embercsempészek, síberek, feketézők — itt találkoznak s kötik zsíros üzleteiket a Grabenen levő Európa eszpresszóban. Pár lépésre a Grabentől modern házak közül emelkedik ki az ódon Stefan Kirche csodálatosan szép gótikus tornyával. A messziről idetévedt áhítattal szemléli a csodálatos műemléket, hallgatja odabenn a sok millió schillingből épült orgonát, s észre sem veszi, hogy még itt is az üzleti szellem atmoszférája feszül. Bécs egyébként tele van műemlékekkel, lépten-nyomon az egykori császárság épületeibe bukkan az ember. Az állam nagy gonddal óvja ezeket a műemlékeket, amelyeknék legnagyobb részét múzeumnak rendezték be. Máskülönben Bécs megtévesztően hasonlít Budapestre. De amig a mi fővárosunk gondosan rendezett, addig itt hiába keresi az ember az arányokat. Rendezetlen kerületek, még rendezetlenebb utcák jellemzik a város belső részét is. Maga Bécs inkább a századfordulóra emlékeztet, mintsem (korunkat idézné. Még a piros villamosok sem keltenek túlságosan modern benyomást. Annál groteszkebbé hat, amikor alkonyattájt az ódon házak homlokzatán felvillannak a hatalmas neonreklámok. Ötméteres betűk hirdetik a Coca-colát, a Persil mosóport, Meinl kávéját és a Shell kőolaját. A mozik természetesen itt is leginkább amerikai gengszterfilmekkel traktálják a nézőket. A hirdetőoszlopok plakátjain hivalkodó qímek, félmeztelen női alakok csábítják a szórakozóhelyekre a fiatalságot. A belvárosban este kezdődik az „igazi” nagyvilági élet. A strip tease bárok manekenjei és az eszpresszók pillangói készülnek az újabb produkcióra. A külvárosokban viszont elcsitul a forgalom, s Bécs munkásai a napi fárasztó munka után nyugovóra térnek. Súlyán Pál
