Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

NAGY JELENTŐSÉGŰ JAVASLAT A RENDKÍVÜLI TANÁCSÜLÉS ELŐTT Mtutsaúsvavr iorinUul új isktrlui mipkúsi uUhaiti vpiivnvU A városi tanács 1960 ápri­lis 5-én rendkívüli ülést tartott. Napirenden egyetlen kérdés: az általános iskolai napközi otthon bővítésének megoldása szerepelt. Hegedűs József elvtárs a végrehajtó bizottság nevében tett előterjesztésében elmon­dotta, hogy a tanácsülés már több esetben tárgyalta a nap­közi o thon bővítésének kér­dését, sok. egészséges javas­lat merült fel, azonban vég­leges megoldásra a tanácson kívül álló okok miatt mind ez ideig nem kerülhetett sor. A probléma most már nem tűr halasztást és azonnali intézkedések szükségesek, hogy szep­temberben a dolgozó szü­lők minden nehézség nélkül el tudják helyez­ni gyermekeiket a nap­közi otthonban. Az előző tanácsülés határo­zata értelmében áz érdekelt iskolaigazgatókkal és szak­emberekkel számítást végez­tek a Táncsics-iskola épüle­tében javasolt napközi ott­hon bővítésével kapcsolato­san. A számítás eredmé­nyeképpen ismeretessé vált, hogy a könyvtár és a volt gabonaraktár átállítása nap­közi otthon céljára majd­nem o'yan költséggel járna, mint egy új napközi otthon építése. Ezért a végrehajtó bizottság javasolja a tanács­ülésnek, hogy új 150 férőhelyes nap- • közi otthon építését hatá­rozza el. mégpedig a Földvári Károly általános iskola udvarán. Kéri a tanácsülést, hogy ezen új napközi otthon épí­tésére hatszázezer forint ösz- szeget biztosítson a község- fejlesztési alapból. Mohos Imre tanácstag örömmel üdvözölte a végre­hajtó bizottság javaslatát. Kérte a tanácsülést, hogy a napközi otthon építés befe­jezésének határidejét au­gusztus 20-ban állapítsa meg, hogy a létesítmény szeptember elsején zavartala­nul működhessen. Szelepcsényí Imre vb-elnök csatlakozott Mohos elvtárs felszólalásához. Javasolta, hogy a kivitelezést bízzák a ta­nácsi épíiőipari vállalat­ra. Ez a vállalat már be­bizonyította, hogy kohó­salakból előállítóit ido­mokkal gyorsan lehet építkezni, tehát a reális lehetőség adva van, hogy szeptember elsején már működhessen a napközi otthon. Babinsíki Károly tanács­tag, a városi pártbizottság titkára egyetértett azzal, hogy ha az átalakításnál viszony­lag kevés többletköltséggel új épületet lehet létrehozni, ak­kor a korábbi tervvel ellen­tétben ne a Táncsics-iskola napközi otthonát bővítsék, hanem új napközi otthont építsenek. Helyes volt a rendkívüli tanácsülés össze­hívása. A maga részéről is támogatja az új napközi ott­hon építését a javasolt he­lyen és az építkezés befeje­zésének határidejét szintén augusztus 20-ban kéri meg­állapítani. A felszólaló tanácstagok egyöntetű véleménye sze­rint a tanácsülésnek ezen határozata nagy megelége­dést fog kiváltani a város lakossága körében. Látják a dolgozók, hogy a maguk közül választott tanácstagok méltóan kép­viselik érdeküket és ed­digi bizalmuk a tanács­ban még jobban megszi­lárdul. A felszólalások után nem volt vitás a határozat: A tanácsülés utasítja a vég­rehajtó bizottságot, hogy a községfejlesztési alap terhére 600 000 Ft-os ke­ret erejéig 1960. augusz­tus 20-ig a tanácsi építőipari válla­lattal építtesse meg a Föld­vári Károly iskola udvarán az új 150 férőhelyes általános iskolai napközi otthont. K. H. „ARANYKEDD“, CEGLÉDEN A nyereségrészesedés nyomában Felszabadulásunk 15. év­fordulója előtt osztották ki a nyereségrészesedést váro­sunk üzemeiben. Mire köl­tötték ezt a pénzt a dolgozók? A nyereségrészesedés egy részét készpénzben, a többit takarékbetétkönyvben adták ki. Nem kapott mindenki új könyvet. A városban nagyon sok embernek van takarék­betétkönyve, ezeket leadták é.s ahhoz írták a n5rereségré- szesedést. A készpénzből szórakozásra is bőven jutott. Az fensz ét­termében szombaton a szesz­ipari, vasárnap a sütőipari vállalat osztott nyereségrésze­sedést. A vacsorán kívül tízezer forint forgalmat értek el. A Kossuth és Magyar ét­teremben is legnagyobb for­galmak egyikét érték el ezen a napom. Kedden reggel csúcsforga­lom köszöntött a kereskede­lemre. Az OTP dolgozói alig győzték a pénzt kifizetni. Pe­dig sokan bent hagyták a pénzt, s volt olyan is, áld még hozzátett a benn levő összeghez. A takarékpénztárból elin­dult a pénz az üzletekbe. Orosz Zoltán, a fmsz-áruház igazgatóhelyettese elmondja: — Ilyen nagy forgalom nem volt még az áruház fennál­lása óta. 400 ezer forinton felüli forgalmat értünk el. A ruhán, cipőn kívül megnőtt a tartós közszükségleti cikkek forgalma. Többen vásárol­tak rádiót, televíziót, háztar­tási gépeket. A kiállításra alig lehetett bejutni. A többi üzletekben is ha­sonló volt a helyzet. A KE­RAVILL, a méterárubolt, mind-mind szép eredménnyel zárta a napot. Ungvári Imréné fmsz. ke­reskedelmi osztályvezető „aranykeddnek” nevezte el ezt a napot, mert még a ka­rácsony előtti aranyvasárna­pon sem volt ilyen nagy for­galom. — ti—mi — Ismét a szabálysértőkről Lapunk munkatársát a vá­rosi tanács v. b. pénzügyi osztályán Lengyel László for- galmiadó-clőadó tájékoztatta a szabálysértésekről. — Nagyon sok szabálysértő akad — kezdte tájékoztatását Lengyel elvtárs. — Többnyire a szeszes italok eltitkolása okoz nagyobb problémát úgy nekünk, mint a pénzügyőri szakasz beosztottjainak. A sok szabálysértő közül csak egy- párat említek. Ványi I.ászló- né, VII, Sugár u. 33. szám alatti lakos 817 liter bort rejtett el, amit a pénzügyőri szakasz járőre megtalált. Ezért az 1959—60-as évi bor­forgalmi adó kedvezményét megvonták, ugyanakkor meg kellett fizetnie 3040 forint borforgalmi adót és még a pénzügyi osztály külön 1000 forint pénzbírsággal sújtotta. özv. Végh Károlyné, V, Fo­lyó u. 9. szám alatti lakos huzamos ideig borkiméréssel foglalkozott engedély nélkül, ezért a tettéért 100 forint borforgalmi adóval és 1000 forint pénzbírsággal sújtotta a pénzügyi osztály. Segítő­társa, Markovits Sándor 209 forint pénzbüntetést kapott. Szegedi Lajos, VI, Wesselé­nyi ti. 10. szám alatti lakost borelrejtés miatt szinten 1000 forint pénzbüntetéssel sújtot­ták. — De nemcsak a bor elrej­tése terén vannak szabálysér­tők, akadnak más területen is — kapcsolódik a beszélge­tésbe if'j. József András, a pénzügyi osztály helyettes ve­zetője. — Itt van például özv. Bogdán Mihályné, VIII. Har­mat u. 3. szám alatti lakos, aki lakóját nem jelentette be, ezzel pénzügyi szabálysértést követett el. Ezért 100 forint pénzbírság-kivetést kapott, a letagadott házadé összegét pótlólag előírtuk terhére, amit természetesen meg is kell fi­zetnie. Nem érdemes szabálytalan­ságot elkövetni, mert előbb- utóbb rájönnek a hivatali szervek és súlyosabb összeget kell fizetni, mintha szabályo­san jártak volna el. Március 28-án reggel fél hétkor indult el a ceglédi tu­risták mintegy hatvanöt fő­nyi csoportja a kecskeméti iBUSZ-kirendeltség ötnapos prágai kirándulására. Borús idő volt, köd szemerkélt, s• mi mindegyre azt kérdeztük egymástól: vajon milyen időnk lesz? Nem nagy reményekkel szálltunk be a vonatba, A dieselvontatású különvonat kerekei alatt gyorsan fogytak a kilométerek és mire Szobra, a magyar határállomásra ér­keztünk, már kiderült az idő. A csehszlovák határállomáson töltött rövid várakozás után Esztergom tornyai és gyárké­ményei küldték utánunk a hazai föld utolsó köszöntését. Nyílegyenes pályán száguldott tovább vonatunk az új és új élmények felé. Szinte vala­mennyien az ablakoknál áll­tunk, kutatva: mi lesz majd más itt, mint nálunk. Hatal­mas egybe szántott szántóföl­dek, tovatűnő apró falvak kö­vetkeztek. A földeken fürge Zetor-traktorok munkálkod­tak, készítették a magágyat. A földet olyan szép porha­nyóira munkálják itt el, hogy egy nagyobb göröngyöt sehol sem látni. A Dózsa Népe Tsz tagjai és Radosza elvtárs, a tsz elnöke is nagy érdeklődéssel figyelték a szép talajmunkát. A falvak mel­lett nemrég épült új szövet­kezeti majorok emelkedtek. Hosszú gazdasági épületek rendezett sora, víztorony, magtár mindenütt. Árvább nagy kiterjedésű baromfifar­mok, parányi, egyforma ólak­kal és temérdek jószággal. És ez szinte menetrendsze­rűen minden egyes község­nél. Nem kellett egy fél óra sem ahhoz, hogy megfogal­mazzuk magunkban a látot­tak eredményét: a csehszlo­vák mezőgazdaság a kor­szerű termelés útjára lépett. Azonban nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az ipar­ban is óriási fejlődés jeleivel találkoztunk; az épülő gyá­ra k, üzemek a nagyobb tele­pülések körül. A szlovák or­szágrész iparosításának beszé­des bizonyítékai. A szinte le­írhatatlan arányú, óriási épít­kezésekkel Bratislava meg­lepett bennünket. A vasútvo­nal melletti területen 10—72 emeletes toronyépületek vé­geláthatatlan sora nőtt ki a földből. A lakóházaknál meg­lepett az épületek változatos, derűs színezése, mely a szür­keségbe burkolódzott belvá­rossal szemben még jobban kihangsúlyozta a mai modern csehszlovák építkezés eré­nyeit. Egy lélegzetvételnyi szünet Bratislavában és máris indultunk tovább Brnó, Mor­vaország központja felé. Brnó már messziről a hatalmas gyárvárosok üzenetével, a ké­mények sűrű erdejével foga­dott bennünket. Ez a város, amely gyermekkorunkból a textilipar és a gépgyártás vá­rosaként él emlékezetünkben, méltó volt híréhez. Ebben a városban készülnek a nálunk is jól ismert Zetorok. A vo­natból jól lehetett látni a gyárudvaron felsorakozott zöld gépek sorát. Fél óra vagy még több is beletelt — gyors­vonaton —, míg a várost fél­köralakban megkerültük. Ha marosan lassult a sebesség, a cseh-morva dombvidék festői lankáin jártunk. Természeti képben talán ez volt az egész út legfestőibb, legmegraga- dóbb része. Alacsony hegyek, dús, méregzöld színű fenyves­erdők között kanyargóit ütünk. Parányi erek, kis patakok csobogtak erre is, arra is, a hegyek sziklabölcsőiben. Az egyik oldalról a másikra sza­ladgáltunk a kocsiban, ablak­tól ablakig. A csodálatosan szép táj mindenkit rabul ej­tett. Alkonyodott már, mikor a cseh medencébe érkeztünk Itt újból hatalmas gyárak, ké­ményerdők szegődtek társunk­ká és kísértek egészen Prá­gáig. (Folytatjuk) Zászlóavatás a Táncsics Mihály iskolában Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a honvédség, a rendőrség és a munkásőrség ceglédi egységei zászlót adományoztak a Tán­csics Mihály általános isko­la úttörőcsapatainak. A zászló átadására vasárnap délután három órakor ke­rült sor az iskolában. A zászlóátadási ünnepsé­get a csapatok íéLsorakozása és a csapatvezetők jelentése előzte meg. A Himnusz hang­jai után Mohos Imre igaz­gató beszélt, majd Erőss Jánosné, a szülői munkakö­zösség elnöke szólt az úttö­rőkhöz. Batka Blanka. Tasná- di Varga Éva: Emlékszel még című versét szavalta. Az összetett énekkar — melyet Béres Károly vezényelt —• számai után Bulyáki Gyula: Elmélkedés a haza értelmé­ről című verset adta elő. Ezek után kerü't sor a kisdobo­sok fogadalomtételére. Re­méljük, hogy úgy tanulá­sukban mint a viselkedésük­ben meglátszik majd, hogy ők már a legfiatalabbak szer­vezetének: a kisdobos szerve­zetnek a tagjai. A karhatalom által ajándé­kozott zászlókat Szenczi György csapatvezető tanár köszönte meg, ezután a csa­patok elvonulásával véget ért a‘z ünnepély. — hétfőn délután a Ceglédi Kossuth Építők 11 kézilabda-csapata a Törteli KSK-val mérkőzött. Az ered­mény 30:19 volt a ceglédi csapat javára. Góllövő ceg­lédi részről Jaczina 9, Fityó 8, Őesai II 6, Pánczél 4, Orosz 2 és Balogh. — A VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN 2500 férőhelyes húscsibe- nevelő ólat terveztek az idén, de ez kevésnek bizonyult. Ezért saját erőből roham­munkával kétszeresére növe­lik az építményt. A munkála­tok gyors ütemben folynak, májusban már beköltöztetik a csirkéket. — VASÁRNAP a gerjei sporttelepen játszott a Ceg­lédi Honvéd járási csapata az Abonyi KSK csapatával. A mérkőzést nagy meglepetésre az Abonyi KSK nyerte 1:0 arányban. — FÜLE JUDIT, a ceg­lédi tornasport büszkesége szerdán indult el Varsóba, hogy ott Mák Györgyivel, Varga Lajossal és Csányi Rajmunddal képviselje a ma­gyar színeket a lengyelek nemzetközi versenyén. Ezt a versenyt teljes olimpiai mű­sorral rendezik meg s a hírek szerint’ valamennyi eu­rópai’ 'tórh ásznemzet képvi­selteti magát. — 185 342 KILOGRAMM volt a súlyozott felhozatal a ceglédi piacon március hó­napban. — MA DÉLUTÁN 5 ÓRA­KOR a városi tanács KISZ- alapszervezete taggyűlést tart. Napirenden a fásítás meg­szervezése szerepel. — A SZÖLLÖ UTCA út­burkolatának földiminkála- tain dolgoznak a városi ta­nács műszaki osztályának fi­zikai doigozói. Ezen munká­latok befejezése után az út­test bogárhátú lesz. — A GIMNÁZIUM TOR­NATERMÉBEN rendezte meg az Építők sportköre a fel­szabadulási tornaversenyt. A versenyen az építőkön kí­vül a ceglédi Kossuth-gim- názium, a nagykőrösi Kini­zsi, a nagykőrösi élelmi- szeripari technikum és a bu­dapesti pályafenntartási tech­nikum indította el verseny­zőit. A fiúk versenyében az eredmény a következő volt. Első Jójárt György C. Épí­tők 35,8 pont, második Se­bestyén Attila Nk. Kinizsi 34.7 pont, harmadik: Pénzes József C. Építők 34,4 pont. A lányok versenyében első: Ivitz Izabella C. Építők 26,9 pont, második Ivitz Katalin G. Építők 26,5 pont, harma­dik Somogyi Julia C. gimm 25.8 pont. — ma délután egy órakor a városi párt v. b. és a városi tanács v. b. közös ülést tart a Táncsics Ter­melőszövetkezetben. ahol a közös gazdaság munkáját tár­gyalják meg. — TEGNAPI SZÁMUNK­BAN írtunk arról, hogy a mezőgazdasági szakkör rend­szeres tapasztalatcseréket rendez. Közöljük azt, hogy ezek a hasznos rendezvé­nyek minden esetben dél­után két órakor kezdődnek. ANYAKÖNYVI HÍREK CEGLÉD Baleset a Szolnoki úton Kedden délután a Szolnoki úton Szolnok felől három kerékpáros haladt*a Puskin utca felé. A kerékpárosok nem közlekedtek szabályosan, ugyanis mind a hárman egy­más mellett haladtait. Mi­kor a Batthyány és Puskin utca által bezárt útszakasz­hoz értek, ekkor akarta előz­ni a kerékpárosokat Tamás János EA—31—23 számú 250 köbcentiméteres Pannónia motorjával. A figyelmeztető kürtölés után a kerékpáros csoport harmadik tagja hátrahúzó­dott és egymás mellett most már csak Kovács László és Pálfi Gézáné maradt. Mivel ugyanezen az útszakaszon Szolnok felé is haladt egy kerékpáros, így a motorke­rékpár számára az előzés nehézségekbe ütközött, kü­lönösen azért, mert az út­testet feláztatta az eső és így sikossá vált. Tamás Já­nos, a motorkerékpár veze­tője, az előzést még ilyen körülmények között is meg­próbálta, de nem sok siker­rel, mert a közepes sebesség­gel haladó motorja fékezés­kor megcsúszott és az úttest belső oldalán haladó Pálfi Gézánét elütötte. Pálfi Gé- zánct a helyszínre érkező mentők kisfokú agyrázkódás­sal és bokasérülésekkel a baleseti kórházba szállítot­ták. Mivel Tamás János jogosítvány nélkül és Pálfi Gézáné szabálytalanul köz­lekedett, mindkettőjük ellen rendőrségi feljelentést tet­tek. Születtek: Agonács István. Mó­ricz Mátyás, Heggel Mária, simó Mihály. Várkonyi Zoltán, Juhász József. Détári-Szabó Ferenc. Ko­vács János. PajjD Marianna. Ml- nárovics Katalin, Kónya Miklós, Palásti László, Polyhos Ilona. Urbán Sándor. Gvigor György; Pálinkás Katalin. Hegedűs Beáta Piroska, Faika Ida, Abonyi Esz­ter. Házasságot kötött: Isnácz Jó­zsef és Zsiga Etelka. Meghaltak: Belovai Sándomé sz. Tamás Ilona 69 éves. Bogdán Mihály 61 éves. Szalisznvó Mihály 76 éves. Mester Mihály 86 éves. Borzok Károlyné sz. Halász Zsu­zsanna 73 éves. Rubint János 74 éves. Szeleczki József 56 éves. Dezső Sándorné ez. Uiszászi Er­zsébet 83 éves. Ivanics Julianna 1 naoos Bakosi Ferenc 71 éves. Kalmár János 69 éves. Benesik Imréné sz. Dávid Mária 75 éves. CEGLÉDBERCEL Születtek: Knobbich Marika Er­zsébet. Göbölyös Zsuzsanna. Házasságos kötött: Schönléber János és Tóth Katalin. Meghaltak: Kasszakürti Mátyás 73 éves. Harsai Béláné szül. Cson­tos Anna 85 éves. Kunszt Pálné szül. Fridrich Mária 75 éves. TÖRTÉL Születtek: Mihály László. Izsák János. Mráz István. Bátor! Ilona. Házasságot kötött: Toldi István Sándor és Fehér Mária. Meghaltak: Kókai Jánosné szül. Nagy Mária 58 éves. Tűri Sándor­né szül. Faika Mária 80 éves. ALBERTIRSA Születtek: Lebniczki Katalin; Horváth Márta. Paskő Tibor Ist­ván. Házasságot kötöttek: Kocsis László és Eeseri Mária. Tabányi Mihály és Halmosát Mária. Halmi János és Pánczél Hainalka. Kór/ó Mihály és Muhari Mária. Sima István és Rendek Terézia. Meghaltak: Turucz Erzsébet 8 hónanos. Mocsári Jánosné szül. Csepeli Mária 08 éves. Halábi Jó­zsefeié Vinczl Mária 79 éves. Simon Pálné szül. Petró Zsuzsan­na 83 éves Sági Sándor 70 éves. Erős Jánosné szül. Rendek Kata­lin 84 éves. NAPLÓJEGYZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents