Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

1960. ÁPRILIS 7. CSÜTÖRTÖK KIT jMECIEI Százhalombatta- a második ötéves terv Dunapenteléje Rövidesen megkezdik az ország legnagyobb hőerőművének építését Ilyen lesz a 600 Megawattos, korszerű Duna menti Hőerőmű. A Vácott épülő Dunai Ce­mentmű mellett mostanában egyre több szó esik az ötéves terv második hatalmas ipari beruházásáról, a százhalom­battai erőműről és olajfino­mítóról. Március elején át­fogó jelentést közölt a ma­gyar sajtó az olajfinomító nyersanyagát szolgáltató nem­zetközi kőolajvezetékről. Ol­vasóink tájékoztatására most további részletes felvilágosí­tásért fordultunk az Erőmű Tervező Iroda főmérnökéhez, Kord is József elvtárshoz. Első kérdésünkre, hogy 'mit jelent majd a népgazdaság­nak az erőmű és az olajfi­nomító, Kordis főmérnök a következőket válaszolta: — Ismeretes, hogy hazánk Szegény tüzelőanyagokban. Iparunk gyors ütemű fej­lődése, a lakosság nö­vekvő igényei s a má­sodik ötéves terv beru­házásai viszont jelentő­sen fokozzák a népgaz­daság villamoscnergia- szükségletét. Ez új erőművek építését in­dokolja; ennek a törekvés­nek azonban gátat vet a tü­zelőanyaghiány. Ilyen körül­mények között kétszeresen nagy jelentőségű az a segít­ség, amelyet a Szovjetunió nyújt nekünk a kőolajszállí­tással. A nemzetközi olajve­zetéken érkező évi három­millió tonna kőolajjal kettős problémát oldunk meg: a fi­nomítás során nyert neme-; sebb termékek fedezik majd j hazánk kőolaj-, motorhajtó- i anyag- és különféle ipari- i olaj-szükségletét; a finomítás- i nál visszamaradt mellékter- : mék — a pakura — pedig lehetővé teszi egy körülbe­lül 600 Megawatt (MW) tel­jesítőképességű erőmű üze­meltetését. Mint ismeretes, az erőmű és az olajfinomító Száz­halombatta térségében épül fel. ■— Hogyan esett a válasz­tás Százhalombattára? — A százhalombattai te­lepítést elsősorban az erőmű indokolta: ez fogja ugyanis kielégíteni Budapest vil- lanyenergia-szükségletét, az országos hálózaton keresz­tül. Százhalombatta ilyen szempontból előnyös hely: közei van a fővároshoz, út­tal. vasúttal könnyen kiszol­gálható, az építkezés arány­lag kevés földmunkát igé­nyel, s az erőmű üzemel­tetéséhez szükséges napi két­millió köbméter hűtővizet a Dunából lehet biztosítani. — Kaphatnánk részletesebb Ismertetést az erőműről? — A Duna menti Hőerő­mű — ez a hivatalos neve — 580 Megawatt beépített teljesítőképességével hazánk legnagyobb és legkorszerűbb erőműve lesz. Szervesen kap­csolódik majd a kőolaj fino­mítóhoz; tiszla pakura-tüze­lésre épül, amivel elérjük, hogy beruházási költségei jó­val kisebbek, mint a szén- tüzelésű erőműveké. Az erőművet az olajfino­mító látja el pakurával, az utóbbi működéséhez pedig az erőmű biztosít­ja a gőzt és a hűtővi­zet. >— Az erőműbe beépítésre kerül két darab 50 MW-os magyar gyártású gőzturbina, a hozzávaló két darab, órán­ként 210 tonnás pakuratüze- lésű kazánnál, egy darab 30 MW-os hőszolgáltató gőztur­bina, ugyancsak 210 tonnás kazánnal, végül három da­rab 150 MW-os gőzturbina, három, óránként 500 tonna teljesítőképességű kazánnal. A 150 MW-os gépeiket s a hozzájuk tallózó kazánokat a Szovjetunió szállítja nekünk. Az erőmű üzemeltetéséhez kb. 1000 főt irányoztunk élő. Ezt a viszonylag kis lé'szá­mot az egyes technológiai fo­lyamatok magasfokú auto­matizálásával kívánjuk el­érni. — Az erőmű üzemének egyik legfontosabb kiszolgá­lója a hűtővízellátást biz­tosító vízki vételi mű lesz, amely naponta körülbelül két­millió köbméter vizet emel ki a Dunából. Megnyugtatá­sul közlöm, hogy az egész vízmennyiség — miután a turbinák kondenzátorán 6—8 Celsius-fokkal felmelegedett — ismét visszafolyik majd a Dunába. — Hol tartanak az erőmű tervezési munkálatai? — Jelenleg az erőmű első — 50 MW-os gépegységek­ből álló — részének kivi­teli tervezésén dolgozunk. A második — 150 MW-os gép­egységekből álló — rész tervfeladatát isi elkészítjük az idén, szovjet tervezőkkel közösen. A kivitelezési munkák egyébként rövidesen meg­kezdődnek a helyszínen, az utak, a vasút és a fel­vonulási szállásépületek építkezésével. — Befejezésül szerelném hangsúlyozni az erőmű jelen­tőségét a környező lakosság szempontjából is. Maga az építkezés bőséges munkale­hetőséget biztosít, valószínű, hogy — Sztálinvároshoz ha­sonlóan, — itt is lesznek olyanok, akik később ot'ma- radnak dolgozni az erőmű­nél. magasabb műszaki kép­zettséget igénylő munkakör­ben. Általában a Százhalombatta előtt álló fejlődés távlatai sokban hasonlítanak a ré­gi Dunapentelééhez. Az erőmű, az olajfinomító, a kiszolgáló üzemek, a vas­út, a kikötő s a lakótelep együttesen nemcsak fontos ipari objektum, hanem kul­turális góc is, amely bizo­nyára nagy szerepet játszik majd ezen a vidéken a falu és a város közötti különbség megszüntetésében — mon­dotta befejezésül Kordis Jó­zsef főmérnök. Ny. E A | ót is meg kell szokni A parasztembera múlt­ban jobbára csak akkor uta­zott, Iha summásnak ment, vagy ha háborúba megrokkan­ni, halni vitték. Nemcsoda, hogy a falusi nép erényt csinált a kénysze­rűségből. Csak a falubeli le­gényt tűrték meg a kocsmá­ban. A lányos házhoz vezető utcákon pedig akárhányszor vér folyt, ha más községből való legény odamerészkedett. Sőt, egy-egy nagyobb mező- gazdasági városban az egyik városrészből a másikba sem járhatott lány után büntetle­nül a legény. Ez az áporodottság, ez a megátalkodott maradiság ma is kísért még itt-ott a mező- gazdasági dolgozók között. Az állami- és erdőgazdaságok, a gépállomások dolgozóinak sok­szor és néha hiába kínélgatja a szakszervezeti bizottság a kedvezményes üdülési utal­ványt. Kapálással, a háztáji földecske gondozásával inkább otthon töltik el a MEDOSZ.-ba tömörült kétkezű munkások a fizetett szabadság idejét. Az üdülési utalványok egy része visszakerül a területi bizottság központjához azzal, hogy ke­ressenek rá valami pestit. A szervezett mezőgazdasági munkások közül nagyon so­kan ma sem tudják legyőzni a beléjük idegződött idegen­kedést, a máshonnan való, a más mesterségből odaszakadt emberek, sosem látott tájak, számukra ismeretlen szokások iránt. Akadnak még olyanok is, akik bűnnek érzik, hogy két hetet csak úgy nézelődje­nek, egyenek, igyanak, ölbe tett kézzel pihenhessenek. — Egyszóval a pihenést, a jót is — tanulni -kell még, nemcsak az új módon való munkát, a gépekkel való bá­nást. Igény és érdeklődés azon­ban a mezőgazdasági dolgo­zóit ban a múltban is megvolt, ha .másmilyen formában is. Hiszen a parasztasszony akkor is inkább a több kilométernyi­re levő városba cipelte a ke­véske krumplit, zöldséget, csirkét, túrót, tejfölt, vagy gyümölcsöt, ha odahaza a faluban is akadt volna rá vevő. A szakszervezeti bizottsá­gok türelmes felvilágosítással lassanként már legyőzik eze­ket a visszahúzó erőket. A földdel, állattal, géppel baj­lódó férfi azért mégis sok­szor szégyennek, gyöngeség- nek tartja bevallani a fáradt­ságát vagy a betegségét. He­lyes dolog tehát a jól végzett munka megérdemelt jutalma­erdőgazdaságok, gépállomások dolgozói között az utalványo­kat, sőt megtoldani némi pénzmaggal is az igazgatói alapból az örömet. Persze ha van az igazgatói alap számlá­ján rávaló és a dolgozó meg is érdemin A folyamat, ha lassan is, de kétségtelenül fejlődést mutat. 1958-ban — családtagokkal együtt — 1397-en nyaraltak, míg 1959-ben 2066-an jártak Balatonfüreden, Lellén, Csopa­kon, Visegrádon, Galyatetőn és még számos más helyén az országnak. A szervezett munkássá fej­lődő parasztemberek közül a múlt esztendőben hetvennyol­cán lépték át a magyar határt — két hétre pihenni, látni, tapasztalni, szórakozni. Jár­tak a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, Romániá­ban, Jugoszláviában és Auszt­riában. Utaztak gyorsvonaton, hálókocsin, hajón és repülő­gépen; Ebben az esztendőben már majdnem háromszor eny- nyien utazhatnak a Fekete­tenger partjára, megláthatják a Magas Tátra hófödte csú­csait és gyönyörködhetnek az Adriai-tenger kék vizében; Talán érdemes annyit megemlíteni, hogy a múlt esz­tendőben a MEDOSZ Pest megye szervezett mezőgazda- sági dolgozóinak üdülésére, pihenésére, mintegy 400 000 forintot költött. Most, másfél évtizeddel a felszabadulás után ilyen gond­jaink is vannak. Ha nagyon darabosan akarjuk megfogal­mazni, akkor azt mondhatjuk: „hát már a jót sem akarjátok emberek?!” De az igazság az, hogy ha a mai nagyapáknak, akik legénykorukban béresek voltak, azt jósolja valaki: öreg korukra nyugdíjat kap­nak, biztosan — legjobb eset­ben — bolondnak nézik a jövőbelátót. Ma már természetes gond­jaink közé tartozik az is, hogy aki munkáját becsülete­sen, szorgalmasan végzi egész esztendőben kinn a földeken; az a pihenés napjait, nyuga­lomban, örömmel töltse —• mint hajdani gazdája, a gróf, Déry Károly Az aszódi járás kereskedelmi dolgozóinak értekezlete A Vác és Környéke Élel- xniszerkiskereskedelmi Vál­lalat aszódi járásban mű­ködő egységeinek dolgoz« tanácskozást tartottak. Borbély János vállalati igazgató beszámolójában is­mertette azokat az eredmé­nyeket, amelyek alapján el­nyerték a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya és a KPVDSZ Pest megyei bi­zottsága által közösen ado­mányozott kongresszusi ser­leget. A vállalat 1959. évi 233 millió forintos tervét 15 millió forinttal teljesítette túl. A beszámoló után a bolt­vezetők elmondották tapasz­talataikat. Kovács Imre tú­rái boltvezető szerint, ami­óta a község tsz-község lett, fokozódott a lakosság vá­sárlókedve. Does József aszódi boltvezető arról szá­molt be. mennyire megsze­rették községükben az ön- kiszolgáló boltokat. Többen vállalták, hogy az üzleteket nagyobb rendben tartják, előtte füvesítenek, rendszeresen locsolnak. Ja­vasolták, hogy ezt a mozgal­mat terjesszék ki a járás va­Nemcsak az eredményekről; de a gondokról is szó esett, így például arról, hogy a Hatvani Tejüzem később hoz­za a tejet, mint a télen; vagy hogy a Fővárosi Ás­ványvízüzem megszüntette a Gödöllői Földművesszövetke­zet ásványvíz- és bambiüze­mét. Komoly gondot okoz* ez, mert nem tudják pótolni a kiesést a nyári főszezonban. Végül több javaslatot fo­gadtak el a kereskedelmi munka további javítására. Emlékbéiyeg a Hazafias Népfront kongresszusára A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a mozgalom má­jusban megrendezésre kerülő országos kongresszusára em­lékbélyeget adott ki három —• 1, 2 és 5 forintos — címletben. A kongresszusról történő meg­emlékezés mellett a bélyeg ki­adásának célja az, hogy az el­adásból származó bevétel biz­tosítsa a Hazafias Népfront II. országos kongresszusa meg­rendezésének költségeit. MÁVAGISTÁK szőlőskertje r I 'u napöuyur nieten­< geti a fa csupasz ágait. A kéreg alatt pattanásig duz­zad az élet, hogy egy meleg hajnalon virágba boruljon az egész határ, amerre csak a szem ellát. Az itteni emberek legnagyobb tavaszi gyönyörű­sége ez: a barackvirágzás... Amikor fehérbe öltöznek a kertek, ligetek, hegyoldalak és zsongás tölti be a levegőt, a gyűjtőútra induló méhek tízezreinek lágy zsongása. Lajos bácsi áll a fa alatt és gondos szemmel figyeli a kö­zelgő virágzás előtt az ága­kat. Nézegeti a rügyeket jobbról, nézegeti balról, majd kertészollójával lecsippent egy-egy vadhajtást, egy-egy felesleges szárat vagy egy be­teg csonkot. Keze nyomán rit­kul az ágak sűrű bokra, ala­kul formája ... Fontos mun­ka a tavaszi metszés, tisztoga­tás. Nagy figyelmet és hozzá­értést kíván. A leendő gyü­mölcsnek erős tápláló ág, sok levegő, meg bőséges napfény .kell. Így lesz a barack szép, : nagy és zamatos. Az öreg \ gyümölcskertészek, akik lírai '’.húrokat is pengetnek magá- Inyos óráikban, azt mondják, I hogy a barackfák tavaszi met- Iszése alkotás... Alkotás és \szertartás ... ! Éppen tizenöt esztendeje, í hogy Erdei Lajos bácsi kijár íide szekérfordulásnyi gyümöl- '{esősébe, a budaörsi határba. ÍAzóta megtanulta ezt az új ímunkát, pedig régebben csak Kaiapacsoi marKOii es juie gyári lármához szokott, nem méhek zümmögéséhez. Aztán egy szép napon birtokos lett. Szőlőtulajdonos... És új örö­mökkel gazdagodott. Megta­nulta figyelni a szelek járá­sát, a szőlövessző szokását, a barack természetét. És meg­ismerte, milyen az, amikor nyári zápor után puha, lan­gyos, süppedő föld öleli kö­rül a léplcedö cipötlen lábat. Megismerte mindezt, s job­ban szereti a természetet, mint aki gyümölcsösben töl­tötte egész életét. Jobban sze­reti és jobban értékeli, mert nagyon sokáig nélkülözte a friss levegőt, a lombok tava­szi illatát és a fáról tépett hamvas gyümölcs zamatét. Nélkülözte és nem is hitte, hogy valaha is része lesz benne. Hogy is volt csak? Hogyan is lett Erdei Lajos bácsi ötszáz munkástársával együtt szőlősgazda Budaör­sön? ... 1945-ben történt, földosztás­kor... A Ganz-MAVAG-ban hire futott, hogy valami ké­szül. Aztán a szakszervezeti vezetők kérdezgették: ki igé­nyel szőlőt, házhelyet? Kide­rült, hogy az üzemi bizottság valami 130 hold szőlőt meg házhelynek való területet ka­pott ez Országos Földosztó Bizottságtól, s a gyár törzs- gárdájának tagjai igényelhet­nek. ötszázan jelentkeztek és ötszázan kaptak fejenként zyo—.(00 négyszögöl területet. Legtöbb helyen, ha elhanya­goltan is, de volt szőlő és gyümölcsfa. És az ötszáz mávagista munkás telepített is. Ma már szépen gondozott, erős szőlők és vaskos derekú fák sorakoznak földjeiken. Nagyon sokan kis házacskát is építettek, hogy legyen hol meghúzódni, ha zápor kere­kedne. A régi törzsgárda tagjai z* közül ma már sokan nyugdíjasok. Erdei Lajos bácsi művezető volt a moz­donyműhely lemezlakatos­üzemében. Megkapja min­den hónapban az 1140 forint nyugdíját ezenkívül pedig néhányezer forintot hoz a szőlőcske is. Volt olyan év, hogy 20 mázsa szőlője ter­mett. De nem is a pénz itt a legfontosabb, hanem a szabad levegő, a mozgás, az elfoglaltság, hogy ne kelljen tétlenkedni, hogy tervezhes­sen, dolgozhasson, mert munka nélldil. otthon ülve, feleslegesnek érzi magát az ember... Lajos bácsi szomszédja meg egészségi szempontból érté­keli sokra a hétvégi kirucca­násokat. S ebben igaza is van Farkas Istvánnak, a szomszédnak. mert bár sa­ját bevallása szerint is 67 éves, de ötvennek nézné bár­ki. Ahogy mondja, ezt a frisseséget és jó erőt a sza­bad levegőnek, a szőlőben végzett munkának köszön­heti. Amikor kijön ide, hét végén, felüdül, kipiheni a hét fáradalmait, pedig ugyan­csak akad tennivalója egy szőlősgazdának, különösen így tavasz nyiltávál. Farkas bácsi forgácsoló technikus volt, úgy ment nyugdíjba, de az elmúlt év­ben újra munkát keresett ma­gának, korainak találja még a „nyugdíjaskodást”. Most a Ganz Daru- és Kazángyár­ban dolgozik régi szakmájá­ban, mint forgácsoló techni­kus. 7V7 varanként, vakáció ide- ■f ’ jén gyerekzsivajtól han­gos itt a vidék. Mert a pesti gyerekeknek és fiataloknak kirándulás, ha édesapjukkal kapálni vagy kötözni jönnek hét végén. Szórakozás a munka is. napfürdőzni is job­ban lehet, mint a Gellért- fürdőben ... Nyaranként ki­jár ide Farkas bácsi két lánya is, az orvostanhallgató Márta és a kicsi, a Marika, aki technikumba jár. Erdei Lajos bácsi két fia is komoly segítség már a munka dan­dárjában. A szabad levegőn és a természet adta örömökön kí­vül más jó is van ebben a gazdálkodásban... A kollek­tíva ... Az, hogy a régi gárda újra-újra összejön, hogy látják egymást, és em­lékeznek fiatalabb éveikre ... Ki a MÁVAG-kolóniáról, ki pedig a főváros más részéből indult útnak, s kint a szőlők­ben találkoznak, hiszen csak egy látszatkerítés van. vagy sokszor még az sem akad a telkek között. Szabadon jár­nak át egymáshoz a munka szünetében egy-két jó szóra, vagy ha éppen úgy jön a sora, egy-egy pohár borra. Igaz ugyan, hogy borozgatni nem kint szoktak, hanem a közös présházban. Mert ilyen is van... A sokévtize­des ismeretség, a munkában eltöltött élet közel hozta őket egymáshoz, s még most is együtt akarnak lenni, s egye­sítik erejüket, közösek az ér­dekeik is ... Évek óta közö­sen kezelik boraikat és kö­zösen értékesítik is. Ez a közösködés több mint tíz éve tart. A munkások hamar rá­jöttek a szervezkedés, a szö­vetkezés szükségességére. És így könnyebb a dolguk. Több mint négyszázhatvan ember szövetkezett és ma már közel nyolcszázezer forint közös vagyonuk van: présház, hordók és felszerelések. így van tehát présházuk, ahol kényelmesen, asztal mellett, baráti körben fogyaszthatják el pohár borukat. a szőlősgazda mávagisták boldog emberek. Bol­dogságukat — egyebek mel­lett — ezeknek a szőlőknek köszönhetik. Ragaszkodnak is jussukhoz!... Ezek a sző­lők más kezekbe, idegenhez nem kerülhetnek! Itt csak mávagista lehet tulajdonos ... így szól az egyezség, ami ez­előtt 15 esztendővel született... Tenkely Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents