Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

PEST MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetekf I Épül Piliscsaba legnagyobb iskolája AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ara 50 niirn I860. ÁPRILIS 7. CSÜTÖRTÖK Elérendő cél: a kocaállomány már ebben az évben megduplázódjék Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt dr. Laka­tos Imre vb-elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága. Dr.. Farkas Mihály vb-tí tikár jelentése alapján a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtását tárgyalták meg, majd Simon Árpád főrevizor jelentése alapján megvitatták a megyei, a járási és a városi taná­csok pénzügyi osztályai évi rendszeres ellenőrzési tevé­kenységének felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat. A vitában a vb tagjai, vala­mint a meghívottak közül többen felszólal tata, majd határozatot fogadtak el. A megye sertéshizlalási és j sertéstenyésztési helyzetéről Szabó Elemér, a mezőgazda- sági osztály vezetője tett je­lentést a végrehajtó bizott­ságnak. A v. b. mór többször foglalkozott az állattenyész­tés fejlesztésének problémái­val, s most az átszervezés idő­szakában fokozott jelen­tőséget kap az állat- tenyésztés. mert biztosíta­ni kell a lakosság növek­vő hús- és állati termék szükségletét. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés a megyei tanács vb-től, vala­mint a szakigazgatási szer­vektől azt követeli meg, hogy a húsellátás folyamatos biztosítása érdekében foko­zott gonddal, gyorsabb ütem­ben teremtsék meg a ter­melőszövetkezetek közös ál­lattenyésztésének feltételeit. Köztudott, hogy a sertés­re, mint állatfajra, az a jel­lemző, hogy gyorsan szapo­rodik és fejlődik, aránylag korán levágható. Még a las­san fejlődő mangalica is hízóba állítható 3—6 hónapos korában, sőt, expressz hizla­lással 11 hónapos korára 130 kilogrammosra hizlalható. A hússertés, a sonkasüldő pe­dig már 5—6 hónapos korá­ban eléri a 70—S0 kilogram­mos súlyt. Az tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetbe lépett új tagok egy része a télen meghizlalta a kocát, mert nem tudta, hogy a szövetke­zetben kapott háztáji takar­mány termése elegendő-e a sertések felneveléséhez. Akadtak olyan tsz-ek is, amelyek nem gondoskod­tak időben és megfelelően a sertésállomány takar­mányáról, legelőjéről cs az apaállat-ellátásról. A községi tanácsok sem él­tek megfelelően jogkörükkel és nem biztosították a tsz-ek közös, a háztáji, valamint sz egyéni állattartók apaállat- és legelőhasználatát. A termelőszövetkezetek kö­zös sertésállománya a már­cius 22-i felmérés alap-ián 1958-hoz képest kétszeresére növekedett. ' A száz holdra jutó sűrűség azonban csök­kent, nem fejlődött arányo­san a szántóiéi ület gyors nö­vekedésével. A tervek alapján az év végére megyénkben a tsz- eknél 100 hold szántón­ként el kell érni a 3,5 darabos kocasűrűséget. A rendelkezésre álló adatok szerint ez biztosítottnak lát­szik. Pest megye tsz-einek eb­ben az évben mintegy 45 ezer hízott sertést kell elad- niok az Állatforgalmi Vál­lalatnak. A tsz-ek a legfris­sebb adatok alapján terveik­ben mintegy 42 ezer hízó­nak való sertést állítottak be, nagyrészt saját tenyésztésük­ből. A jelentés is, a hozzászó­lók is megáilapíto'ták, hogy amíg egyes tsz-eknél gondot okoz, hogy hová helyezzék el a sertéseket, másutt üresen állnak a sertésólak. Az a fel­adat, hogy az üres férőhe­lyeket mielőbb feltöltsék, ugyanakkor a hiányzó férő­helyek pó ílására a szövetke­zetek saját erejükből építse­nek sertésólakat. A valkói Uj Élet Tsz-ben vagy a pomázi Petőfi Tsz-ben a szövetkezet tag­jai is sokat fáradoznak fé­rőhely gondjaik megoldá­sán és Pomázon pél­dául kocsiszínt alakítot­tak át sertésistállónak. A férőhelyek biztosítása ér­dekében a megyei és a köz­ségi szervek gondoskodni tar­toznak az üres férőhelyek feltöltéséről és a szerfás épü­letek házi brigáddal történő gyors ütemű felépítéséről. En­gedélyezik, hogy a tsz-tagok háztáji gazdaságukban a 7-es tvr. által engedélyezett kere­teken túl is tarthassanak anyakocát. Ezekkel az intéz­kedésekkel, valamint a koca- állomány növelésével el kell érni, hogy a kocalétszám már ez évben megduplázódjék és jövőre a megye több mint százezer hízott sertést adhas­son az ország húsellátására. A végrehajtó bizottság az előterjesztést beható vita után elfogadta és a tenniva­lókra tett javaslatokat hatá- roza'tá emelte. Ezután a v. b. egyéb ügye­ket tárgyalt, ennek során en­gedélyezte több tsz működé­Forró sikert arat Kínában a KISZ Központi Művészegyüttese A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Művészegyüttese vendégsze­replésével forró sikert arat Kínában. Jö Lin, a neves kínai zene­kritikus kedden hosszabb cikkben méltatta a művész­együttes műsorát. A kínai közönség nagy szeretettel fo­gadta az előadott zeneszámo­kat, mert az is közelebb hoz­za a magyar néphez, amelyet megtanult jobban megérteni — írja Jö Lin. Nagy érdeklődés a dubnai magyar nukleáris műszeripari kiállítás iránt Az egyesített Atomkutató Intézet székhelyén, Dubná­ban megnyílt a magyar nuk­leáris műszeripar legújabb gyártmányainak kiállítása. Dubnában ez az első ilyen jellegű kiállítás és egyúttal ez az első nagyszabású sereg­szemléje a magyar nukleáris műszergyártásnak. Blohincev professzor, az in­tézet igazgatója a kiállítást megnyitva nagy elismeréssel szólt a magyar gyártmányok­ról. sét, majd Szabó Elemér tá­jékoztatta a vb-t, a káder- áí csoportosításról, valamint az 1959 60 telén végrehajtott földrendezésekről. A végre­hajtó bizottság ülése dr. La­katos Imre elnökhelyettes zár­szavával ért véget. Mezőgazdasági építészeti kiállítás Budapesten, a Mezőgazda­sági Múzeumban (Városliget Vajdahunyad-vár) június 15- £ ig délelőtt 10 órától este 7- í „ y ig megtekinthető a mezogaz- ^ dasági építészeti kiállítás. ^ Előzetes kérésre a Mezőgaz- ^ dasági Múzeum hozzáértő ^ vezetőt biztosít, ha a szövet- £ kezeti tagok csoportosan né­zik meg a kiállítást. A háborúban elpusztult épületet a helyi tanács házi keze- f lésbén építteti fel. Eddig mintegy 600 000 forintot fordítottak % rá. A lakosság tavaly december 31-ig 60 000 forint értékű tár- ^ sadalmi munkát végzett, amit az idén is lelkesen folytatlak í tovább. r ........ ■ A z ősszel megkezdték a romok eltakarítását. A megyei PB végrehajtó bizottságának köszöneté a vád elvtársaknak A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésen határozatban mondott köszö­netét a váci városi és járási pártbizottságnak, a tömeg- szervezeteknek, s mindazoknak, akiknek részük volt a nagysikerű váci megyei felszabadulási ünnepség kiváló megszervezésében. A húsz legjobb csemegeszóló fajta gyors efszaporítását kezdték meg a Mathiász-te/epen A Szőlészeti Kutató Inté­zet kecskeméti Mathiász- telepén a sok évtizedes ne­mesítésből származott cse­megeszőlő fajták tömeges el- szaporítására és elterjesztésé­re készülnek. Országszerte ugyanis alig néhány jól be­vált csemegeszőlő fajtát is­mernek és termesztenek. Igen sok a régebbieknél is jobb fajta csak a gyűjtemé­nyekben, a kísérletekben szerepelt egészen a legutób­bi időikig. Ezért az idén széleskörűen megkezdik a csemegeszőlő törzstelepek ki­alakítását. Az előirányzatok szerint az ötéves terv idősza­kában a húsz legjobb cse­megeszőlő fajtából egyenként két hektárnyi törzstelepet alakítanak ki, ahonnan majd ellátják szaporítóanyaggal az ország más szőlőtermő vidé­keit is. A telepen jelenleg hétezer hibriddel foglalkoznak. Ezek közül négy fajtajelölt min­den eddig ismert szőlőfajtá­nál jobbnak Ígérkezik. Az új hibridek közül érdemes kü­lön is megemlíteni egy óriásfürtű fajtajelöltet, amely­nek egy fürtje 55 centimé­ter hosszúra nőtt, súlya pe­dig csaknem másfél kiló volt. Kocsis Pál egy új cse­megeszőlő fajtája, a Kocsis­gyöngye, körülbelül három Gyors iramban folyik az építkezés, már csak a belső mun­kálatok vannak hátra. .A\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ PATRONÁLÓ ÜZEMEINK LEGFONTOSABB FELADATA a nagyüzemi szervezet kialakításának segítése a tsz-ekben Megbeszélésre gyűltek ösz- sze tegnap az EDOSZ-szék- házban megyei nagyüzemeink és a budapesti XIII. és XXI. kerület üzemeinek igazgatói, párttitkárai és más vezető beosztású dolgozói, hogy meg­tárgyalják a termelőszövetke­zetek patronálásával kap­csolatos eddigi tapasztalato­kat és a további feladatokat. Az értekezleten megje­lent Horváth András elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Sándorné elvtársim, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának ve­zetője és az említett fővárosi kerületek párt- és gazdasági vezetői. Az értekezlet résztvevői előtt Jámbor Miklós elv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a patro- nálási munka eddigi tapasz-1 talatait és vázolta a feladato­kat. Tanulmány a termelőszövetkezetek területrendezéséről és gépesítéséről A Mezőgazdasági Szervezé­si Intézet rövid idő alatt több tanulmányt és útmutatót adott, illetve ad ki a ter­melőszövetkezetek legfonto­sabb üzemtani feladatairól. Tanulmányaiból az újonnan alakult szövetkezetek taná­csot kapnak a közös gazda­ság kialakítására. A majorhelyek kijelölését tárgyaló tanulmány a gya­korlati útmutatások mellett több elvi üzemszervezési kér­déssel is foglalkozik. Meg­állapítja többek között, hogy el kell térni a hagyomá­nyos telepítési módszer­től. Eddig a gazdaságok vala­mennyi épületét egy köz­pontban építették fel. Elő­nyösebb több termelési egy­séget, kisebb majorközpon­tokat kialakítani, mert így lényegesen, csökkennek a-szál­lítási költségek, s az egyes épületeket a rendeltetésük­nek legmegfelelőbb környe­zetben lehet elhelyezni; a növendékistállók például a legelők közelébe, a hizlaldák közvetlenül a vasút vagy a műút mellé kerülhetnek. Ez a tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel is, Hogy mi­lyen tényezők határozzák meg a termelőszövetkezeti üzem nagyságát. Ez ugyanis nemcsak a terület méretén múlik; a kisebb területű, de belterjes gazdaság tulajdon­képpen nagyobb, mint a kiter­jedtebb, de külterjes gazdál­kodást folytató. Rövidesen elkészül a ter­melőszövetkezetek gépesíté­sével foglalkozó tanulmány is, amely különböző közgaz­dasági és üzemtani számítá­sok alapján arra ad tanácsot, milyen körülmények között mi­lyen gépeket érdemes a termelőszövetkezetnek megvásárolni, A Mezőgazdasági Szervezé­si Intézet idei legjelentő­sebb munkája az üzemszer­vezési kézikönyv : elkészítése. Az ország mintegy húsz jel­legzetes vidékéről választa­nak ki termelőszövetkezetet, s ezek gyakorlati példáján mutatják be a legfontosabb üzemszervezési feladatokat, Bevezetőben elmondotta, hogy a párt Központi Bizott­sága titkárságának 1959 áp­rilisi- határozata új mederbe tereli a patronáló munkát. Fő célként a termelőszö­vetkezetek politikai és szervezeti megerősítését jelöli meg a határozat. Fontos feladatként állítja a vállalatok, állami gazdaságok és célgazdaságok elé, hogy adjanak hathatós gazdasági és szakmai segítséget a rászo­ruló termelőszövetkezeteknek. A feladatok fontosságára való tekintettel szükséges, hogy a tsz-eket segítő mun­kában elsősorban az említett szervek vezetői vegyenek részt és ki-ki a beosztásának megfelelő tsz-vezetőnek ad­jon közvetlen és kézzel fog­ható segítséget. Az eddig végzett munkát értékelve elmondotta Jám­bor elvtárs, hogy a megye üzemei a XIII. és XXI. kerü­let üzemeivel együtt kezd­ték el a megye termelőszö­vetkezeteivel a kapcsolat kiépítését. Azóta ez a kapcso­lat rendszeressé és tartalmas­sá vált. Követendő példa­ként említette a XXI. kerü­leti szabadkikötő segítségét, amelyet a kakucsi Lenin Ter­melőszövetkezetnek nyújtott. Ez a segítség forintban is lemérhető; körülbelül fél­millió forinttal gyarapította a tsz közös vagyonát. Elismerően emlékezett meg a XXI. kerületiek által a hernádi Kossuth Tsz-nek, a XIII. kerüle­tiek által a nagykőrösi tsz-eknek nyújtott segít­ségről és még néhány vállalat patronáló mun­kájáról. — Általában ez a hathatós és gyümölcsöző segítség- nyújtás jellemzi vállalataink munkáját, de akad olyan üzem is, mint például a Po­mázi Állami Gazdaság, amely még kapcsolatot sem terem­tett a számára kijelölt ter­melőszövetkezettel. Ezen a legsürgősebben változtatni kell — mondotta. Hangsúlyozta Jámbor elv­társ. hogy a termelőszövetke­zeteknek nyújtott gazdasági segítség fontos politikai mun­ka is. Elismerően emlékezett meg a vállalati könyvelők ál­tal nyújtott segítségről, amely nagymértékben hozzájárult a termelőszövetkezeti adminiszt­rációs munka megjavításához. Szólt arról, hogy jelentős mér­tékben megnőtt a termelőszö­vetkezeti tagság kulturális igénye. Vállalataink eddig is igyekeztek hozzájárulni az ilyen irányú igények kielégí­téséhez. Különösen a fiatalok jártak élen ebben az ugyan­csak nagyon fontos politikai munkában. A kulturális kap­csolatokat tovább kel! fejlesz­teni és arra kell törekedni, hogy minél több tsz-tag, első­sorban a fiatalok, kapcsolód­jon be a kulturális munkába; Részletesen ismertette Jám­bor elvtárs a megye termelő­szövetkezeteinek múlt évi ered­ményeit és az idei fő gazda­sági célkitűzéseket. Nagyon fontos feladatként jelölte meg az egy holdra jutó termelési érték és az egységnyi területre jutó állatállomány je'entős nö­velését. Ezeknek a fő feladatoknak a valóra váltásával tudják biz­tosítani termelőszövetkeze­teink a zavartalan és zök­kenőmentes áruellátást és tag­jaik anyagi gyarapodását. — Fontosnak tartjuk a tsz-ekben és a tsz-ek között a munkamozgalmak, a munka­verseny kialakítását — mon­dotta Jámbor elvtárs. Kérte a megjelenteket, hogy ezeket a fontos feladatokat tegyék magukévá és adjanak meg minden tőlük telhető segítsé­get valóra váltásukhoz. A megjelentek nagy érdek­lődéssel hallgatták meg Hor­váth elvtárs felszólalását; Horváth elvtárs közvetlen sza­vakkal foglalta össze a leg­fontosabb tennivalókat. — Legfontosabb felada­tunk a nagyüzemi szerve­zet kia'akitásának segítése a termelőszövetkezetekben — mondotta többek között. Felhívta a megjelent vezetők figyelmét, hogy ki-ki a maga munkaterületén segítsen a tervek elkészítésében és valóra váltásában. A többi felszólaló ugvancsak hozzájárult a patronáló mun­ka további kiszélesítéséhez, tartalmasabbá tételéhez. — fi — héttel megelőzi az eddigi legkorábbi Csabagyöngye faj­tát is.

Next

/
Thumbnails
Contents