Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
f L PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ* MSZMP PEST MEGYEI & I Z-0 TTS Á G A ÉS A ME IV. ÉVFOLYAM. 81. SZÁM ARA .10 FILLER ■if 1960. ÁPRILIS 6. SZERDA Hatalmas tömegek ünnepelték az országban mindenütt felszabadulásunk 15. évfordulóját Díszszemle, 1060. április 4. A díszemelvényen (balról jobbra) Dobi István, Kádár János. Révész Géza és Münnich Ferenc dr. elvtársak. I Tudósításaink a megyei ünnepségekről Április 3-án és 4-én az országban mindenütt nagygyűléseken, koszorúzási ünnepségeken emlékeztek meg hazánk felszabadulásának • 15. évfordulójáról. Az ünnepségeken nagu tömegek vettek részt, s nagy szeretettel fogadták az ünnepségeken megjelenő szovjet katonákat és tiszteket, a felszabadító szovjet hadsereg képviselőit. A megyei ünnepségsorozatot a váci napok nyitották meg, amelyek keretében szombaton délután mintegy tízezres tö(Kiküldött tudósítónktól) Verőfényes tavaszi reggel köszöntött a nagykőrösiekre április 4-én. A szépen feldíszített főtérre már fél tíz után megindultak a nagykőrösiek vidám csoportjai, akik között ott voltak az üzemek dolgozói, elsősorban a nagykőrösi konzervgyáriak, akik szombaton tartották üzemük felszabadulási ünnepségét, ahol átvették a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ünneplők között ott voltak a váró ; hat termelőszövetkezetének tagjai, az iskolák tanulói, a hivatalok dolgozói is. Pontosan tíz órakor az ünnepség elnöksége elfoglalta helyét, s a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után megkezdődött az ünnepség, melyet Szűcs Zoltán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitott meg bensőséges szavakkal. Rövid kultúrműsorra került sor, majd Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára, Nagykőrös országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején a megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolta felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából Nagykőrös népének, majd az alábbiakat mondotta: — Tizenöt esztendő nem nagy idő a történelemben, s egy ember életének is egynegyedét teszi csak ki. De arra elég ez a tizenöt esztendő, meg előtt Apró Antal elvtárs, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet. A váci ünnepségről vasárnapi lapunkban számoltunk be. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vasárnap délelőtt koszorúzási hogy a rosszat elfeledjük, hiszen a rosszra az emberek nem szívesen emlékeznek és ez természetesen helyes is. Felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján azonban nem árt, ha beszélünk a múltról, mert felnőtt nálunk egy olyan nemzedék, amely már csak hallomásból Ismeri mindazt, ami elmúlt, s a felnőtt nemzedék gondolatvilágában Is már csak olykor bukkan fel rossz emlékként a múlt. ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Ugyancsak vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén is, a magyar hősi emlékműnél. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a gelllérthegyi Szabadság-szobornál is. Felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából magyar és szovjet államférfiak táviratban köszöntötték a magyar és szovjet népet, és a koszorúzás ünnepségeken, valamint a felszabadulási ünnepségeken is részt vettek a szovjet nép, s a többi testvéri ország küldöttségei is. Vasárnap este az Operáimban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa díszünnepséget rendezett. A díszünnepséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Április 4-ét, akárcsak minden esztendőben, az idén is díszszemlével köszöntötték népköztársaságunk fegyveres erői: a néphadsereg, a határőrség, a belső karhatalom, a munkásőrség harcosai, parancsnokai. A délelőtti órákban az országban mindenütt ünnepségekre került sor. Az alábbiakban megyénk fel- szabadulási ünnepségeiről közöljük munkatársaink jelentését. V A felszabadulás előtt gazdasági válságok, munkanélküliség nyomasztotta a dolgozók millióit, z az országvesztő politikusok azt igyekeztek elhitetni a dolgozók millióival, hogy mindebből egyetlen kivezető út lehetséges: a háború. A háborúval akartak olyan kérdéseket megoldani, amelyek megoldásának csakis egyetlen módja van: a fennálló társadalmi rend megváltoztatása. Az urak politikájának azonban ez csak a nép felé mutatott oldala volt. Az igazi okot a német imperializmussal összeszövetkezett magyar uralkodó osztályok kapzsisága, rablásvágya adta meg, akik új területek és népek leigázásával akartak még nagyobb haszonra és hatalomra szert tenni. g Beszéde további részében Horváth elvtárs részletesen beszélt az országvesztő politikáról, amelyet Horthyék a német fasizmussal szövetkezve folytattak, a fasiszta provokációról, amelyekkel a dolgozó tömegeket megtévesztették. Hangoztatta, hogy félmillió fiatal magyar katona pusztult el az igazságtalan, hódító háborúban, x ez a félmillió magyar néhány ezer tőkésért, földbirtokosért áldozta az életét. Beszéde további részében Horváth elvtárs ezeket mondotta: — A fasiszta csapatok vandál pusztítása mérhetetlen károkat okozott a szovjet népnek. A fasiszták már előre ittak a medve bőrére és kitűzték Moszkva elfoglalásának időpontját is. A szovjet nép és a szövetségesek azonban megfordították a háború menetét. Hazánk és Németország is belekóstolt abba, hogy mit jelent harci területté lenni. Hazánkat elérte a front és a szovjet csapatok a győzelmesen előrenyomuló vöröshadsereg lépésről lépésre szabadította fel sokat szenvedett hazánk falvait, városait az évszázados elnyomatás alól. Ez a hare azonban súlyos áldozatokkal járt, sok szovjet katona és tiszt áldozta életét azért, hogy a magyar nép vég- i re szabad legyen, magának, gyermekeinek építhesse az országot. A továbbiakban Horváth elvtárs arról beszélt, hogy a felszabadulás mennyire megváltoztatta az ország és népe életét. Eltűntek a kizsákmányolok, felosztottuk a földeket, államosítottuk a gyárakat és a mai gyerekek már hallomásból is alig ismerik az olyan fogalmaidat. mint a munkanélküliség, a nélkülözés, az urak kénye-kedvére való kiszolgáltatottság. Az iskoláit megnyíltak a dolgozók gyermekei előtt, olyan súlyos gondokkal küzdöttünk meg, mint a TBC, s nagy eredményeink közt szerepel a falvait villamosítása. Mindezért népünknek keményen meg kellett dolgoznia. A munkásoknak, parasztoknak ma már más fajta problémái vannak — hangoztatta Horváth elvtárs —, mint a múltban. Ma nem a munkanélküliségtől fél az egyszerű dolgozó ember, hanem attól, hogy csak fél év múlva kerül rá a sor a televízió vagy a személygépkocsi vásárlásnál. Beszédét így folytatta Horváth elvtárs: — Nagykőrös élete is alapvetően megváltozott a felszabadulás óta. Ipari termelése jelentősen megnőtt, amelynek szemléltetésére elegendő egyetlen példa. A Nagykőrösi Konzervgyár 1959- ben tízszer annyit termelt, mint 1949-ben, pépedig az 1949-es termelés a háború alatti legmagasabb termelési szinl(Folytatás a 2. oldalon) A nagykőrösi ünnepi nagygyűlés szónoka Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Az Operaházban tartott díszünnepség elnöksége és részvevők Bizakodással tekintünk az elkövetkezendő másfél évtized elé Horváth András elvtárs beszéde Nagykőrösön Felsorakozott diszegységek a Dózsa György úton. A felsorakozott egységek Révész Géza vezérezredes elvtárs, honvédelmi miniszter beszédét hallgatják. A munkásőrzászlóaJj elvonul a díszemelvény előtt. Felvonul a légvédelmi tüzérség. Dübörögnek a nehézharckocsik.
