Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

I960. Aí’KfLIS 30. SZOMBAT

""i1Cír\av

MÁR MOST GONDOLNAK A ZÁRSZÁMADÁSRA

Pótolják az elemi kár okozta jövedelemkiesést a kemencei Út a szocializmushoz Termelőszövetkezet tagjai

munkát — mondja az elnök, s mosolyog, miközben a gépállomás munkáját dicséri.

— A kár ellenére is örülünk annak, hogy a gépállomás segített a magot idejében földbe tenni.

— Továbbra is segítünk — mondja Bada elvtárs, aki jelen van a beszélgetésnél.

— A fagykár miatt kellett- e változtatni a termelőszövetkezet tervén? — érdeklődünk a tsz vezetőitől.

— Csekély módosítást hajtottunk végre a vetésterven

— válaszolja az agronómus.

— ötven hold kukoricát terveztünk, most azonban 84 hold szemes és tíz hold siló- kukoricát vetünk. Az őszi árpa helyét tavaszi árpával vetettük be. s pillangóssal vetettük felül. A kiskántott lóhere területének egy részébe muhart vetünk.

— És a munkaegységrészesedés tervezett összegén változta tnak-e?

Élénk tiltakozás a válasz. A 35.80 forintos munkaegységértéken semmi körülmények között sem kívánnak változtatni.

— Megbeszéltük a tagsággal, hogy a tervezett értéket kifizetjük — mondja az elnök.

— Igen, de az újra való vetéssel járó költségek... —

állítjuk meg beszédében Mayer elvtársat.

— Úgy gazdálkodunk, hogy az állattenyésztés többlet- bevételéből fedezzük a károkat — adja a rövid választ

— Sokat gondolkoztunk, hogy mit is csináljunk, s a végén úgy határoztunk,

több szarvasmarhát és sertést hizlalunk

meg, s így növeljük bevételünket — magyarázza tovább Nagy Sándor.

Aprólékosan kiszámolják,

A piros Belorusz-traktor megbízhatóan „nyeli” a kilométereket a porhanyós, süp- pedős szántóföldön, s nagy port kavar fel a ráfüggesztett vetógép. A Vámosmikolai Gépállomás veti a kukoricát a kemencei Ut a szocializmushoz Tsz-nek. S hogy a gépállomás milyen nagy jelentőségűnek tartja a négyzetes vetést, arra mi sem jellemzőbb, mint az: a gépállomás igazgatója, Bada Gyula és főmérnöke, Besztercei András is a vetőgép működését figyeli, ellenőrzi.

— Mindenképpen négyzetesen keli kelnie a kukoricának — magyarázza az igazgató, s közben a porhanyós földben turkál a kezével, hogy ismét és ismét ellenőrizze a gép működését — mert nagy baj lenne, ha nem így történne. A tsz-nek ugyanis kevés a kézi munkaereje és sokat segít, ha

hosszában-keresziben

művelheti a kukoricát — folytatja.

Azt. hogy mindenképpen négyzetesen kel majd a kukorica, a megbízható konstrukciójú szovjet négyzetbevető gépen kívül arra is alapozzák. hogy a tábla közepén állandóan ellenőrzik a gép működését. Ha itt egyezik a sor. akkor nem lehet hiba. Márpedig egyezik s ezért biztosak dolgukban.

A termelőszövetkezetnek egyébként szüksége lesz a gépállomás fokozott támogatására az idén. Ezt egyrészt tapasztalni is lehet, ha körülnézünk a tsz határában, de ezt mondják a vezetők is. Mayer Gyula elnök és Nagy Sándor agronómus a határból jövet — mint már annyiszor — azt állapították meg, hogy nagyon rosszul teleltek az őszi gabonák és az évelös pillangósok.

— Nyolcvanhat hold őszi árpánk teljesen kifagyott a télen úgy, hogy ki is kellett szántani — mondja a tsz elnöke.

— Mintegy harmincöt hold herét most szántanak ki a traktorosok — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándor agronómus.

Hamarjában bizony le sem lehet mérni, hogy

a hó nélküli kemény hideg

milyen kárt okozott a tsz tagságának.

— Az a szerencsénk, hogy azért nem vesztjük el bizalhogy egy-egy növendék hízómarhán legalább ezer forint tiszta jövedelem marad. A negyvennégy maguk nevelte növendékállat közül kiválogatják a tenyésztésre alkalmasakat, a többit meghizlalják. A napokban vettek kilenc se- lej tüszőt is, s még negyvenet szándékoznak vásárolni rövid idő alatt. Ebben az évben nyolcvan hízott marhát adnak át az államnak. A tervezett száz sertés helyett 153- at hizlalnak meg, s a hízónak való állatokat saját nevelésből biztosítják.

— Úgy gondoljuk, hogy most még nem késő és az elmondottakon kívül is tehetünk egyet s mást a jövedelem növelése érdekében — összegezi beszélgetésünk tapasztalatait Mayer elvtárs.

Valóban nem késő még, sokat tehetnek a kemencei Ut a szocializmushoz Tsz vezetői és tagjai. De vajon hány tsz-ben kíséri figyelemmel a vezetőség a bevételi tervek alakulását? Érdemes követni a kemenceiek példáját!

Mihók Sándor

Tízéves a halászteleki

Szerszámgépfejlesztő Intézet

Tíz éve, 1950-ben létesült Halászteleken szerszámgépgyártásunk fejlesztésének azóta híressé vált bázisa, a Szerszámgépfejlesztő Intézet. A tízéves gyár ma ünnepli jubileumát. Ebből az alkalomból délelőtt 11 órakor bemutató kiállítás nyílik az intézetben. Bemutatásra kerülnek a SZEFI legújabb tervezési és kutatási eredményei. Délután 17 órai kezdettel kerül sor az Agrár- tudományi Egyetem kultúrtermében (Bp. XI., Villányi út

5— 7) a gyár jubileumi ünnepélyére. Ünnepi beszédet mond Buzgó Kálmán iparági igazgató.

A jubileum alkalmából a Szerszámgépfejlesztő Intézet a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen tudományos ülésszakot is rendez a Technika Házában. A tudományos ülésszakon elhangzó előadások pontossági szerszámgépeinkkel, a nagy pontosságú siklócsapágyazással, a szerszámgépek vezérlési rendszereivel, a másoló rendszerek vizsgálatával, a köszörűgépekkel végzett aktív méréssel, a kiegyensúlyozással és a kiegyensúlyozó gépekkel foglalkoznak. A tudományos ülésszak május

6- ig tart.

Május 1 ünnepe előtt

3-tól

Országos lakásépítési konferencia és kiállítás Budapesten

Bemutatnak három mintalakást a második ötéves terv új otthonaiból

A Magyar Tudományos, Akadémia műszaki tudományok osztályának építéstudományi főbizottsága és az Építőipari Tudományos Egyesület május 10—15 között Budapesten, a Technika Házában megrendezi az első országos lakásépítési konferenciát.

A tanácskozáson mintegy negyven külföldi — szovjet, francia, keletnémet, kínai, csehszlovák, román

Tubusos motorkerékpárzsír

Eddig nem gyártottak nálunk motorkerékpárzsírt. A Lardoline Kőolajipari Vállalat „magas cseppenéspontú” adalékanyaggal jó minőségű különleges motorkerékpárzsírt állított elő. Az új készítmény tízdekás tubusban kerül forgalomba. Nem kell tehát a motorosoknak egyszerre feleslegesen sok kenőanyagot vá- sárolniok, a tubus tartalma huzamosabb ideig elegendő és a tubus elfér a szerszámtás- kóban.

A tubusos motorkerékpárzsír árusítását május elején kezdik meg a KERAVILL- boltok és az ÁFOR-benzin- kutak.

és osztrák — építész is részt vesz,

s többen szakelőadásban számolnak be országaik építőiparának legújabb eredményeiről.

A konferencia első napján megnyílik a Technika Házában a lakásépítési kiállítás. A legnagyobb érdeklődésre számíthat a Technika Háza nagytermében eredeti nagyságában felépített és berendezett három mintalakás. A bemutatott egyszobás, hálófülkés és kohóhabsalakos középblokkból összeszerelt kétszobás lakást üvegfalon át tekinthetik meg a látogatók. Jelenleg is épülnek ilyen lakások az Üllői úti és az óbudai kísérleti lakótelepeken.

A második ötéves tervben pedig már tömegesen adnak át ilyeneket szerte az országban.

Mindhárom mintalakást az országos pályázaton díjat nyert legkorszerűbb bútorokkal rendezik be.

Május elsejét 1390-ben ünnepelte először a munkásosztály, szerte a világon mindenkinek munkát, szabadságot, egyenlőséget követelve. Hetven esztendeje ennek. Hetven esztendő alatt sole harc, küzdelem bizonyította a munkásosztály összeforrottságát, azt a hatalmas erőt, amely minden fölé emeli: a nemzetközi összefogás testvériségét.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1918. május elsején a moszkvai munkások a világon elsőként szabadon ünnepelhettek, s az ő példájukat követve 1919. május elsején a magyar munkások kezében is szabadon lenghetett május vörös zászlaja. A nemzetközi reakció eltiporta a dicsőséges Tanácsköztársaságot, a magyar munkásosztály azonban a Horthy-uralom legsötétebb esztendeiben is megülte május elseje ünnépét, bár sokszor bujkálva, rendőröktől üldözve, de a szívekből mégsem lehetett kiölni az ünnepet. Ahogy a tavasz e kedves napjának eljöttét nem lehet megakadályozni, úgy nem sikerült és nem is fog soha sikerülni a munkások ünnepének megakadályozása.

Mi, magyar munkások tizenhatodszor ünnepeljük május elsejét szabadon a magunk országában. Pártunk VII. kongresszusa büszkén adhatott számot az elmúlt 15 esztendő hatalmas eredményeiről, a munkásosztály nagy tetteiről, a szocialista versenymozgalom sikereiről. Üzemeinkben sok biztató jellel találkozunk. Termékeink mindinkább felveszik a versenyt más országok gyártmányaival. Az elmúlt esztendőkben jelentős eredményeket értünk el a műszaki fejlesztésben, a gyártástechnológia megjavításában, az önköltségcsökkentésben.

Üzemeink munkásai május elsején együtt ünnepelnek megyénk parasztságával, azokkal, akik már a közös gazdálkodás

útját járják, s a még egyénileg dolgozó parasztokkal is. Népünk megváltozott viszonyok között él s megváltozott május 1 ünnepének tartalma is. Ma már nemcsak a munkások ünnepe, hanem az egész dolgozó népé, s nemcsak a magyar proletariátus, hanem a testvéri országok proletariátusa, élén a szovjet munkásosztállyal, együtt ünnepel. A kapitalista világban a májusi ünnep nagyszerű hangulatát fegyverek dörgésével igyekeznek szétrombolni s a nép legjobbjait terrorral, fenyegetésekkel igyekeznek tétlenségre bimi. A kapitalista országok dolgozóinak harca szabadságukért, függetlenségükért, emberi jogaik kivívásáért a mi harcunk is, azt dolgozó népünk a legteljesebb rokonszenwe] kíséri. A békéért harcoló népek az elmúlt esztendőkben hatalmas eredményeket értek el. Megvalósul a becsületes emberek százmillióinak vágya, a csúcs- találkozó elhatározása, Hruscsov elvtárs látogatásai jelentősen hozzájárultak a hidegháborús légkör enyhüléséhez, a népek közötti barátság megerősítéséhez.

Ezen a napon együtt ünnepelnek régi szervezett munkások és azok a fiatalok, akik már szabad országban születtek. Fiatalok és öregek ünnepe ez, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ünnepe. Az ünnep előestéjén üzemeinkben sok helyen tartanak megemlékezéseket, ünnepségeket, ahol a szocialista építőmunka élharcosai, a munkásosztály tagjai emlékeznek a múltra, örülnek a ma eredményeinek és tervezik a még boldogabb holnapot. A szervezett munkások ereje hatalmas erő. Ezt bizonyította az eltelt 90 esztendő és ez a hatalmas erő ma egységesen sorakozik pártunk mögött a szocialista Magyarország felépítéséért.

Palotás Károly, a Szakszervezetek

Megyei Tanácsának elnöke

lljinszkij professzor Pavlov tanításainak gyógyászati alkalmazásáról

Tíz napot töltött Magyar- országon B. V. lljinszkij professzor, a leningrádi orvostovábbképző intézet belklinikájának igazgatója. A neves szovjet orvos előadást tartott a budapesti, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemen a táplálkozás szerepéről az érelmeszesedés kialakulásában és gyógyításában. Magyarországi tartózkodása során ellátogatott a Pé- terfy Sándor utcai kórházba, előadást tartott a VIT. kerület orvosai előtt Pavlov tanításainak gyógyászati alkalmazásáról.

Rámutatott:

Pavlov az életjelenségek oksági kapcsolatát, a szervezet egységességét és a külső környezettel való szoros kapcsolatát hirdette.

'4 A pavlovi nervizmus azt ta- ^ nitja. hogy a szervezet egysé- ^ gét és a külvilággal való kap- ^ csolatát az idegrendszer, töb- } bek között annak felsőbb ré- ^ giói valósítják meg. Az agy- ^ kéreg és az egyes szervek szo- ^ ros kölcsönhatásban vannak, ^ az agykéreg funkcionális za- ^ varai befolyásolják a külön- ^ böző szervek életműködését és ^ viszont. A Pavlov által fel- ^ fedezett feltételes reflexek, különösen a szervezet és a ^ környezet közötti kölcsönhatásban játszanak nagy szere- ^ pet. Feltételes reflexekkel be- folvásolni lehat az egyes szer- ^ vek egészségi állapotát és ezt £ a Jelenséget a gyógyító mun- í kában is fel lehet használni.

4 A pavlovi tanítás alkalma- 4 zása lehetővé tette számos ^ betegség, elsősorban a ^ hypertonia és a fekély be- ^ tegség kifei'ődésének tisz- 4 tárását.

^ Részletesen beszélt a felsőbb ^ idegműködésről szóló pavlovi ^ tanok klinikai felhasználásá- ^ ról. majd hangsúlyozta, hogy ^ ezeknek az elveknek gyakorlati alka mazása a betegségek ^ megelőzése terén is nagy je- ^ lentósésrű lehet.

4/ A Magyarországon látott ^ egészségügyi intézmények ^ munkáiénak színvonaláról el- ^ mondotta, az a benyomása, ^ hoav Maavarországon igen z sok elvan értékes tudományos } eredménv születik amellyel ^ hasznos megismerkednie a 4 szovjet orvostársadalomnak is;

TIPIKUS „KARRIER"

Dolgozik a csapágygyár munkaügyi osztályán egy rokonszenves fiatalember, akit ha bármilyen problémával keresnek is fel, mindig készséggel áll rendelkezésre. „Rosszul számították ki a teljesítményünket ... Nem állt meg előttünk reggel az autóbusz ... Beteg lett a kislányom, azért nem tudtam tegnap bejönni... Két ember kellene a lakatosműhelybe... Bandika, ha lehet, osszanak be jövő héten délelőttre...“ Ilyen és efihez hasonló kéréseik tömegével keresik fel nap mint nap a dolgozók a fiatal közgazdászt, s Bandi, pontosabban Bősz András, a Dióséi Csapágygyár osz- tályvezatőhelyettese máris intézkedik. Ha kell, kérvényt ír, telefonál, szükség esetén a szociális bizottsághoz fordul, feleket békít, lelkiismeretet ébreszt, esetleg korhol, természetesen a szorosabban vett hivatali munkáján felül. Szabad idejében legtöbbet a KISZ-ben dolgozik. Mint a vezetőség egyik tagja, fő szervezője a népszerű csapágygyári kirándulásoknak. Szenvedélyes fotós, na, és mint leendő apa, féltve „őrzi” fiatal feleségét és szorgalmasan segít odahaza a háztartási munkában.

Vajon ki lehet ez a kellemes modorú, udvarias fiatalember,

milyen CySci-Lcmuu 1 o*ű i iímziKf

honnét indult el életpályája? önkéntelenül is erre gondolok, amikor benyitok hivatali szobájába. Kérdéseimre elözélce- nyen válaszol, s nem szégyellt elmondani, hogy ő is ott kezdte, ahol a legtöbb munkásember: kifutóként egy csepeli gyárban.

Igen, meg javában tombolt a második világháború, amikor a 13 éves Bősz András már a család kenyerét kereste. Édesapját a frontra vitték, támogatást viszont sehonnét sem kapott a család. Bandi alkalmi murikáiuit vállalt, s minden szombaton meglepte édesanyját és kistestvérét a kenyérre való pengőkkel. A felszabadulás egy kis Baranya megyei faluban éri, s 1946-ban jön fel Pestre.

Először a csepeli WM-gyár- ban küldönc. Ekkor ismerkedik meg a romjaiból éledező Pesttel, s a munkásosztállyal. Hogy mi is a szabadság, még nem tudja tökéletesen felfogni, de már érzi, tudja, hogy ez a világ más, mint a hadijelentésekkel, kenyérjeggyel, méltó- ságos urakkal teletömött évek. S aztán, ahogy izmosodik karja, úgy vállal magára egyre több munkát. Nemsolcára a Csepeli Üveggyár csomagolási

osztályára kerül. Mindig nyitott szemmel, nyitott füllel jár. Szívja magába az újat, eszméli a számára még alig felfoghatót. Már sejti, mit is jelent az, hogy a mi országunkban a munkásosztályé a hatalom. Hozzájut olyan könyvekhez, amelyek egyre jobban tágítják nyiladozó értelmét. A gyakorlatban is megismeri, mi az a demokrácia és mit akarnak itt a kommunisták. Érzi, hogy ő is közéjük tartozik. Már a motorkerékpárgyárban egy esztergapadon dolgozik, amikor kiemelik diszpécsernek. Dolgozik, olvas, s közben beiratkozik a dolgozók esti gimnáziumába. Pályája ettől kezdve nyílegyenesen ível felfelé. Szorgalma gyümölcseként megszerzi az érettségi bizonyítványt, majd 1951 őszén beiratkozik a Közgazdasági Egyetem iparszakára. Még ebben az évben a párt tagjai közé is felveszik. Ajánlói büszkék rá, tudják, hogy vele csak erősödhet a munkásosztály élcsapata.

Egyetemi évei után a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárba kerül. Kezdetben mint műszaki normaalap-készítő dolgozik itt, később a Pneumatikus Szerszámgyárba helyezik- Itt éri az ellenforradalom, s vele is közlik, többé nem tartanak igényt munkájára. Most érzi csak igazán, mit is kapott a népi rendszertől és mi forog kockán. Szerencsére a szovjet csapatok szétzúzzák a nép hatalmára támadt ellenforradalmárokat.

1957. június 1-én kerül

aztán a Diósdi Csapágygyárba. Először a kalkulációs osztály normatechnológusaként dolgozik (műszaki normák időelemzését végzi), majd 1959 júniusában a munkaügyi osztályra helyezik. Most is itt dolgozik, s ma már osztályvezetőhelyettes. Munkaköre eléggé szerteágazó, foglalkozik a munkaerőgazdálkodással, s mint termelési felelős, részt vesz a mutikaversenyszervpzésben is. Ö értékeli a felajánlásokat, javaslatot tesz a jutalmak elosztására, s a kitüntetések odaítélésére. Szívesen foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos problémáival is. Sokszor munkaidő után is kell egy- egy bonyolultabb üggyel foglalkoznia, de szó nélkül megteszi. hiszen ha munkástársairól van szó. nem fél az áldozatvállalástól. Rendkívül népszerű ember, mindenki ismeri a csapágy gyárban.

Bősz András mindössze 29 éves, nemrégiben nősült, s felesége is a gyárban dolgozik, a dokumentációs osztályon- Reggelenként Csepelről járnak Diósára, vállalják a fárasztó utazást. Amikor aztán vége a munkának, együtt kezdenek odahaza a főzéshez, hogy idejében megnézhessék a televíziót. Vágya? Legelőször is egy szép, tágas lakás.

És amíg beszélgetünk,

önkéntelenül is az a csődbe jutott osztrák kiskereskedő jut az eszembe, akivel Becsben találkoztam, s aki irigykedve jegyezte meg: „Nekem az tetszik legjobban az önök rendszerében, hogy ott a legegyszerűbb munkás is karriert csinálhat.” Igen, az ö szemszögéből ez kétségkívül karrier. Csakhogy Bősz András életútja nálunk már természetes és tipikus, az egész magyar munkásosztály „karrierjét" példázza.

Súlyán Pál