Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

i960. Április 29. péntek PÍST HFCYFI Kr, Mírkm Egy hónap... Moiior... Egy hónap — nem hosszú idő... De egyetlen hónap alatt is sok minden történhe­tik. És különösen ott sok va­lóban a sok, ahol előtte sem­mi sem történt. Másutt talán kevés, itt ki­elégítő az, amiről a művelő­dési ház gazdasági vezetője beszél: — Minden szombaton telt a művelődési ház ... Minden szombaton, amióta dr. Gábor Gyula a kultúrott­hon megbízott igazgatója. Pe­dig egyelőre csak íéikézzcl — Öt új tanterem Kóka... hivatalosan szólva: félstátusz­ban — munkálkodik. A szombati telt házak j programja: a KISZ-színját- j szók szereplése, a gimnázium j tánczenekarának fellépte, szó- j listák műsora, divatbemu-; tató, előadás ... Tehát vannak már művé­szeti csoportok, persze, hogy vannak, ha szerepelnek... A KÍSZ-színjátszók — a műve­lődési ház jövendő aktívái... Szerveződik a tánccsoport... A folytatást nem mi, a mo­nonak várják. Ez nem lesz — ez már van! Január óta áll a régi iskola folytatásaként öt napfényes, világos, újonnan berendezett tanterem. Háromévi költségfejlesztési alapját kötötte le a ta­nács erre az építkezésre. És az 1100 000 forint hasznát egy­aránt élvezik a gyermekek, a pedagógusok, a szülők. Jó befektetés volt. Négy község összefog Galgahévíz... Hatvanezer forint .. . Hatvanezer forint — ennyit költ a péteri tanács idén a művelődési ház renoválására. Már ez is szép egy ilyen kis községben, de még szebb, hogy amikor a kulturális élet iránt érdeklődtünk, Szemők Rozihoz utasítottak. — Ki az a Szemők Rozi? — A Szemők Rozi? A ter­melőszövetkezet tagja, a kul- túrcsoport vezetője ... Ez a szép: az egyesztendős termelőszövetkezetben KISZ színjátszó együttes verődött össze, vezetőt is talált ma­gának Szemők Rozi tsz-tag személyében. Érdemes felkarolni, segíte­ni a szövetkezetes fiatalok kezdeményezését! ... Csak foglalkozzanak velük... Gyönirő ... Szóról-szóra ugyanaz a helyzet, mint Monoron ... Amióta Blaskó Mihály a művelődési ház irányítója, megmozdult a falu. Ö Monoron tanít, éppen nincs itthon, a tanácson há­rom nevet mondanak, ők a legszorgosabb aktívák, meg­tudhatunk iftlük mindent: — Varsányi Győzőné. Tár­gyik Sándorpé, Éuruglyás elv­Varsányiné a Halászkert­ben el is mond mindent: — Egy hónapja van tánc­csoportunk, hat pár fiatal, 18—13 évesek, május else­jén bemutatkoznak. Kisréti József tanítja őket társadal­mi munkában. És alig hogy összeállt a csoport, máris akadt négy új jelentkező. Azután: — Gépelik már a színda­Nincs „üres ” nap Zsámbok... rabot is. Nyolc tagú az együt­tes, a Tacskót játsszák majd. Júniusban lesz a bemutató. Ősszel pedig a Vők iskoláját adjuk, abban én is szerepe­lek. Egyébként ő a színjátszók szervezője, egyben a súgó. Egy listáról beszél, ame­lyen a társadalmi munkásokat jegyzik. Prekler Károly mű- í szaki segítséget- ad. Péterit i ■■»József és Mihfúece - Antal szí­ves-örömest festenek díszlete­ket, Bagoczky Sándor, ha kell, villanyt szerel (ez a szakmája), ha kell, zenekari dobos (ez is szakmája), ha kell, eljátssza a Tacskó fősze­repét. És befejezésül: — Kiderült, hogy vari ná­lunk fiatalság ... Csak fog­lalkozzanak velük! Most foglalkoznak ... Kis község — nagy művelődési ház Mentié... Hesz Ernő kultúrotthonigaz­gató újságolja: — IS 000 forintot ruháztunk be egy-másfél év alatt. Zon­gorát vettünk és televíziót. Most pedig pénz nélkül, be­ruházás nélkül „ruházunk be”: a Petőfi Termelőszövet­kezet kiszistái vállalták, hegy rendbehozzák, tatarozzák, ki­festik a művelődési ház bel­sejét. Nekikezdünk a röplabda­pálya építésének a kultúrház udvarán, ha elkészül, teke­pályát csinálunk. — És van élet a csinosítan­dó épületben? — Mindennap! Hétfőn szín­játszó- és táncszakkör, kedden varrószakkör és televízió, szer_ dán sportfoglalkozás és tele­vízió, csütörtökön varrószak­kör és televízió, pénteken színjátszószakkör és könyvtár, szombaton sport és televízió, vasárnap műsor, tánc, tele­vízió’; ki mit szeret. Ajánlásként: aki látni sze­retné a huszadik század falusi fonóját, menjen Zsámbokra! A varrószakkörben, (amely tulajdonképpen nem más, mint hímzőtanfolyam), azsám- boki népi motívumok hímzé­sét gyakorolják hetenként két. szer. a leányok és az asszo­nyok. Eljönnek ide a legények T s~ dalolnak, beszélgetnek, művelődnek . .. Érdemes meg­tekinteni! Állami támogatás? Minek?! Tisra ... Már elkészült az emelet is, a mendei művelődési ház emelete. A költség: egymilUókétszázötvenezer forint. Ennek egyötöde állami hozzájárulás, ötödé társadalmi munka, a többit a község adja a községfejlesztésre befizetett forintok­ból. A tanácselnök azt mondja: — A község lakói igénylik a művelődési házat, és mi kielégítjük az igényeiket. Ez minden ... Kell ehhez bármit is hozzáfűzni? Ide jön az előcsarnok ... Természetesen Túra az a község, ahol lemondott a mű­velődési ház az állami támogatásról. — Minek? — kérdi Tóth József kultúrotthonigazgató. — Ez olyan jó kultúrház, hogy nincs reá szükségünk. 260 000 forint az idei költségvetésünk, de már megvan a 100 000. 60 000 forintunk áll a bankban. Van tehát miből megépíte­nünk az előcsarnokot (ne vágjon be a hideg a nagyterembe, ha kinyitják az ajtót) és a nagyterem erkélyét. — Minek az erkély? — Tudja, ha nálunk táncmulatság van, mindig eljönnek a mamák is. A sok gardemamának pedig nincs helye. Hát őket tesszük fel az erkélyre. Száz asszonyt kell elbírnia a galériá­nak, azám! Lám, egy gondos kutúrotthonigazgatónak mi mindenre nem kell gondolnia! Még az idén Tá|iiósiilv ... A tanácselnök, Németh elv­társ, kijelenti: — Még az idén hozzákez­dünk a kultúrházhoz. Letesz- szük az alapot és felhúzzuk a falakat! Az egyik tanácsi dolgozó közbeszól: — Talán inkább jövőre kel­lene ... Az elnök köti az ebet a karóhoz: — Még az idén! És indokol: — Van mozink, cukrász­dánk, vendéglőnk... De a kultúrház nagyon hiányzik. Típustervet kapunk, év végé­re lesz 400 000 forintunk a közsógfejlesztési számlán, ha elkezdjük a munkát, jön tár­sadalmi munka is bőven ..; — Az építési költség mint­egy millió forintra rúg. Hon­nan kerül a többi? — Kölcsönt kérünk az OTP-től, (ha nem kapunk, építjük két évig, háromig, ahogyan lesz rá pénzünk. A művelődési ház előcsarnokában szépen pingált plakát szól a fiatalokhoz: A plakátból kiderül, hogy valami készül, de az nem, hogy milyen nagy dolog készül itt. Négy község fog össze május elseje megünneplésére, négy olyan község, amelyik híres-neves szép népművészeti, kulturális hagyományairól: Bag, Hévízgyörk, Túra — és a vendéglátó hely, Galgahévíz. Egy is elégséges lenne, hogy emlékezeteset nyújtson. De négy ?..... Igaz, ez olyan jó, amiből még a sok se árt meg. Versenyben Bag... Itt valóban nemes vetélke­désben építenek. A falu szélén, közelebb a községhez a kultúrotthon be­tonzsaluzását állványozzák. Tő- szomszédságában, Aszód felé, négy tanterem épül. Az egyik, a kultúrház, a községfejlesz- tési alapból (1 570 000 forint) és társadalmi munkából (130 000 forint) készül; a má­sik, az iskola, állami beruhá­zásból, kerek egymillióért. Az iskolából már több lát­szik, mégis a művelődési ház­zal szeretnének előbb végez­ni. Folyik a verseny. — Augusztus 19-re elkészül a kultúrház! — ígéri a vb-el- nök. — Szeptember 1-re pedig az iskola! — mondják az építke­zésnél. így legyen! Amikor a költözés — nem „leégés Aszód ... Költözött az aszódi járási könyvtár. A kultúrotthonból a Kossuth utca 19-be szállítot­ták a könyveketr polcokat, szekrényeket. Egyetlen szobácskábái — három terembe. Nagyot nyújtózik most ez az intézmény. Várják az új berendezési darabokat: az újabb polcokat (négyet), szek­rényeket. könyveket. Itt már van külön köl­csönzőhelyiség, külön olvasó­szoba és külön raktár. Ha számolnunk szabad (és ha jól számolunk a könyvtár dolgozóinak lelkesedésével) a helyiségekkel egyenes arány­ban kell az olvasók számánctk is gyarapodnia. Csak talán még egyre: egy piciny szobában zsúfolódik könyvtár... Ezen kellene segíteni! Összeállította: Garami László és Gábor Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents