Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-29 / 100. szám
I960. ÁPRILIS 29. PÉNTEK ""'irfCirhm 3 A műanyag lett a „sztár“ a Zsámbéki Gombgyárban Két évvel ezelőtt jártam utoljára a Zsámbéki Gombgyárban. Emlékezetem úgy raktározta el ezt a kis üzemet, mint amit — tisztesség ne essék szólván — „kóceráj- nak” szokás nevezni. Két esztendő után most ismét arra vitt az utam. Első látásra, kívülről nem változott itt semmi. Még tanakodtam is.magamban: érdemes-e bemenni? Riportot írni „az 1960-as esztendő igombtermé- sének kilátásairól”? Amit láttam, egycsapásra elfojtotta bennem a gúnyoros •gondolatokat. Leckét kaptam — mégpedig tanulságosat — arról, hogy mire képes a szakértelem és a helyes vezetés, ha az üzem fejlesztésére irányuló törekvéseit felülről is támogatják. A „nem változott itt semmi” megállapítás fél óra a'att így módosult: erre a gyárra rá sem lehet ismerni! Nézzük először a fejlődés szárazabb. — de leigcsalhataí- lanabb — mutatóit, a számokat: két évvel ezelőtt a gomb- gyár 76 alkalmazottat foglalkoztatott. Jelenleg közel háromszázat. Nagyrészt felújításból, s némi beruházásból két év alatt új raktárral, kovácsműhellyel, présteremmel, lakatos-, összeállító- és hengerműhellyel bővítették az üzemet. Megnőtt a géppark, javultak a dolgozók szociális körülményei, emelkedett az átlagkereset. A legnagyobb fejlődést mégsem a létszám, a férőhely, vagy a géppark növekedése' hozta, hanem a termelés profiljában végbement változás. Itt, ahol 1958- ban kizárólag gombokot gyártottak, most a gombok a termelés kis hányadát képezik csupán. A hangsúly a műanyagra tolódott: 25 féle műszaki és háztartási műanyagcikket »készítenek. Köztük olyan fontos cikkeket, mint az Ikarus Gyárnak és a Gumiabroncs Értékesítő Vállalatnak szállított, különböző méretű PVC műszaki csövek, vagy a kábeltekercseléshez használt PVC fólia. Fentiek 35—40 százaléka közvetve exportra kerül. A háztartási cikkek közül kétségkívül a könnyen kezelhető, tetszetős külsejű műanyag habverő viszi el a pálmát. Bizonyára a magyar háziasszonyok is szívesen vásárolnák ezt a kávédarálóhoz- hasonlóan működő kisgépet, amelyet a gyár egyelőre azonban csak exportra készít. Külföldre szállították azokat az apró. műanyagjátékokat js — lóversenyt, billenő-dömpert, mackót —, amelyekből tavaly gyártottak nagyobb mennyiséget a szovjet, a svéd és a dán gyermekeknek. Az idén az alapanyagellátás korlátái megkövetelik, hogy elsősorban a fontos műszaki cikkek gyártásával foglalkozzanak. A gyár fejlesztése egyébként korántsem befejezőit dolog. A műanyágcikkek iránti hagy bel- és külföldi kereslet a kapacitás növelésére készteti a gyár vezetőit. Most azon fáradoznak. hogy az üzemmel szomszédos telek és épület megvásárlásával, illetve felújításával itt, egy helyen vonják össze a jelenleg szétszórt budakeszi, solymári és óbudai részlegeket. Ez a köz- pontosítás ugyanis kétszeres haszonnal jár: a gyár vezetőinek megkönnyíti' az irányítást és az ellenőrzést, a községben peditg növeli az elhelyezkedési lehetőséget. Az utóbbi pedig különösen nagy jelentőségű, mert bár a felfutás óta a gyár körülbelül 250 helybelinek biztosít megélhetést, még mindig ugyanennyire tehető a Budapestre bejáró zsámbékiak száma. Sosem szerettem ünneprontó lenni. Ha a fejlődés tényei után most mégis' hangot adok a Zsámbéki Gombgyár súlyos problémájának, abban a reményben teszem, hátiba eljut az illetékesekhez és segítenek raj ta. Elöljáróban tudni kell. hogy az országban egyedül itt készítették a műanyag mosogatószivacsokat. Ennek a könnyen tisztántartható. higiénikus háztartási cikknek az alapanyagát, a polyamid-szálat 1959- ban kezdte gyártani a Nagytétényi Gumigyár. (Azelőtt a szivacsot külföldről importáltuk, valutáért.) A múlt év végén elromlott a szálhúzógép, s az alapanyag gyártás leállt. Később a gépet, illetve a munkaműveletet „átprofilírozták” az Északmagyarországi Vegyiművekhez. Sajnos, az „átprof ilírozás” gyorsabban ment. mint az áttelepítés és a javítás. A gép üzemtoehelye- zését új gazdái csak a harmadik, vagy negyedik negyedévre ígérik. Ily módon egy évre abbamarad a műanyag mosogató-szivacs gyártása, ami pedig kétszeres kárt okoz a népgazdaságnak. Először azzal, hogy ismét valutáért kell behozatnunk ezt a cikket. Másodszor pedig azzal, hogy a szivacs iránti nagy külföldi keresletnek nem tudunk eleget tenni. Csupán az elmúlt negyedévben 100 000 darabos jugoszláv megrendelést kellett a gyár vezetőinek elutasítaniuk. Ezúton kékjük az illetékeseket; vizsgálják felül még egyszer a határidőt: nem lehetne-e a szálhúzógépet egy évnél hamarabb áttelepíteni és megjavítani? Nyíri Éva Ezernégyszáz éves himestojások | Balatonszentgyörgy közelében VI. századbeli temetőt tártak lel a keszthelyi balatoni múzeum munkatársai. Az egyik sírban fatörzsből kifaragott koporsót, harci eszközöket. agyagedényeket. szőnyegdarabokat találtak. A legérdekesebb lelet: három „hímes” tojás maradványai, amelyeket 1400 esztendő óta rejt a föld. A tojásokat fehér csíkokkal, csiszolt mintákkal díszítették. Épül az aszódi kenyérgyár (Gábor Viktor felv.) Jelentősen növekedett megyénkben a csemegeszőlő termőterülete t Segítettek a karóhiányon Pest megye szőlőgazdálkodásának fejlesztése különös jelentőségű, mert a megyében van az ország szőlőterületének 13,1 százaléka. Ennek megfelelően pz ország bor- szükségletének jelentős részét megyénk szolgáltatja. A fehér borszőlő területe a gödöllői járásban a legnagyobb: 79 százalék, utána következik a dabasi járás 73,9, majd a budai 73,5, a váci 71,3 és a monori járás 68.2 százalékkal. A többi járásban általában 51.6 és 65.3 százalékot tesz ki a termőterület. A vörös borszőlő termőterülete az aszódi járásban a legnagyobb, éspedig 48,2 százalék, utána következik a ráckevei 45,7, a nagykátai 39,4, a ceglédi járás 39,2 és a monori járás 30,6 százalék termő- területtel. A Csepel Autógyár készül a Budapesti Ipari Vásárra Megyénk legnagyobb üzemében, a Csepel Autógyárban gazdag kiállítási anyaggal készülnek a májusban megnyíló Budapesti Ipari Vásárra. A gyár átadó üzemében már az utolsó simításokat végzik a bemutatásra kerülő kocsikon. TŰZ PUSZTÍTOTT szerdán Tápiósápon. Kigyulladt Veróczky Pál Dózsa György úti házának nádteteje és a falubeliek minden erőfeszítésének ellenére teljesen leégett. Megállapították, hogy Mecz Tibi, Veróczkyék tőszomszédjának hároméves kisfia, aki kilencéves bátyjával tartózkodott otthon, gyufával játszott és közben felgyújtotta a disznóólát, ahonnan a lángok átcsaptak a házra is. A Veróczy-esaiád is a határban dolgozott, ingóságait az égő házból az önkéntes tűzoltók mentették ki. (Gábor Viktor felv.) A járműipar kiállítását az idén az Ikarus-gyár rendezi. Az iparág termékeit bemutató hatalmas csarnokban a Csepel Autógyár gyártmányainak egy része főhelyet kap. A csarnok előtt helyezik majd el az Ikarus 33-as típusú autóbuszt, a D 705- ös üzemanyaigszállító kocsit és a D 705-ös borszállító kocsit. Valamivel távolabb találhatják majd a látogatók a Csepel Autógyár többi különleges gépkocsiját, a cement- és a bútorszállító kocsikat. A járműipari kiállítás érdekességének ígérkezik az a közel két méter átmérőjű földgömb. amelynek egyenlítője körül négy gépkocsi modellje forog. A földgömb felső részén levő ablakon át mozgóképeket vetítenek a Csepel Autógyár életéről és termékeiről. Az autógyári kiállítási anyag nagy részét a Budapesti Ipari Vásár után Moszkvába viszik, a Magyar Kereskedelmi Kamarának hazánk felszabadulása 15. évfordulója alkalmából rendezendő kiállítására. A Gorkij-parkban megnyíló kiállításon a látogatókat két film Ismerteti meg a Csepel Autógyár életével, A filmek érdekessége, hogy csak az egyiket készítik szakemberek, a Budapest Filmstúdió munkatársai; a másikat a gyár néhány mérnöke és fényképésze forgatja. Jécsai Andor Hapitetedefi A jövő küszöbén Rendkívül örvendetes, hogy a legutolsó két évben jelentősen növekedett a megyében a csemegeszőlőfajták termő- területe is. Ebben a budai, a szobi, a szentendrei és a váci járás halad az élen, de szép eredményt ért el a ceglédi, a monori és a nagykátai járás is. Az 1957. évi megyei borverseny után a szakemberek megállapították, hogy nagy szükség van a szőlők felújítására, mivel a tőkék jó része elöregedett. Azóta évről évre javul a helyzet a megye területén. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára a járási mezőgazdasági osztályok közreműködésével az utolsó két évben lényegesen több szőlőt telepítettek a megyében, mint az előző öt év alatt. A karózást igénylő területeken segítettek a karóhiányon is. Elsősorban a dabasi, a ráckevei, a szobi és a ceglédi járás jutott megfelelő mennyiségű karóhoz, de gondoskodás történt a többi járás karószükségletének mielőbbi ellátásáról is. — nj — • líg néhány esztendeje, /J hogy boldogan summáztuk: miként hódítják meg a földből máról holnapra elöbújó gyáraink, fejlődő üzemeink a falusi embert is. A fiatalok ezrei tódultak a városba, hogy szakmát tanulhassanak, művelődhessenek. Az egyéni, kicsiny parcellák szűk perspektívával kecsegtették az ifjúságot. Milyen szakmát is jelenthetett volna nekik a nyolc-tíz hold művelése. ’a két-három tehén gondozása?! Nem akartak úgy élni többé, ahogy apáik, nagyapáik. Nem akartak éjszakától éjszakáig, látástól vakulásig dolgozni. Megízlelték a műveltebb, kulturáltabb élet lehetőségeit és hátat fordítottak a falusi munkának. .. Szüleik, akik már megelégelték saját sorsukat, nem is marasztalták, sőt küldték gyerekeiket. Az ipar napjainkban is fejlődik. Ha nem olyan gyors ütemben, mint évekkel előtte, de ma is temérdek munkást hív el a faluról. De történt valami falun is. A fiatalok számára a falun is új jövő képe tűnt fel. A kialakult és a sok helyen most alakuló nagyüzemi gazdaság, a közös munka, a művelődési és kulturálódási lehetőség megváltoztatta a paraszti életet is. Zsámbokon a télen falusi akadémián tanultak a termelőszövetkezet tagjai. Az elnökképző iskolán hány fiatal, tekintélyes dolgozó paraszt tanul magasfokú ismereteket! És sok ezerre rúg azoknak a száma, akik ezüstkalászos tanfolyamon_képezték ma- .Ruka.t, A tr.aktorasképző..iskolára nem győzik felvenni a jelentkezőkét. Dunabog- dány termelőszövetkezeti község lakossága pedig kul- túrkombinát megépítését tervezi. Talán alig akad szövetkezeti gazdaság, ahol hiányozna a televízió. És mind több az olyan termelőszövetkezetek száma, ahol a szociális és kulturális alapot szétbontják: hadd jusson megfelelő összeg a fiatalok művelődésére, sportolására. . Tt/f ilyen más a falu élete, ^ mint akár egy esztendeje! De a gazdasági alap megváltozásához még nehezen igazodik az emberek gondolkodása, tudatának alakulása. Hány helyen panaszkodnak még: a fiatalság nem bír magával. Mindenáron a városba igyekszik. S hozzáteszi: pedig mi már több jövedelmet biztosítunk. Osztunk előleget és megnézhetik, aki tőlünk házasodik! Az is felvetődött az egyik értekezleten: tegyünk úgy. mint az iparban. Ne csak ..ipari’’ szakmunkások legyenek. Nevezzük azt is szakmunkásnak, aki leteszi a baromfitenyésztő vizsgát, aki kertésznek képezi magát vagy megállja a helyét a traktor- képzőn! Király László elvtárs meg is toldotta: ezek a mezőgazdasági szakmunkások is kapjanak a kezükbe Írást, okvetlen, hiszen megérdemlik. ha eredményesen tanultak. Mindez nagy vonzóerőt jelent. Kartalon, Gyomron, Bényén. Túrán és másutt is visszahozott már a városból a tsz-be fiatalokat. Ez azonban csak a kezdet. Hogy mi lesz? Most folyik a verseny a város és a falu között. S micsoda harc ez?! Itt is, ott is kell a munkaerő. Hiszen ki győzi kielégíteni a sok építkezést, az ipari termelés fokozását, a mezőgazdasági igényeket?! o míg megértőén bólo* ' gátunk a termelőszövetkezeti elnökök, az öregedő tsz-tagság panaszára és javasoljuk: teremtsenek olyan helyzetet, hogy érdemes legyen a fiataloknak visszamenni szülőfalujukba, neveljenek minél több szakmunkást, gondoskodjanak a megfelelő utánpótlásról. nap. mint nap ösztönözzük mind a kettőt: a városi és a falusi nagyüzemet is. Sürgetjük a kettő közötti különbség megszüntetését. hogy a tsz-ek is elérjék az ipari üzemek színvonalát. S mindkettő számára neveljük, kényeztetjük az ifjúságot. Mert kényeztetni nemcsak ruhával. pénzzel, ínyencséggel lehet. Hanem úgy is — és ez a lényegesebb —. hogy a mi ifjúságunknak nem kell félnie a holnaptól. Nem kell törnie a fejét, milyen pályát válasszon. rhegtalálja-e a kulturális. művelődési igényét, meri óriási változás ment végbe falun is. S ez a nagy. atf utolérhetetlen a mi építésünkben Sági Ágnes RUDAS LÁSZLÓ (Halálának 10. évfordulójára) « magyar nép nemrég ün- í* nepelte az ország felszabadulásának 15. évfordulóját és megemlékezett a hős szovjet harcosok mellett azokról a férfiakról is, akik részesei voltak a győzelem kivívásának és a népi demokratikus rend megszilárdításának. Rudas László azok közé a magyar kommunista vezetők közé tartozott, akik egész életüket a magyar munkás- osztály, a magyar nép felszabadulása ügyének szentelték és kiemelkedő munkát végeztek a magyar ifjúság legjobbjainak . marxista—leninista ideológiai nevelésében. Munkásszülők nagy nélkülözések között tanuló fia volt, aki 18 éves korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Majdnem öt évtizedes mozgalmi tevékenységéből másfél évtizedet a szociáldemokrata pártban töltött, ahol kezdettől fogva következetesen harcolt az opportunista vezetés ellen. Amikor az első világháborút az összeomlás, majd az 1918-as polgári forradalom követte, az orosz október fényénél elsők között ismerte fel az önálló magyar forradalmi munkáspárt megteremtésének szükségességét. Alapító tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Népszava íróasztalát felcserélte a Vörös Újság szerkesztőségi asztalával. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Újság főszerkesztőjeként fontos szerep hárult rá a ieniniz- mus diadalmas eszméinek terjesztésében. A Tanácsköztársaság bukása után Rudas László az ellenforradalmi fehérterror elől emigrálni kényszerűit Csakhamar bekapcsolódott a nemzetközi kommunista mozgalomba és írásaival, előadásaival. aktív propaganda-tevékenységével szolgálta a párt, a munkásosztály ügyét. A felszabadulás után hazatérve, fontos megbízatást kapott: a központi pártiskola vezetője lett. A felszabadulás után felnőtt vezetőkáderek és pártmunkások ezreinek vált nevelőjévé. Vérbeli propagandista volt, a pártoktató és pártnevelő mintaképe. A pártfőiskolán kívül tanított munkásakadémiákon. majd élete utolsó szakaszában mint a közgazdasági egyetem rektora irányította gazdasági szakembereink marxista-leninista képzését. Rudas László széleskörű ismeretekkel rendelkezett nemcsak a filozófia és a politikai gazdaságtan, hanem a természettudományok és a történelem terén is. Az imperializmus ideológusaival szemben bebizonyította, hogy a természettudományok legújabb eredményei nem a különböző idealista nézeteket, hanem a dialektikus materializmust igazolják. A modern materializmus alapelveit tárgyalja Materialista világnézet című műve, amelyet a pártfőiskolai és munkásakadémia! hallgatók kérésére írt. Az előszóban Rudas elvtárs közli, hogy könyve „egy nagyobb munka első része, a következő rész a dialektikus gondolkodás- mód alapvonásait tartalmazza majd”. Sajnos, tervét nem tudta valóra váltani, mert 1950 április 29-én elragadta a hálál. letműve, tevékenysége példamutató a kommunista ember számára. Tanítása ma is időszerű, mert arra nevelte a kommunistákat, hogy szeressék a pártot, harcoljanak a magyar és a nemzetközi munkásosztály céljaiért, tegyenek hűségesek a szocialista világ- rendszer bástyája, a Szovjetunió iránt. Dr. Vigh Károly
