Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

196«. ÁPRILIS 28. CSÜTÖRTÖK prrr MF.CYt.l-fdrlap Mérlegbeszámoló helyett AZ ÓCSAIAK JÓ GAZDÁI FALUJUKNAK « öNÁLió ember ^ népj ülnökök választása elé „.. . A népkönyvtár előtt va­laha olyan sártenger volt, hogy a csizmám sarka egy­szer ottragadt. Ma pedig a vasárnapi korzón a lányok tűsarkú cipőben sétálhatnak, hiszen a betonjárda olyan, akár a pesti aszfalt...” — emlékezett Darázsi János népfront-bizottsági elnök a kedd esti népfront-választá­son. Darázsi János szavaira sokan bólogattak: „Bizony, de sok minden másképp volt itt, Ócsán is, mint ahogy ma van!” Egyszuszra fel sem lehet sorolni, hogy a felszabadulás óta mi változott, s azt is ne­hezen, ami két év alatt történt a községben. Az iskolát víz­vezetékkel látták el; hat kilo­méternél hosszabb villanyháló­zatot építettek; az általános iskola négy hold földet kapott gyakorló oktatásra; negyven tanuló számára napközi ott­hont létesítettek, s az őszre még negyven férőhellyel bőví­tik, mert a szükséges két tan­termet jelenleg építik; az óvodát berendezték; a balese­tek elkerülésére az agyagbá­nyánál vezető úthoz betonból védőkorlátot építettek; hét és fél kilométer betonjárdát ké­szítettek; három játszóterünk van már; az új artézi kúttal együtt már tizennégy ad vi­zet; a ravatalozót például tel­jesen társadalmi erőből épí­tették; két önkiszolgáló bolt­tal gyarapodtak és rengeteg bosszúságtól szabadította meg a lakosságot a kenyérgyár... Mindezt két év alatt! S mégis, ezt a temérdek ered­ményt eltörpítik az újabb ese­mények. A községbeliek sem az előbbieket emlegetik már, hanem az elmúlt szombat­vasárnapot. Azt mesélik; rendőrt kellett állítaniok. olyan nagy volt a kavarodás! Tíz dömper verte fel a pihe­nőnap csendjét és rengeteg ember hordta, egyengette a homokot a Macska-laposon. Az egyénileg dolgozó parasz­tok hatezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek, a bejáró munkások, a község többi lakosa pedig másfél nap alatt negyvenháromezer fo­rint értékkel (szerényen szá­molva!) járult a nagy tervhez, amelynek összértéke 120 ezer forint lesz. Ócsa népe ugyanis nagy fába vágta a fejszéjét, öt és fél holdon parkíroznak, hogy legyen egy szép szórakozóhe­lyük, fürdőjük. Egy holdat külön az úttörőknek keríte­nek el. A gyerekeknek a fel­nőttekétől elválasztott fürdő- medencéjük lesz, s kis játszó­terük, teljes felszereléssel. A szórakozóhelyet már alapoz­zák. Hogy megörökítsék, mi tör­tént a társadalmi munka kez­detén, hogyan állt ki egy- emberként Ócsa lakossága a község szépítéséért, kisfilmet készítettek. Talán az unokák­nak. Mert a jelenkoriaknak, az hiszem, az ilyen közös munka jó íze kisfilm nélkül is emlékezetes marad. De nem marad idejük úgysem a feledésre, mert még az idén megkezdik a nagy kultúrház alapozását... Miként lehet ennyi lelkese­dést, ennyi nekibuzdulást, a társadalmi összefogásnak, ko­runk képének ilyen megnyilvá­nulását úgy szavakba foglalni, hogy méltó képet állítson Ócsa történetének? A magyar falu városiasodásának? Talán csak egy mondat fejezheti ki, s az is csak halványan; ebben a községben megértették a népfront­mozgalom lényegét. Szűcs Jenő bácsi negyvenhét évet tanított a községben. Most nyugdíjas. De ott serény­kedett ő is a kiszesek között. Az új napközi otthonban Mindenütt ott volt a szeme, hátha az ásás közben valami régi történelmi emlékre buk­kan, mint ahogy a negyvenhét év alatt annyiszor. A kelta időkben kutat, miközben építi a holnapot... Katona Sándor, a KIOSZ titkára gyárbajáró kislányával együtt dolgozott ezen a vasárnapon. Burovszki István, a község kőművese volt az egyik legnagyobb „felforga­tó”. Még a népfrontgyűlés nap­ján is az utolsó percig a lapo­son tett-vett. Az idős Lado- niczki Józsi bácsi, aki a ter­melőszövetkezet legjobb tagjai közé tartozik, szintén ott volt, Skorán Sándor, Ballá László aranykalásza, gazda, dr. Szász Gusztáv, aki harminc éve gyó­gyítja Ócsán a betegeket, Szabó Miklós gyárimunkás sem hiányzott soha, ha közös munkáról volt szó. De miért? Mi vitte őket oda pihenőnapjukon a nagy mun­kához, mi készteti őket az út­építésre, a villanyhálózat bőví­tésére, Ócsa szüntelen fejlesz­tésére? Többen is mondották: na­gyon „Iudasak.‘;,,ebben a helyi vezetők. Mindig a saját példájukkal hívják munkába a többieket. Konkoly Pál tanácselnök, Szaller János párttitkár Ócsa őslakosai, a község köztiszte­letben álló polgárai. Nem tud­nak úgy a lakossághoz fordul­ni, hogy ne kapnának támoga­tást. Többször hívták már meg a dolgozó parasztságot például egy kis beszélgetésre: tennének fel kérdéseket a termelőszövet­kezet, a nagyüzemi gazdálko­dás problémáiról; miként vé­lekednek, mint egyéni gazdák a jövőről. S mindig kétszer annyian jöttek a meghívásra, mint ahányra számítottak. A község vezetői kikérik Darázsi János népfrontbizottsági elnök véleményét. A munkát, a szor­galmat, a község szeretetét, megbecsülését, a bizalom tisz­ta légkörét honosították meg... ... Az ócsai népfront-bizott­ság újjáválasztásáról akartam ívni. Valahogy így; a kultúrte­rem zsúfolásig megtelt. A de­korációt Kristóf János, a Vö­rös Csillag Traktorgyár tisztvi­selője festette. A kultúrműsor­ban a gimnazisták Gábor An­dor- és Juhász Gyula-verseket szavaltak. A zeneiskolások Bach- és Mozart-műveket meg tangóharmonika-számokat ját­szottak. Borbácz István gimná­ziumi igazgató elnökölt. Hat­vanhét népfront-bizottsági ta­got választottak, a megjelen­tek helyeslése közben ... ... A népfrontgyűlésről akartam írni s ehelyett a köz­ség életét zsúfoltam a rövid sorokba. Mert mi más is lehe­tett e gyűlés, mint a jószándék és a tett vágy pcsai mérlege. Sági Agnes M odern szabású, alul szű­kített vonalú, steppelt szélű ballonkabát óvja a hű­vös tavasz ellen. Fején me­redek tetejű, divatos, zsinó- ros kalap, a tarkó fölött szí­nes jelvények sora. Bal keze a zsebében. Jobbját könnye­dén törzséhez szorítja, úgy, hogy az alsó karja és tenyere kicsit felfelé nyúlik. Lassan ’épeget a járda szélen, inkább imbolyog, annyira leköti ér­deklődését az úttest forgalma. Bámulja a behemót autóbu­szokat, teherautókat, külö­nösen egy kékre-drappra má­zolt tejestank tetszik neki. Már vagy húsz lépést me­gyünk egymás mellett, de még egyetlenegyszer sem fordította vissza a fejét a járda felé. Kicsit megbö­köm a könyökömmel. Eszre sem veszi. Végül az utca- kereszteződés nel mégis meg­torpan, mint aki nem tudja, merre vezet az út. Rámvetődő tekintetében megdöbbenés bujkál. En is csak most lueszem észre a szájában a gumiszo- póka apró, kerek lapocská­ját, Az apja, aki két lépés­nyire jött mögöttünk, nevet­ve felvilágosít, hogy Pisti májusban lesz kétéves és most jár először életében vá­rosban. Tiszteletben kell tartani az önállóságát. Ezért nem vette észre, hogy már körülbelül húsz lépésen át én, az idegen fogom a ke­zét. — dk — / Az AFOR és az aszódi benzinkút Aszód község problémáival foglalkoztunk egyik riportunk­ban nemrég. Megírtuk azt is, hogy a község csinosításának egyik kellemetlen akadálya az ÁFOR rossz helyen felállí­tott benzinkútja, mert lehetet­lenné teszi a tér rendezését, parkosítását és zavarja a köz-' leketlés rendjét is. A község vezetősége már hosszú idő óta sürgeti a kút áthelyezését, de ígéretnél egyebet eddig nem kapott. Az Asványolajforgalmi Vál­lalat igazgatósága szerkesztősé­günkhöz írt levelében közli most, hogy a töltőállomás át­helyezése igen tekintélyes ösz- szegbe kerülne, amelyre jelen­leg fedezetet már nem biztosít­hat. A második ötéves terv ke­retében azonban feltétlenül gondoskodik az új töltőállomás felállításáról, mégpedig azon az alkalmasabb helyen, ame­lyet erre a célra a község ve­zetősége kijelöl. A kút tervezé­si munkálatait még ebben az évben elvégzik és 19(>l-ben minden valószínűség szerint tel is szerelik az új töltőállo­mást. Az AFOR közlését őszinte örömmel vesszük tudomásul, de azért ide kívánkozik egy szerény megjegyzés: sohasem hittük volna, hogy egy olyan hatalmas vállalat, mint az AFOR számára egyetlen ben­zinkút áthelyezése ilyen óriási pénzügyi problémát jelenthet. A SZEMÉTHEGYEK IGAZI KINCSE. Sok millió kalória hasznosítható hő a melegágyak részére A hajdani Valéria-telep he­lyén modem, sokemeletes la­kóházak feledtetik a múlt nyo­morúságos viskóit. Jó félkilo- métemyivel odébb, vagy száz holdnyi területen, gyűl össze Budapest mintegy félmillió háztartásának nyári szemete. Mert van téli szemét is! A ket­tő között lényeges a különb­ség. Május közepétől szeptem­ber végéig a háztartásókból kikerülő szemétben nincs szén­salak. Annál több a szerves anyag — konyhai hulladék, gyümölcs- és dinnyehéj —, amelyből elsőrendű komposzt- trágya készíthető. Melegágy a szeméttelepen A szeméttelepen most nagy a sürgés-forgás. A SZÖVOSZ. az Országos Tervhivatal, a Kertészeti Főiskola, a Pest me­gyei MÉSZÖV, a Kertészeti Kutató Intézet és a Pest me­gyei MÉK szakemberei érdek­lődéssel figyelik az egy méter magas és mintegy öt méter széles szemétprizmák tetejére épített melegágyakat, amelyek­ből százezrével kandikál ki a másfél arasznyi, haragos zöld paradicsompalánta, A szomszé­dos hollandi ágy üres, új pri­mőr zöldség hajtatására készí­tik elő. Mutatóban azért ma­radt néhány halványzöld salá­tafej. Társaik már húsvét előtt külföldi és hazai piacokra ke­rültek. A melegágy talajából itt is, ott is, hőmérők ágaskod­nak, mutatva, hogy a talaj hő­mérséklete 20—25 fok között van. Mi adja a hőt — a szakem­berek nyelvén szólva a talp­meleget — ezeknek a meleg­ágyaknak? A válasz meglepő! Az ágyak talaja alatt levő mé­ter vastag, korhadó, bomló szemét. Központi „palántagyár" A Kertészeti Kutató Intézet­ben dr. Terts István tudomá­nyos munkatárs több éves ez- irányú kísérleteire felfigyelt a SZÖVOSZ elnöksége. A nagy arányokban kibontakozó ter­melőszövetkezeti mozgalom sürgetően követelte meg egy központi .,palántagyár" létesí­tését. Ez azonban komoly aka­dályokba ütközött, mert a régi módszer szerint lótrágvával kellett volna a melegágyak talpmelegét biztosítani. Az egvre fokozódó gépesítés azon­ban mindinkább kiszorította a lovat és így a kellő mennyi­ségű lót rá sva beszerzése lehe­tetlenné vált. Az új módszer áthidalta ezt a nehézséget. Sö* még jobbnál? is bizonyult! Amíg a lótrágya csak két hónapra szolgáltatja a meleg­ágy talpmelegét, addig a nyári szemét hat hónapra. A másik nagy előny, hogy a szemetet nem kel! ..besze rezni”, az adva van. Tárolá­sát, prizmázását komposzt- trágya készítésére a Talajerő­gazdálkodási Vállalat eddig is elvégezte, a szemétben kifej­lődő sok millió kalória értékű hő a múltban azonban elve­szett. Most már ez a hő is hasznosítható. Olcsóbb komposzt Az új eljárás szerint hat hónap után lebontják a meleg­ágyakat, a talpat képező sze­metet átrostálják, s így belőle az eddiginél is gazdaságosab­ban jutnak a jó minőségű komposzttrágyához, amelyre mezőgazdaságunknak oly nagy szüksége van. Mindez ma már nem elmé­leti tudományos elképzelés. A SZÖVOSZ egy nagyobbszabá- sú kísérlet lefolytatásához 300 ezer forintot biztosított. A kí­sérlet elvégzésével a Szövet­kezetek Pest megyei Értéke­sítő Központját bízta meg. A ..palántagyár” kicsiben — egyelőre 240 melegágy; keret­tel — már működik is a Valé- ria-teiep mögött. Egy tízhol­das. 5000 melegágy; kerettel rendelkező korszerű meleg­ágy] üzem gazdaságossági szá­mítása is elkészült, s hamaro­san illetékesek döntenek a több milliós beruházás bizto­sításáról. Melegágyi nagyüzem A szakemberek azonban még messzebbre tekintenek. A fővárosi nyári szemét meny- nyisége százezer köbméter. Ez 50 000 melegágyi ablak alá tudja a szükséges hőmennyi­séget biztosítani. Egv ilyen hatalmas melegágyi nagyüzem nemcsak a Budapestet kör­nyező megyék termelőszövet­kezeteinek palántaszükség­letét szolgáltathatná, hanem 5 kétmilliós város friss pri­mőrökkel való még bősége- 5ebb ellátása mellett hatal­mas kiviteli lehetőséget is je­lentene. Győri Mihály vitó Vállalat műve­lődési háza felé. Né­hány fiatal még a rendezőséget is meg­előzve foglalta el helyét a teremben: mintegy 400 tizenhat esztendős és a szü­leik várták az ün­nepség megkezdését. A fiatalok izgal­mán érezni lehetett, hogy ez a nap olyan jelentős életükben, amelyre valamikor úgy emlékeznek majd vissza, mint felnőtt emberré válá­suk egyik fontos mozzanatára. Má­tól a többi ember sem gyereket lát ben­nük, hanem felelős ifjú állampolgárát a Magyar Népköz- társaságnak és ezt személyi igazolvá­nyuk is bizonyítja. Az ünnepélyes vá­rakozás csendjét dobpergés törte meg: az úttörők — együtt a KlSZ-fiata- lokkal — vonultak a terembe. A Him­nusz elhangzása és a városi KISZ-titkár üdvözlő szavai után Babinszky Károly elvtárs méltatta e nap jelentőségét. Be­szédében feleleve­nedtek az 1944-es év háborús őszének em­lékei, amikor ezek a fiatalok a szabadság hajnalán, de nehéz körülmények között látták meg a nap­világot. Életük első percétől kezdve a szülök fokozott gon­doskodását és népi államunk állandó támogatását élvezik. Emlékeztetett arra, hogy most belépve a felnőttek sorába, a Magyar Népköztár­saság felelős állam­polgáraivá lettek, akiknek jogaik, de Az Elnöki Tanács a közel­múltban rendeletet hozott, amelynek értelmében május­ban és júniusban ismét népi ülnököket választunk. Hazánkban az ülnökbírás­kodás tízesztendős múltra te­kinthet vissza. Bevezetése egyike volt a bíróságaink de­mokratizálása érdekében meg­tett lépések legnagyobbiká­nak és egyet jelentett a dol­gozó nép közvetlen részvéte­lével az igazságszolgáltatás­ban. A népi ülnöki bíráskodás bevezetéséről szóló törvény értelmében minden elsőfokú polgári és büntetőügyben a bíróság egy szakbíróból ég két népi ülnökből álló tanácsban ítélkezik. A népi ülnökök részvétele azt jelenti, hogy a szakbíróval egyenlő jogaik és kötelességeik révén az ítéle­tekben a nép akarata nyer kifejezést. Ezt biztosítja az ülnökök összetétele is, hiszen túlnyomó többségük kétkezi munkás. Az elmúlt tíz esztendő alatt bírók és ülnökök eredményes munkát végeztek. A népi ül­nökök élettapasztalatukkal, a termelés különböző ágaiban való jártasságukkal jelentősen elősegítették a bíróságok mun­kájának megjavítását, s az ilyen összetételű tanácsokban párosult a jogi szakértelem az élettapasztalattal, a józan gon­dolkodással, az osztályhűség­gel. Ennek eredménye, hogy ítélkezésünk mindjobban meg­közelíti a szocialista típusú bíróságtól várt követelmények színvonalát. Éppen ezért minden dol­gozó embernek érdeke, hogy a bíróságokra olyan ülnökök kerüljenek, akik méltó módon képviselik a dolgozók érde­keit. A most sorra kerülő vá­lasztások célja az, hogy az ül­nöki megbízatásukat kiválóan ellátó ülnököket megerősítse, illetve az ülnökök sorait a termelésben, a társadalmi, a politiKai eieioen jártás dolgo­zókkal egészítse ki. A népi ülnökök között elsősorban a munkásosztály legderekabbjai- nak, a dolgozó parasztság kép­viselőinek van helye, de szá­mítunk az értelmiség leg- jobbjaira is és elsősorban a munkásosztály illegális har­cokban megedzett tagjaira, akik különösen akalmasak a bíróságok munkájának továb­bi javítására. Csak olyan em­berek lehetnek ülnökök, akik politikailag és erkölcsileg egy­aránt feddhetetlenek. Csak az szolgáltathat igazságot, akihez a gyanú legkisebb árnyéka sem férhet. Ezért igen nagy felelősség megválasztani a népi ülnököket, mert rajtuk keresztül gyakorolja a dolgozó nép hatalmát az igazságszol­gáltatásban. A szocialista bí­ráskodás a többségi akaraton nyugszik. A többségi akarat képviselői a népi ülnökök, a választásokon dől el tehát, hogy ezt a többségi akaratot kik és hogyan képviselik. Népi ülnökeink nemcsak a bíróságok munkájában vettek és vesznek részt, hanem mun­kahelyükön is védői, ismerte­tői a szocialista igazságszol­gáltatásnak és törvényesség­nek. Az elkövetkezendőkben még inkább azon leszünk, hogy minél több ülnöki be­számolóra kerüljön sor és hogy a népi ülnökök a bíró­ságon kívül is minél inkább ellássák feladatukat. Megyénk­ben 1950 népi ülnök működik jelenleg. Tevékenységük ha­talmas erő és most, a válasz­tások során arra kell töre­kednünk, hogy ezt az erőt még inkább kamatoztassuk szocialista igazságszolgáltatá­sunk munkájában, szocialista építőmunkánk eredményeinek a bűnözőktől, a kártevőktől való megvédésében. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke Az állampolgárok sorába léptek emellett kötelessé­geik is vannak. Kér­te a fiatalokat, hogy szorgalmasan dolgoz­zanak és tanuljanak, tiszteljék szüleiket és nevelőiket, s ha­zánkat, a Magyar Népköztá rsasa got. Az ünnepség hiva­talos részének ked­ves mozzanatára ke­rült sor, amikor az MTH-intézet, a gim­názium és más intéz­mények legjobban dolgozó és tanuló fiataljai részére Bra- dács elvtárs, me­gyei rendőrkapitány és Kovács elvtárs, a városi KlSZ-bizott- ság titkára nyújtotta át a személyi igazol­ványokat és a KISZ Központi Bi­zottságának emlék­lapját. Ezen a napon Ceg­léd városában több száz fiatal vette át a személyi igazolvá­nyát. H. A, l napokban a zl ceglédi postá­sok az üdvözlőlapok mellett eljuttatták a 16 éves fiataloknak a városi KlSZ-bizott- [ ság és a városi rendőrkapitányság meghívóját, amelyen az állt, hogy szere- \ tettel meghívják őket és szüleiket ar- \ ra az ünnepélyre, : ahol személyi iga- \ zolványuk átadásá­éra kerül sor. Utána i kultúrműsor és a 16 i évesek bálja követ- kezik. ; A címzettek a vál­lalatoknál dolgozó, a ; gimnáziumban, a \ mezőgazdasági tech- • nikumban tanuló \ leányok és fiúk, a \szülők pedig mun- ! lcások, parasztok és \ értelmiségiek. ! Ezen a borongás j szombat délutánon jmegindult a fiatalok : áradata — sokan a ; szülők társaságában >— a Ceglédi Gépja-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents