Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

MONDÍteVÍOE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • II. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1960. ÁPRILIS 27. SZKP^ * A május elsejei készülődésekről Monoron délelőtt 10 órakor tartják meg az ünnepi nagy­gyűlést a főtéren. Élőadó Gál János elvtárs, a községi párt- bizottság titkára. A felvonulás­hoz a gyülekezés negyed 10-kor lesz, gyalogosoknak az Ady Endre úton, járműveseknek a Kossuth Lajos útnak az evan­gélikus templomtól Péteri felé eső szakaszán. Délután kultu­rális és sportműsor, este utca­bál gondoskodik a monoriak szórakoztatásáról. Vecsésen a sportpályán ren­dezik meg az ünnepséget, 10 órai kezdettel. A gyűlés szóno­ka: Szalay István iskolaigazga­tó. A gyöinrőiek nagygyűlésén, amely 11 órakor kezdődik a központi iskola előtti téren. Földes Mihály József Attila- díjas író tart ünnepi beszédet. A felvonulás három irányból történik. A gyülekezés 10 és fél 11 között lesz a kultúrott­hon előtt, a tsz-udvarán, illet­ve a piactéren. Délután kultu­rális cs sportműsor várja a szórakozni vágyókat. A tsz sátrában finom gulyás, a népfront-sátorban forró virsli, az fmsz és a vendéglátó sátrá­ban pedig többféle ital fogad­ja a látogatókat. A késő dél­utáni órákban a közkedvelt mendei zenekar térzenét ad, utána pedig utcabál lesz. Találkozás az úton — Jó reggelt! Hová siet any- nyira? — Bevásárolok a családom részére és utána megyek dol­gozni. — Hol dolgozik most? — A pilisi tsz-ben... így kezdődött a beszélgeté­sünk Gyertyás Istvánné mo- nori-erdei lakossal. Itt az er­dőn még nincs tsz, ezért ér­deklődéssel fordultam Gyer- tyásnéhoz: — Mikor lépett be? — Február végén. Én bizony nem dolgozok egy gazdánál sem. Dolgoztam eleget. Utób­bi időben 2 hold földön kisha- szonbérlő voltam, nem győz­tem fizetni a járandóságokat. Itt a tsz-ben ilyesmire nincs gondom. Még csak április kö­zepe van és máris kaptam két kis malacot a tsz-től. Havonta kapok munkaegységenként 15 forint előleget is 46 forint van betervezve egy munkaegység­re. .. — Mit dolgozott eddig? — Van ott dolog mindig! Magtárt takarítottam, kukori­cát morzsoltam, burgonyát ve­tettünk. öt hold kukoricát, két hold burgonyát.és 800 négy­szögöl 'cukorrépát vállaltam megmunkálásra... Aki ránéz Gyertyásnéra, er­re az egészséges, szép szál asz- szonyra, joggal bízik benne, hogy a vállalt munkát el is végzi. Dolgos asszonynak is­merik őt az erdeiek. Örömmel sorolja, mennyi mindene lesz őszre: kukorica, burgonya, szalma, árpa. Meglesz a min­dennapi kenyere. Kevesen vannak a tsz-ben, de akik ott­vannak, úgy dolgoznak, mint egy békességben élő nagy csa­lód. Ö is viszi az urát, fiát, ha sok lesz a munka. — Az olyan helyen, ahol jó vezető van, szívesen dolgozik az ember. Mi az elnökünkben, Kovács Lászlóban bízunk, igazságos, jó vezetőnek tart­juk — mondja végezetül. Jó munkát, erőt, egészséget kívánunk Gyertyásnénak és a pilisi Hunyadi Tsz valamennyi tagjának! Vadász Józsefné A népfront-választások híreiből Vasárnap tartották meg a monori nagygyűlést, amelyi­ken újjáválasztották a helyi népfront-bizottságot. A beszá­molót Rendek Sándor tartotta meg. A nagygyűlésen nívós kultúrműsort adott a Kossuth* iskola ének- és zenekara, a mo­nori zenetanfolyam harmoni­kazenekara és a kefegyár népi tánccsoportja. A nagygyűlés 92 tagú új népfront-bizottságot választott. A 11 főnyi elnökség tagjai: ifj. Borsai József ügy­védjelölt, Csanálosi József MÁV műszaki tiszt, Gál János, a községi pártbizottság titkára, dr. Homoki Nagy László állat­orvos, Kiss Kálmán ktsz-tag, Kunecz Ferenc, a községi ta­nács elnöke, Lukácsi Géza tsz- tag, László Gyula pénzügyőr parancsnok, Szabó Jusztinja tanár, dr. Szűcs Miklósné, Végh József tanár. Gyomron is vasárnap válasz­tották meg a 60 tagú új nép­front-bizottságot és annak tisztikarát. Elnök: Kohuth Jó­zsef, elnökhelyettesek: Bara- nyi Pálné és Varga József, tit­kár: Varga Imre, titkárhelyet­tes: Hajth Ferenc. Az elnökség tagjai: Bódis János, Klics Gyuláné, Kovács Mihály, Lip­tai Imréné, Rakó Józsefné, Prekler Lászlóné. Farsangoltam áprilisban... még Budapesten kellett elvé­gezni. A Szovjetunióból vásá­rolt speciális gomblyukazó gép azonban lehetővé tette ennek a minőségileg igen fi­nom és kényes munkafázis­nak helyben történő elvégzé­sét. Erdei Jánosné, Hochreiter Éva, Hell Lajosné, Halász Emilia és Klement Margit nagy szakértelemmel végzi felelősségteljes munkáját. — A II. negyedévben 3000 darab női hálóinget varrtunk — tájékoztatott Kovács elv- társ, a részleg vezetője. — Eljutnak a szép vonalú szatén, hullámkrepp, hímzett női hálóingek Teheránba, Brüsszelbe és sok más világ­városba is! Gergely Józsefné alig két hónapja KlSZ-litkár, tehát még nincs sok tapasztalata a 16 főből álló KISZ-csoport vezetésében. — A KISZ-élet fellendítésé­hez helyiség kellene —mond­ja. — De tudjuk, van ennél komolyabb probléma is! Nincs helyiség árukiadónak és für­dőnek sem, ez pedig a leg­fontosabb lenne. — Igen, ez a legnagyobb problémánk — veszi át a szót Kovács elvtárs. — A vállalat központjától ígéretet kaptunk, hogy segít felszámolni az új­ságjuk és a népi ellenőrzés által közzétett, a munkakörül­ményekkel kapcsolatos észre- vételeit. Ennek eddigi ered­ménye: a vasalóhelyiségbe az elhasználódott vasalók és asz­talok helyett újakat vásárol­tunk. Hogy ne kelljen dolgo­zóinknak a szabad ég alatt az áruszállítást végezni: fedett árucsarnokot építettünk! Mos­dáshoz szükséges lavórokat, kannákat szereztünk be és jobb látási viszonyokat terem­tettünk meg. a neon-fénycső felszerelésével. — A közeljövőben kozmeti­kázzuk műhelyeinket. A régi kis ablakokat szép, tágas ab­lakokra cseréljük át. A helyi­ség-probléma azonban to­vábbra is nyomja vállunkat! Pedig szívügyünk az árukiadó helyiség és a fürdő megépí­tése. Hogy ne mondjak mást: Üllőn kellett felállítani ex­portra termelő részlegünket, mert Monoron nem kaptunk megfelelő helyiséget — pana­szolja. Ügy véljük,' igaza van Ko­vács elvtársnak. A községi tanácsnak és a járási tanács kereskedelmi osztályának még több segítséget kellene nyúj­tani ennek, a napról napra önmagát kinövő, külföldön is elismerést szerző, monori kon- I fekciós részlegnek! (Szövetkezeti foto — Maros Júlia felv.) Amikor szombaton este feleségemmel beléptem a monori gimnázium kapuján, már javában állt a diákbál! A dzsessf hömpölygő akkordjai megtöltötték a három báltermet, aztán bátor elrugaszkodással kiröppentek a folyosón át, az illattól terhes udvar fái közé! Megragadott ez az igézőén mámorító szüntelen áradás és csakhamar azt vettem észre, hogy ott tán­colok, a nylon, organdi, tüll kisestélyi-kreációba öltözött bajo­sabbnál bájosabb lánykák'között! A színes kavalkád szemkáp- ráztatóan hullámzott körülöttem. Oh... az a megannyi sok, tündérien -szép, boldogságtól ki­pirult arcú lányka.. . Zsurnalisztikái hivatásom ürügye alatt titokban megfigyeltem, hogy csak a bálterem szélén üldögélő mamák izgatott drukkolása volt nagyobb határtalan örömük­nél! Meg-megújuló táncolás után jó volt megpihenni, a ceruza­illattól még terhes, büffének átrendezett terem asztalai mel­lett és élvezni a lebilincselően előzékeny dr. Szűcs Miklósné finom aromájú feketekávéját vagy az éttermi büffé friss re­tekkel körülspékelt szendvicsét, nem is beszélve az istenes disznó-pörköltről és a tormásvirsliről! Minden nagyon tetszett, kiválóan éreztem magam, de azért engedjék meg, hogy a legjobban tetszett észrevételeimről külön beszámoljak! Például az: hogy ott láttam a diákbálon a községi tanács és a párt helyi vezetőit családostól! Továbbá: hogy kitűnő volt a rendezés! Hogy a báltérem sarkában üldögélő parasztnéni- ke II. gimnazista kislányát gardírozta! Hogy Oláh István, a gimnázium igazgatója milyen apaian felügyelt nagy család­jára. De legeslegjobban mégiscsak — természetesen a felesége­met is beleértve — a könnyű topánkájú vidám fiatalság tet­szett, amely ha egy röpke időre is, de visszalopta elmúlt ifjú­ságomat. ., Hörömpő Jenő KÖRHINTA (Mészáros Imre felvétele) Javultak a munkakörülmények a kézműipari vállalat monori részlegében Az elmúlt év októberében jártunk utoljára a Pest me­gyei Vegyi és Kézműipari Vállalat monori részlegében. Riportunkban beszámoltunk a konfekciós részleg szép ered­ményeiről; hogyan lett a rá­fizetéssel dolgozó vállalatból tervét maradéktalanul telje­sítő üzemrész. Szóvá tettük egyes dolgozók mostoha mun­kakörülményeit, a szociális és kulturális művelődés feltéte­lének hiányát. Most újból ellátogattunk a konfekciós üzembe. Érdekelt, hogy bírálatunk nyomán mit tett a vállalat a hiányosságok megszüntetése érdekében. A volt irodahelyiséget mű­hellyé átalakítva találtuk! Alig háromhónapos az itt dolgozó gomblyukazó kollektíva. Ezt a műveletet az elmúlt évben Bontakozik az élet a monori kultúrotthonban Téli álmából ébredezik a monori kultúrotthon. Húsvét hétfőjén mutatta be hosszú idő után első önálló produk­cióját, a „Zenés, vidám ta­vaszi műsof’-t. Igen biztató kezdetnek, hogy a nagy ne­veket nélkülöző szereplőgárda „félházat” vonzott és többször kaptak vastapsot. Meg kell említeni, hogy a szerepek be­tanulására csak néhápy nap állt rendelkezésre. Ugyanis az történt, hogy az előadás előtt egy hétfel a Pest megyei Pe­tőfi Színpad lemondta szerep­lését. Dr. Gábor Gyula irá­nyítása mellett hézagpótlónak állították össze a még telje­sen össze nem forrt műked­velőgárda tagjai ezt a mű­sort. A monori kiszesek (Ajtai György, Szurok János) Király Dezső: A cédulás ember című jelenetében és (Csalai Jolán, Darányi András és Burján István) Az ezermesterben, va­lamint (Burján István) a Ci­gány-monológban szép telje­sítményt nyújtottak. A gim­názium dzsessz-zenekara né­hány táncszámot játszott. Az énekesek: Berkes István, Ma- gocsi Mária, Kovács Éva és a pesti Dukavics I. kellemes, is­kolázott hangjukkal emelték a műsor színvonalát. (Kár, hogy mozgás-technikájuk még nem elég kidolgozott!) Gábor Gyula dr.-ban nemcsak jó rendezőt, de kiváló szavalót ismertünk meg. A gombai Kossuth Tsz kiszistái versenyre hívják járásunk termelőszövetkezeti fiataljait jóváhagyja a gombai Kossuth Tsz kiszeseinek felhívását, s kéri a termelőszövetkezeti KISZ-szervezeteket, csatlakoz­zanak a kezdeményezéshez. A járási tanács értékes ajándé­kot ad annak a tsz KlSZ-szer- vezetnek,’ amely a legszebb eredményeket éri el. Spenger István járási KISZ-titkár Elfogadjuk a versenykihívást! A Petőfi Termelőszövetke­zet KISZ-szervezete megtár­gyalta a Kossuth Termelő- szövetkezet kiszistáinak ver­senykihívását és az alábbiak szerint elfogadta azt. 1. Vállaljuk, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet bekötőút- jának építkezésénél 400 óra társadalmi munkát végzünk. 2. A tisztasági mozgalom keretén belül a tsz irodáját tatarozzuk, az előtte levő ré­szen parkosítunk és azt - gon­dozzuk. !; 3. A tisztasági mozgalom ^keretében rendszeresen tiszta- ^ sági őrjáratot tartunk. ^ 4. Vállaljuk 300 facsemete ^ültetését a létesítendő bekötő- ^ út mellett és 10 villanyoszlop- 'j hely kiásását a felsőfarkasdi ^ völgy villamosítása esetén. ^ 5. Kultúrcsoportot hozunk ^ létre — mellyel a szomszédos gtsz-ekbe ellátogatunk — má- íjus 1-re. y g 6. Reszt veszünk az ifjúság g a szocializmusért mozgalom- 5 ban és benevezünk az olim- ; piai jelvényszerző versenyre. ; 7. Társadalmi munkával É megépítjük sportpályánkat a 2 tanács által kijelölt helyen. J A verseny kiértékelése 1960. \ november 7. A verseny válla- 5 lások értékelésére a járási \ KISZ-bizottságot kérjük fel. / ——————— * ■ ■ ­MEGALAKULT ! í a Monori KSK kézilabda- és röp- ! labda-szakosztálya, amely máris ! szén létszámmal tartja edzéseit ; az Ady úti iskola tornatermében ! és udvarán, minden csütörtökön \ este. Edzőjük Hunyadi László ! testneyelőtanár. Hieséretre méltó i kezdeményezése ez a snortesye- | sületnek. A kézilabdázni és röp- labdázni vágyó fiúkat és leányo-, kát szívesen látják, várják. Áprilisi taggyűlésén a gom­bai Kossuth Tsz KlSZ-szerve- zete versenyfelhívással for­dult járásunk valamennyi termelőszövetkezeti KlSZ-szer- vezetéhez. A verseny célja, hogy tartalmas, pezsgő KISZ- életet teremtsenek a szövetke­zetekben, vonzóvá tegyék ez­által is a fiatalok számára a termelőszövetkezeteket. A Kossuth Tsz fiataljai — egyéni vállalásaikon, beüte­mezett munkáikon felül — vál­lalták 10 hold kukorica meg­művelését. Az ebből eredő jövedelmet a szervezet javára fordítják. Vállalták hatezer szegfűpalánta gondozását és felnevelését Is, epnek értékét kulturális célokra fordítják. Parkosítják a tsz-központ ud­varát, s vállalják annak ál­landó gondozását. Kultúrcso­portot hoznak létre, mellyel más községekbe, tsz-ekbe is ellátogatnak. A járási KISZ-bizottság ez­zel kapcsolatosan az alábbiak közlésére kérte fel szerkesz­tőségünket: A KISZ járási bizottsága rj eilig Antal a régi harcos i* és dalos így emlékezik: — A gyömrői műkedvelő dal- és önképzőkörnek voltam a tagja. 1919-ben, május else­jén vonattal mentünk Buda­pestre. A Városligetben és még sok helyen szerepeltünk. Késő délután, vonat híján gyalog jöttünk haza, mert itthon a Karsai-féle vendéglőben szere­peltünk újra. A Vasgyáros cí­mű darabot adtuk elő. Nem éreztünk fáradtságot, mert erőt adott az a gondolat, hogy sza badok vagyunk ... Julies Gyuláné, a gyömrői .ÍV tanács elnöke, még fiatal lányka volt akkor, de első leg­szebb gyermekélménye mégis 1919 májusához fűződik: — Pesten, a VII. kerületben laktunk. Május elsején a Do­monkos utca sarkán levő Va­sas-székházban új ruhát kap­tunk, majd a Városligetben, a Gundel előtti téren egy ősz ha­jú munkásbácsi átadta nekünk a vurslit és egész'nap ott szó­rakoztunk, ahová azelőtt csak álmainkban juthattunk el... ; c lmon néni is. Gyomron, élő ! tanúja a hősi múltnak, ö -is így emlékezik: \ — 1919. május elseje volt f életem egyik legszebb napja. A gMagyarországi Munkások 'Gyermekbarát Egyesületének voltam az elnöke Budapesten a VII. kerületben. A Kasza- lich-kertből több mint ezer proletárgyermeket vittünk a megnyitott Margitszigetre, ahol bőséges uzsonna, a pom­pázó sziget és sok szórakozás várta őket. A kicsinyeknek Gárdos Mariska mondott me­sét és sohasem fogom elfeledni Sinkovlcs Alfréd a sok örömtől csillogó gyer­mekszemet ... QÍnJcovics Alfréd az 1919. O május elsején megtartott gyömrői népgyűlésen elszavalt versre emlékszik legélénkeb­ben. Ezért a szavalatáért ké­sőbb börtönbüntetést is szen­vedett. így idéz a versből: A rosszaknak vagy a buták­nak Intő szavára ne hallgassatok! Ocsmány sötétje bűzös éj­szakáknak Nem olthatja ki a napot! Gazdag gazok, kocsis kulák, csak rajta: Mindegyiteknek átkot bőg­jön ajka... Utáljuk bár, nem terünk ki előle! Megyünk előre P rekler György már a ké­sőbbi májusok tanúja: — 1930 vagy 31-et írtak. Mi, 20—25 gyömrői fiatal, beruc­cantunk május elsején Pestre, a Millenáris-pályán rendezett ünnepségre. Gyalogos és lovas rendőrkordon között folyt az ünnepély, de páncélkocsik is vigyáztak ránk. Ott hallottam először a Bunlkócska című dalt. Ez adta meg a jelszót a tö­megnek, amely egyetlen hatal­mas szavalókórussá alakult át a műsor után. A rendőrök kardlappal akarták szétoszlat­ni a részvevőket, de hiába volt az erőlködésük! Zengett a jelszó az utcán: Munkát! Ke­nyeret! ly’rupka Jakab 78 éves. Sok- A sok májust megért már. 1919-ben a gyömrői direktó­rium elnöke volt, ő mondta a május elsejei ünnepi beszédet. 1945-ben szintén ő volt az ün­nep szónoka. Azt hittem, a he­lyi eseményekről fogak hallani tőle, de ő a szomorú májusok­ra emlékezik: — 1921 májusát börtönben töltöttem Vácott. Fejem bever­ték, kezem eltörték és én szö­késre gondoltam. Május 25-én sikerült! Csehszlovákiába, majd Ausztriába szöktem. 13 évet töltöttem emigrációban... Az ottani május elsejék is szé­pek voltak, de megkeserítette azokat a honvágy... ott is harcban születtek a májusok... 1934-ben az osztrák munkások­kal együtt harcoltam ... Az­után újra hazajöttem, s csak szomorú májusok jöttek 1945- ig. Ez viMt az első igazán öröm­teli májusi ünnenünk... Tarró József MÁJUSI EMLÉKEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents