Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
1960. ÁPRILIS 3. VASARNAP «*T MECIEI ygipfap AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Í!!!»MÜBH!!!!!Ü!!ÍÍ!ÍÍI A SZÜLŐFALUÉRT Alapító tagja volt a ver‘ — 1---------— segi Törekv ő Termelőszövetkezetnek Szi- ráki József, a mostani elnök. 1949-ben, a szövetkezet megalakulása előtt minden idejét, energiáját arra szentelte, hogy megalakuljon a tsz. Hatvani báró egykori napszámosai és részesaratói között igyekezett híveket szerezni a szövetkezeti gondolatnak. Sikerült. Ha kevés taggal és kis területtel is, de megalakult a szövetkezet. Azt csak természetesnek vették a tagok, hogy őt választják elnöknek. A hatholdas új gazdából lett tsz-elnök hallatlan szorgalommal kezdett a szövetkezet ügyeinek intézéséhez. Talán éppen ezzel hívta fel magára a felsőbb szervek figyelmét. Röviddel a tsz megalakulása titán felkérték: vállalja el az egyik állami gazdaság vezetését. Napokig gondolkodott az ajánlaton. Szíve, lelkiismerete szülőfalujához húzta, a rokonokhoz, ismerősökhöz, akik az Ő szavára hallgatva alakították meg a szövetkezetei. Nemet mondott a felszólításnak, de amikor közölték vele, „vegye pártutasításnak a megbízatást”, elvállalta. Az ország bármely részére --------------— került is, szülőfalujától véglegesen nem szakadt el. Évenként legalább Egyszer-kétszer hazalátogatott, körülnézni, mi is van otthon, hogyan boldogulnak az otthoniak a termelőszövetkezetben. A búcsúzás, az otthoniaktól Való elválás egyre nehezebb Volt. A szövetkezet ugyanis, amelyet ő szervezett, nemigen boldogult. Megéltek a tagok, a legszükségesebbre futotta a jövedelemből, de ő hem erről álmodozott, amikor az embereknek magyarázta, milyen is lesz a közösben az élet. Különösen az fájt neki, hogy egy-egy barátja borozás közben, ha nem Is sértő szándékkal, de megjegyezte: — Legjobb neked, Jóska, Igazgató vagy, nincs semmi bajod. Ilyenkor mindig igyekezett megmagyarázni: ne higgyék, nem a nehézségek elől futa- modott meg, kötelességből tette. Maga is érezte azonban, hogy szavai nem hang- Eanak meggyőzően. Két évvel ezelőtt a Császártöltési Állami Gazdaság igazgatója volt. Időközben elvégezte a mezőgazdasági technikumot, a gazdaság ügye jól állt, felettesei elismerték munkáját. A gyermekek is felcseperedtek, lánya ott ment férjhez. Már-már maga is úgy érezte, hogy véglegesen gyökeret ver, távol Versegtől. Újév táján vette ki szabadságát, s látogatóba szülőfalujába utazott. Barátai, ismerősei minden eddiginél kedvezőtlenebb hírekkel fogadták: a termelőszövetkezet ugyanis a tönk szélére jutott. A tagok mindegyike megpróbálkozott a vezetéssel, de egyi- kőjüknek sem sikerült rendbehozni a közös gazdaság szénáját. A kedvetlenség, az elkeseredettség széthúzást eredményezett. Többen kiléptek, s a tekintélyes nagyságú földterülethez mindössze 13 tag maradt csak. Közülük is többen elpályáztak a szövetkezetből. Csak keserűséget, elégedetlenséget hallott azoktól is, akikre annak idején a legjobban számított. Egyik este beszélgetés közben, amikor tanácsokat igyekezett adni. hogy mit, hogyan csináljanak, először hallotta egyik legjobb barátjától: — Hiába, nincs más hátra, fel kell oszlatni a szövetkezetét. — Erről ne is beszéljetek, ezt nem lehet megcsinálni — fakadt ki dühösen. — Mást pedig nem tudunk csinálni — mondták barátai. A régi gondolat, amelyet az utóbbi időkben már alig táplált, most minden más érzésen felülkerekedett, amikor kijelentette: — Hazajövök, de egy kis ideig még tartsatok ki! Tavasszal, amikor megkez--------------dődött a termelőszövetkezet földjein a munka, Sziráki József a határt járta. Utasította az embereket, mit hogyan csináljanak, de maga is a vetőgép után járt és ugyanúgy dolgozott, mint a többi tag. Szükség volt a munkáskézre. S okat vártak a tagok Sziráki Józseftől, s bíztak benne, mégis gyakran előfordult, hogy nem értették meg. A modern, nagyüzemi gazdaság vezetéséhez szokott, a mező- gazdasághoz értő szakember magas követelményeket állított. Nem tűrte a lazaságokat, a munkakerülést. Az évek óta gyengekezű vezetéshez szokott tagoknak persze — kevés kivétellel — nem igen tetszett a határozott, halogatást nem tűrő irányítás. Egy esetben előfordult, hogy az egyik táblán dolgozó négy tagot hazaküldte a munkából, mert azok nem fogadták el az utasítását. Amikor összepakolták holmijaikat és hazafelé vették útjukat, visszatekintve, a legnagyobb megrökönyödésükre azt látták, hogy az elnök folytatja azt a munkát, amit ők félbehagytak. Másnap kora reggel mindannyian megjelentek a táblán és most már úgy dolgoztak, ahogyan az elnök az előző nap mondotta. A munkafegyelem megszilárdítása mellett nem kisebb harcot kellett folytatnia az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásáért. A tsz-ben éveken át egyoldalú, külterjes gazdálkodást folytattak. Főleg gabonát termeltek és kevés takarmányt. Kukoricából, burgonyából jóformán csak annyit, amennyi a háztájihoz szükséges volt. Sziráki József nem így értelmezte a nagyüzemi gazdálkodást és ezért bizony elég sokszor ösz- szeütközésbe került a tagsággal. Ilyenkor nem sajnálta a felvilágosító szót, de az is előfordult, hogy önhatalmúan intézkedett. Ilyenkor azzal nyugtatta meg lelkiismeretét, hogy éppen azoknak az érdekében cselekszik, akik ragaszkodnak a régihez és ellenezik az újat. Meghonosodott szokás volt a tsz-ben, hogy a szénát a falubeliekkel kaszáltatták le felesben, mondván: nincs elég tagjuk. Ez azt is jelentette, hogy takarmány híján állatokat nem tudtak a közösben tartani. Sziráki József fűkaszát, rendsodrót kért az egyik közeli állami gazdaságtól és a 100 hold rét egész termését a közös szérűre takaríttatta be. A keménykezíi vezetés-----------------------Láttán voltak, akik kiléptek a termelőszövetkezetből, de olyan is akadt, akit a tagság zárt ki soraiból. A megváltozott munkarendnek, az új szellemnek tulajdonítható azonban, hogy 1959 tavaszán, amikor az egész község parasztsága magáévá tette a szövetkezeti gondolatot, mintegy háromszázan kérték felvételüket a Törekvő Tsz- be, a földterület pedig 2300 holdra növekedett. A nagyobb föld, a sok munkáskéz újabb, nagyszerűbb lehetőséget jelentett a gazdaság fellendítésére. Nem kellett attól tartania. hogy kapálatlanul maradnak a fö'- dek. Sokkal inkább attól, hogy nem jut minden kéznek munka. A tsz elnöke elérkezettnek látta az időt arra. hogy változtasson a gazdálkodás módján, hogy szakítson a külterjes gazdálkodással. — Állattenyésztéssel, kertészkedéssel és aprómag termesztésével kell foglalkoznunk — mondotta a tervtárgyaló közgyűlésen a tagságnak. Az állattenyésztés fejlesztésével és az aprómag-termesz- téssel még csak egyetértettek a tagok, hanem a kertészkedésnek ugyancsak sok ellenzője akadt. — Sohasem kertészkedtek a mi határunkban — szólaltak fel sorra a tagok. — Éppen ezért kell megpróbálnunk — bizonygatta igazát az elnök. Kísérletként 15 holdas parcellát mégiscsak kijelöltek kertészetnek a falu alatt. A nyáron már csodájára jártak a tagok a gyöhyörű paprikának és paradicsomnak. A pénztárkönyv bevételi rovatába pedig több mint 100 000 forint jövedelmet jegyeztek fel a 15 holdról, ami ugyancsak nagy szerepet játszott abban, hogy a munkaegység értéke tavaly 38,63 forint volt. Az idei tervtárgyaló közgyűlésen már ellenszavazat nélkül' 50 holdra emelték a kertészet területét Kialakultak 2000 vagon zöldség és gyümölcs Az idén több mint kétezer hodon termelnek zöldségféléket (zöldborsót, paprikát, paradicsomot, uborkát stb.) az aszódi járás termelőszövetkezetei. Minden holdról átlagosan 60—80 mázsa — csaknem egy vagon — zöldség- árut küldenek a járás tsz-ei a piacokra. A tervek szerint 1600 vagon zöldárut adnak belföldi fogyasztásra, ezenkívül az elmúlt évi 240 vagon helyett^ mintegy 400 vagon — zömében korai — zöldségfélét küldenek exportra. A legtöbb zöldárut a túrái, a galgahévízi, a hé- vízgyörki, a kartali és a bagi termelőszövetkezetek adják. a fejlett nagyüzemi gazdálkodás körvonalai a vérségi Törekvő Tsz-ben. Állatállományukat a tava-, lyihoz képest megtízszerez- i ték. Szűknek bizonyultak a korábbi férőhelyek, ezért gyors ütemben építkeznek. Traktorokat vásároltak, hogy minél több kézi erőt irányíthassanak a nagyobb jövedelmet adó munkaigényes növények termesztéséhez. Az idén már 400 hízott sertést 70 hízómarhát és 150 ezer liter tejet szállítanak a város ellátására. Zöldségfélékkel megrakott autók gördülnek ki a falúból, drága valutát érő aprómagvakkal teli zsákok indulnak az ország határain túlra Verseg- rőL Sziráki József léHkiismere- tére hallgatott becsületbeli kötelességének tartotta visz- szaimenni falujába, segíteni barátainak, ismerőseinek, a falujabelieknek. Szívéhez közel álló megbízatást teljesít Mihók Sándor Még több segítséget kapnak a zöldségtermelő tsz-ek Messzemenő segítségei nyújt a zöldségtermeléssel foglalkozó tsz-eknek a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja. A termelőszövetkezetek termelési munkájának elősegítése érdekében 1960-ban, mintegy 2 200 000 palántát (az elmúlt évinek, mintegy kétszeresét) ad a tsz-eknek. A melegágyi kertészkedés elősegítése érdekében 12 000 darab melegágyi ablakkeretet és 24 000 négyzetméter melegágyi üveget, valamint 2000 vagon trágyát biztosítanak a szövetkezeteknek. Fentieken túlmenően — az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően — a szövetkezetek részére, igényeiknek megfelelően traktorokat, palántá- zógépeket biztosítanak, valamint segítséget adnak öntözőberendezések beszerzéséhez. Minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a MÉK, hogy a szövetkezetek fokozzák a hagyományos, jól fizető kultúrák termesztését, amilyen például a spárga, az őszibarack, a málna, a földieper. stb. A termelőszövetkezeti területek jelentős arányú megnövekedése szükségessé tesz bizonyos átcsoportosításokat a i felvásárlási apparátusban. | Ahol az gazdaságos és ész-1 szerű, a MÉSZÖV s a helyi | földművesszövetkezetek egyet- £ értésével, a MÉK a felvásár- ^ lást saját apparátusával bo- 4 nyolítja le. Ilyen jellegű át- J szervezést kizárólag ott és ^ annyiban fognak végrehajtani, j ahol és amennyiben az segíti j a termelést és meggyorsítja £ az áru útját a fogyasztókhoz, | A város termelőszövetkezetei az Idén 2009 hold szőlőt és gyümölcsöst művelnek. A rossz szőlőkre nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek s amikor az termőre fordul, csak, akkor dobják ki az elaggój g^Iőt. 600 darab hízott sertést ad el az idén a ceglédi Hunyadi Tsz Ezekben a napokban kezdik meg a ceglédi Hunyadi Tsz-ben egy 150 férőhelyes sertéshizlalda építését, nagyrészt saját erőből. A tervek szerint a szövetkezet az idén 600 hízott sertést ad el az Állatforgalmi Vállalatnak. Jelenleg 25 anyakocája van a tsz-nek, ezt viszont az év végére kétszeresére növelik. Saját erejükből 4000 férőhelyes baromfitelepet is építettek a szövetkezet fiatal tagjai. Az első 2000 darabős naposcsibe-szállítmány J már megérkezett a tsz-be. ^ Nyo'c-tíz hét múlva küldik | piacra az első rántanivaló \ csirkeszállítmányt, majd egész éven át folyamatosan ne-1" veinek rántanivaló csibéket | a tsz-ben. Elképzeléseik sze- j- rint az idősebb szövetkezeti, f .gazdák üresen álló istállóik- j ban a szövetkezet részére j 100—300 darab libát pulykát i és csirkét nevelnek fel mun- : kaegységtérítés ellenében. j Tehenenként 6200 liter tej A péceli Zöld Mező Tsz tehenészetében tavaly minden tehén évente átlagosan 6200 liter, 3,7 százalékon felüli zsírtartalmú tejet adott. Pécel a tavasszal termelőszövetkezeti községgé alakult, csaknem nyolcvan tehenet fejnek azóta a tsz-ben. A szövetkezet vezetői és gazdái elhatározták, hogy tehenenként ezután is legalább 6200 liter tejet adnak köz- fogyasztásra. A péceli szövetkezet több száz hízómarhát is elad az Állatforgalmi Vállalatnak. Állatállományuk növelését saját erejükből biztosítják. Megvásárolják a szövetkezeti gazdák háztáji gazdaságában született borjakat, az üszőket és a bikákat felnevelik. Mivel a péceliek állománya törzskönyvezett, a bikákat | nem hizlalják meg, hanem í tenyészállatként adják át más § tsz-eknek. Egy-két éven be-1 lül a szövetkezetben beve- i zetik az itatásos borjúneve- í lést. aminek révén olcsóbban I tudják felnevelni a borjakat. | Harmincöt a nyakoca | A tizenegyedik éve műkő- \ dő túrái Galgamenti Tsz az ^ aszódi járás termel őszövet-1 kezetei részére az idén har- ^ mincöt anyakocát nevel. A ^ szövetkezet persze nemcsak | a járás tsz-eire gondot ha- | nem saját sertésállománya í növelésére is. A szaporulat- ^ ból növelik sertésállományu- ^ kát, mind a hízók, mind a | kocák számát, Sertéshúsból százholdanként 51,2 mázsát adnak közfogyasztásra a ceglédi termelőszövetkezetek az idén. Ennek elérése érdekében ezernél több anyakocát nevednek s a hí zónák valót saját állományuk szaporulatából fedezik. •m ,r±ASzázholdanként 101 hektoliter tejet adnak 1960-ban az államnak a város szövetkezetei. Ennek megfelelően száz hold szántónként 10,6 szarvasmarhát tartanak, aminek fele tehén. Az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam alig valamivel lesz kevesebb 3000 liternél. MÁR AZ IDÉN Cegléd, tavaly ősszel alakult termelőszövetkezeti várossá, f Azóta a város dolgozó parasztjai tizenegy termelőszövetkezet- £ ben tevékenykednek. Nagy kedvvel, lelkesedéssel dolgoznak a % szövetkezetbe lépett dolgozó parasztok s hogy szorgos mun- kálkodásuknak meglesz az eredménye, azt nemcsak gazdag í terveik, hanem eddig elért eredményeik is tanúsítják. A tervek szerint a ceglédi tsz-ek az idén átlagosan 45,55t f forintot fizetnek egy-egy munkaegységre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szövetkezetek minden tagja (tehát nem csa- $ ladja) húszezer forintnak megfelelő jövedelemhez jut egy évi (j derekas munkája révén. Felvetődött a kérdés, miből tudják ; ezt az összeget fizetni a tsz-ek? Az alábbi képek és az azokra \ írt szöveg azt illusztrálják, hogy a szövetkezetek valóra tudják i váltani elképzeléseiket, nagy alapossággal, körültekintéssel ké- ; szítéit terveiket.
