Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

1960. ÁPRILIS 27. SZERDA rrrr MEGYEI iMitiau 3 Ugyancsak késik a szép, ne­velő tavaszi idő. A fagypont­hoz közeli hideg főként a ker­tészek munkáját gátolja, mert a palánták csak késve kerül­hetnek végleges helyükre. A dunabogdányi Úttörő Tsz tag­jai azonban 1200 négyzetmé­ternyi területen függetlenítették magukat az időjárástól. A község szélén két egy­másba nyíló hajtatóházat épí­tettek. Tavaly már termeltek benne, de igazán csak az idén használják ki jövedelmezően. — Kilencezerhatszáz paprika­palántát ültettünk — tájékoz­tat bennünket Bodon Károly, a tsz főkertésze, amint végig­járjuk a hajtatóházat. — Mikor ültették a palán­tákat? — kérdezzük tőle, ugyanis valamennyi virágzik, sőt némelyiken már kisujjnyi nagyságú paprikák kandikál, nak a dús zöld levelek közül — Decemberben vetettük a magot a melegházban, g két héttel ezelőtt ültettük át a palántákat a hajtatóba — vá­laszolja. — Mikor visznek piacra paprikát — érdeklődünk to­vább. — Már küldtünk, igaz, csak keveset, de a napokban meg­kezdődik a „nagyobb” tétel­ben való szállítás is. — Milyen áron értékesítik a primőr-paprikát? — Egész termésünkre szer­ződést kötöttünk a MÉK-kel, amely 3.40 forintért veszi át darabját — válaszolja. — Nem volna előnyösebb a piacon értékesíteni? — Lehet, hogy most a kez­detnél többet kapnánk a paprikáért, de mi arra is gon­dolunk, amikor zömével lesz belőle a piacon. Bőségesen visszatérül az az összeg ak­kor, amit most „elveszítünk”. Az állam ugyanis bevezette az úgynevezett „védőárat” Mi nagyon örülünk ennek, mert akkor is jó árat kapunk a szerződéssel lekötött termé­nyeinkért, ha a piacon bár­milyen sok is lesz belőle. — Mennyi a két hajtatóház évi bevétele? — Augusztus elejéig lesz a paprika a hajtatóházakban, utána helyüket őszi salátával ültetjük be. Egész évben 120 ezer forintot pénzelünk innen. Gyorsan utána számolunk és kitudódik, hogy négyzet- méterenként 100 forint jöve­delmet ad a hajtatóház. — Építenek-e újabbakat — érdeklődünk tovább, miután az előbbi számításból kiderül, hogy érdemes hajtatásos kerté­szettel foglalkozni. — Az idén jól meg akarjuk fogni a dolgot, hogy megnyug­tassuk a tagságot, érdemes kertészkedni. Jövőre aztán szó lehet az újabb építkezések­ről — kapjuk a választ. Hogy miért kell meggyőzni a tagságot a kertészkedés hasz­nosságáról, azt már Szabó Ist­ván, a tsz elnöke magyarázza meg nekünk. — Annak ellenére, hogy a kertészkedés nagy jövedelmet ad, ebben a tsz-ben évről évre Zebegyi Gyuláné féltő gonddal ápolja a 3—5 centiméterre megnőtt paprikákat ráfizették — mondja Szabó elvtárs, aki nemrég került az Úttörő élére. _ ??? — Soha nem nézték ugyan­is, hogy mennyi munkaegysé­get fordítanak a termelésre és így a termelési költségek „megették“ a hasznot — ma­gyarázza. — Hogyan akarnak ezen se­gíteni? — Elsősorban úgy, hogy ér­dekeltté tesszük a kertészet­ben dolgozókat abban: korán szállítsunk sok zöldségfélét — válaszolja. Elmondja ennek a módját is. Egy-egy kertészeti dolgozónak 400 négyszögölön — amelyet maga művel — 4710 forint ér­tékű paprikát kell termelnie s ez esetben 12 munkaegységet kap. Az egy munkaegység ér­téke náluk 10 fillér híjén 60 forint. Ha több terményt ad át a dolgozó, akkor a többlet­érték 20 százalékát készpénz­ben kifizetik. — Tetszik a tagságnak ez a jövedelemelosztási rendszer? — Megbeszéltük velük, s mindenki jónak tartja. Remél­jük, az éwégi zárszámadás is ezt bizonyítja majd Mihók Sándor Foto: Csekő Ágoston Új műszer a tej tápértékének mérésére Érdekes újfajta műszert ter­veztek a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen a tejgazda­ságok részére, a tej tápértéké­nek megállapítására. A tehenészetekben eddig ál­talában a tejnek csak a zsír- tartalmát vizsgálták, s ezt is igen bonyolult eljárással. A tej igazi tápértékét azonban az úgynevezett szárazanyag-tar­lóm határozza meg. Az Agrártudományi Egyete­men tervezett szárítógéppel vi­szonylag egyszerű módon és gyorsan lehet lemérni a tej szárazanyag-tartalmát, s ebből aztán ki lehet számítani a zsír és a fehérje mennyiségét is. Az újfajta szárítógép minta- példányát már kipróbálták, s most további egyszerűsítésén dolgoznak. Készételeket is gyárt a Nagykőrösi Konzervgyár A Nagykőrösi Konzervgyár­ban évente 2600 vagon konzér­vét készítenek az Alföld főze­lék-, zöldség- és gyümölcster­méséből. A hagyományos ter­mékeken kívül több évi szünet után — mint már közöltük Is — az idén újra megkezdik a készételek gyártását. Kizáró­lag a belföldi fogyasztók ré­szére kilencféle ételkonaervet készítenek. Ebben az éven mintegy 120 vagon székely ká­poszta, szalontüdő, pörkölt, só­let készül a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére, de ezt a mennyiséget a keres­kedelem megrendeléseitől füg­gően növelhetik. Már virágzik a paradicsom büszkélkedik Varjú András kertész. Kiosztották a felszabadulási kirakatverseny díjait Tegnap délben a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályán kiosztották a hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulója alkalmából rendezett megyei kirakatverseny díjait. A verseny, amelyet a KPVDSZ-szel egyetértésben a megye állami és szövetkezeti üzletei között rendeztek meg, nagy sikerrel zárult. Nehéz dolga volt a bíráló bizottságnak, hogy eldönt­se, melyik kirakatok, il­letve kirakatrendezők ér­demlik nteg a legjobbak­nak kijáró díjakat. A KPVDSZ, a megyei ta­nács, valamint a Szövetkeze­tek Pest megyei Központjá­nak képviselőiből álló bíráló bizottság úgy döntött, hogy az állami kereskedelem üzletel­lek legszebb és legaktuálisabb kirakatát Király Endre, a Cegléd és Környéke Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezője készítette. A második helyet Bures Ferenc, a Nyugat-Pest megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat kirakatrendezője érdemel­te ki. A földművesszövetkezéti boltok kirakatversenyében Já­szói Béla, az aszódi FJK kira­katrendezője bizonyult a leg­jobbnak. Nem sokkal maradt mögötte a második díjat nyert Kármán Sándor, a ceglédi földmuvesszövetkezeti áruház kirakatrendezője. Az első három helyezett kirakatrendező mind az állami, mind a földmű­vesszövetkezeti kiskeres­kedelem részéről pénzju­talomban részesült, ille­tőleg két kirakatrendező kéthetes ingyenes üdülé­sen vehet részt. A díjakat Niedermann Már­ton, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának he­lyettes vezetője adta át. Az ünnepélyes díjkiosztáson megjelent kirakatrendezők úgy döntöttek, hogy május 1- re is készítenek ünnepi kira­katokat, azonban kirakatver­senyt csak november 7-e tisz­teletére rendeznek. Veres Kázmér Hapicendeft Harmincötmillió forint tj a a jövő nagyüzemi H gazdálkodásáról be­szélünk, akkor kissé a ma állami gazdaságaira gondo­lunk. Olyan termelési szin­tet elérni, mint az állami gazdaságokban van, úgy gépesíteni a nehéz munka- folyamatokat, mint az álla­mi gazdaságokban. S to­vább lehetne sorolni a pél­dákat, amelyek azt mutat­ják, hogy az állami gazda­ságok eredményeikkel egyre inkább megnyerik a dolgozó parasztság tetszé­sét és egyre több hívet sze­reznek a nagyüzemi gazdál­kodás eszméjének. Az előbbi megállapítások — kevés kivétellel — vo­natkoznak Pest megye álla­mi gazdaságaira is. Az utóbbi néhány esztendő — főleg a tavalyi — a nagyará­nyú fejlődés időszaka volt. És itt nem is a területnöve­kedésre gondolunk, hanem a gazdálkodás eredmé­nyességére. Arra például, hogy kenyérgabonából 13,1 takarmánygabonából 14,2, cukorrépából 162 mázsát termeltek holdanként vagy arra, hogy az állami gazda­ságok átlagos tejtermelése jelentősen meghaladja az egyéni parasztok, de a ter­melőszövetkezetek eredmé­nyeit is. Ám a növekvő termésát­lagoknál és az állattenyész­tés hozafnainál is többet mond az a számadat. amely az állami gazdaságok tava­lyi egy holdra jutó termelé­si értékét mutatja. Ez 6730 forint. Mintegy 50 százalék­kal több annál, amit a me­gye termelőszövetkezetei az idei évre előirányoztak. a z eredmények elsösor- Z1 ban abból fakadnak, hogy az állami gazdasági vezetők és dolgozók magu­kévá tették a párt ama cél­kitűzését, hogy abszolút nyereséges, jövedelmező üzemekké váljanak. A ta­valyi eredmények már ezt mutatják. 1959-ben ugyanis a tervezetthez képest 34 millió 861 ezer forint ered­ményjavulást értek el a Pest megyei állami gazda­ságok. Ez a törekvés külö­nösen szembetűnő a Cifra­kerti, a Kátai és a Takso­nyi Állami Gazdaságnál, de jelentős fejlődés mutat­kozik a jövedelmezőbb gaz­dálkodás kialakításában az Alagi, a Felsőbabádi, a Nagykőrösi és a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság­ban is. Jól megalapozott, korsze­rű gazdálkodást folytatnak ma már a megye állami gazdaságai. Keresik, kutat­ják az új. a fejlett terme­lési és tenyésztési módsze­reket és mint idősebb test­vér a fiatalabbnak, átadják tapasztalataikat a termelő- szövetkezeteknek. Tavaly például 33 szakember ment át az állami gazdaságokból a termelőszövetkezetekbe, hogy tudásukkal segítsék a szövetkezeti parasztokat. Az idén inkább szakemberek kezdik meg munkájukat a termelőszövetkezetekben. Szinte felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent a tsz-ek számára az a renge­teg vetőmag és a sok te­nyészállat, amelyet az álla­mi gazdaságok adnak a szö­vetkezeteknek. A tsz-ek sertéstenyésztésének, meg­alapozásához például 3180 kocasüldővel járulnak hoz­zá. A szakmai és az anyagi támogatáson túlmenően mégis a legnagyobb segít­ség az, hogy az állami gaz­daságok ma már minden kétséget kizáróan bizonyít­ják: a nagyüzemi gazdálko­dás fejlettebb mint a kis­üzemi, és a nagyüzemi gaz­dálkodásé a jövő! a mikor a megye állami ti gazdaságainak mun­kájáról, elért eredményei­ről szólunk, azt is meg kell azonban mondani — bár mindegyik állami gazdaság eredményeiben tapasztal­ható javulás az elmúlt év­ben —, hogy a javulás nem volt egyenletes. Amíg a ter­melés általában növekedett, az önköltség alakulásában gazdaságonként elég nagy az eltérés. A kenyérgabona mázsáját például a Felső­babádi Állami Gazdaság 155 forinttal termelte drá­gábban, mint a Cifrakerti. A kukoricánál még na­gyobb az eltérés a Cifra­kerti Állami Gazdaság ja­vára. A Kátai Állami Gaz­daság egy forinttal termel­te olcsóbban a tejet literen­ként, mint a Taksonyi. Az egyes állami gazdaságok magas termelési költségei azt bizonyítják, hogy a jö­vőben nagyobb figyelmet kell szentelniük a vezetők­nek és a szakembereknek a termelési költségek alaku­lására. Az elmúlt évet sikerrel zárták a megye állami gaz­daságai és biztatóak az idei eredmények is. Jóváhagyott üzemtervüket 16 és fél mil­lió forinttal szándékoznak túlteljesíteni. Jó irányítás­sal, lelkes munkával — s egyik sem hiányzik az álla­mi gazdaságok dolgozóiból — ezt is megvalósíthatják. M. S. Egy négyzetméterről 100 forint jövedelem o dunabogdányi Úttörő Tsz kertészetében JEGYZETEK A KONGRESSZUSRÓL — Tenyérnyi hosszúra megnő ez az erős hegyespaprika — mutatja Bodon Károly, a tsz főkertésze létszám az előző napihoz ké­pest biztosan megcsappan. A vidéki küldöttek — gondol­tam — felhasználják, majd az alkalmat egy kis városnézés­re, ügyes-bajos dolgaik el­intézésére. Rosszul ismertem őket: a hatalmas kongresz- szusi terem éppen úgy meg­telt, mint az első napon. Sen­ki sem hiányzott... ★ A felszólalásokat gyakran szakította félbe a taps. De talán egy sem volt olyan vi­haros, mint amely a Vas megyei küldött szavait követ­te. Pedig nem volt mestere a szónak, röviden, egyszerűen beszélt. Elmondotta, hogy ami az ellenforradalom ide­jén másutt újsághír volt, az náluk kézzelfogható való­ság: megyéjükben, az osztrák határmenti községekben úgy nyüzsögtek a grófok, bárók, egykori gyárosok, földbirtoko­sok, mint a megbolygatott hangyák. A föld visszavételé­ről, a gyárak, bányák tulaj­donjogáról, a megtorlásról szavaltak. S a sokféle nem­zetiségű megye lakossága er­re azzal válaszolt, hogy 1956 decemberében 208 községben és városban 300 magyar— szovjet baráti kör alakult. Csaknem valamennyi fel­szólaló szóvátette: tegye le­hetővé az országos központ* hogy több pedagógus, több mezőgazdász, több orvos, több egyetemi hallgató stb. utazhasson a Szovjetunióba. (Természetesen ki-ki a saját hivatása érdekeit képviselte.) Mert — mondották — az élő orosz nyelvet, a makarenkói pedagógia gyakorlatát, a nagyüzemi gazdálkodás ered­ményeit, a szovjet orvostu­domány sikereit, a szovjet fia­talok életét stb. csakis a személyes találkozások so­rán, a személyes tapasztalatok alapján lehet igazán tanulmá­nyozni. Nem mondhattam el a kongresszuson, ezért most szeretném hozzáfűzni a saját kérésemet: tegyék lehetővé, hogy több újságíró utazhas­son a Szovjetunióba. Hogy mindazokat a tapasztalatokat* amelyeket a pedagógusok, me­zőgazdászok, orvosok, egye­temi hallgatók stb. szereznek, az újságírók megírhassák. A személyes élmény nyomán* mert az az igazi. Nyíri Éva Az utóbbi években több íz­ben vettem részt különböző tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak országos kongresz- szusán. Ez a mostani, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság III. kogresszusa tartalmában épp olyan gazdag, hangulatá­ban épp oly forró és ünnepé­lyes volt, mint amilyen egy országos tanácskozás a parla­ment impozáns épületében lenni szokott. Hogy mégis töb­bet jelentett egy fontos ta­nácskozásnál, egy 15 éves idő­szak mérlegénél, gondolom, azt részben a témája — a magyar—szovjet barátság ápolása —, részben pedig a szovjet vendégek jelenléte tette. S ezt nemcsak a hozzá­szólásokból lehetett érezni, de szünetben a folyosókon is. íme, néhány példa a sok kö­zül. * V. P. Druzin, a kongresszus­ra érkezett szovjet küldöttség vezetője, népes embergyűrű közepén válaszol a hozzáinté­zett kérdésekre. Egy pillanat­nyi szünetben egyszer csak megszólítja egyik MSZBT me­gyei titkárunkat: „Ha jól ér­tettem a felszólalását, a moz­galom hiányosságai között említette, hogy lemorzsolódás van az orosz nyelvtanfolya­mokon. Ezt önök jobban tud­ják, bizonyára így van. Nem is erről akarok most beszélni. Hanem arról, hogy rövid itt- tartózkodásom alatt, bármerre jártunk, bárkivel beszélget­tünk, mindenkivel megértet­tük egymást. Pedig talán olyanokkal is találkoztunk, akik maguk is „lemorzsolód­tak”. Mégis, vannak orosz szavak, amelyeket mindenki megért. Például: mir — béke, druzsba — barátság, szocia­lizál, szputnyik, ]unyik. És ez nagyon jó... •k Ünnepélyesen öltözött fej­kendős parasztasszony álldo­gál az ablakmélyedésben. Dal­lamos palóc tájszólásban ma­gyarázza a mellette álló bá­nyász egyenruhás férfinak: — Nem is akartam elhinni, hogy engem küldenek a kong­resszusra. Hiszen én még alig tettem valamit... Tudja, mi­kor lettem én is aktíva? Alt­kor, amikor a Sabin-cseppe- ket adták a gyerekeknek ... Két évvel ezelőtt, amikor a nagy járvány volt, a szomszé­domnak Kanadából küldött egy rokona szérumot. Ha em­lékszik, a kormány elrendelte, hogy a paralizis elleni védő­szérumot vámmentesen lehet külföldről küldeni. A szom­szédasszonyom is úgy kap­ta... És nekem a kétszeri ol­táshoz való adagot — 1000 fo­rintért adta! Egy hónap múl­va a kormány is vett, valu­táért és ingyen oltották a gyereket. Aztán, amikor rá­jöttek, hogy a Sabin-csepp még jobb. a Szovjetunió ne­künk is adott belőle. Az ért gyerekem is megkapta, In­gyen ... Éppen akkortájt jöt­tek hozzám, hogy vállalnék-e társadalmi munkát az MSZBT- ben? Vállaltam . .. + Kíváncsian vártam a kong­resszus második napját. Meg­vallom, olyan gondolatok fo­rogtak a fejemben, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents