Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
1960. ÁPRILIS 27. SZERDA rrrr MEGYEI iMitiau 3 Ugyancsak késik a szép, nevelő tavaszi idő. A fagyponthoz közeli hideg főként a kertészek munkáját gátolja, mert a palánták csak késve kerülhetnek végleges helyükre. A dunabogdányi Úttörő Tsz tagjai azonban 1200 négyzetméternyi területen függetlenítették magukat az időjárástól. A község szélén két egymásba nyíló hajtatóházat építettek. Tavaly már termeltek benne, de igazán csak az idén használják ki jövedelmezően. — Kilencezerhatszáz paprikapalántát ültettünk — tájékoztat bennünket Bodon Károly, a tsz főkertésze, amint végigjárjuk a hajtatóházat. — Mikor ültették a palántákat? — kérdezzük tőle, ugyanis valamennyi virágzik, sőt némelyiken már kisujjnyi nagyságú paprikák kandikál, nak a dús zöld levelek közül — Decemberben vetettük a magot a melegházban, g két héttel ezelőtt ültettük át a palántákat a hajtatóba — válaszolja. — Mikor visznek piacra paprikát — érdeklődünk tovább. — Már küldtünk, igaz, csak keveset, de a napokban megkezdődik a „nagyobb” tételben való szállítás is. — Milyen áron értékesítik a primőr-paprikát? — Egész termésünkre szerződést kötöttünk a MÉK-kel, amely 3.40 forintért veszi át darabját — válaszolja. — Nem volna előnyösebb a piacon értékesíteni? — Lehet, hogy most a kezdetnél többet kapnánk a paprikáért, de mi arra is gondolunk, amikor zömével lesz belőle a piacon. Bőségesen visszatérül az az összeg akkor, amit most „elveszítünk”. Az állam ugyanis bevezette az úgynevezett „védőárat” Mi nagyon örülünk ennek, mert akkor is jó árat kapunk a szerződéssel lekötött terményeinkért, ha a piacon bármilyen sok is lesz belőle. — Mennyi a két hajtatóház évi bevétele? — Augusztus elejéig lesz a paprika a hajtatóházakban, utána helyüket őszi salátával ültetjük be. Egész évben 120 ezer forintot pénzelünk innen. Gyorsan utána számolunk és kitudódik, hogy négyzet- méterenként 100 forint jövedelmet ad a hajtatóház. — Építenek-e újabbakat — érdeklődünk tovább, miután az előbbi számításból kiderül, hogy érdemes hajtatásos kertészettel foglalkozni. — Az idén jól meg akarjuk fogni a dolgot, hogy megnyugtassuk a tagságot, érdemes kertészkedni. Jövőre aztán szó lehet az újabb építkezésekről — kapjuk a választ. Hogy miért kell meggyőzni a tagságot a kertészkedés hasznosságáról, azt már Szabó István, a tsz elnöke magyarázza meg nekünk. — Annak ellenére, hogy a kertészkedés nagy jövedelmet ad, ebben a tsz-ben évről évre Zebegyi Gyuláné féltő gonddal ápolja a 3—5 centiméterre megnőtt paprikákat ráfizették — mondja Szabó elvtárs, aki nemrég került az Úttörő élére. _ ??? — Soha nem nézték ugyanis, hogy mennyi munkaegységet fordítanak a termelésre és így a termelési költségek „megették“ a hasznot — magyarázza. — Hogyan akarnak ezen segíteni? — Elsősorban úgy, hogy érdekeltté tesszük a kertészetben dolgozókat abban: korán szállítsunk sok zöldségfélét — válaszolja. Elmondja ennek a módját is. Egy-egy kertészeti dolgozónak 400 négyszögölön — amelyet maga művel — 4710 forint értékű paprikát kell termelnie s ez esetben 12 munkaegységet kap. Az egy munkaegység értéke náluk 10 fillér híjén 60 forint. Ha több terményt ad át a dolgozó, akkor a többletérték 20 százalékát készpénzben kifizetik. — Tetszik a tagságnak ez a jövedelemelosztási rendszer? — Megbeszéltük velük, s mindenki jónak tartja. Reméljük, az éwégi zárszámadás is ezt bizonyítja majd Mihók Sándor Foto: Csekő Ágoston Új műszer a tej tápértékének mérésére Érdekes újfajta műszert terveztek a gödöllői Agrártudományi Egyetemen a tejgazdaságok részére, a tej tápértékének megállapítására. A tehenészetekben eddig általában a tejnek csak a zsír- tartalmát vizsgálták, s ezt is igen bonyolult eljárással. A tej igazi tápértékét azonban az úgynevezett szárazanyag-tarlóm határozza meg. Az Agrártudományi Egyetemen tervezett szárítógéppel viszonylag egyszerű módon és gyorsan lehet lemérni a tej szárazanyag-tartalmát, s ebből aztán ki lehet számítani a zsír és a fehérje mennyiségét is. Az újfajta szárítógép minta- példányát már kipróbálták, s most további egyszerűsítésén dolgoznak. Készételeket is gyárt a Nagykőrösi Konzervgyár A Nagykőrösi Konzervgyárban évente 2600 vagon konzérvét készítenek az Alföld főzelék-, zöldség- és gyümölcsterméséből. A hagyományos termékeken kívül több évi szünet után — mint már közöltük Is — az idén újra megkezdik a készételek gyártását. Kizárólag a belföldi fogyasztók részére kilencféle ételkonaervet készítenek. Ebben az éven mintegy 120 vagon székely káposzta, szalontüdő, pörkölt, sólet készül a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére, de ezt a mennyiséget a kereskedelem megrendeléseitől függően növelhetik. Már virágzik a paradicsom büszkélkedik Varjú András kertész. Kiosztották a felszabadulási kirakatverseny díjait Tegnap délben a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályán kiosztották a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett megyei kirakatverseny díjait. A verseny, amelyet a KPVDSZ-szel egyetértésben a megye állami és szövetkezeti üzletei között rendeztek meg, nagy sikerrel zárult. Nehéz dolga volt a bíráló bizottságnak, hogy eldöntse, melyik kirakatok, illetve kirakatrendezők érdemlik nteg a legjobbaknak kijáró díjakat. A KPVDSZ, a megyei tanács, valamint a Szövetkezetek Pest megyei Központjának képviselőiből álló bíráló bizottság úgy döntött, hogy az állami kereskedelem üzletellek legszebb és legaktuálisabb kirakatát Király Endre, a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezője készítette. A második helyet Bures Ferenc, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezője érdemelte ki. A földművesszövetkezéti boltok kirakatversenyében Jászói Béla, az aszódi FJK kirakatrendezője bizonyult a legjobbnak. Nem sokkal maradt mögötte a második díjat nyert Kármán Sándor, a ceglédi földmuvesszövetkezeti áruház kirakatrendezője. Az első három helyezett kirakatrendező mind az állami, mind a földművesszövetkezeti kiskereskedelem részéről pénzjutalomban részesült, illetőleg két kirakatrendező kéthetes ingyenes üdülésen vehet részt. A díjakat Niedermann Márton, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője adta át. Az ünnepélyes díjkiosztáson megjelent kirakatrendezők úgy döntöttek, hogy május 1- re is készítenek ünnepi kirakatokat, azonban kirakatversenyt csak november 7-e tiszteletére rendeznek. Veres Kázmér Hapicendeft Harmincötmillió forint tj a a jövő nagyüzemi H gazdálkodásáról beszélünk, akkor kissé a ma állami gazdaságaira gondolunk. Olyan termelési szintet elérni, mint az állami gazdaságokban van, úgy gépesíteni a nehéz munka- folyamatokat, mint az állami gazdaságokban. S tovább lehetne sorolni a példákat, amelyek azt mutatják, hogy az állami gazdaságok eredményeikkel egyre inkább megnyerik a dolgozó parasztság tetszését és egyre több hívet szereznek a nagyüzemi gazdálkodás eszméjének. Az előbbi megállapítások — kevés kivétellel — vonatkoznak Pest megye állami gazdaságaira is. Az utóbbi néhány esztendő — főleg a tavalyi — a nagyarányú fejlődés időszaka volt. És itt nem is a területnövekedésre gondolunk, hanem a gazdálkodás eredményességére. Arra például, hogy kenyérgabonából 13,1 takarmánygabonából 14,2, cukorrépából 162 mázsát termeltek holdanként vagy arra, hogy az állami gazdaságok átlagos tejtermelése jelentősen meghaladja az egyéni parasztok, de a termelőszövetkezetek eredményeit is. Ám a növekvő termésátlagoknál és az állattenyésztés hozafnainál is többet mond az a számadat. amely az állami gazdaságok tavalyi egy holdra jutó termelési értékét mutatja. Ez 6730 forint. Mintegy 50 százalékkal több annál, amit a megye termelőszövetkezetei az idei évre előirányoztak. a z eredmények elsösor- Z1 ban abból fakadnak, hogy az állami gazdasági vezetők és dolgozók magukévá tették a párt ama célkitűzését, hogy abszolút nyereséges, jövedelmező üzemekké váljanak. A tavalyi eredmények már ezt mutatják. 1959-ben ugyanis a tervezetthez képest 34 millió 861 ezer forint eredményjavulást értek el a Pest megyei állami gazdaságok. Ez a törekvés különösen szembetűnő a Cifrakerti, a Kátai és a Taksonyi Állami Gazdaságnál, de jelentős fejlődés mutatkozik a jövedelmezőbb gazdálkodás kialakításában az Alagi, a Felsőbabádi, a Nagykőrösi és a Dánszent- miklósi Állami Gazdaságban is. Jól megalapozott, korszerű gazdálkodást folytatnak ma már a megye állami gazdaságai. Keresik, kutatják az új. a fejlett termelési és tenyésztési módszereket és mint idősebb testvér a fiatalabbnak, átadják tapasztalataikat a termelő- szövetkezeteknek. Tavaly például 33 szakember ment át az állami gazdaságokból a termelőszövetkezetekbe, hogy tudásukkal segítsék a szövetkezeti parasztokat. Az idén inkább szakemberek kezdik meg munkájukat a termelőszövetkezetekben. Szinte felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent a tsz-ek számára az a rengeteg vetőmag és a sok tenyészállat, amelyet az állami gazdaságok adnak a szövetkezeteknek. A tsz-ek sertéstenyésztésének, megalapozásához például 3180 kocasüldővel járulnak hozzá. A szakmai és az anyagi támogatáson túlmenően mégis a legnagyobb segítség az, hogy az állami gazdaságok ma már minden kétséget kizáróan bizonyítják: a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb mint a kisüzemi, és a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő! a mikor a megye állami ti gazdaságainak munkájáról, elért eredményeiről szólunk, azt is meg kell azonban mondani — bár mindegyik állami gazdaság eredményeiben tapasztalható javulás az elmúlt évben —, hogy a javulás nem volt egyenletes. Amíg a termelés általában növekedett, az önköltség alakulásában gazdaságonként elég nagy az eltérés. A kenyérgabona mázsáját például a Felsőbabádi Állami Gazdaság 155 forinttal termelte drágábban, mint a Cifrakerti. A kukoricánál még nagyobb az eltérés a Cifrakerti Állami Gazdaság javára. A Kátai Állami Gazdaság egy forinttal termelte olcsóbban a tejet literenként, mint a Taksonyi. Az egyes állami gazdaságok magas termelési költségei azt bizonyítják, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelniük a vezetőknek és a szakembereknek a termelési költségek alakulására. Az elmúlt évet sikerrel zárták a megye állami gazdaságai és biztatóak az idei eredmények is. Jóváhagyott üzemtervüket 16 és fél millió forinttal szándékoznak túlteljesíteni. Jó irányítással, lelkes munkával — s egyik sem hiányzik az állami gazdaságok dolgozóiból — ezt is megvalósíthatják. M. S. Egy négyzetméterről 100 forint jövedelem o dunabogdányi Úttörő Tsz kertészetében JEGYZETEK A KONGRESSZUSRÓL — Tenyérnyi hosszúra megnő ez az erős hegyespaprika — mutatja Bodon Károly, a tsz főkertésze létszám az előző napihoz képest biztosan megcsappan. A vidéki küldöttek — gondoltam — felhasználják, majd az alkalmat egy kis városnézésre, ügyes-bajos dolgaik elintézésére. Rosszul ismertem őket: a hatalmas kongresz- szusi terem éppen úgy megtelt, mint az első napon. Senki sem hiányzott... ★ A felszólalásokat gyakran szakította félbe a taps. De talán egy sem volt olyan viharos, mint amely a Vas megyei küldött szavait követte. Pedig nem volt mestere a szónak, röviden, egyszerűen beszélt. Elmondotta, hogy ami az ellenforradalom idején másutt újsághír volt, az náluk kézzelfogható valóság: megyéjükben, az osztrák határmenti községekben úgy nyüzsögtek a grófok, bárók, egykori gyárosok, földbirtokosok, mint a megbolygatott hangyák. A föld visszavételéről, a gyárak, bányák tulajdonjogáról, a megtorlásról szavaltak. S a sokféle nemzetiségű megye lakossága erre azzal válaszolt, hogy 1956 decemberében 208 községben és városban 300 magyar— szovjet baráti kör alakult. Csaknem valamennyi felszólaló szóvátette: tegye lehetővé az országos központ* hogy több pedagógus, több mezőgazdász, több orvos, több egyetemi hallgató stb. utazhasson a Szovjetunióba. (Természetesen ki-ki a saját hivatása érdekeit képviselte.) Mert — mondották — az élő orosz nyelvet, a makarenkói pedagógia gyakorlatát, a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit, a szovjet orvostudomány sikereit, a szovjet fiatalok életét stb. csakis a személyes találkozások során, a személyes tapasztalatok alapján lehet igazán tanulmányozni. Nem mondhattam el a kongresszuson, ezért most szeretném hozzáfűzni a saját kérésemet: tegyék lehetővé, hogy több újságíró utazhasson a Szovjetunióba. Hogy mindazokat a tapasztalatokat* amelyeket a pedagógusok, mezőgazdászok, orvosok, egyetemi hallgatók stb. szereznek, az újságírók megírhassák. A személyes élmény nyomán* mert az az igazi. Nyíri Éva Az utóbbi években több ízben vettem részt különböző tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak országos kongresz- szusán. Ez a mostani, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság III. kogresszusa tartalmában épp olyan gazdag, hangulatában épp oly forró és ünnepélyes volt, mint amilyen egy országos tanácskozás a parlament impozáns épületében lenni szokott. Hogy mégis többet jelentett egy fontos tanácskozásnál, egy 15 éves időszak mérlegénél, gondolom, azt részben a témája — a magyar—szovjet barátság ápolása —, részben pedig a szovjet vendégek jelenléte tette. S ezt nemcsak a hozzászólásokból lehetett érezni, de szünetben a folyosókon is. íme, néhány példa a sok közül. * V. P. Druzin, a kongresszusra érkezett szovjet küldöttség vezetője, népes embergyűrű közepén válaszol a hozzáintézett kérdésekre. Egy pillanatnyi szünetben egyszer csak megszólítja egyik MSZBT megyei titkárunkat: „Ha jól értettem a felszólalását, a mozgalom hiányosságai között említette, hogy lemorzsolódás van az orosz nyelvtanfolyamokon. Ezt önök jobban tudják, bizonyára így van. Nem is erről akarok most beszélni. Hanem arról, hogy rövid itt- tartózkodásom alatt, bármerre jártunk, bárkivel beszélgettünk, mindenkivel megértettük egymást. Pedig talán olyanokkal is találkoztunk, akik maguk is „lemorzsolódtak”. Mégis, vannak orosz szavak, amelyeket mindenki megért. Például: mir — béke, druzsba — barátság, szocializál, szputnyik, ]unyik. És ez nagyon jó... •k Ünnepélyesen öltözött fejkendős parasztasszony álldogál az ablakmélyedésben. Dallamos palóc tájszólásban magyarázza a mellette álló bányász egyenruhás férfinak: — Nem is akartam elhinni, hogy engem küldenek a kongresszusra. Hiszen én még alig tettem valamit... Tudja, mikor lettem én is aktíva? Altkor, amikor a Sabin-cseppe- ket adták a gyerekeknek ... Két évvel ezelőtt, amikor a nagy járvány volt, a szomszédomnak Kanadából küldött egy rokona szérumot. Ha emlékszik, a kormány elrendelte, hogy a paralizis elleni védőszérumot vámmentesen lehet külföldről küldeni. A szomszédasszonyom is úgy kapta... És nekem a kétszeri oltáshoz való adagot — 1000 forintért adta! Egy hónap múlva a kormány is vett, valutáért és ingyen oltották a gyereket. Aztán, amikor rájöttek, hogy a Sabin-csepp még jobb. a Szovjetunió nekünk is adott belőle. Az ért gyerekem is megkapta, Ingyen ... Éppen akkortájt jöttek hozzám, hogy vállalnék-e társadalmi munkát az MSZBT- ben? Vállaltam . .. + Kíváncsian vártam a kongresszus második napját. Megvallom, olyan gondolatok forogtak a fejemben, hogy a
