Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
I960. ÁPRILIS 1. PÉNTEK n* t HEGVEI Nagyszerű tervek, kísérletek a tárnoki Lenin Tsz*ben Nem új termelőszövetkezet a sok éves múltú tárnoki Lenin Tsz, mégis újnak számítható. Az ősszel egyesült a helybeli másik szövetkezettel, de a kettőnek együttvéve fele annyi tagja sem volt, mint amennyien a tel folyamán csatlakoztak hozzájuk. A múlt év végén, s az idei év elején kétszáznegyven új tag írta alá a belépési nyilatkozatot, így lett a falu termelőszövetkezeti község. Az ősszel tartott közgyűlés után pedig ismét össze kellett hívni a közgyűlést, hogy az' új tagok, a tényleges többség akaratát nyilvánitha: sa. Ezen a közgyűlésen elfogadták a vetéstervet és elhatározták, hogy a munkaegység értékét 40 forintban irányozzák elő. Régi és új tagok egyformán ör.iltek annak, hogy a vezeösé ilyen magasra értékel1 az ev végén az egységekre kifizethető ősz- szeget, s még nagyobb megelégedéssel hallgatták, hogy ez az érték minden bizonnyal még több lesz. Ha minden jól megy, az időjárás sem lesz túlságosan kedvezőtlen és a tagok szorgalmasan elvégzik a munkát, olyan terméseredmény várható, hogy öt, esetleg tíz forinttal többet fizetnek ki év végén a most előirányzott összegnél. Da a tervezésnél jobb az óvatosság, nehogy csalódás érje a tagokat — hangoztatta a vezetőség. Ugyanakkor elhatározták azt is, hogy minden hónap végén rendszeresen kifizetik a hó folyamán elvégzett munka után a munkaegységelőleget és ennek összegét az előirányzott egység értékének felében, azaz húsz forintban szabták meg. Tulajdonképpen felesleges szót vesztegetni arra, hogy ez mit jelent. Mindenki tudja, milyen nagy dolog az, hogy ilyenformán a tsz-tag az elszámolásig havonta komoly összegeket kap, nincs pénz nélkül soha a háza. Nem csoda, ha a közgyűlés nagy helyesléssel vette tudomásul a tetemes egységelőleget. Tárnokon március volt a fordulat hava. Akkor fizették ki az első munkaegységelőleget és akkor derült ki, mindenki ellensége önmagának, ha nem vesz részt a közös munkában. Aki már februárban is dolgozott, mind szép összeget, sok száz forintot vitt haza. Súlyos ezreket fizetett ki a szövetkezet dolgozó tagjainak és a vezetőség fogad- kozik, hogy jövő ilyenkor még ennél is többet fizet. Megszüntetjük a mezőgazdaság idényjellegét — ez az elve, így dolgozta ki a Lenin Tsz vezetősége a termelési tervet. — Eddig a héthónapi termelőmunkából 12 hónapig élt a gazda — mondják. — Ezután 12 hónap termelőmunka hozamából élünk tizenkét hónapon át — sokkal jobban. Bzt az elgondolást, remélik, meg is valósíthatják. Igaz, a helyi adottságok ehhez sokban hozzásegíthetik a szövetkezetét. A szőlőhegy alatti régi kőbányákban, borpincékben immár tízezer négyzet- méternél nagyobb területen termelnek gombát. A gomba pedig nemcsak jól, de egész esztendőn át fizet. A másik állandó jövedelme az állat- hizlalás. Már az idei tervbe 900 sertés és 100 marha hizlalását iktatták be. Most pedig a kertészetet is egész éven át jövedelmezővé akarják tenni. Ezért még ebben az évben a melegágyi kertészetet melegházivá alakítják át. A drága üveg helyett műanyagot, PVC-f óliákat alkalmaznak az új üvegházaknál, így teszik olcsóbbá a melegházak építését. Másik állandó termelőmunka: a gombapincék tisztogatása, tágítása következtében nagy mennyiségű kőport, építőkövet, sódert bányásznak állandóan. A követ, kavicsot a szövetkezet és a tagok építkezéseinél hasznosítják, a kőport pedig, ha a kísérletek beválnak, még hasznosabban használhatják fel. Vegyvizsgálat állapította meg ugyanis a tárnoki kőporról, hogy magas a mésztartalma. Kézenfekvő a gondolat, ebből a kőporból jó műtrágya lenne. Gyakorlatilag még ez idén ki is próbálják, 50 hold, kukoricatarlóba vetett őszi búzát kísérletképpen fejtrágyáznak vele. Jó eredmény esetén jövőre saját műtrágyával javíthatják a terméseredményt és mert töméntelen kőport bányászhatnak, más szövetkezeteknek is juttathatnak gombapincéik melléktermékéből. A gombatermelésben még más kísérlet is folyik. Tudvalevőleg a gombát zabos lótrágyából készített ágyásokban termelik. Egyelőre a budapesti 5. számú Épületanyagfu- varozó Vállalattal kötöttek szocialista szerződést a trágyaszükséglet biztosítására. A Lenin Tsz 10 vagon zabot szállít napi áron a vállalat lovainak, a vállalat pedig ugyancsak napi áron ugyanilyen mennyiségű trágyát. De a jövőre is gondolni kell. Mi lesz, ha egyszer az 5. sz. ÉPFU gépesíti az üzemét? Éppen ezért most a szövetkezet 400 birkája alá zabszalmát almoznak és zabbal is etetik őket. Rövidesen megkísérlik a gombatermelést zabos juhtrá- gyával. Egyelőre 10 négyzet- méteren folytatják a kísérletet, amelyhez nagy reményeket fűznek. Nagyjából ezek az újszerű idei tervek, kísérletek, s jövőre egyéb állandó téli-nyári termelési lehetőségekkel is akarnak foglalkozni. De már az ideiek is bőséges fedezetet nyújtanak az előirányzott munkaegységre és ezért merték megszabni magasan az előleg összegét. Hogy mennyi előleget kapott minden, február folyamán dolgozó tag, arra itt áll néhány példa: A legtöbbet Kiss Sándor állatgondozó kapta, pontosan 1260 forintot. Vagyis 63 munkaegységet teljesített és ha csupán az előirányzott 40 forint lesz egy munkaegység értéke, akkor is 2540 forintot keresett februárban. Ifjú Lehóczki István tehenész 880 forint előleget vett fel, a többi is körülbelül ugyanennyit. Erdélyi József fogatos pedig 820 forintot. Fo- gatostársai sem sokkal kevesebbet. Igaz, a például felsoroltak mind állatokkal foglalkoznak, meg fuvaroznak, úgyszólván télen, nyáron egyforma munkaegységet teljesíthetnek. Erdélyi István „gyalogos", ahogy a Lenin Tsz- ben a növénytermesztőket nevezik, azonban 880 forint előleget kapott és amelyik növénytermesztő februárban is dolgozott, nála nem sokkal kevesebbet. Aki pedig akart, mindenki dolgozhatott a Lenin Tsz-ben, mindig akad ott elég munka. Ilyen magas összegű előlegek láttára természetesen márciusban nemcsak a munkafegyelem, de a munkakedv is megerősödött. A húszforintos előleg és a pontos kifizetés mindennél jobb propagandának bizonyult Tárnokon a szövetkezet mellett. Á belőle kimaradt néhány egyéni gazda -közül az- utóbbi hetekben többen is felvételüket kérték. Egyébként Tárnokon, ahogy a főváros közelében máshol szintén, az új tagok zöme meglett korú, vagy idősebb férfi és nagyon sok az asz- szony is. A fiatalok már évek óta az iparban helyezkednek el, itt azonban nagyon sokan a vasútnál is. Most viszont sok tárnoki fiatal már arról beszél, hogy visszatér a mezőgazdaságba. — Miért dolgozzam havi ezerszáz forintért a vasútnál, ha idehaza kétszer annyit, vagy még többet is megkereshetek a tsz-ben — mondta minap egy fiatal vasutas az egyik szövetkezeti tagnak, amikor meghallotta, hogy az illető februári munkájáért 740 forint előleget kapott. A tagokat bizakodással tölti el végzett munkájuk forintban kifejezett ellenértéke. Biztosra veszik az idei, szép eredményt. Erre is tudunk példát mondani. Szanyi Károly sem dolgozott mindennap februárban, elég későn állt csak munkába, mégis 690 forint előleget kapott. Felvette a pénzt, s mialatt zsebregyűrte, jókedvűen, nagyhangon felkiáltott: — No, emberek, én a 40 forintos munkaegységet már most sem adnám oda még 60 forintért sem! Ilyen bizakodva kezd a tavaszi munkához a Lenin Tsz Tárnokon. Szokoly Endre MUnnich Ferenc cikke a Novoje Vremjában A Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap most megjelent száma közli dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének A magyar munkásosztály és a lenini eszmék című cikkét. A cikk a magyar nép közelgő nagy ünnepe, április 4-e kapcsán azzal foglalkozik, hogyan hatottak a magyar munkásosztályra a proletárforradalom vezérének. Leninnek nagy eszméi. Megjelent a Magyar Tudomány második száma A Magyar Tudományos Akadémia központi folyóirata, a Magyar Tudomány, a különböző tudományágak általános érdekű kérdéseivel, a hazai és nemzetközi tudományos élet fontosabb eseményeinek ismertetésével, valamint a tudományos művek bírálatával foglalkozik. Az új számban Kónya Albert— Erdei Ferenc Az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozása és a kutatások koordinálása címmel írt cikket; Kárteszi Ferenc Bolyai János halálának 100. évfordulója alkalmából emlékezik a nagy magyar matematikusra, Rajki Sándor Elmélet és gyakorlat a Mezőgazdasági Kutató Intézet munkájában címmel írt cikket, és Propper László a hazai szótárkiadás helyzetét elemzi. A második számban ezenkívül szemle rovat és könyvismertetések találhatók. ÖRÖMEINK — GONDJAINK 13 + 2 gozni, a gyár vezetői, törzsgárdája, s az időszaki munkások, is a maguk területén elősegí- tői, kiharcolói voltak annak, hogy ez így legyen. Túl a gyár örömén, s a negye örömén is, hogy ilyen izemünk van, ez a tizenhárom és kettő egyben példa is. Mert a nagykőrösieket nem salami csoda segítette ilyen eredményekhez, hanem a májuk munkája, azok az eredmények, amelyekért két kezükkel, eszükkel kellett megküzdeniük. E ami nekik sikerült, nem lehetetlen másutt sem. A munka megfelelő szervezése, a jó irányítás, munkások és műszakiak pél- iás együttműködése mindenütt megvalósítható és sehol sem jár kevesebb eredmény- nyel. Valamennyien együtt örülünk a nagykőrösiekkel. Ünnepükön mi is további sikereket. kívánunk. S azt, hogy minél több megyei üzem kövesse a nagykőrösiek példáját, hiszen ebben az esetben a jóból nem árt meg a sok. Mészáros Ottó A fenti szám nem össze- adási művelet. Azaz mégis: egy üzem kollektívájának eredményes munkáját, helytállását bizonyító összeg. Ti- zenharmadszor lett élüzem a Nagykőrösi Konzervgyár és másodszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. így adódik a 13+2, esztendők jó munkájának gyümölcse. S ezek betetőzéseként az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi emléklapját is megkapta az üzem. Április 2-án tartják a tizenharmadik élüzemavató ünnepséget és akkor veszik át a vörös vándorzászlót. S bár a babona szerint a tizenhár- mas szerencsétlen szám, nem hisszük, hogy az ünneplők között akár egy is akadna, aki annak tartaná. Sőt: szerencsés számnak. Amelyik után következik a többi, amelyik mágnesként vonzza az újabb, nagyobb számokat is. Mert hiszen a tizenhárom élüzem cím közül egyet sem adlak ingyen. Valamennyiért keményen meg kellett dolMeghalt Szob népszerű orvosa, dr. Pentz János Tragikus hirtelenséggel, életének delén, 54 éves korában halt meg dr. Pentz János, aki két évtizeden át volt öt község — Szob, Ipolydamásd, Márianosztra, Kóspallag és Zebegény — mindenki által Az állami gazdaság gyógyszertárat épített Dánszentmiklóson Csütörtökön ünnepélyes külsőségek között felavatták Dánszentmiklóson az új gyógyszertárat. Az ünnepségen az Egészségügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság és a megyei tanács is képviseltette magát. A községben eddig csak orvos volt, gyógyszertár nem. A legközelebbi patika a községtől 10 kilométerre volt található. A Dánszentmik- lósi Állami Gazdaság, amelynek vezetősége eddig is szívén viselte dolgozó: egészségügyét és két éve orvoslakást és rendelőt épített, most gyógyszertár céljaira emelt épületet. Az épület terveit a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja ellenőrizte, hogy az új gyógyszer- tár mindenben megfeleljen a korszerű követelményeknek. Helyiségét azután a vállalat rendezte be. A gyógyszertár épületében a gyógyszerész részére összkomfortos lakás épült. Az állami gazdaság által épített gyógyszertár természetesen nemcsak a gazdaság dolgozóinak, hanem a község egész lakosságának rendelkezésére áll. megbecsült, szeretett, fáradhatatlan orvosa. Hajnaltól késő estig dolgozott; kerékpáron, szekéren, gyalog és a felszabadulás után autójával látogatta községeinek betegeit. S ha éjszaka hívták, máris indult a legtávolabbi vidékre. Nem ismert fáradtságot, önzetlenül végezte nehéz munkáját. Betegei nagy szeretettel vették körül. Halála mély gyászba borította a községek lakosságát. A falu igazi orvosa volt. maga is parasztszülők gyermeke. Még életében sokat mondotta feleségének és gyermekeinek, ha meghal, Zebegény- ben szeretne megpihenni. Kívánsága, sajnos, idő előtt tél-?, jesült; öt község lakossága kísérte Zebegényben utolsó útjára szeretett orvosát. A falu csendes kis temetőjében hatalmas tömeg búcsúzott dr. Pentz Jánostól, három cigány- zenekar búcsúztatta a Lehullott a rezgő nyárfa fájdalmas dalával. EGYIDŐS A SZABADSÁGGAL Gyermek-ideggondozó nyílik a megyei Semmelweis kórházban Ez lesz az ország első ilyen megyei intézménye regyidősek. Mindketten ti- zenöt évesek. \ Králik Géza ipari tanuló — ! és a szabadság, í 1945 áprilisában születtek, ; vérzivataros hajnal utáni cso- jdálatos reggelen. ( Amikor Géza, a Králik-csa- i Iád második gyermeke először jnyitotta ki csodálkozó szemét ; a világra, akkor már az utolsó í fasiszta fegyver is elhallgatott j Magyarországon. S akárcsak \az újszülött, az ország népe is ! kitágult tüdővel szívta magá- í ba a szabadság éltető levegődét. ; Géza vékony, szőke hajú fiú. \ Tekintete nyílt és értelmes. \A beszéde is az. Egyenesen vá- l laszol a kérdésre, még akkor \ is, ha az ránézve kicsit „kellemetlen”. Mint a félévi bizo- ; nyítványnál is. í — Véletlenül „becsúszott” légy kettes anyagismeretből — l mondja és szégyenlősen moso- l lyog hozzá, mert azért tudja. I hogy az a „véletlen” kicsit l rajta is múlott. Többet kellett l volna forgatnia az anyagisme- l rét könyvet. I — Év végére legalább jó- l rendűre javítom ki — fogad- l kozik. I Két év múlva motorszerelő l les2. I Hogy miért választotta ép- l pen ezt a pályát? I — Az általános iskolában ? tanultunk motorokról. Már fákkor nagyon megszerettem a j óéveket is, a motorokat, is. El- ^ határoztam, hogy szereld le- íszek. És ezen is mosolyog. — Ügy ismerem már a kis Skodát, mint a tenyeremet. Aztán majd Csepel-kocsi kerül hozzánk, hogy azt is megismerjük. Kispestről jár a szigethalomi viszonylag sok ideges — nem idegbeteg! — gyermek van, akikkel eddig helytelenül foglalkoztak és így állapotuk rosszabbodott. autógyárba. Fél ötkor kel, délután négy-öt óva, mire hazaér. Mehetett volna a Vörös Csillag Traktorgyárba esztergályos tanulónak. Sokkal közelebb van és számára kényelmesebb lett volna. —. Én azonban mindenáron motorszerelő akartam lenni és a Vörös Csillagban nem volt szerelőtanfolyam. Az édes- apámék .nem ellenezték. Azt mondták, azt tanuljam, amihez kedvem van. Édesapja péksegéd, egy kispesti üzemben dolgozik. Néhanéha mesél fiának arról, milyen volt az isnaskora. Amikor egy ügyetlen mozdulatáért is pofon járt, s hajnalban meg- görbedt háttal hordta ki a nagy kosár kenyereket. Aztán arról beszél Géza, hogy négyszer nyaralt már a Balatonon és kétszer a Szabadsághegyen. És hogy magnetofont vettek részletre a bátyjával. Próbálok visszakanyarodni vele a tizenöt év előtti időkre. — Annyit tudok, hogy apá- mék sokáig pincében laktak. Néz maga elé. Látszik, hogy megpróbálja maga elé képzelni a háborút úgy, ahogy könyvekből és „izgalmas” filmekből ismeri. Az éhezést, a nyomort, a holnaptól való félelem nyomasztó érzését. De már semmiféle képzelőerő nem tudja felidézni. — Ha elvégzem az iskolát és szakmunkás leszek — gondolkodik hangosan —, a Vörös Csillagban szeretnék dolgozni. Mert mégis közelebb van ... És szeretnék egy motorkerékpárt, Többhengereset... így mondja: szeretnék. De hangjából érezni, egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy mindez meg is valósul. A közeli munkahely is, a motorkerékpár is. S talán azért van ez így. mert azt a szót, hogy „létbizonytalanság”, a Králik Gézák már nem isme rik. Bende Ibolya megkezdhette volna működését a gyermek-ideggondozó. Megfelelő számú státuszt biztosítottak személyzete részére, az egészségügyi osztály megtalálta a megfelelő szakembereket is egy gyermekorvos, egy pszichológus és egy gyógypedagógus személyében, csupán helyiség nem áll rendelkezésre egyelőre. A megyei Semmelweis kórházban most folyik a központi rendelő átépítése. Az építkezés befejezte után, előreláthatólag júniusban, a kórházban újból megnyíló központi rendelőintézet helyiségében kap helyet és szintén megkezdi működését a megyei gyermek-ideggondozó is. Kulturális küldöttség utazott az NDK-ba A magyar—német kulturális egyezmény 1960. évi munkaterve alapján háromtagú kulturális küldöttség utazott az NDK-ba a fel- szabadulásunk 15. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségekre. A budai járás iskolaigazgatói érdekes vitára • készülnek. Másodikán a budaörsi leányiskolában. pedagógusi munka- közösségi értekezleten meghallgatják és megvitatják A pedagógiai tevékenység hatásfokának javítása a pszichológia segítségével című előadást. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya anya- és gyermekvédelmi csoportjának kezdeményezésére rövidesen új, úgyszólván az egész országban egyedülálló egészségügyi intézmény létesül: a megyei Semmelweis kórház épületében megnyílik a gyermek-ideggondozó. Erre az új : gondozóra azért van szükség, mert Ezek az ideges gyermekek testileg egészségesek, szellemileg jól fejlettek, de viselkedésük többnyire valami külső körülmény következtében nem egyszer elviselhetetlen környezetük számára. Különösen sok gondot okoznak az iskolában izgága magatartásukkal és mert általában nehezebben fegyelmezhetők. leggyakrabban áthelyezik őket az úgynevezett kjs létszámú osztályba, ahol csökkent képességű társaik között még idegesebbekké válnak. Pedig megfelelő orvosi és pszichológiai kezelés, a velük való egyéni bánásmódra vonatkozó — szüleiknek, pedagógusaiknak adott szakszerű tanács — biztos segítséget jelent a gyermek idegességének csökkentésére, megszüntetésére. Ezt a célt szolgálja az új intézmény, amelynek létesítéséhez az Egészségügyi Minisztérium hozzá is járult. Tulajdonképpen már ez év elején
