Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-22 / 94. szám
I960. ÁPRILIS 22. PÉNTEK KW HEGYEI Mf/rfop I Bertolt Brecht: A kujan-BuIak-i szőnyegszövők Lenint ünnepük ! I } Sokszor hódoltak, nagyon is sokszor Lenin elvtársnak. Sok a szobor, a kcp már mindenfelé. : Viseli a nevét város és gyermek. Beszédek hangzanak el százféle nyelven. . Sok a gyűlés, a tüntetés Sanghaitól Bostonig Lenin tiszteletére. > Ügy még azonban sosem tisztelték Ahogy a szőnyegszövők Kujan-Bulakban Egy kis községben Dél-Turkesztánban: 0 t Húsz szőnyegszövő kel fel esténként Láztól remegve a szegényes szövőszék mellől. Pusztít a láz: az állomást : Megtölti szinte a szúnyogok \ sötét hada Mely felszállt a mocsárból, a temető mögül hol a sok-sok teve hullája fekszik. : A vonat azonban, mely j Hetente kétszer vizet és füstöt hoz, Egy' napon hírül hozza azt is, hogy közeleg már Lenin ünnepe. Es elhatározza a nép Kttjan-Bulakban Szegény emberek, szőnyegszövők Hogy gipsz-szobor hirdesse náluk is Lenin dicső nevét. Mikor azonban gyűjtik a pénzt a szoborra Olt állnak mind Reszketve, lázasan és leguberálják Remegő kézzel a fáradsággal szerzett néhány kópékat. : És Stepa Gamalev, a vörösgárdista Ki gondosan számol és jól figyel Örül, hogy tiszteli Lenint a nép, De látja a remegő kezeket is. Es hirtelen azt javasolja Petróleumot vegyenek a szoborra egybegyűlt pénzen és Öntsék a temető mögötti mocsárra Honnan a szúnyogok jönnek, Szülői a láznak. A lázat lebírni Kujan-Bulakban Mégpedig tiszteletére az elhúnyí, de El nem feledett Lenin elvtársnak. Ahogy mondotta, úgy lett. Eljött az ünnep és rozzant vödrökben Hordták a fekete olajat rendre, Egyik a másik után Oda ki a mocsárra. Maguknak használtak Lenint ünnepelve és Lenint ünnepelték maguknak használva, egyszpval Megértették Lenint. 1 2. j Hallottuk, Kujan-Bulakban hogy ünnepelték Lenint. S amikor este már Megvétetett s kiöntetett mind a petróleum A gyűlésen felállt egy ember és azt javasolta: Hirdesse tábla az állomáson Hogy hogyan esett mindez, hogyan Módosították a tervet, hogyan váltották át ; Leninnek szobrát egy tonna lázölő petróleumra, i Hogy Lenint ünnepeljék. ; S megtették ezt is I És elkészült a tábla. AZ ÉLŐ LENIN Ma emlékezik meg a szocialista világtábor és az egész haladó emberiség Lenin születésének 90. évfordulójáról. Nem alaptalanul mondotta róla Barbusse, a világhírű francia író: „Lenin a történelem egyik legnagyobb és minden szempontból legtisztább alkotó egyénisége. Az az ember, akinél többet senki nem tett az emberekért.” A proletariátus első győzelmes csatájának, a párizsi kommünnek előestéjén, 1870- ben született Szimbirszkben (ma Uljanovszk). Már 17 éves korában felnőtté érlelte őt szeretett bátyjának kivégzése, aki részt vett a cári kormány elleni forradalmi tevékenységben. A fiatal Lenin korán átesett a forradalmi tűzkeresztségen, majd Marx és Engels írásaiból tanult. Oroszországban a cárizmus ebben az időben fojtotta vérbe a parasztlázadások sorát és verte le a dekabristák felkelését. Aztán Oroszországban is fejlődésnek indult a kapitalizmus. Megszületett az orosz proletariátus és mindjárt osztállyá alakulásának kezdetén szót kért és követelt magának a társadalmi életben. Lenin felismerte: az oroszországi viszonyok között a munkásosztályra vár a szerep, hogy a parasztok és a dekabristák levert felkelései után győzelemre vigye a dolgozó osztályok ügyét. Lenin számára Marx és Engels tudományosan kidolgozott elméletei mutatták az utat a nemzetközi munkásosztály győzelme felé. Marx és Engels tanúi lehettek a munkásság osztállyá szerveződésének, öntudatosodásának, a nemzetközi munkásmozgalom megerősödésének, a párizsi kommünnek. De sem Marx, sem Engels nem érhették meg eszméik végső diadalát. Leninre hárult a forradalmi marxizmusnak a reformizmustól való megtisztítása, a marxizmus továbbfejlesztésének és gyakorlati megvalósításának feladata. Lenin megérte eszméinek, a marxizmus —leninizmusnak diadalát. ★ Munkásmozgalmi tevékenysége kezdetén nem véletlenül szentelte első nagy írását Lenin a „népbarátok”, a narod- nikok elleni harcnak. Felismerte, hogy Oroszországban megérett a helyzet a forradalmi munkáspárt megalakítására. Az orosz munkásosztály politikai célkitűzéseinek kidolgozásán, a munkásosztály pártjának kialakításán fáradozva írta: „Az a legközelebbi feladat (tudniillik a cárizmus megdöntése), melyet a történelem most elénk tűzött, bármely ország proletariátusának legközelebbi feladatai közül a legforradalmibb. Ennek a feladatnak a megvalósítása, az európai és (most már azt is mondhatjuk) ázsiai reakció leghatalmasabb bástyájának lerombolása, az orosz proletariátust a nemzetközi forradalmi proletariátus élcsapatává tenné.” Ezt a stratégiai célt kitűzve, Lenin azt hirdette, hogy az oroszországi marxistáknak nem olyan párt létrehozásáért kell harcolniuk, mint amilyenek ez idő tájt a nyugat-európai országokban a II. Intemacionáléhoz tartozó szociáldemokrata pártok voltak. Vj típusú pártot kell létrehozni, hirdette Lenin, amely gyökeresen különbözik a burzsoáziához alkalmazkodó nyugat-európai szociáldemokrata pártoktól. Lenin azt tanította, hogy a párt a proletariátus osztály- szervezetének legmagasabb formája, hogy a párt a munkásosztály élcsapata, amelyet élenjáró elmélettel kell felfegyverezni. Lenin kidolgozta a pártvezetés bolsevik elveit és a pártélet szabályait, döntő jelentőséget tulajdonítva a kollektív vezetésnek és a demokratikus centralizmusnak. Lenin és harcostársai a jobboldali opportunisták és a baloldali doktrinérség elleni szüntelen harcban kovácsolták ki az új tipusú forradalmi pártot, amely képessé tette az orosz munkásosztályt történelmi hivatása teljesítésére. Nemcsak a hazai opportunisták: az ökonomisták • és a mensevikek ellen harcolt sikerrel, de — különösen az első világháború időszakában — leleplezte a II. Intemacionáléban eluralkodó .opportunizmust is. A zimmerwaldi és kienthali nemzetközi szocialista konferenciákon Lenin az egész forradalmi munkásosztálynak és a világ békeszerető népeinek adott hangot, amikor felemelte szavát az imperialista háborúk ellen. Lenin elméletileg is jól felkészült : a harcra. Ebben az időszakban írta meg nagy jelentőségű munkáját az imperializmusról, amely megalapozta az új korszak marxista elméletét és új irányt adott az egész nemzetközi munkásmozgalomnak. így lett a leninizmus az imperializmus és a proletárforradalmak korának marxizmusa. A gazdasági és politikai fejlődés egyenlőtlenségéről szóló lenini törvény megmutatta a forradalmi munkásmozgalomnak, hogy az imperializmus láncát ót lehet törni. Az erről szóló tanítás megállapította: „A gazdasági és politikai fejlődés egyenlőtlensége a kapitalizmus feltétlen törvénye. Ebből következik, hogy a szocializmus győzelme lehetséges eleinte egynéhány, vagy akár egy, egymagában vett kapitalista országban is.” ★ A nemzetközi munkásosztály nagy vezetőjének döntő szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és a győzelem kivívásában. Ahogy a bolsevikok pártja nem képzelhető el Lenin nélkül, úgy forrt egybe Lenin neve a győzelmes proletárforradalommal. Lenin 1917 októberében a forradalom lángelméje, felülmúlhatatlan stratégája, a forradalmi vezetés mestere volt. Lenin, a világ első szocialista államának megszervezője, még az októberi forradalom küszöbén írta meg Állam és forradalom című zseniális művét, amelyben rámutatott arra, hogy a marxizmusban a legfontosabb a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítás. „Marxista csak az — hangoztatta —, aki az osztályharc elismerését kiterjeszti a proletárdiktatúra elismeréséig.” Lenin tovább fejlesztette a marxista államelméletet és bebizonyította, hogy a proletár- diktatúra a demokrácia új, magasabbrendű típusa. Óriási elvi jelentősége van az átmenetről szóló tanításnak. „Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba természetesen létrehozza a politikai formák óriási gazdagságát és változatosságát — írta Lenin —, de a lényeg emellett elkerülhetetlenül ugyanegy lesz: a proletariátus diktatúrája." Zseniális tömörséggel felel arra a kérdésre is, hogy mi a proletárdiktatúra. „A proletariátus diktatúrája szívós harc, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen ...” Éppen a magyar munkásokhoz írt üdvözletében hangsúlyozza, hogy a proletárdiktatúra célja a szocializmus felépítése, amelyet nem lehet egy csapásra elérni, ehhez — mint írja — „a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek meglehetősen hosszú időszakára van szükség” ... A magyar munkásosztály és forradalmi pártja büszkén mondhatja el magáról, hogy a világon az első volt, amely követte a lenini útmutatásokat, a győzelmes orosz proletariátust és 1919. március 21-én kivívta a Tanácsköztársaságot. Lenin kezdettől nagy érdeklődéssel kísérte az első magyar proletárdiktatúra küzdelmét. Számos üzenetet intézett a Magyar Tanácsköztársaság ve. zetőihez és a magyar munkásokhoz küldött híres üdvözletében szíwel-lélekkel a magyar proletariátus ügye mellé állott. Üzenetében — többek között — ezt írta: .. Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a doigozók háborúját a kizsákmányolok ellen, háborút viseltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll.” * A proletár internacionalizmus jegyében nemcsak a magyar munkásoknak nyújtott segítséget Lenin. Cikkei, értékelései felbecsülhetetlen segítséget jelentettek az egész világ munkásmozgalma számára. A nemzetközi munkásmozgalom kérdéseivel összefüggésben nagy figyelmet szentelt a gyarmati és függő országok népeinek is. Látnoki szavakkal írta: „ __az egész ifjú Á zsiának, vagyis Ázsiában száz- és százmillió dolgozónak megbízható szövetségese van minden civilizált ország proletariátusa személyében. A világon semmilyen erő nem akadályozhatja meg győzelmét, amely fel fogja szabadítani Európa népeit is, Ázsia népeit is” Leninnek e tudományos előrelátása ma már nemcsak Ázsiára érvényes, hanem a még legnagyobb gyarmati iga alatt sínylődő földrészre, Afrikára is. A világtörténelem Lenin halála óta már sokszor igazolta a nagy proletár hadvezér tanításait, elvi tételeit. A népi demokráciák születésével kapcsolatban is hadd idézzük Lenint, aki még az októberi forradalom győzelme előtt megállapította: „Minden nemzet eljut a szocializmusba, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának .. A népi demokratikus országok megtanulták Lenintől annak a nagy fontosságú megállapításnak a helyességét is, hogy a világ kommunista mozgalmának nemzetközi taktikai egysége „nem a külön- féleség kiküszöbölését, nem a nemzeti különbségek megszüntetését, hanem a kommunizmus alapelveinek olyan alkalmazását követeli, amely ezeket az elveket a részletekben helyesen módosítja, azokat a nemzeti és nemzetiállami különbségekhez helyesen hozzáalakítja.. ■k Lenin nemcsak a bolsevik párt és a proletár forradalom nagy stratégája, hanem a szocializmus építésének lángeszű vezére is. Ő vetette meg a szocializmus gazdasági alapjait a Szovjetunióban. A szocialista építés lenini elve « szocialista iparosítást és benne a nehézipar elsődleges fejlesztését s a villamosítást írta elő. Az SZKP az ötéves tervek során győzelemre juttatta a szocialista iparosítás lenini elvét és napjainkban olyan léptekkel halad előre a Szovjetunió a modern, automatizált nagyipar, az atomerő békés felhasználásának útján, hogy nincs messze már az idő és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista hatalmat, az USA-t is. A szocializmus győzelmének — tanította Lenin — legfontosabb feltétele a munkásság és parasztság szövetsége. Szövetkezeti terve és a lenini parasztpolitdka a mezőgazdaság szocialista átalakítását célozza és arra tanít bennünket, hogy a szocializmus építésébe minden dolgozó parasztot be kell vonni. A lenini útmutatás alapján naggyá fejlesztett szovjet mezőgazdaság ma ott tart, hogy az egy főre eső termelésben több területen már túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés ország, az Egyesült Államok mezőgazdaságát. A nemzetközi munkásosztály a győztes proletárforradalom szocialista építőmunkájának négy évtizedes tapasztalatából meríthet. A szocializmus a leninizmus zászlaja alatt győzedelmeskedett a Szovjetunióban és épül a népi demokratikus országokban. Lenin tudományos előrelátása, hogy a szocializmus végleges győzelme elkerülhetetlen, ma senki számára nem lehet kétséges. Ugyanis az a kérdés, amitől Lenin függővé tette a szocializmus világméretű győzelmét, már jórészt eldőlt. iyA harc kimenetelét végeredményben az határozza meg — írta Lenin —i hogy Oroszország* India, Kína stb. a világ lakosságának óriási többségét alkotja. S az utóbbi évek folyamán éppen a föld lakosságának ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a felszabadulásért folyó harcba úgy, hogy eb- ben az értelemben a kételyének még csak árnyéka sem '( férhet ahhoz, hogy mi lesz '( a világot átfogó harc végső '( megoldása.” j Lenin nagysága abban vám g hogy minden alkalommal a (helyzet konkrét elemzéséből f indult ki, mert a dogmatiz- \ mus, a sablonosság ellen szól- '( va kijelentette: „A marxiz- '( mus abban áll, hogy meg '( tudjuk határozni, milyen po- '( litikát kell folytatni ilyen $ vagy olyan körülmények kö- % zött.” A lenini eszmék ezért j halhatatlanok. Erejüket, élet- képességüket és legyőzhetett í lenségüket bebizonyította a i gyakorlat, bebizonyították a í történelem tapasztalatai. Le- f nin eszméi óriási hatást gyakoroltak a történelem mene- '( téré. Lenin 90 éve született '( és 36 éve halott, de tovább fél a lenini eszméket megva- ^ lósítő Szovjetunió Kommu- '( nista Pártjában, a kommu- ^ nizmus útján haladó Szovjet- ^ unió nagyszerű sikereiben: í Lenin eszméi győzedeknes- í kedneb a testvéri kommu- j nista és munkáspártok mun- é kájában, a béke, a demok- ^ rácia és a szocializmus tá- £ borához tartozó dolgozók te- '( vékenységében.Dr. Vigh Károly, '( az Országgyűlési Könyv'( tár tudom ánvos főmunkaí társa. .......Több mint negyvenéves m últ van már mögötted és így meg vagyok arról győződve, hogy a reád váró feladatoknak is sikerrel eleget teszel. Megvallom őszintén, büszke is vagyok rád, a több, mint negyvenéves közös harcunkban kiválóan helytálltál.. .......Jó veled néha beszélgetem és hozzám intézett soraidat olvasgatni. Számomra élmény, ; mert meg vagyok győződve áréról, hogy amit írsz avagy szóival mondasz, szóról szóra igaz. \Mert soha nem kaptalak rajta, : hogy valótlant írjál vagy | mondjál...” i „...Megértem, hogy a sokasok nélkülözés, üldözés, szen- 1 védés kissé megtörte erődet \és egészségedet és szeretnél i már nyugdíjba menni... De \ egyre azért figyelmeztetlek, \ hogy-a forradalmi osztály har- ! cátóZ a győzelemig, avagy ha- ( lálunkig nyugdíjba menni nem '(tudunk, mert ez már a vé- (rüníkben van...“ '{ A levél alján az aláírás: Ma- (róti Lajos. És a címzett: Ga- '(lambos Zsigmond, Áporka. A '(Vörös Csillag Termelöszövet- '(kezet párttitkára. '( A magánlevél szentségét, '(titkát nem szoktam megsértetni. Most mégis ilyen magán- '(levél sorai közt böngészek, í Apró, kusza betűk, itt-ott helyesírási hibák. A szavak illeszkedése is fittyet hány olykor a nyelvtani szabályoknak. Mondatait, ha könyvben, nyomtatásban látnám, frázisnak tartanám. De mert ismerem, akinek és akiről szólnak, tudom, érzem a szavak erejét, valódiságát. Amikor 1956-ban az ellenforradalom pusztított, híre járt a megyében, hogy az áporkai negyven kommunista elsőnek alakította meg a ráckevei járásban az MSZMP-szervezetet. Es a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet vagyonát, mint egy Cerberus, védték; egy ujjal sem tehetett senki a szövetkezetben kárt. A község iskolájában mindössze két napig szünetelt a tanítás és a tanács is mindvégig tartotta a hivatalt. A negyven kommunista között elsőként ott volt Galambos Zsigmond. Mint ahogy első volt 1917-ben az elszakadási mozgalomban. 1917-ben tartóztatták le először, s ötévi börtönre ítélték „lázadásra való szövetkezés” miatt. 1918-ban az októberi forradalom szabadította meg rabságából. Akkor részt vett a vöröshadsereg szervezésében. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a párt hazaküldte Áporkára. Aztán a vöröshadsereg első vörösezredének századparancsnoka lett. A bukás után bujdosnia kellett. A ráckevei járás főszolgabírói hivatala előtt kifüggesztették a fényképét: élve vagy halva, de fogják el... Decemberben elfogták. Kiverték a fogait, szétverték a jobbkezét, keresztre feszítették ... Megjárta a Margit körutat, a gyűjtőt, a váci börtönt .,. És 1945-ben ő alakította meg a pártszervezetet Ápor- kán. Először tíz, egy hét múlva ötven, majd száz tagra szaporodtak. Galambos Zsigmond lett a párttitkár. Még a földreform megjelenése előtt szétosztották a földet. Az első má_ jus elsején az egész község együtt vonult. A szovjet katonák elvegyülve a nép között. A község határát felverte a hangos jókedv. Rideg Sándor író tartotta az ünnepi beszédet. Borjút sütöttek, mindenki együtt vacsorázott. Reggelig táncolták... Néhány kitüntetés jelzi az öreg pártmunkás élete útját. És az áporkaiak szeretete. Mert Galambos Zsigmond, aki 1896-ban ebben a faluban született szegény paraszt szülők gyermekeként, itt élte le élete javát szülőfalujában, Kitartott a községgel jóban és rosszban. Ma is egyszerű, csendes ember. Csak akkor emeli magasabbra a hangját, ha valami bajt lát... Büszkélkedni csak olykor szokott. Egyenesre feszíti derekát, amikor kicsiny tárcájából sok-sok iratot húz elő, amelyeknek mindegyike megsárgult, megszakadt már — ki tudja hogyan maradhattak meg —, de lapjaik a párt iránti szeretetet példázzák. Soha nem találkozott Leninnel. Soha nem foghatott vele kezet. Lenin mégis jó barátja. Tőle tanult évtizedeken át és hű, okos, szorgalmas, derék tanítványa maradt. A régi nincstelen paraszt ma földbirtokos. Csakhogy ezt a földbirtokot nem úri furfang- gál, nem huncutsággal, mások becsapásával szerezte, de élete kockáztatásával, saját vérével, bátor harccal. Hogy ezen az áporkai gazdag földön minden dolgos ember nagy-nagy falás kenyérhez jusson és megtanulja: többé nem lehet senki szegény, földhözraga-it naraszt.. Sági Agnes EGY A TANÍTVÁNYOK KÖZÜL