Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

KIT

un.

V fCMtm

I960. ÁPRILIS 21. CSÜTÖRTÖK

Erősödik a szocialista munkaverseny új hajtása:

a szocialistái brigádmezgalom

gondolandó, hogy ezáltal ebben a gyárban nem szenved-e csorbát a mozgalom vonzó, ösztönző hatása.

Az ilyen nagymértékű számszerű fejlesztés helyett inkább azoknak a gyáraknak a példáját kövessék a Dunakeszi Járműjavító do'tgozói is, amelyek

a kezdeti munkát tökéletesítik

eddigi tapasztalataik alapján. A Csepel Autógyárban például a fizikai dolgozók brigádjai me lett vegyes szocialista brigádok is alakulnak. Ez úgy történik, hogy egyre több brigádba vonják be a műszaki szakembereket. Követendő kezdeményezés, ami ugyancsak a Csepel Autógyárból indult el, hogy egy gyártmányfejlesztési brigád alakult, amelynek tagijai ugyancsak a szocialista brigád cím elnyerését határozták el, A Budakalászi Textilművekben a partivezetők bevonásával teszik még hatékonyabbá a szocialista címért folyó versenyt. A Kistarcsai Fésűsfonógyárban, a Diósdi Csapágygyár- ban. a Prés- és Kovácsoltáru- gyárban és még jó néhány vállalatnál komplex-brigádok alakulnak és határozzák el a magasabb követelmények teljesítését.

A fejlődést bizonyítja az is, hoigy megyénk üzemeiben, főleg azokban, amelyekben túlnyomórészt nők dolgoznak, cityre több helyen honosodik meg a szocialista brigádverseny. Ezeknél a brigádoknál főként a művelődési és a nevelési célok elérése ütközik nehézségekbe. Leginkább az úgynevezett „második műszak” gátolja a női dolgozókat i'yen irányú feladataik teljesítésében. Helyes lenne, ha minden párunkban közös gondot csinálnának az ilyen irányú problémák orvoslásából.

Tág teret szentel a jelentés a gyárvezetés és a műszakiak kapcsolatának a szocialista címért versenyző brigádokkal. Nem véletlenül teszi ezt, hisz ez a kapcsolat megsokszorozhatja a helyes törekvések hatékonyságát, de ha hiányzik, a legjobb célkitűzéseket is meddővé teheti. Szerencsére ilyen tekintetben nem kellett hibákat ostorozni. Szinte mindenütt

jó és gyümölcsöző ez a kapcsolat.

A vezetők igénylik és figyelembe veszik ezeknek a brigádoknak a véleményét, javaslatait. Több helyen üzem- szervezési, önköltségcsökkentési stb. vitákat rendeznek részvételükkel.

NÖVEKSZIK A HÚSTERMELÉS | ({Jiláazik (1 (ClUJtjíl

IVTo fi Aívlt’úo o T^lrlvvní.. V & & "

A műszakiak főként az újítások kidolgozásában segítenek. Több helyen szerepel a feltételek között a műszaki rajzok olvasásának elsajátítása. a többgépes rendszer megvalósítása a termelésben és így tovább. Általános tapasztalat, hogy etekintetben is szívesen és örömmel segítenek a műszakiak.

A fejlődéssel együtt persze új igények is jelentkeznek. Több helyen a jobb munka- szervezést igénylik a szocialista brigádok tagjai. Örvendetes és minden kommentár nélkül önmagáért beszél, hogy egyre több szocialista címért versenyző brigád tagjai kérik, adják a kezükbe a szaklapokat. Ha ez pillanatnyilag nem is megoldható mindenütt, legalább azt kérik, hogy a szakmájukkal kapcsolatos cikkeket írják ki és bocsássák rendelkezésükre. Azt is több helyen kérték, hogy a nyelvtudással rendelkező műszakiak fordítsanak le számukra fontos idegennyelvű szakcikkeket. Műszakijaink biztosan örömmel tesznek eleget ezeknek a kéréseknek.

Figyelemre méltó ennek a jelentésnek a nagyobb önállóságra, a felelősségre neveléssel kapcsolatos része. A Dunakeszi Járműjavítóban két szocialista brigád vezetőjének adta át fegyelmi jogkörét az igazgató. Célul tűzték ki azt is. hogy ezeknél a brigádoknál fokozatosan kiiktatják a MEÓ-t és munkáját a brigádvezetők veszik át. Ez a bizalom nagymértékben növelte a brigádvezetők és a brigádtagok felelősségtudatát. Á brigádvezető például új jogköréhez vágóan jogügyi kérdéseket tanulmányoz, persze megfelelő segítséggel.

Már az eddigiekből is látható. hogy a termelést illetően a

fejlettebb, tökéletesebb munkamódszerek

kidolgozását és meghonosítását tűzték ki fő feladatként a szocialista címért versenyző brigádok. Ennek érdekében szakmai előadásokon vesznek részt, vitákat, tapasztalatcseréket rendeznek egy-egy vél-» lalaton belül. (Nem ártana ezt szélesebb méretekben is alkalmazni.)

A ' színvonalasabb termelő munka persze magasabb tudást is követel. Olyan követelményeket állít minden brigádtag elé, hogy fejlessze szakmai és politikai ismereteit. Nagy többségük meg is teszi ezt, amiről majd következő írásunkban számolunk be.

F. I.

NÖVEKSZIK A HÚSTERMELÉS |

Magyart András, a földmű- ^ velésügyi miniszter helyettese f az Akadémián tartott elöadá- J sában közölte, hogy a követ- ^ kezű öt évben száz holdra í számítva a hústermelés 128,5 s mázsára emelkedik. Az 1954— f 58-as évek átlaga 97 mázsa \ volt.

GYÚJTSUK A PUSZPANGOT

Sok helyen meténgfű, bones, szárfű, borievél a neve. sőt földi borostyánnak is ismerik ezt az igen fontos gyógyszer alapanyagot tartalmazó növényt. A puszpángból hatásos gyógyszert tudnak készíteni a magas vérnyomás elfen. Nyers állapotban egy forintot fizetnek kilónként a növény föld feletti, zöldleveles részéért.

MŰANYAG

VETŐGÉPALKATRÉSZEK

Az UTV 24-es vetőgép egyes alkatrészeit — magszó-1 ró kerekek, lefolyónyelvek, magvezető csövek — műanyagból készítik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban. Mesterséges köp- ? tatási vizsgálatok alapján í megállapították, hogy a mű-1 anyag-alkatrészek hosszabb | élettartamnak, mint a vasból | készültek, emellett a vetőgé- £ pék súlya is csökken. ^

Ki, vagy kik kezdték? Nehéz lenne megállapítani. Talán több gyárban egyszerre érlelődött meg a gondolat, néhány dolgozóban: alakítsunk szocialista brigádokat. A mag jó talajba hullott. Meggyökerezett és ma már elmondhatjuk, hogy bontogatja első leveleit. Mozgalommá vált üzemeinkben a szocialista brigád cím elnyeréséért indult vetélkedés. Ez a kezdeményezés is, mint annyi más, a tapasztalt testvér, a szovjet munkások példáját követve honosodott meg gyárainkban. Maguk a gyári dolgozók, munkások, technikusok és mérnökök kezdeményezték, formálták és fejlesztették mozgalommá.

A megyei pártbizottság agi- tációs és propaganda osztályának ipari agitációs bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkaközössége és a vasasszakszervezet megyei területi bizottsága nemrég megvizsgálta több ipari üzemünk ilyen irányú munkáját. A vizsgálatot folytató elvtársak alapos munkát végeztek. Munkájuk tapasztalatait

érdemes és szükséges is közreadni

a munkaverseny új hajtásának, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének érdekében. Egy írás nem elegendő erre a célra, ezért három részre bontottuk ezt az értékes anyagot és a szocialista brigádok fő céljainak megfelelően (szocialista módon dolgozni, tanulni és élni) bocsátjuk olvasóink rendelkezésére.

' Mindenekelőtt arról kell gzólnunk, hogy a szocialista munkaverseny fő formája a kollektív verseny, a brigádokba tömörült dolgozók vetélkedése a jobb eredményekért. Ez a versenyforma felel meg a legjobban adottságainknak. A szocialista brigádmozgálöm ennek a' 'Versenyformának fej“ lettebb foka, azoknak a brigádoknak nemes vetélkedése, amelyeknek tagjai a termelési féladatok példamutató teljesítésén túl egyéni és közösségi életüket illetően is magasabb mércét állítanak maguk elé. Ezzel példát és utat mutatnak a többi brigádnak és ösztönzői, motorjai is a munkaversenynek a gyárakban.

Vizsgáljuk meg, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban ezek az elvek és törekvések. Mindjárt az elején megállapítja a vizsgálatról készült jelentés, hogy a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit tartalmazó szerződésekben sehol sem tapasztaltak merev, sablonos, valamiféle diktált követelményeket. Általában

a helyi adottságokat figyelembe véve

készültek el ezek a szerződé sek. Mégis, általános jellemzőjük, hogy példamutató melőmunkát, fegyelmet, tanú-; lást, egyszóval szocialista élet- \ elveket követelnek azoktól az j emberektől, akik önként vál- \ lalták a magasabb követeimé-! nyék elérését.

Ez a tény nagy mértékben j elősegítette a mozgalom kibon- ] takozását és fejlődését. A fej- ; lődést mutatja a Csepel Autó- j gyér példája is, álból tavaly I három brigád tűzte célul a : megtisztelő cím elnyerését.: Mindhárom brigád érdemesnek bizonyult á cím viselésére. Az idén már 12 brigád versenyez a szocialista címért. A Diósdi Csapágygyárban egy brigád felelt meg tavaly a követelményeknek, az idén három csatlakozott a-mozgalomhoz. Üjabb brigádok követik az elsőket a Kistarcsai Fésűsfonóban, a Budakalászi Textil- müvekben, a Nagykőrösi Konzervgyárban és még jó néhány vállalatunknál.

Általában a fenti számszerűség jellemző a mozgalomra gyárainkban. Persze, olyan tapasztalataink is vannak, mint a Dunakeszi Járműjavító példája, ahol több mint másfélezer brigád határozta el a szocialista cím elnyerését.. Tisztelet a helyes törekvéseknek, de ez a nagy szám nem állhat a realitás talaján. MegA megye déli részein hófehér ruhába öltöztek a cseresznyefák. Felvételünk Csemőn, Kecskés Balázs szőlőjében készült.

(Csekő felv.)

'xxvxvxVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX':'.NXXXXXXXXXNXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX\X't

Budapestet is megelőzve

Pest megyében működik az ország legtöbb új rendszerű boltja

1700 állami és szövetkezeti boltból 122 tért át két év alatt az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerre - Ebben az évben további 110 üzletet alakítanak át

A megyei áruforgalmi bizottság tegnap délelőtt Vácott tartotta negyedévi ülését. Komor Béla elvtárs, ’a megyei tanács, kereskedelmi osztályának vezetője napirend előtt az első negyedév áruforgalmának alakulását ismertette, majd az új kereskedelmi módszerek alkalmazásának eddigi eredményeiről, problémáiról és a további fejlődés lehetőségeiről adott tájékoztatást.

— Ez év első negyedében — mondotta — az életszínvonal további emelkedése, a vásárlóerő növekedése kedvezően hatott áz áruforgalom alakulására. A tanácsi kiskereskedelem 266 milliós tervét 278 millióra teljesítette. Ez azt is jelenti, hogy

1959 első negyedéhez képest 32 millióval volt nagyobb a forgalom.

A földművesszövetkezeti kiskereskedelem ezen idő alatt

256 milliót forgalmazott. Magasan túlteljesítette tervét a vendéglátóipar is: az állami 108,9, míg a földművesszövetkezeti vendéglátóipar

114,8 százalékra.

— A vártnál nagyobb forgalmat az magyarázza, hogy mezőgazdasági területen a termelőszövetkezeti fejlesztés igen kedvezően hatott a vásárlási kedvre. Március végén pedig az ipari területeken jelentkezett kedvezően a tavalyinál is magasabb nyereségrészesedés.

— Az egyre növekvő és öszszetételében is megváltozott áruforgalom zavartalan lebonyolításának módja nem kizárólag az üzletek számának szaporítása, hanem elsősorban az üzlethálózat korszerűsítése: a szakosítás, az új kereskedelmi formák alkalmazása. Hazánkban a nemzetközi tapasztalatok

alapján az új kereskedelmi

formák bevezetése 1958-ban kezdődött.

A múlt év végén a megye 1704 állami és szövetkezeti boltja közül 122 új kereskedelmi formában működő egységgel Pest megye országosan, Budapestet is megelőzve, első helyen állt.

— Az új forma bevezetésével, az eladópultok eltávolításával, egy-egy üzlethelyiség eladótere 25—30 százalékkal növekszik. Az éielmiszerszak- mában ez egyenértékű ugyanilyen mennyiségű új bolt létesítésével. A másik nagy előny, hogy a vásárlók 70— 75 százalékkal kevesebb idő alatt tudják vásárlásaikat lebonyolítani s ugyanakkor a bolt teljes áruválasztékát látják, abból tetszésük szerint válogathatnak.

— A vevők számára az ön- kiszolgálás, az önkiválasztás bizalmat előlegez, ezzel nö, véli bennük a szocialista tu- \ lajdon iránti felelősséget is. £ A szervezés során az akadé- 'ff koskodók folyton a lopások ff és az azokból eredő hiány- <í károk várható növekedésére f, hivatkoztak. Tény. hogy ez- ff zel mi is számoltunk és ezért ff a lopásokból származó kár ff fedezeteként külön veszélyes- ff ségi kálót engedélyeztünk.

^ — Az ötéves tervben országosan, így Pest megyében is, ^ mintegy 45—50 százalékos ff forgalomnövekedéssel szá- | molhatunk. Ugyanakkor a ff boltok száma ezen idő alatt ff csak négy százalékkal nő. Az ^ ötéves tervben mintegy 30 ff millió áll rendelkezésünkre í az üzlethálózat fejlesztésére. ff Ezt

y

ff döntően az új kereskedcl- ff mi módszer követelmé- ff nyelnek megfelelően mű- ff ködő boltok létesítésére ff kell felhasználnunk, mert ff a megnövekedett forgal- ff mat csak így tudjuk le- '/. bonyolítani.

ff

f Az áruforgalmi bizottság ff ezután megtárgyalta Komor ff elvtárs referátumát, majd a ff Dunakanyarban működő kis- ff kereskedelmi és vendéglátó- ^ ipari egységek felkészüléséről ff szóló jelentést vitatta meg. ff Az ülést követően az egv- ff begyűlt kereskedelmi szak- ff emberek az új kereskedelmi ff formában működő váci üz- | leteket tekintették

(gy. m.)

Csak az igazságot, a tiszta valóságot!

... Nekem, aki ezeket a so- okat írem, s aki mint tudó- ító, szemleíró és szerkesztő nár több mint negyven éve tegzek újságírói munkát, az a zerencse jutott osztályrészül, logy egy ideig Vlagyimir Iljics Írenin, a legkiválóbb szerkeszti keze alatt dolgozhattam. Véleményem szerint azok az üvek, amelyek Iljics legális és Uegális újságírói munkásságát vezérelték, nagyon fontosak és Jelentőségteljesek mai proletár sajtónk szempontjából is, ízért néhány szóban be szentnek számolni ezekről elv- társaimnak és újságírótársaimnak.

Vlagyimir Iljics szinte kivétel nélkül mindent elolvasott, írni bekerült a lapba, vagy valamelyik felelős elvtársra bízta ezt a munkát. Iljicset mindig nyugtalanította: nincs-e valami helytelen dolog a cikkben, a tudósításban, a beszámolóban, Ha a cikkíró neve nem volt eléggé közismert, feltétlenül maga nézett utána, vagy megbízott valakit, hogy ellenőrizze az idézeteket, a számokat, a statisztikai táblázatokat stb. Gyakran jókora hibákat fedezett fel ezzel a módszerrel. Lenin, aki igen nagy fontosságot tulajdonított a fordítás hűségének, megkövetelte a pontos kifejezéseket, s ha olyan szóra vagy kifejezésre buklcant, amelynek más jelentősége is lehetett vagy másképpen is lehetett értelmezni, gyakran zárójelbe téve, az eredeti nyelven is idézte ezt a szót. Megkövetelte, hogy a cikkírók szép és helyes orosz nyelven írjanak.

Különösen nagy figyelemmel kísérte az ország belső életéről szóló tudósításokat. Páratlan érzékkel fedezte fel a téves adatokat, jelentéseket, s azonnal kihúzta, aminek a hűségéhez kétség férhetett...

Soha nem felejtem el azt az esetet, amikor Vlagyimir Iljics valósággal „megkopasztotta“ egyik tudósítónlcát, aki Dél- Oroszországból utazott Genfbe és mint szemtanú, leírt egy tüntetést. Később ugyanis kiderült, hogy sok mindent eltúlzott, összekevert és cikke téves volt. Vlagyimir Iljics kijelentette a tudósítónak, hogy becsapta öt, a Vperjod című lap szerkesztőségét, pártunkat, az egész orosz proletariátust, a nyugat-európai munkás-sajtót, az Internacionálét stb., hazugságait most széltében-hosszá- ban az egész világon elterjesztik és az illető bármilyen büntetést megérdemelne. Vlagyimir Iljics sokáig nem is beszélt a tudósítóval és nem engedte többé dolgozni a lap számára. ■

A Novaia Zsizny című lapnál különösen sokat foglalkozott a belpolitikai részleggel és a tudósítókkal. Állandóan figyelmeztette az elvtársakat, hogy rendkívül óvatosan kell bánni á tudósításokkal, bárki is írta azokat, mindent ellenőrizni kell a helyszínen és csak a teljesen szavahihető értesüléseknek lehet hinni. A szerkesztőségben külön brigádot szervezett személyes bizalmát élvező fiatal elvtársakból, akiket kiküldött a helyszínre, üzemekbe, gyárakba stb., hogy mindent ellenőrizzenek. A brigád tagjainak ezt a munkáját a szerkesztőség fizette. Az eredmény meglepő volt. Csak látták volna, mennyire örült Lenin a brigád létrehozásának, amikor rövidesen kiderült, hogy a hírek, a közlemények háromnegyed része téves, vagy eltúlzott volt..,

— Látják — mondotta akkor —, így van ez... jól néznénk ki, ha mindezt ellenőrzés nélkül leközöltük volna. Hogy ránktámadtak volna. Lapunk a párt tükre. Mindig tisztának, hűnek kell lennie, nem szabad semmit eltorzítania. A lap csak e,

tiszta igazsággal és elvi következetességgel szerezhet tekintélyt a proletariátuson és a dolgozókon kívül még a legelszántabb ellenségeink előtt is. Nem szabad, hogy bárki valamikor is tévedéssel vádolhassa lapunkat. Szavunk mindig legyen becsületes és igazságos. Persze, mi is tévedhetünk, elvéthetünk valamit, közölhetünk helytelen értesülést is, ilyen esetben viszont, amint rájöttünk a hibára, azonnal közölnünk kell a cáfolatot és helyreigazítást kell adnunk, ha felfedeztük tévedésünket.

Vlagyimir Iljics azt kívánta, hogy vidéken is mindent felelős, szavahihető személyek ellenőrizzenek, különösen fontos esetekben pedig a pétervári szerkesztőségből küldött ki ellenőrt.

— Semmi baj nem származik abból — hangoztatta —, ha két-három napot várunk a közléssel, de akkor azután a tiszta igazságot nyomtatjuk ki. Ez fontosabb, mint az a késedelem.

Százszorosán igaza volt...

... A hűség, a pontosság, a világos gondolat, az összes kérdések elvileg helyes, bolsevik megvilágítása: ezek

azok a fő elvek, amelyeket Lenin, a zseniális szerkesztő mindig megkövetelt és maga is valor* r-Hott.

V. Broncs Brujevics