Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

FEST MEGY v/(íirl«P I960. ÁPRILIS 20. SZERDA Magyar—indonéz közös közlemény dr. Szukáménak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására az In­donéz Köztársaság elnöke, dr. Szukamo, 1960. április 14-től 17-ig hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az Indonéz Köztársaság el­nöke magyarországi látoga­tása alatt megismerkedett a Magyar Népköztársaságban folyó építőmunka terén elért eredményekkel, az ország idő­szerű politikai és gazdasági problémáival és meglátogatott többek között szociális és kulturális intézményeket, va­lamint ipari létesítményeket. Dr. Szukarno elnöknek és a kíséretében utazó küldöttség tagjainak alkalmuk vált talál­kozni a nép széles rétegeinek képviselőivel. A látogatás so­rán Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és dr. Szukarno elnök között tárgyalások foly­tak. A tárgyalásokon részt vettek még a Magyar Népköz- társaság részéről: dr. Münnich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Kádár János államminiszter, Apró Antal és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány első elnök- helyettese, Kiss Károly, az El­nöki Tanács elnökhelyettese, dr. Sik Endre külügyminisz­ter, Incze Jenő külkereske­delmi miniszter, Szarka Ká­roly külügyminiszterhelyettes, Nagy János, a Magyar Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Indonéziában; az Indonéz Köztársaság ré­széről: dr. Szubandrio külügymi­niszter, dr. Szuharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köz- társasági elnök kabinetfőnöke, B. M. Diah, az Indonéz Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a Ma­gyar Népköztársaságban. A megbeszélésen a barátság és a kölcsönös megértés lég­körében a felek véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről. Egyidejűleg megbeszélték a két ország között fennálló baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit és módozatait is. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzet alap­vető problémáinak megítélése tekintetében nézetazonosság áll fenn közöttük. Egyetértet­tek abban is, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket az ér­dekelt felek közötti tárgyalá­sok útján kell megoldani, te­kintettel arra, hogy a békés egymás mellett élés politikája reális tény. A két fél azt a szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy ennek a politikának tartós gyakorlati megvalósítá­sával minden vitás nemzet­közi kérdést kielégítően lehet megoldani. Ezzel kapcsolat­ban a két ország vezetői azt a reményüket fejezték ki, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi értekezlet, valamint a tízhatalmi leszerelési konfe­rencia részvevői, az Egyesült Nemzetek alapokmányának szellemét tükröző egyetemes békevágytól vezettetve, p le­szerelés kérdésében mielőbb megegyzésre jutnak. Mindkét fél teljes mértékben támogat minden olyan javaslatot, amely az általános és teljes leszerelés megvalósításához vezethet, hathatós nemzetközi ellenőrzés mellett. A két fél őszintén reméli, hogy a közelgő párizsi csúcs- találkozó előmozdítja az em­beriség jövőjét érintő kérdé­sek megoldását és további ma­gasszintű találkozók sorozatá­hoz nyitja meg az utat. Hang­súlyozzák, hogy az elkövetke­zendő csúcstalálkozón tekin­tetbe kell venni az ázsiai és az afrikai népek érdekeit és vé­leményét is, ami a világbéke biztosítására irányuló őszinte törekvések nélkülözhetetlen előfeltétele. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság kormányai egyértelműen ko­runk nagy jelentőségű, törté­nelemformáló tényezőjének tartják a gyarmati rendszer Hruscsov nyáron ellátogat Ausztriába Mint ismeretes Julius Raab osztrák kancellár és Bruno Pittermann alkancellár meg­hívta Hruscsovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el-* nőkét, hogy a számára meg­felelő időpontban látogasson el Ausztriába. Hruscsov a meghívást köszönettel elfo­gadta. A napokban Hruscsov kö­zölte az osztrák kormánnyal, hogy ausztriai útját I960.- július-augusztusra tervezi. A látogatás pontos idejét később fogják meghatározni. De Gaulle Kanadában teljes felszámolásáért folyta­tott harcot. Mindkét kormány nagyfontosságúnak tartja az afrikai népek nemzeti függet­lenségükért folytatott küzdel­mét és kijelenti, hogy ebben a harcukban őket teljes támo­gatásáról biztosítja. Mindkét fél elítéli a faji megkülönböztetés politikáját, amelyet a Dél-Afrikai Unió kormánya folytat, és megbé- lyegzi azokat a kegyetlen in­tézkedéseket, amelyek már eddig is annyi áldozatot kö­veteltek a dél-afrikai lakos­ság körében. Mindkét fél véleménye sze­rint a népek nemzeti füg­getlenségéért folytatott har­cának fő akadálya a gyarmati rendszer, amely a világ bé­kéjének útjában áll és ugyan­akkor a hidegháború fenn­tartását úgy tekintik. mint más országok belügyeibe va­ló beavatkozás forrását és mint egy olyan tényezőt, amely akadályozza a fejlő­désben levő nemzetek erősö­dését. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja az In­donéz Köztársaság jogos és igazságos harcát Nyugat- Iriannak az Indonéz Köztár­saság területéhez való visz- szacsatolásáért. A tárgyalások során a két ország vezetői kölcsönösen kifejezésre juttatták, hogy nagyra értékelik a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság kormányainak és népeinek eredményeit a nem­zeti felemelkedést biztosító építő munkájukban, és kife­jezték azt a meggyőződésü­ket, hogy további sikereket fognak elérni. A Magyarország és Indoné­zia közötti baráti kapcsola­tok igazolják, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok között hasznos együtt­működést lehet teremteni, amely egyaránt szolgálja mindkét fél javát és a világ­béke érdekét. Ezzel kapcso­latban mindkét fél ismét ki­nyilatkoztatta, hogy támo­gatja az ázsiai—afrikai nem­zetek bandungi konferenciá­ján elfogadott elveket. A két fél megvitatta a köl­csönös kapcsolatok fejleszté­sének kérdéseit, és a kapcso­latok örvendetes fejlődését állapította meg. A fejlődést híven tükrözte az a tény is, hogy a közelmúltban kül­képviseleteiket kölcsönösen nagykövetségi rangra emel­ték. Az utóbbi években nö­vekedett a két ország felelős vezetői közötti személyes ta­lálkozások száma. Az elmúlt évben Szukarno elnök két al­kalommal utazott át Magyar- országon, és rövid tartózko­dása során alkalma nyílt sze­mélyesen találkozni vezető magyar államférfiakkal. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az országaik közötti gazdasági kapcsola­tok továbbfejleszlhetők. E célból a két kormány meg­egyezett abban, hogy köl­csönös előnyökön alapuló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződést kötnek. A ma­gyar kormány kész Indoné­ziának beruházási terveihez műszaki segítséget és hosz- szúlejáratú hiteleket nyújta­ni. Ennek érdekében a két fél kormányküldöttségei a le­hető legrövidebb időn belül részletekbe menő tángyaláso- kat fognak folytatni a fenn­álló gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséről. A két fél egyetértett abban, hogy a két ország közötti kul­turális kapcsolatokat kiszé­lesíti. Az indonéz művészek magyarországi szereplését, in­donéz ösztöndíjasok magyar- országi tanulmányait, ma­gyar sportolók és újságírók indonéziai látogatását mind­két fél a kulturális téren folytatott további kölcsönös tevékenység biztató jelének tekinti. Ennek előmozdításá­ra a két fél kulturális egyez­ményt írt alá. Szukarno elnök magyaror­szági látogatása és a magyar vezetőkkel folytatott - tárgya­lásai jelentős állomását ké­pezi a két ország és népeik közötti baráti kapcsolatok erő­sítésére és fejlesztésére irá­nyuló törekvéseknek. Szukarno elnök meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, hogy a neki leg­megfelelőbb időpontban*láto­gasson Indonéziába. Dobi István a meghívást örömmel elfogadta. Kelt Budapesten, 1960. áp­rilis 17. napján. Dr. Szukarno sk. Az Indonéz Köztársaság elnöke Dobi István sk. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Szorgalmas-e a MÉH? A kérdés szinte felesleges, hisz a mondás is úgy szól, hogy szorgalmas, mint a méh. Sajnos, nem mindig vonatkozik ez a MEH-re. Legalább is ez tűnik ki a Ganz Árammérd KISZ-titkárának szavaiból. \ Megkapták ugyanis a Pest megyei KISZ és a MÉH közös felhívását a papírgyűjtésre. Dicséretre méltó szorgalommal te­temes mennyiségű papírhulladékot gyűjtöttek és felkínálták a gödöllői MÉII-telepnek. A telep sajnálkozik: leltároz, nem tudja átvenni. És így sajnálkozik hosszú hetek óta: leltár van, nem veheti át. A KISZ-titkár fél, hogy a szorgosan gyűjtött papír végül is eltűnik a kazánház torkában. Mert örvendetes ugyan, hogy a gödöllői MÉII-nek ennyi leltároznivalója van, ők mégiscsak jobban örülnének a dolgozó MÉH-nek, hogy ne vesszen kárba a sok papír, amit ők gyűjtöttek — hangyaszorgalommal. (F. M.) mai nap I960, április 20, szerda, Ti­vadar napja. A Nap kél 4.47 órakor, nyugszik 1S.40 órakor. A Hold kél 2.11 órakor, nyugszik 12.47 órakor. Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, leg­feljebb néhány helyen eső­vel. Mérsékelt, időnként, ke­leti, délkeleti szél. Távolabbi kilátások: a hét második fe­lében a hőmérséklet csökken. — VIRÁGZIK a korai or­gona. Megyénk déli fekvésű községeiben itt-ott már or­gonavirágtól illatosak a ker­tek. A tavasz egyik legszebb virága már bontogatja szir­mait. — MINT ARRÓL koráb­ban már beszámoltunk, a Váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár új típusú selyemszövőgép prototípu­sát készítette el a múlt év­ben. A selyemszövőgép a próbaüzemeltetés alatt be­váltotta a hozzáfűzött re­ményeket — most a gyár egy még tökéletesebb se- lyemszövőgépet.- ystUett. — AZ UJ kereskedelmi módszerek alkalmazásáról, valamint az eddigi eredmé­nyekről tanácskoznak ma Vácott a megyei áruforgalmi bizottság képviselői. — ÁPRILIS 22-ÉN pénte­ken ülést'tárt a megyei nő­tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az ülésen a nemzetközi gyermeknap előkészületeit beszélik meg. Ketten nyerték a harmadik négytalálatra jutó milliós lottónyereményt A lottó 16. játékhetén, mint ismeretes, mindössze három négytalálatos szelvény akadt, amelyekre egyenként 1 110 383 forint nyeremény jut. Az első két nyertes szelvény tulajdo­nosai még a múlt héten jelent­keztek. A harmadik nyertes szelvénnyel ketten játszottak közösen — Vadász Antal ács­mester és Takács Imre tiszt­viselő, mindketten budapesti lakosok. — NAGY MENNYISÉGŰ gyümölcsfát ültettek el az el­múlt hetek során a közutak és a vasutak mentén. Száz- húszezer gyümölcsfacsemetét vásárolt a MÁV az állami gazdaságoktól. Az őrházak kertjeiben és más jól gon­dozható területeken almát, kajszit, és egyéb gyümölcsö­ket telepítetteík, a vasútvona­lak mentén viszont dió- és szilvacsemetéket ültettek. — GYERMEKKONZER­VEK gyártását tervezik a Nagykőrösi Konzervgyárban. A vitaminokkal dúsított kü­lönböző főzelékpüréket a nemrégiben vásárolt gyü­mölcslégyártó berendezésen fogják készíteni. — ÁPRILIS 28-ÁX ta­nácskozást tartanak a me­gyei tanácson a Pest me­gyei termelőszövetkezeti asszonyok. A tanácskozáson Kókai Jánosné országgyűlé­si képviselő tart vitaindító beszédet a tsz-asszonyok fe­lelősségéről, valamint a ter­melőszövetkezeti bölcsődék és napközi otthonok problé­májáról. — AZ ELMÚLT ÉV során is eredményesen dolgoztak a Szentendrei Cementáruipari Vállalat dolgozói. Jó munká­jukat mi sem bizonyítja job­ban, mint á nemrégiben kifi­zetett nyereségrészesedés, amely 17,7 napi átlagfizetés­nek felel meg. — kirándulóhajó­kat indít Sztálinvárosba az IBUSZ május 14-től augusz­tus 27-ig minden csütörtökön és vasárnap. Szerdán és szombaton Leányfalura, Ho- rányba és Dunafürcdre, vízi­busszal viszik a kirándulókat. — NÉGYSZÁZTIZEN- HATEZER forintot takarít meg újításaival népgazdasá­gunknak évenként Bu- gyinszky László, a Váci Kö­töttárugyár dolgozója. Kál­mán István, a Váci Híradás­technikai Anyagok Gyárában évi 360 000 forint megtakarí­tását teszi lehetővé különféle újításaival. De Gaulle tábornok hétfőn 17 napos amerikai körútra in­dult. Mint ismeretes, először Kanadába utazott. Párizsban jelentősnek tart­ják a francia köztársasági el­nök kanadai látogatását, mert azt várják a Diefenbaker ka­nadai miniszterelnökkel foly­tatandó tárgyalásaitól, vala­mint a Quebecben, Ottawá­ban és Torontóban elmon­dandó beszédeitől, hogy a kanadai kormány és közvéle­mény jobban megismerheti a francia politikát és kevesebb fenntartással él majd irányá­ban. A hivatalos francia rádió hírmagyarázói csakúgy, mint a párizsi polgári lapok nem titkolják, hogy két dologban van véleményeltérés Kanada és Franciaország között: az algériai háború és a francia atomrobbantások tekinteté­ben. Kanada állásfoglalása két szempontból is fontos De Gaulle tábornoknak: Kanadá­nak a NATO-ban is fontos szerepe van. s különösen meg­nőtt a ielentősége akkor, ami­kor a genfi fízhatalmi lesze­relési tárgyalások egyik rész­vevője lett. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 18.0«: Egy óra az ifjúságnak. Száz kérdés, száz felelet. Fő­szerkesztő: öveges József. 2. Felvétel! Indíts!” a filmkészí­tés reltelmei. 19.00: Shakespeare: So-k hűhó semmiért. Közvetítés Nemzeti Színházból. EGY MONDATBAN... Lapzártakor érkezett: Tegnap megnyílt az Inter­parlamentáris Unió április 24-ig tartó tavaszi ülésszaka. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak titkársága határozatot ho­zott a sajtóbirálatról, a jogos bírálat védelméről, a kritikára adandó válás»; határidejéről. ¥ Eredménytelenül végződött a görög—nyugatnémet gazda­sági tárgyalások első félideje, a folytatás Bonnban, június végén következik, Döntetlenül végződött ked­den Botvinnik és Tál sakk­világbajnoki páros mérkőzése, Tál most 8:6 arányban vezet. AZ INTERPARLAMENTÁ­RIS UNIÓ 86. tavaszi tanács­ülésére magyar delegáció uta­zott Athénbe. A küldöttség tagjai dr. Molnár Erik és Bo- zsóki Ferenc parlamenti kép­viselők, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának al- elnökei. b jyagyezsda Mitrofa- ^ IV novna Nyvkifo- b rovszkaja, ez az idős f asszony ma Lenin- b grádban él. Életrajzá- í ban, legalábbis első g pillantásra, nincs $ semmi különös. Több ^ mint 50 éven át $ gyorsírónő volt s en- í nek az időnek a felét ^ a „Leningradszkaja % Pravda” című lap ^ szerkesztőségében ^töltötte. y Mégis milyen ér- ^ dekesen alakult a b sorsa! Mennyi ese- % ménynek, találkozás­ig nak volt a szemta- b núja! Nagyezsda Mit- b rofanovna korán b megtanulta a gyors- bírást — csupán azért, b hogy mint a Besztyu- b zsev-tanfolyam hall- b gatója — pontosabb b jegyzeteket készíthes- b sen az előadásokról, b Abban az időben b még ritkaságszámba b ment, ha valaki tu- if dott gyorsírni és a b fiatal lány így került i a távirati irodához, szavait. Úgynevezett parlamenti rendszer­ben dolgoztunk, öt percenként váltottuk egymást. En gyorsír­tam Ceretyeljnek, a mensevikek vezéré­nek felszólalását. A szónoklás művészeté­nek szabályai szerint, próbálta bizonygatni, hogy Oroszországban nincs olyan politikai párt, amely hajlandó lenne teljes egészé­ben magára vállalni a hatalmat. Az óriási teremben néma csend uralkodott. Egyszerre felcsendült egy tiszta, határozott hang! — Van ilyen párt! Azonnal feljegyez­tem füzetembe: „Köz­bekiáltás: Van ilyen párt!" A terem zúgott kö­rülöttem. Suttogtak: „Lenin. Lenin ...” Azonnal kijavítottam jegyzeteimet: „Lenin (a helyéről): „Van ilyen párt!” Később én jegyez­tem fel Vlagyimir II­jics beszédének egy részét, s a szünetben még arra is alkal­mam nyílt, hogy el­beszélgessek vele. Be­nézett a gyosírónők szobájába és elkérte tőlem beszédének b szövegét, hogy átszer- b késszé. A gyorsírásos b feljegyzéseket olvas- b gatva megkérdezte: b — Mi az oka, hogy beszédeimet nem minden esetben jegy- % zik fel teljes egészé- % ben? Talán nagyon $ gyorsan beszélek? ^ egmagyaráztam, ^ hogy a gyorsa- b ság nem lenne baj, de b beszédei mindig olyan f éleshangúak és érdé- f kesek, hogy a gyors- '/ írónők akaratlanul is f teljes f igyelemmel b hallgatják szavait és f elfeledkeznek köte- i lességükröl. Sok esztendő eltelt % -zóta, de még mindig b emlékszem e rövid ^ beszélgetés minden $ mozzanatára. í M Kössön se!yem termelési szerződést kedvezőbb beváltási áron! A fonható I. és II. osztályú selyemgubó 40,— Ft-os kg-kénti áron kerül átvételre. Befektetés és költség nélkül 1000—2000 Ft mellékjövedelmet érhet el, ha 1, vagy 2 adag selyemhernyót nevel fel. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli FÖLDMŰVESSZÜVETKEZET nél A gyorsírókat is elbűvölte... ahol gyorsírónőket vettek fel, hogy fel­jegyezzék a beszéde­ket az állami Duma ülésein. Nagyezsda Mitrofanovna a Du­ma gyorsírónője lett s ott dolgozott egé­szen a forradalomig. Kapcsolatát a Besz­tyuzse v-ta nfolya m- mal fenntartotta s ott kérték meg egyszer titokban, hogy készít­sen gyorsírásos jegy­zetet a szociáldemok­raták illegális ta­nácskozásáról. A le­ány beleegyezett... A februári forrada­lom után nagyon so­kat kellett dolgoznia — tucatnyi ülésen és tanácskozáson je­gyezte a beszédeket. — A Szovjetek I. összoroszországi Kongresszusa volt számomra a legemlé­kezetesebb esemény — emlékezik Na­gyezsda Mitrofanov­na — ahol én jegyez­tem fel Vlagyimir II- jics Lenin történelmi

Next

/
Thumbnails
Contents