Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
Kit MEGYEI zMírhm I960. ÁPRILIS 17. VASÁRNAP Milliomosok sztrájkja Újra Európában - A fekete Apolló Hollywoodi történetek BÉCSI JEGYZETEK Ilyet aztán valóban nem látott még Hollywood! Nem bizony! Hogy milliomosok sztrájkoljanak! Ez valóban hihetetlen volt eddig, pedig ott már sok mindent megéltek. Mert amikor annak idején, a háború után a mechanikusok, világosítók sztrájkbalép- tek és kimentek az utcára, akkor volt gumibot, vízipuska és minden, amit ebben a szakmában már ismerünk. De most? Óh, ez egészen másképp zajlott le! Kezdjük talán az elejéről. Nem is olyan régen történt, hogy az egyik amerikai filmvállalat felkérte Chester Ers- kine filmírót és rendezőt, vegye át a cég vezetését. Ersinne habozás nélkül vissza utasította a megbízatást. „Úgy érzem magam, mintha arra kérnének, vegyem át a süllyedő Titanic parancsnokságát” — mondta nem minden irónia nélkül. Proíit és televízió Erskine válasza teljesen érthető. 1951 óta a híres filmváros válságban van. A válság oka nem más, mint a televízió elterjedése és a mozi- látogató közönség fokozott csökkenése. Minek menjenek moziba, amikor odahaza is megnézhetik a filmet a televízió ernyőjén? Még csak fel sem kell öltözni hozzá! Metro, Warner, Fox és Paramount urai, ezek a milliárdos vezérek azonban nem nyugodtak bele busás profitjuk elvesztésébe. Összedugták a fejüket és tanácskozni kezdtek. ....... A ztán megállapodtak. Mégpedig miben? Nos, abban, hogy miután a televíziót nem semmisíthetik meg, legjobb lesz kiegyezni vele. De hogyan? Egyszerűen. Vagy társultak, vagy a televízió rendelkezésére bocsátották stúdiójukat. Sőt, hogy még többet profitáljanak, 1938 és 1950 között készített filmjeiket újra eladták a televíziónak. Ez maga hozott nekik vagy 500 millió dollárt. Ezt állítja a szakszervezet. A filmmágnások csak kétszázat vallanak be. Erre alapos okuk van. A szakszervezet ugyanis a film dolgozói részére követelte az 500 millió 25 százalékát. Mit tettek a vállalkozók? Eszük ágában sem volt eny- nyit fizetni, viszont előhozakodtak a filmgyártás válságával, a rossz üzletmenettel és hazafias kötelességükre hívták fel a dolgozókat. Csak éppen fizetni nem fizettek. Ekkor tört ki a sztrájk. Mégpedig nem akármilyen sztrájk! Senki sem ment az utcára, senki se tüntetett, csupán előbb a szövegírók maradtak otthon, majd a színészek is. És ez volt a súlyosabb!- Szövegíró akad mindenütt, de Marilyn Monroe, Gregory Peck nem. 14 000 színész sztrájkja már elgondolkoztató valami. Hát még ha köztük ilyen nagy nevek vannak, mint Gregory Peek! Hiszen ezek hozzák a busás hasznot! A sztrájk azonban korántsem volt véres! Ellenkezőleg! A sztárok szépen beültek villáikba és egyszerűen nem jelentek meg a. gyárban. Ilyen sztrájkot nem ismert eddig a kapitalista világ! Milliomos sztárok sztrájkoltak és nem is eredménytelenül! A film gyárosoknak végül is engedniük kellett. Kiegyeztek a nénzben. d^> azár' ne saipálHik őket. Sk,ic meg talál'ák a számadásukat. A Kék angyal“ hazalátogat Ami? « filmsztárr’' sztrá.i kották, egyik női doyenül megunta amerikai dicsőségé és hátatfordított a filmvárosnak. Merlene Dietrich a két világháború közötti évek híres démona, az első „szexbomba”, ahogy ezt a típust azóta nyugaton nevezik, hosszú idő után újra Európába látogat, A ..Kél, angyal” felkeresi őshazáját, ahol első nagy sikereit aratta, ahonnan elindult a filmvárosba és amelynek ősi kultúráját védte, amikor a háború alatt a hitleri barbárság ellen szónokolt. Jellemző, hogy Adenauer birodalmában sokan szemérevetik ezt ma is. Az egykori démoni nő, a férfiakat elcsábító, lokálnők előtt példaként lebegő „Kék angyalt” alakító színésznő ma már nagymama korba érkezett. Pályafutása nem ' is érdektelen. Maria Magdalena von Losch eredetileg hegedűmii vész nőnek készült. Balkezének középső ujját azonban kitörte és búcsút kellett mondania álmainak. így került Max’ Reinhardt iskolájába, így lett statiszta filmeknél. Szépen hangzó, hegedűművésznőhöz illő nevét a filmkarrierhez megfelelőbb Marlene Dietricchel cserélte fel. A siker azonban még sokáig váratott magára. Egészen addig, amíg Sternberg, a híres rendező észre nem vette egy szerepben, amelyben Hans Albers mellett játszott és le nem szerződtette a Kék angyal főszerepére. Ami ezután történt, az már sokkal közismertebb. A film bejárta az egész világot, Budapesten nemrégiben újították fel és még ma is élvezhető. 1930. április elsején azonban, amikor bemutatták, a legnagyobb szenzáció volt. , Marlene divatot teremtett. Ö , lett a vaiViPi’ a démoni hő, a minden' hői mivoltával karriert csinálni vágyó fiatal lány „ideálja”. Pedig igazán nem ezt akarta. Magánéletében feleség és anya volt, politikai meggyőződése a haladó oldalra vitte. Hamarosan Amerikába került és a kezdeti nehézségek után ott is az elsők közé került, egyidőben még Greta íj Garbo királynőségét is vészé- ^ lyeztette. Aztán jött a máso- ^ dik világháború és Marlene f Dietrich lelkesen kapcsolódott j be a hitleri Németország el- ; len folyó küzdelembe. Énekelt i a szövetséges katonák estjein, \ segített hadsereget toborozni; Hitler ellen és most. amikor j az egykor „legszebb lábú nő"-! bőt a „legszebb nagymama” \ lett — hazatért Európába. \ Párizs már heteken át tap- ; solta, most Németország kö- ! vetkezik, ahol azonban sokan \ ma sem bocsátják meg neki, ; hogy nem Hitlert választotta, j t i A kalypso-király viszontagságos élete i így hívják ezt a „fekete! Apollót” másképpen Ameri- í kában, akinek az élete egy- \ általán nem nevezhető rózsás- í nak. legalábbis nem nevez- í hető annak karrierje kezde- i ten. Harry Belafonte a néger gyerekek nehéz életét élte ifjúsága idején Harlemben, New York híres négernegyedében. „Nem vitás, hogy ma én vagyok a kalypso-király, nem vitás, hogy hírneves, gazdag művész vagyok, de az sem vitás, hogy régen halott lennék, vagy börtön töltelék, ha anyám idejében el nem visz az Egyesült Államokból gyermekkoromban” — jelentette ki legutóbb a film és a pódium világhírű néger sztárja, akit ma istenítenek az USA- ban. Hogy is volt csak? Harry Belafonte gyermekkora éppen olyan szomorú volt, mint a legtöbb amerikai néger gyereké. A „büdös néger” gyalázkodó szó már as iskolában ott settenkedőt! : mellette, mert tehetségesebb L mint fehér társai. Pedig igazán nem volt mit; irigyelni a szegény fiún! j Nyolc éves korában szend-j vicset árult a négerszínház < előtt, később WC-pucoló lett, j < , 1 t Harry Belafonte de mert öntudatos volt, ban- j dát szervezett és véresen verte : vissza a fehérek támadásait. \ Ebből lett a baj. Egy este rendőrök keresték a lakásán. Szerencsére nem volt otthon és anyja, ismerve a rendőrség eljárását, sürgősen Jamaika szigetére menekült vele. ahonnan származott. Itt nőtt fel Harry és amikor kitört a háború, be kellett vonulnia. Mert erre jó volt ő is. A háború után tért vissza New Yorkba és ekkor kezdő dött karrierje. Nem könnyen. Barátibai^.[j\Iajlgii.Bmndó-_ nak .köszönhette, hogy pincér lett a RóyáT Roósi nevű lokálban, ahol -jó jazz játszott.- Egy este megengedték, hogy énekeljen — és ez lett a szerencséje. így került a filmhez, így lett kalypso-király. Máté Iván A külföldet járók között lég nagyon zöldfülűnek szántok, hiszen először voltam határon túl. De azért azt iszem, ők is egyetértenek az- al a véleményemmel, hogy legnagyobb élvezet idegen árosban, határozott cél nőiül ődöngeni. Forgalmas út- onalról letérni egy hanguia- os mellékutca kedvéért, meg- Uni egy csendes kis téren agy éppen sodródni az em- ierek sűrűjében, így sodródtam egyik reggel tömeggel és kerültem a Ro- undehoz, a világhírű föld- latti köröndhöz. Ami szép és Irága van ebben a városban, z a neonfényekkel nappalivá ■arázsolt üzletekben itt mind negtalálható. Maga a Ro- undehoz, a világhírű föld- ilatti tér. Középütt teljesen ivegből és neonból szerkesz- ett eszpresszó foglal helyet, ényűző berendezéssel és ki- űnő kávéval. Igaz. megkérik íz árát. Egy dupla hat schil- ingbe kerül, de a mennyiség s pontosan kétszerese a niénknek. Nem tudom, bécsi necialitás-e, de a feketéhez :érés nélkül is apró kancsó- >an mintegy negyed deci nennyiségű édestejet szolgállak fel. Gyanakodva néztem. :ajnáltam a kávét elrontani, ie amikor megkóstoltam, rá- iöttem: kitűnő. Érdemes lenne tthon is bevezetni. De térjünk vissza a Ro- tundehoz. Körben apró üzlet- helyiségek, valamennyi olyan, mint egy kis ékszerdoboz, vá- logatottan csinos női kiszolgálókkal. Annyira diszkrét eleganciával öltöztetett nők, hogy az ember szinte zavarban van, megkérheti-e olyan földi dologra, mint az elóru- sítás. Ám biztosan nem ennek, hanem a bécsi mértékkel is magas áraknak tulajdonítható, hogy sokkal többen nézik kinn a pompás kirakatokat, mint amennyien benn vásárolnak. Izgalmas dolog volt nézni a könyvkereskedések kirakatait. A belváros és a külváros közötti éles határvonal itt is jelentkezik. Míg a külső kerületekben szemmel láthatóan az olcsóbb. 12—20 schillinges ponyva uralkodik, a belvárosi könyvesboltok kirakatai, legalábbis szemre, sokkal tiszteletreméltóbb képet mutatnak. A tarka kötések, címlapok számomra nagyrészt ismeretlenek voltak, de azért mindenütt találkoztam a nálunk is jól ismert és rangos írónak tartott Calvino, Moravia. Dylan Thomas, Dürrenmatt, Graham Green, Marcel Aymé nevével. Ezek művei a kirakatok közepét foglalják el. míg hátul, mintegy díszletnek ott vannak a klasszikusok. Ezek között találkoztam Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj, sőt Gorkij nevével is. Közvetlenül a nézők szemsugarában azonban itt is a szépen dekorált ponyva áll. Azt a könyvsorozatot például, amelyben egy Liliane nevezetű, igen hiányos öltözetű, de eredeti Marina Vlady frizurát viselő hölgy őserdei kalandjai vannak megírva, mindenütt megtaláltam. A címképek tanulsága szerint nagyon izgalmas könyv lehet. A hölgy kifogástalan kozmetikával vagy egy folyón úszik át, vagy gorillák elől menekül, vagy vad tekintetű busmanok veszik körül, míg az utolsó könyv címlapján — mindannyiunk megkönnyebbüléséi« — boldogan simul egy trópusi sisakos gyarmatosító védő karjaiba. Mindezt könyvenként 25 schillingért. Bevallom őszintén, élek- halok az édességekért. Megnéztem tehát a világhírű Sacher-cukrászdát is kívülről, mert az árakat igazán nem az egyszerű halandó zsebéhez szabták. A sütemények gyönyörűek és a szeletek hatalmasak. Úgy látszik, Bécsben még nem találták - ki, hogyan lehet egy kerek tortát a mértanilag legkisebb részekre felosztani. Jegyzeteim befejezéséül elmondom beszélgetésemet az én disszidensemmel. U.gy érzem, a kép enélkül nem lenne teljes. Pesti ismerősöm, hogy megtudta utazásomat, megkért, disszidált barátját keressem fel és adjam át családja üdvözletét. A megbízatáson első este túl akartam lenni s ezért az esti órákban a Wiesgerber Strasse keresésére indultam. Sok bolyongás után megtaláltam a házat csak S. G,-t nem. aki nem volt otthon. Amikor szállására beléptem, azt hittem rossz elmet adtak. Pesti ismerőseim szerint az illető odakinn biztos pozícióban van. jó keresettel. Nos, lakásának képe egészen mást mutatott. Magyarán szólva, sötét nyomort. Üzenetet hagy- : tam és másnap S. G. fel- keleseit. Bemutatkozás után í beszélgetésünket azzal kezd- ; te, nem jelent-e rossz pon- j tot számomra, ha vele szó- I baállok. Sietve megnyugtattam, s átadtam a család üdvözletét. A fiatalember nekem is elmondta, hogy nagyon elégedett helyzetével, havi ötezer (!) schillinget keres és él, mint hal a vízben. Ezekután természetesen megkérdeztem, akkor miért lakik olyan elképesrtő körülmények között? A hihetetlenül nagy bécsi lakásínségre hivatkozott. A bécsi napok olyan gyorsan gördültek, mint a leszakadó gyöngysor szemei. Es a város is úgy marad meg emlékezetemben, mint egy • fénylő gyöngy, amelynek csil- I lógó, vékony héja .mögött ott ia szürke, kopott valóság. I Komáromi Magda I — II '■ — ■■■■« —1 ! | Csatornameder műanyagból ! A Szovjetunióban nagy» fi- í gyeimet fordítanak az öntöző- j csatornák szivárgása elleni l harcra. Hiszen a szivárgás kö- ; vetkezlcben a csatornába ér- í kező víznek olykor jó egyhar- ; inadat, sőt a felét is felszívja j a talaj. A hidrotechnikai és \ talajjavítási tudományos ku- í tatóintézet munkatársai e bo- nyolult feladat megoldására \ eredeti módszert javasoltak. < A csatornák medrét különle- £ ges műanyaghártyával von- ják be. A műanyaghártya igen ^ olcsó, tartós és egyáltalán nem J engedi át a vizet. A közel- £ lövőben az ilyen műanyag- ^ borítást széleskörűen alkal- ^ mazni fogják az új csatornák ' építésénél. Fiatalság — bolondság! — mondja egy régi szólás-mondás. — Azonban nem mindig volt ilyen egyszerű a fiatalság sorsa. Ezt példázza Karinthy Frigyes, a szatíra mesterének egy komoly megállapítása. Mi jutott osztályrészül a’fiataloknak a „régi szép’’ időkben? Lásd a vízsz. 5. és f ügg. 30. sorokban, I 54. Ides'Zállít. 36. Mutogat. 56. Mér- 4 ték nélkül iszik. 58. a kondenzá- í tor részére. 59. Félte mély! 60.^ Frissítő. 61. Község Baranyában. y 63. Hamar szívdobogást kap. 64. ^ Baráti állam. £ FÜGGŐLEGES: 1. Gondterhelt. ^ 2. Főtáplálkozás. 3. A feie fölé 4 tartja. 4. A Skorbut sorvadást V idéz elő benne. 5. Megszárít.ia a í gyümölcsöt. 6. Megkezdődik. 7. y Fém. 8. Konkáv — magyarul. 9. ^ . . .-tómia — bonctan. 10. A lét í határai? 11. Függ diszkednek. 13. í Seprő -anyag. 14. Fázcs felkiáltás, y 16. Jót mulattam. 21. Arrafelé. 23. $ Ilyen a nehéz munkát végző keze. ^ 24. Ä. L. E. V. 26. Az unalom iele. í 27. Az 1572. aug. 24-1 párizsi tö-* megmászárlás jelzője. 29. Kettős y mássalhangzó. 31. Német kikötő-\ város. 34. Ilyen emlős az elefánt $ íegv ..R” betű hiányával). 36. Jó- í fetű. 37. a gazemberek egyik fai- \ táia. 40. a végén vastag! 42. Ne-$ ház fém. 43. A művészet — fran- $ cíául. 44. Rövidített hónap. 45. í Erőssége. 46. Lekvárkülönlegesség. \ 51. Szerep. Puccini Bohémélet cí- \ mű operájában. 52. Figyelmezte- \ tés. 53. Nem temer lehetetlent. * 54. Hazai. 57. A. K. 38. Azsteií uralkodói cím. 60. I. D. 62. Vidéki í megszólítás. Beküldendő Karinthy mondása- • nak megfejtése I960, ánrilte 25-ig.; A helves megfejtők között érté- j kés könyveket sorsolunk ki. Az I960, április 3-i számunkban; közölt. Nyekraszov vers címe: sza-! badság. Az idézett verssor:' ..Anvám. haza földié, te drága < vidék. Nem jártalak ily vígan! soha még.” Könyvet nyertek: Szaszárán Mi-| hályné. Budaörs. Vörös Csilla# i Tsz. — Szabó László, Vác. Tan- j gazdaság. — Simon Jánosné, Szód-; liget-Alsót éjen. —Németh Sándor.! Pécel. Somogyi Béla u. 10. — Ács Józsefné. Cegléd. Oroszlán u.' 23. — Galbács István. Albertirsa. Viola u. 24. — Cseri Györgyi. Ioolvdamásd. — Eeitner Mária. Vác. Zrínyi u. 5. __ Bártfai I.ászló. P ilis. Vásár u. 6. — Maczelka Tibor. Cegléd, IV., Géza u. l. A könyveket nostán küldjük el. VtZSZINTES: t. Arab Italboltokban kaoható szeszesital. 8. Modem lafcásrész. 12. Fent — felül — német nyelven. 13. Dubai, garázda. 15. Mondhatnánk: óceáni. 17. A hegy legteteje. IS. Berlini óda! 19. Fővárosa: Teherán. 20. Fej nélküli ugró??? 21. A. N. 22. A feladat végrehajtása. 25. A festményt keretezi. 27. Plisszéroz. 28. Könnyű lovasságot képviselték valamikor. 30. Kimegy a fejéből. 31. Az anyagok tetszés szerinti arányú keveréke. 32. Bensőséges vita? 33. Régi börtön. 35. Várko- nvi Cecilia. 36. Férfinév. 38. Sportszervezet rövidítése. 39. Bolgár cigarettafajta. 41. Maid ha fagy!!! 47. Ház, vikend céljaira. 48. Dátumrag. 49. Egy másik férfinév. 50. Fűtenek is vele. 51. Acélgyártás! mód. 53. Jövendőbelim.
