Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

1960. ÁPRILIS 17. VASÁRNAP

«ST

MF.CY El

é/£íi-lan

.*1

Gyors, biztos jövedelmet jelent a sertéstenyésztés

Anhét « B9est ntí'i/i/í*/ Harltap s&vrkess tóségében

Mikolai Ferenc megyei tőállattenyésztő:

45 OOO hízottserfés a közös gazdaságokból

— A megye termelőszövetkezeteire az a feladat hárul, hogy mindéin lehetőséget kihasználva, járuljanak hozzá az ország húsellátásához. A termelőszövetkezeteknek Pest megyében az idén mintegy 45 000 hízott sertést kell át- adniok az Állatforgalmi Vállalatnak. E tervszám teljesítése nem könnyű feladat, hiszen a termelőszövetkezetek zöme most alakítja ki közös sertéstenyészetét — mondotta bevezetőül Mikolai elvtárs.

— Az állam nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek a szükséges kocaállomány biztosításához. A segítségnek egyik módja az, hogy 6300 kocát ad, a másik pedig az, hogy 191 sertés- fiaztató, illetve hizlalda megépítésével biztosítja a szükséges férőhelyet — folytatta.

— Az állam segítsége azonban csak akkor lehet eredményes, ha a termelőszövetkezetek is minden tőlük telhetőt megtesznek sertéstenyésztésük fejlesztésére és a hizlalás kiterjesztésére. Számos olyan lehetőség van,

»melynek kihasználásával gyorsan hozzá tudunk járulni az ország húsellátásához.

— A közös állatállomány megteremtése mellett ne feledkezzenek meg a termelőszövetkezeti vezetők arról sm, hogy a háztáji gazdaságokban nagy tartalékok vannak mind a süldőnevelésre, mind pedig a hizlalásra. Helyesen teszik a szövetkezetek, ha elősegítik tagjaik sertéshárom süldőn felüli szaporulat.

— A kocatartás, a süldőnevelés és a sertéshizlalás jelentős készpénzbevételi forrást biztosít a szövetkezeti tagoknak. Különösen akkor előnyös ez, ha vállalatunkkal szerződést kötnek sertéseik értékesítésére. A neveléshez szükséges takarmányt részben a háztáji gazdaságban termettből, részben a teljesített munkaegységekre kapottból lehet biztosítani.

hizlalását úgy, hogy részükre takarmányt biztosítanak.

Szervezzék meg a háztáji gazdaságokban a hizlalást, mert ebből a szövetkezetnek is haszna származik.

— Manapság elég sokat vitatkoznak azon», milyen fajta sertést tenyésszenek. Mi elsősorban a fehér hússertés tenyésztésére ösztönözzük a termelőszövetkezeteket. Ez nem jelenti azonban, hogy mindegyik termelőszövetkezetben egyik napról a másikra ennek a fajtának a tenyésztésére kell áttérni. Nem is lenne jó, hiszen a fehér hússertéstenyésztéshez kedvező elhelyezés és takarmányozás szükséges. Ahol ez nincs meg, nyugodtan ' tenyésszenek mangalicát, vagy övessertést. Az árusüldő előállítására nagyszerűen megfelel a mangalica és a

fehéf> hússertés':.-keresztezése is — mondotta Mikolai elvtárs.

gunkban 75 anyakocából álló törzsállományt tartunk. Ennek szaporulata teljes egészében kielégíti süldőigényünket, s évről évre több hízott sertést tudunk az államnak eladni. Az a tervünk, hogy kocaállományunkat az elkövetkező években tovább növeljük. A szükséges férőhelyeket saját erőnkből építjük meg.

— Elősegítjük, hogy tagjaink minél több sertés hizlalására kössenek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. Azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik kocát tartanak, s szerződést kötnek süldő nevelésére, vagy sertés hizlalására, állami felvásárlási áron egy-két mázsa árpát juttatunk. Igyekszünk egyéb módon is szorgalmazni a háztáji gazdaságokban a sertés- tenyésztést, ami kiegészíti a tagok közösből származó jövedelmét.

Sauska István, a tóalmási Vörös Csillag Tsz főmezógazdásza:

Ne várjanak a tsz-ek elsőosztályú kocákra!

— Termelőszövetkezetünkben az a probléma — kezdte hozzászólását Sauska elvtárs —, hogy a bank csak a sertéshizlalási szerződések megkötése után ad hitelt. Termelőszövetkezetünk azonban tenyészsüldő-neveléssel is foglalkozik és erre a Tenyész- forgalmi Vállalat nem szerződik. Emiatt elesünk a hiteltől, illetve az előlegtől, amelyből szűkös takarmánykészletünket pótolni tudnánk. Azt kérjük, hegy a TEGI is szerződjön, illetve igazolása is elegendő legyen a bankfedezethez. Ügy gondoljuk, legalább annyira szükség van tenyészsüldők nevelésére, mint az árusüldőre. Miért szenvedünk akkor mi hátrányt?

Véleménye szerint az egyik legfontosabb feladat a termelőszövetkezetekben a koca- állomány biztosítása. Az újonnan belépők általában nem vitteKr'kocát a közösbe. Ugyanakkor, amikor kevés a koca a termelőszövetkezetekben, több tsz vezetősége olyan követelményt állít, hogy csak elit tenyészkocát vásárol. Elit tenyészkocából azonban az állam nem tudja biztosítani az anyaállomány növelését és ezért az ilyen termelőszövetkezetek hosszú ideig nem jutnak tenyészállatokhoz. Fontosnak tartja, hogy ahova nem tud az állam elit tenyészkocát adni, ott másod- osztályú kocákat vegyenek, mert a mostani időszakban

Pákozd Zoltán, a zsámbéki Új Élei Tsz lőmezőgazdásza:

TELJESÍTJÜK A SERTÉSHIZLALÁSI TERVET

— Saját tapasztalatunkból tanultuk meg, hogy a ser- téshizlalés akkor a legeredményesebb, ha a süldőket saját nevelésünkből biztosítjuk. Éppen ezért az idén megvalósítjuk elképzeléseinket, s 2200 holdas gazdasáSzéles István, a Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi Vállalat képviselője:

Legalább egy koca legyen minden háztáji gazdaságban

— Előnyére válna mennyiségileg is, minőségileg is a megye sertésállományának, ha a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban mindany- nyian legalább egy-egy anyakocát tartanának. Vállalatunk minden termelőszövetkezeti tagnak tud biztosítani 90—100 kilós, tenyészképes kocát, olcsó áron. A koca szaporulatából három süldőt kell visszaadni megfelelő áráért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti tag a kocától származott három süldő árából kifizetheti a tartozást s ingyen marad neki a

Pákozd elvtárs felszólalása elején azzal foglalkozott, hogy termelőszövetkezetük tagjainak bőségesen nyílik lehetőség arra; háztáji gazdaságukban négy-öt sertést meghizlaljanak.

— Ha egy termelőszövetkezeti tag 400 munkaegységet teljesít, az alábbi takarmánymennyiséget kapja:- 6 mázsa árpa, 6 mázsa tengeri májusi morzsoltban, továbbá az egy hold háztáji földről 16—18 mázsa májusi morzsolt kukorica. Olyan jövedelemelosztási rendszert dolgoztunk ki, hogy a terv túlteljesítésével is legalább négy mázsa tengerit szerezhetnek a tagok. Az árpával együtt tehát azok a tagok, akik becsületesen dolgoznak, több mint 30 mázsa abraktakarmányhoz jutnak — mondotta.

Sajnos, nem mindenki használja fel a zsámbéki Uj Élet Tsz-ben a jó takarmányellátottságot a hizlalásra. Vannak, akik a takarmányt értékesítik, mások pedig a süldőket adják el a piacon. Javasolta, hogy az Állatforgalmi Vállalat dolgozói beszélgessenek el a tagokkal, s ehhez a termelőszövetkezet vezetősége is segítséget nyújt.

— Mi a termelőszövetkezet részére előirányzott sertéshizlalási tervet teljesítjük, annak ellenére, hogy mintegy száz tenyészsüldőt adunk át

lyesnek tartanám, ha a hizlalásra lekötött süldők egy részét a termelőszövetkezetek lefiaztatnák. Ehhez azonban az szükséges, hogy az Állatforgalmi Vállalat meghosz- szabbítsa a szerződés idejét, továbbá ilyen esetben az átvételnél kedvezményt nyújtana árban is az egyszer lefialt kocáknál.

— A nagyüzemi. állattenyésztés kialakításához elengedhetetlen feltétel, hogy a növénytermelés mindig egy lépéssel előbbre járjon a takarmány biztosításával. Az idén a tervek szerint sok koncentrált, illetve keményítőben gazdag takarmányt termelnek a termelőszövetkezetek. Sok tsz-ben azonban figyelmen kívül hagyják, hogy a tenyésztéshez és a hizlaláshoz fehérjében gazdag takarmányokra is szükség van. Mi a háromezer hold szántóterületből 650 holdon termelünk lucernát. A fehérjedús takarmányok etetésével biztosítjuk a sertések gyors növekedését. Nagyon ajánlatos a szója termelése is — mondotta Kasza elvtárs.

— Mivel az utóbbi években a kialakított árpolitika következtében a szarvasmarha-hizlalás jobban kifizetődött, mint a sertéshízlalás, sok termelő- szövetkezet elhanyagolta a sertéstenyésztést. Van olyan tsz is, amelynek egyetlen anyakocája sincs. A kocaállomány növelése a legfontosabb feladat — mondotta Kasza elvtárs, majd így folytatta:

— Ahhoz, hogy mielőbb biztosíthassuk a szükséges mennyiségű árusüldőt, heelsősorban az a fontos, hogy mielőbb tenyészanyaghoz jussanak a termelőszövetkezetek.

— Gyakran tapasztaljuk — mondotta Sauska elvtárs —, hogy vannak iszrek, ahol bőségesen rendelkeznek sertés-; ólakkal, fiaztatókkal, de nincsenek sertések. Másutt, mint nálunk is, nagy a sertésállomány, ugyanakkor nincs férőhely. Mi például már tavaly gondoskodtunk az anyakocaállomány növeléséről, annak ellenére, hogy akkor ezért támadások értek bennünket. Most bizonyosodott be, hogy törekvésünk helyes volt. Szükségesnek tartanám, hogy nagyobb körültekintéssel bírálják el az illetékesek, melyik tsz-nek adnák építési hitelt — zárta felszólalását Sauska elvtárs.

Beregszászi József, a tápiószelei Keleti Tsz

____

f

őmezógazdásza;

140 tenyészkocát nevelünk más szövetkezeteknek

— Szövetkezetünk 1540 holdon gazdálkodik. Korábban mangalica sertéseket tenyésztettünk, az utóbbi években azonban áttértünk a fehér hússertések nevelésére. Évenként egy kocától 18 leválasztott malacot neveltünk fel.

Etetésükhöz fölözött tejet használtunk. Tenyészállomá- nyunkat kétszeresére, csaknem 80-ra növeltük, a fejési átlagot több mint 5 literrel emeltük és így elegendő fölözött tejhez jutunk. A fehér hússertéseket ugyanis csak akkor lehet gazdaságosan nevelni, ha elegendő fehérjét adunk nekik és lecsökkentjük a hízá- si időt.

— Az elmúlt évben a fehér hússertések 7—8 hónapos korukban érték el a 120 kilogrammos súlyt. Az idén csaknem 300 sertés hizlaláséra kötöttünk szerződést és átadtunk más termelőszövetkezeteknek 140 fehér hússertés tenyészkocát. Szövetkezetünkben nagyszerűen beváltak a fehér hússertések, a nevelésükhöz szükséges feltételeket biztosítani tudjuk. Ebben az évben 30 helyett már ötven kocát tartunk. Tagjainkat ellátjuk megfelelő takarmánnyal, akik a háztáji gazdaságukban szerződésre hizlalt fehér hússertéseket a szövetkezettel egyidőben értékesítik.

más termelőszövetkezeteknek. Most 57 anyakocánk van, • s számukat az év második felére 61-re növeljük — folytatta.

— A lucernaliszt etetése nagyon fontos a fehérje pótlására. Sajnos, igen nagy százalék elvész a lucernából, amíg az a jászolba kerül. Helyesnek tartanánk, ha a gépállomás lucemaőrlö gépeket szerezne be s a kazlak mellett őrölné meg a lucernát, ahonnan zsákokban már veszteség nélkül a magtárba tudnák szállítani — fejezte be hozzászólását.

Az oldalt összeállították: Csekő Ágoston és Mihók Sándor.

Szabó József, a biai Dózsa Tsz főmezőgazdásza:

ALKALMAZZÁK MÉG SZÉLESEBB KÖRBEN A GYORSHÍZLALÁST

— Szövetkezetünk mintegy hét év óta mangalica törzstenyészettel rendelkezik. Sajnos, az utóbbi években szükségessé vált a vérfrissítés és az állományt kereszteznünk kellett. Nálunk az essexfajta nem vált be. Nagyon meg vagyunk viszont elégedve a mangalica —berkshírei kereszteződésből származó malacokkal. Ezek edzettek, igénytelenek, gyorsan híznak.

— Tavaly, hat hónapos korukban, két csoportot fogtunk gyorshizlalásba. — Három hónapos szakszerű gyorshízlalás után elérték a 120—130 kilós átlagsúlyt, de akadt köztük 160—170 kilós is. A mangalica—berkshire keresztezésnek egyetlen hátránya, hogy az állatok elég vadak, nagy köztük a kimarási átlag. Tapasztaltuk azonban, hogy kis csoportokban. megfelelő felügyelet mellett ez a keresztezett fajta nagyszerűen beválik.

— Ha más termelőszövetkezetek szerződést kötnének velünk kocákra és süldőkre, évente 100—120 tenyésztésre alkalmas kocasüldőt biztosítanánk részükre. Erre a célra jelenleg 65 választási malacunkat válogattuk ki.

Lapunk szerkesztőségében pénteken ankétet tartottunk a sertéstenyésztés és a sertéshizlalás időszerű kérdéseiről. Élénk és termékeny vita alakult ki Mikolai Ferenc, a megyei tanács főállattenyésztője gondosan összeállított beszámolója felett, amelynek során a meghívott szakemberek és a szövetkezetek képviselői elmondták hasznos tapasztalataikat, javaslataikat. Az ankéton elhangzott hozzászólások egy részét az alábbiakban ismertetjük.

Kasza József, a pátyi Petőfi Tsz főmezőgazdásza:

A növénytermesztés egy lépéssel előbbre járjon az állattenyésztésnél

Kiss Imre, a mendei Lenin Tsz főmezógazdásza:

Minden termelőszövetkezel neve8 sen sertéseket