Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

IV. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM I960. ÁPRILIS 2. SZOMBAT

A PEST M EGY El HÍ R l A P K 0 L Ö NKI A D Á S A

I

Kerámia

— Nehézségeink vannak a mázzal való ellátás terén, mert a csehszlovákiai gyár, ahonnan ezt a nélkülözhetetlen alapanyagot beszerezzük, nem igazolta vissza rendelésünket, így hazai mázzal dolgozunk, ami bizony nem közelíti meg minőségben a csehekét, akiknél ez az iparág évszázados múlttal dicsekedhetik.

— A májusban megnyíló ipari vásáron reprezentatív kiállítást rendezünk majd készítményeinkből, hogy bemutassuk azt a sokféle és művészi értékű munkát, amit dolgozóink végeznek. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak a szakemberek, de a látogatók tetszését is megnyerjük majd kiállításunkkal.

— A „Kerámia” most a Budapesti Építőanyagipari Ktsz egyik részlegeként működik, amióta a háziipari részleg levált tőlünk. Ennek a központi ktsz-nek 14 részlege van, a mienk a legnagyobb ezek között. Pomázon is van részlegünk, s érthető, hogy a szétszórtság miatt elég nehézkes az adminisztrációnk.

— A múlt év volt az első, mikor nyereséggel zártunk és a március 18-án tartott közgyűlésünkön mintegy 10 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettünk.

— Részlegünknek jelenleg 44 dolgozója van. a férfi munkaerők átlag 1800, a nők 1200—1300 forintot keresnek havonta. Dolgozóink szociális ellátottsága is javul, újabban a kocsigyártól ( meleg ebédet biztosítottunk számukra és még az idén gondoskodunk megfelelő ebédlőhelyiségről is. Fürdőnk sajnos nincsen, bár mikor a háziipari részleggel együtt voltunk, épülj egy fürdő, de ezt most ők használják.

— Örömmel látjuk, hogy munkánkat mindenütt megbecsülik, élénken érdeklődnek

készítményeink iránt, s szeretnénk mindazokat a műszaki lehetőségeket rövid idő alatt megteremteni, ami lehetővé tenné, hogy korszerűen, az igényeknek megfelelően tudjunk dolgozni.

EGY POHÁR VÍZ

Pohár vizet kértem.

Oly szívesen adtál S a pohárral együtt Kezemben maradtál.

Csillogó, törékeny,

Igen drága holmi.

Egy percben fogunk majd Ha kell, szétomolni.

Darázs Endre

A pártoktatás helyzetéről tárgyalt a városi pártbizottság

Március 29-én ülést tartott a városi pártbizottság, ahol megtárgyalta a párt- alapszervezeteken belül folyó oktatás helyzetét. Részletesen elemezte az egyes oktatási formák munkáját, a tanfolyamok vezetőinek, hallgatóinak felkészülését és a pártszervezetek vezetősége által nyújtott segítséget. A pártbizottsági ülés többek között megállapította, hogy ebben az oktatási évben mind a tanfolyamok és a hallgatók számának emelkedésében, mind pedig az oktatás színvonalában és a hallgatók felkészülésében, aktivitásában az előző oktatási évhez viszonyítva lényeges

fejlődés tapasztalható. Hogy a dolgozók mennyire igénylik az elvi és politikai tájékoztatást, bizonyítja az a tény is. hogy pl. a Vegyes és Vegyesipari Vállalat dolgozói és vezetői ez év januárjában önállóan szerveztek tanfolyamot 26 fő részvételével a VII. kongresszus anyagának megtárgyalása céljából. Hasonló kezdeményezés történt a kereskedelmi dolgozók és az ügyvédi munkaközösség dolgozói részéről is. A további eredmények elérése, a felmerült hiányosságok megszüntetése érdekében a pártbizottság több határozatot hozott.

Ébred a természet.

(Mohácsi György tusrajza)

Nem- kérem, Ön téved...

ha azt hiszi, hogy akadály- versenyt készítenek elő a festőién szép Duna-parti sétányon. Az árvízvédelmi hatóság kezdte meg munkálatait, hogy megakadályozza az esetleges vízbetörést az árvédelmi töltésen keresztül. Eltö- mik ugyanis a régi csatorna- nyílásokat és kővel, helyesebben cementlapokkal burkolják be a védtöltés Duna felé eső oldalát, hogy minden esetleges szivárgást megakadályozzanak. A kép, melyet ezek a munkálatok okoznak, nem szívet melengető és egy kicsit a tavasz hangulatát tompítja, de tűrjük el szidalmak nélkül, mert az építkezés után megerősített, megújhodott gát védi majd a várost a téli jeges vagy a szennyes tavaszi-nyári áradattól.

Új üzlet ház építését tervezik

a Pannónia-telepen

Régen vajúdó kérdés a fejlődő városrészek élelmiszerüzletekkel való ellátása, e területek bekapcsolása a kereskedelmi hálózatba. Megnehezíti ezt az a körülmény, hogy a kereskedelmi vállalatok tőépítkezéseket nem végezhetnek. Történt ugyan intézkedés a kormányzati szervek részéről, hogy az állami beruházásiból létesítendő lakóházépítkezések esetében az utcafrontokon üzletsorokat kell létrehozni, ez azonban városunkbban mindez ideig nem valósulhatott meg. így jelenlegi kereskedelmi hálózatunk csak a meglevő, régi üzlethelyiségekre támaszkodhat. A város központjában ebben nincs is hiba. Baj van azonban az új, fejlődő kertvárosi települémintha azokat kézalatt árul- gatnék, iylelkűségük kimutatása okáért a piócza fogási jogról lemondanak, mindazonáltal kötelezik magukat az árenda további megfizetésére." (!?)

Szociális intézkedések

IS87. március 17-én Dumtsa Jenő polgármester előterjeszti, hogy „mivel a városi regálé javadalmak előreláthatólag korábban nem várt sikert eredményezendenek, méltányosnak találja, hogy a szegényebb sorsú helybeli lakosok némüleges segélyezése végett 24 szorgalmas iskolai fi- gyermek téli ruházattal a város költségén elláttassék.”

S alig egy évre rá

1888. január 28-án: A polgármester előterjeszti; „miszerint az uralgó rendkívüli zord téli időben keresetet nélkülöző helybeli szegény munkások segélyezésére időnkint kenyéradagok osztogatandók. Egyszersmind értesíti a közgyűlést, hogy Fischer Salamon helybeli kereskedő és virilis képviselő úr e hó 26-án 200 kg kenyeret és 100 kg húst osztott szét a munkások között.”

így érthető ürme, hogy az addigi „Fő utcát” 1897-ben Dumtsa Jenő utcának nevezték el, ugyanis ott lakott Dumtsa, a mai honvéd kiegészító parancsnokság épületében.

Az izbégi iskola

Szegény izbégi gyermekekkel szemben azonban nem lágyult meg az egyébként lágyszívű városatyák szíve. Ugyanis 1888. november 19-én kelt lapon az alábbiakat olvashatjuk:

,,Miután itt helyütt aziránt, hogy Izbégh külvárosban szervezendő iskolára szükség lenne, sem a Római Catholicus, sem a gór. kel. szerb hitközség részéről indítvány, kérelem, vagy panasz nem tétetett — más hitközségi csaló dók ott nem laknak, s az izbégi gyermekek tettleq a városi iskolában oktatásban részesülnek. Miután továbbá a külváros nem fekszik olyan távol, hogy a gyermekek odai bejárni ne tudnának, és más hitközségben nem ily. hanem nagyobb távolságból is kénytelenek iskolába járni, miután végre Izbégh külvárosban iskola berendezésére allcalmas évűiét nincs —, ez idő szerint az Izbéghen létesítendő iskola felállítása nem tárgyalható.”

Szentendre—visegrádi helyiérdekű vasút

Hát egy Visegrádia terjedő helyiérdekű vasútról ugyan miként vélekedtek boldogult őseink?

1895. szeptember 30-án: „Izsai Ignácz vasúti főfelügyelő, mint a Szentendre—

Nem tetszik..

1

seinknél, így az alsó és felső izbégi út mentén, a Tó melletti szőlőhegyen és a Pan- nónia-telepen, ugyanis itt ilyen régi üzlethelyiség sem kínálkozik. Az említett területeit lakosságának egy-egy bevásárlás alkalmával hosszú kilométereket kell gyalogolnia.

Miit lehetne mégis tenni, hogy ez a probléma megoldódjék?

Egészen tömören és világosan: azt, amit az elmúlt évben a pismányi emberek tettek. Társadalmi munkával épületet emeltek, amelyben Népboltot nyitottak.

Ezt az utat választják most a Pannónia-telep lakói is. Az elmúlt napokban a papírgyár és a cementgyár vezetősége a városi tanács illetékeseivel a helyszínen ta- ! nácskozott e cél megvalósí- ; tása fölött. Csak tanácskoz- ! tak? Nem! A cementipari ! vállalat a Pannónia-telep í központjában, saját terüle- ; téből mintegy 80 négyszög- ! ölnyi területet bocsát ren- í delkezésre, egyben vállalta jaz épület felhúzásához szük- j séges béléstestek biztosítá- ísát. A papírgyár két kőmű- J vessel és egy segédmunkás- j sál segíti az építkezést. Az ! épület tervezését a városi ! tanács v. b. községfejlesztési ! előadója máris elkezdte. Szük- ! ség van azonban a Pannó- ! nia-telepen lakó emberek ösz- ! szefogására is, hogy ez a í terv még ebben az évben í megvalósuljon. A telep lelkes I tanácstagjai: Langer Károly, ; Lusztig Kálmán, Bori Jenő ! máris hozzáfog'ak a lakos- ! ság megszervezéséhez.

! Úgy gondoljuk, ez a terv < találkozik minden ott lakó í érdeklődésével és lelkesedé- ! sével és ha mindez adva ! van, úgy a siker, helyesebben ! az üzletház sem marad el.

i hogy a Határcsárda mellet- j ti révlejáró kivilágításán és ! így annak macskakövein a ■ közlekedés életveszélyes. A ; közelmúltban egy Sziget- : monostorra hazatérő váran- j dós asszonyka elesett és meg- ; sérült. Véleményünk szerint ; megoldható lenne egy lámpa ; elhelyezése ezen a forgalmas ; helyen, akár úgy is. hogy a ; vendéglátó egység épületé- ! nek Duna felőli részén egy ; villanyégőt helyeznek el. ! Reméltük. az illetékesek '■ meghallják szavunkat.

Visegrád-i helyiérdekű vasút előmunkálatai engedélyesének kérvénye, melyben 35 000 forint hozzájárulási összeg megszavazását kéri.”

A Tanáts határozata pedig a következő: „A kérdésben levő vasút építéséhez a város, mint erkölcsi testület, anyagi áldozattal nem járul, miután a város képviselősége azon meggyőződésben él, hogy a tervezett vasút építése a város érdekeire nézve inkább káros, mint hasznos eredménnyel járandana.”

Schindler Mária havi segélye

Nézzünk apró személyi kérdést is közben egyet. 1899. március 8-án Schindler Mária állandó havi segélyezését kéri a várostól. A határozat: „Bár folyamodó nem is szentendrei illetőségű, de tekintettel fivére, néhai Szelvényi Imre volt városi rendőrkapitány érdemeire, folyó évi május 1-től a közpénztártól 3 forintnyi állandó havi segélyben részesítése elhatároztatik.”

Erzsébet királyné emlékfái

S hol végezzük az emlékek sorával? Mondjuk a kálváriáknál. Ugyancsak az 1899. március 8-i ülésből: „Az Erzsébet királyné emlékfái. éspedig a Rom. Cath. kálváriánál 14 drb és a aör kel. szerb kálváriánál 8 drb hársfa ki lett ültetve és megfelelőien gondozva. E körülmény tudo- mijw'«»-") h'ff4roztatott.”

H. L.

Levéltári emlékek között

Ha régebben ezt a szót hallottuk, akkor díszes szekrénybe, kredencek kirakati lapjára való figurák, nyakatokért néger zenészek, elrajzolt idomú táncosnők és fogfájós kutyáik jutottak eszünkbe.

Most, hagy Farkas István, a helybeli „Kerámia” részleg- vezetője végigvezet az üzemen, nyomát sem találjuk ezeknek a legtöbbször ízléstelen és giccses alakoknak, ellenben nagy mennyiségű égetésre váró és kész épületelemet — gondos kivitelű csempéket, kúpcserepeket, szellőzőrácsokat — látunk felihalmozva.

— A csecsebecsék gyártása már a múlté — mondja Farkas István — szövetkezetünk szinte kizárólag olyan épületelemek készítésével foglalkozik, melyeket az országszerte folyó nagy építkezéseknél használnak fel. Mi készítettük a még az ostrom alatt súlyosan megrongálódott budai Országos Levéltár, díszítőelemeit, egymillió forint értékben, a budapesti Rákóczi úti Palace Szálloda részére is dolgoztunk, a pécsi hőerőmű díszítéséhez tervezett elemeket folyamatosan gyártjuk és ugyancsak most kaptunk megrendelést a Martinéin téri üzietház hiányzó díszítéseinek elkészítéséhez; A napokban ismét megnyílt Gellért Szállóhoz is mi készítettünk minden elemek

Ezek a munkák erősen igénybeveszik üzemünket, hiszen a múltban nem foglalkoztunk ilyen nagy méretű darabok elkészítésével, tehát technológiánkat ennek megfelelően árt kellett állítanunk. Mi látjuk el ezenkívül az ország szinte valamennyi építési vállalatát a megrendelt kerámiai betűiekéi, melyeket a portáidénál használnak fel nagy mennyiségben;

— Munkánk van éppen elég, s újabban külföldről is érdeklődnek készítményeink iránt. Sajnos, mi is helyszűkében vagyunk, mint valamennyi üzem és vállalat Szentendrén: még tíz-tizenöt dolgozót tudnánk foglalkoztatni, ha üzemünket fejleszteni lehetne.

— Azt kell mondanom, (hogy nem korszerű eszközökkel dolgozunk, bár az utóbbi időben a szűrőprés beszerzésével a kézi keverést már meg tudtuk szüntetni. Tervbe vettük egy csigaprés és villanymotoros körfűrész beszerzését is. Ez utóbbira égető szükségünk van, hiszen havonta 300 mázsa fát használunk fel kemencéink fűtésére, s a tüzelőanyag előkészítése most még kézi erővel történik, ami rengeteg időt vesz igénybe. Természetesen elsősorban arra törekszünk, hogy kemencéinket mödemizájuk, olaj-, vagy elektromos fűtésre álljunk át, azonban ezek a tervek még csak távlatiak.

— Űj anyag is kell, ha lépést akarunk tartani a szakma fejlődésével: a követelményeknek megfelelő, fagyálló pirogránitot használunk az eddigi újlaki agyag helyett, ami sokkal kedvezőbb, különösen a külső1 építkezéseknél. A második negyedév végére eme’etes terrakotta kemence megépítését fejezzük be. ami szükséges az új masszához, s ami kapacitásunkat is. megemeli majd.

— Most folynak tárgyalások a Nemzeti Színházzal szemközt épülő EMKE-kávéház, a siófoki motelek és az egri borpince c-sempeanvagának gyártáséról: reméliük, hosív sikerül a rendeléseket megkapnunk.

/

f Legérdekesebb olvasmá- % nyomból, Szentendre város % levéltári emlékeiből néhány % hol tanulságos, hol érdekes. % itt-ott mulattató „közhatáro- ízatot” szívesen bocsátók a $ kései unokák és dédunokák ^ széleskörű nyilvánossága elé!

| Kosztitsné magaviseleté

: ^ Erkölcsi bizonyítványhoz ha' ^ sonló papírok kiadása már a fymúlt század derekán is divat- ^ ban volt. Munkavállaláshoz, £ átköltözködéshez szükség volt £ ilyesmire. 1846. december $ 19-én például Kosztits György ^ hitvese, szül. Kabásevits Anna $ magaviseletéről magának- bi- ^ zonyítványt adatni kér. A Vá- $rosi Tanáts kimondja, hogy % „azon kívüj, hogy a Kapitányi % Hivatal jelentése szerint Szlo- %vák Jánosnak fejét betörte, $ ellene semmi panasz nem ada- %tott elő. a bizonyítvány tehát

Í kiadatni rendeltetik”, f.

>: Apró szépséghiba! Egy fejet $ betört, annyi sok fej maradt £ épen!

A piócákról

^ A következő évben 1847-ben, $ gyógyszer beszerzési gondjai $ vannak Szent-Endrének. A % Tanáts 1847. március 10-i ülé- sé.ről olvasható, hogy „Neben- ífüher István és Lambert Má- $ tyás, mint a városi nádas $ piócza fogási jogának árendá- $ sai megjelenvén előadják, % hogy a tó jelen időben a $pióczáknak oly nagy szűkében $ vagyon, hogy a publicumot $ távolról sem tudják kielégí- % teni. Mivel nem akarnak azon 4 gyanúra okot szolgáltatni,