Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

IV. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM I960. ÁPRILIS 2. SZOMBAT A PEST M EGY El HÍ R l A P K 0 L Ö NKI A D Á S A I Kerámia — Nehézségeink vannak a mázzal való ellátás terén, mert a csehszlovákiai gyár, ahon­nan ezt a nélkülözhetetlen alapanyagot beszerezzük, nem igazolta vissza rendelésünket, így hazai mázzal dolgozunk, ami bizony nem közelíti meg minőségben a csehekét, akik­nél ez az iparág évszázados múlttal dicsekedhetik. — A májusban megnyíló ipari vásáron reprezentatív kiállítást rendezünk majd ké­szítményeinkből, hogy bemu­tassuk azt a sokféle és művé­szi értékű munkát, amit dol­gozóink végeznek. Biztos va­gyok abban, hogy nemcsak a szakemberek, de a látogatók tetszését is megnyerjük majd kiállításunkkal. — A „Kerámia” most a Budapesti Építőanyagipari Ktsz egyik részlegeként mű­ködik, amióta a háziipari rész­leg levált tőlünk. Ennek a központi ktsz-nek 14 részlege van, a mienk a legnagyobb ezek között. Pomázon is van részlegünk, s érthető, hogy a szétszórtság miatt elég nehéz­kes az adminisztrációnk. — A múlt év volt az első, mikor nyereséggel zártunk és a március 18-án tartott köz­gyűlésünkön mintegy 10 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettünk. — Részlegünknek jelenleg 44 dolgozója van. a férfi munkaerők átlag 1800, a nők 1200—1300 forintot keresnek havonta. Dolgozóink szociális ellátottsága is javul, újabban a kocsigyártól ( meleg ebédet biztosítottunk számukra és még az idén gondoskodunk megfelelő ebédlőhelyiségről is. Fürdőnk sajnos nincsen, bár mikor a háziipari részleggel együtt voltunk, épülj egy für­dő, de ezt most ők használ­ják. — Örömmel látjuk, hogy munkánkat mindenütt meg­becsülik, élénken érdeklődnek készítményeink iránt, s szeret­nénk mindazokat a műszaki lehetőségeket rövid idő alatt megteremteni, ami lehetővé tenné, hogy korszerűen, az igé­nyeknek megfelelően tudjunk dolgozni. EGY POHÁR VÍZ Pohár vizet kértem. Oly szívesen adtál S a pohárral együtt Kezemben maradtál. Csillogó, törékeny, Igen drága holmi. Egy percben fogunk majd Ha kell, szétomolni. Darázs Endre A pártoktatás helyzetéről tárgyalt a városi pártbizottság Március 29-én ülést tar­tott a városi pártbizottság, ahol megtárgyalta a párt- alapszervezeteken belül folyó oktatás helyzetét. Részlete­sen elemezte az egyes okta­tási formák munkáját, a tan­folyamok vezetőinek, hall­gatóinak felkészülését és a pártszervezetek vezetősége ál­tal nyújtott segítséget. A pártbizottsági ülés többek között megállapította, hogy ebben az oktatási évben mind a tanfolyamok és a hallgatók számának emelke­désében, mind pedig az ok­tatás színvonalában és a hall­gatók felkészülésében, akti­vitásában az előző oktatási évhez viszonyítva lényeges fejlődés tapasztalható. Hogy a dolgozók mennyire igény­lik az elvi és politikai tá­jékoztatást, bizonyítja az a tény is. hogy pl. a Vegyes és Vegyesipari Vállalat dolgo­zói és vezetői ez év ja­nuárjában önállóan szervez­tek tanfolyamot 26 fő rész­vételével a VII. kongresszus anyagának megtárgyalása cél­jából. Hasonló kezdeménye­zés történt a kereskedelmi dolgozók és az ügyvédi munkaközösség dolgozói ré­széről is. A további eredmé­nyek elérése, a felmerült hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében a pártbizottság több határozatot hozott. Ébred a természet. (Mohácsi György tusrajza) Nem- kérem, Ön téved... ha azt hiszi, hogy akadály- versenyt készítenek elő a fes­tőién szép Duna-parti sétá­nyon. Az árvízvédelmi ható­ság kezdte meg munkálatait, hogy megakadályozza az eset­leges vízbetörést az árvédel­mi töltésen keresztül. Eltö- mik ugyanis a régi csatorna- nyílásokat és kővel, helye­sebben cementlapokkal bur­kolják be a védtöltés Duna felé eső oldalát, hogy min­den esetleges szivárgást meg­akadályozzanak. A kép, me­lyet ezek a munkálatok okoz­nak, nem szívet melengető és egy kicsit a tavasz hangula­tát tompítja, de tűrjük el szidalmak nélkül, mert az építkezés után megerősített, megújhodott gát védi majd a várost a téli jeges vagy a szennyes tavaszi-nyári ára­dattól. Új üzlet ház építését tervezik a Pannónia-telepen Régen vajúdó kérdés a fej­lődő városrészek élelmiszer­üzletekkel való ellátása, e te­rületek bekapcsolása a ke­reskedelmi hálózatba. Meg­nehezíti ezt az a körülmény, hogy a kereskedelmi válla­latok tőépítkezéseket nem végezhetnek. Történt ugyan intézkedés a kormányzati szervek részéről, hogy az ál­lami beruházásiból létesíten­dő lakóházépítkezések ese­tében az utcafrontokon üz­letsorokat kell létrehozni, ez azonban városunkbban mind­ez ideig nem valósulhatott meg. így jelenlegi kereske­delmi hálózatunk csak a meg­levő, régi üzlethelyiségekre támaszkodhat. A város köz­pontjában ebben nincs is hiba. Baj van azonban az új, fejlődő kertvárosi települé­mintha azokat kézalatt árul- gatnék, iylelkűségük kimuta­tása okáért a piócza fogási jogról lemondanak, mindazon­által kötelezik magukat az árenda további megfizeté­sére." (!?) Szociális intézkedések IS87. március 17-én Dumtsa Jenő polgármester előterjeszti, hogy „mivel a városi regálé javadalmak előreláthatólag korábban nem várt sikert eredményezendenek, méltá­nyosnak találja, hogy a sze­gényebb sorsú helybeli lako­sok némüleges segélyezése vé­gett 24 szorgalmas iskolai fi- gyermek téli ruházattal a vá­ros költségén elláttassék.” S alig egy évre rá 1888. január 28-án: A pol­gármester előterjeszti; „misze­rint az uralgó rendkívüli zord téli időben keresetet nélkülöző helybeli szegény munkások segélyezésére időnkint kenyér­adagok osztogatandók. Egy­szersmind értesíti a közgyű­lést, hogy Fischer Salamon helybeli kereskedő és virilis képviselő úr e hó 26-án 200 kg kenyeret és 100 kg húst osztott szét a munkások kö­zött.” így érthető ürme, hogy az addigi „Fő utcát” 1897-ben Dumtsa Jenő utcának nevez­ték el, ugyanis ott lakott Dumtsa, a mai honvéd kiegé­szító parancsnokság épületé­ben. Az izbégi iskola Szegény izbégi gyermekek­kel szemben azonban nem lágyult meg az egyébként lágyszívű városatyák szíve. Ugyanis 1888. november 19-én kelt lapon az alábbiakat ol­vashatjuk: ,,Miután itt helyütt aziránt, hogy Izbégh külvárosban szer­vezendő iskolára szükség len­ne, sem a Római Catholicus, sem a gór. kel. szerb hitköz­ség részéről indítvány, kére­lem, vagy panasz nem téte­tett — más hitközségi csaló dók ott nem laknak, s az izbégi gyermekek tettleq a városi iskolában oktatásban részesülnek. Miután továbbá a külváros nem fekszik olyan távol, hogy a gyermekek odai bejárni ne tudnának, és más hitközségben nem ily. hanem nagyobb távolságból is kény­telenek iskolába járni, miután végre Izbégh külvárosban is­kola berendezésére allcalmas évűiét nincs —, ez idő szerint az Izbéghen létesítendő iskola felállítása nem tárgyalható.” Szentendre—visegrádi helyiérdekű vasút Hát egy Visegrádia terjedő helyiérdekű vasútról ugyan miként vélekedtek boldogult őseink? 1895. szeptember 30-án: „Izsai Ignácz vasúti főfel­ügyelő, mint a Szentendre— Nem tetszik.. 1 seinknél, így az alsó és felső izbégi út mentén, a Tó mel­letti szőlőhegyen és a Pan- nónia-telepen, ugyanis itt ilyen régi üzlethelyiség sem kínálkozik. Az említett terü­leteit lakosságának egy-egy bevásárlás alkalmával hosszú kilométereket kell gyalogol­nia. Miit lehetne mégis tenni, hogy ez a probléma megol­dódjék? Egészen tömören és vilá­gosan: azt, amit az elmúlt évben a pismányi emberek tettek. Társadalmi munká­val épületet emeltek, amely­ben Népboltot nyitottak. Ezt az utat választják most a Pannónia-telep lakói is. Az elmúlt napokban a papír­gyár és a cementgyár veze­tősége a városi tanács ille­tékeseivel a helyszínen ta- ! nácskozott e cél megvalósí- ; tása fölött. Csak tanácskoz- ! tak? Nem! A cementipari ! vállalat a Pannónia-telep í központjában, saját terüle- ; téből mintegy 80 négyszög- ! ölnyi területet bocsát ren- í delkezésre, egyben vállalta jaz épület felhúzásához szük- j séges béléstestek biztosítá- ísát. A papírgyár két kőmű- J vessel és egy segédmunkás- j sál segíti az építkezést. Az ! épület tervezését a városi ! tanács v. b. községfejlesztési ! előadója máris elkezdte. Szük- ! ség van azonban a Pannó- ! nia-telepen lakó emberek ösz- ! szefogására is, hogy ez a í terv még ebben az évben í megvalósuljon. A telep lelkes I tanácstagjai: Langer Károly, ; Lusztig Kálmán, Bori Jenő ! máris hozzáfog'ak a lakos- ! ság megszervezéséhez. ! Úgy gondoljuk, ez a terv < találkozik minden ott lakó í érdeklődésével és lelkesedé- ! sével és ha mindez adva ! van, úgy a siker, helyesebben ! az üzletház sem marad el. i hogy a Határcsárda mellet- j ti révlejáró kivilágításán és ! így annak macskakövein a ■ közlekedés életveszélyes. A ; közelmúltban egy Sziget- : monostorra hazatérő váran- j dós asszonyka elesett és meg- ; sérült. Véleményünk szerint ; megoldható lenne egy lámpa ; elhelyezése ezen a forgalmas ; helyen, akár úgy is. hogy a ; vendéglátó egység épületé- ! nek Duna felőli részén egy ; villanyégőt helyeznek el. ! Reméltük. az illetékesek '■ meghallják szavunkat. Visegrád-i helyiérdekű vasút előmunkálatai engedélyesének kérvénye, melyben 35 000 fo­rint hozzájárulási összeg meg­szavazását kéri.” A Tanáts határozata pedig a következő: „A kérdésben levő vasút építéséhez a város, mint erkölcsi testület, anyagi áldozattal nem járul, miután a város képviselősége azon meggyőződésben él, hogy a tervezett vasút építése a vá­ros érdekeire nézve inkább káros, mint hasznos ered­ménnyel járandana.” Schindler Mária havi segélye Nézzünk apró személyi kér­dést is közben egyet. 1899. március 8-án Schindler Mária állandó havi segélyezését kéri a várostól. A határozat: „Bár folyamodó nem is szentendrei illetőségű, de tekintettel fivé­re, néhai Szelvényi Imre volt városi rendőrkapitány érde­meire, folyó évi május 1-től a közpénztártól 3 forintnyi ál­landó havi segélyben részesí­tése elhatároztatik.” Erzsébet királyné emlékfái S hol végezzük az emlékek sorával? Mondjuk a kálvá­riáknál. Ugyancsak az 1899. március 8-i ülésből: „Az Er­zsébet királyné emlékfái. és­pedig a Rom. Cath. kálváriá­nál 14 drb és a aör kel. szerb kálváriánál 8 drb hársfa ki lett ültetve és megfelelőien gondozva. E körülmény tudo- mijw'«»-") h'ff4roztatott.” H. L. Levéltári emlékek között Ha régebben ezt a szót hal­lottuk, akkor díszes szekrény­be, kredencek kirakati lap­jára való figurák, nyakatokért néger zenészek, elrajzolt ido­mú táncosnők és fogfájós ku­tyáik jutottak eszünkbe. Most, hagy Farkas István, a helybeli „Kerámia” részleg- vezetője végigvezet az üze­men, nyomát sem találjuk ezeknek a legtöbbször ízléste­len és giccses alakoknak, el­lenben nagy mennyiségű ége­tésre váró és kész épületele­met — gondos kivitelű csem­péket, kúpcserepeket, szellőző­rácsokat — látunk felihalmoz­va. — A csecsebecsék gyártása már a múlté — mondja Far­kas István — szövetkezetünk szinte kizárólag olyan épület­elemek készítésével foglalko­zik, melyeket az országszerte folyó nagy építkezéseknél használnak fel. Mi készítettük a még az ostrom alatt súlyo­san megrongálódott budai Or­szágos Levéltár, díszítőelemeit, egymillió forint értékben, a budapesti Rákóczi úti Palace Szálloda részére is dolgoz­tunk, a pécsi hőerőmű díszí­téséhez tervezett elemeket fo­lyamatosan gyártjuk és ugyan­csak most kaptunk megrende­lést a Martinéin téri üzietház hiányzó díszítéseinek elkészí­téséhez; A napokban ismét megnyílt Gellért Szállóhoz is mi készítettünk minden elemek Ezek a munkák erősen igénybeveszik üzemünket, hi­szen a múltban nem foglalkoz­tunk ilyen nagy méretű dara­bok elkészítésével, tehát tech­nológiánkat ennek megfelelően árt kellett állítanunk. Mi lát­juk el ezenkívül az ország szinte valamennyi építési vál­lalatát a megrendelt kerámiai betűiekéi, melyeket a portá­idénál használnak fel nagy mennyiségben; — Munkánk van éppen elég, s újabban külföldről is érdek­lődnek készítményeink iránt. Sajnos, mi is helyszűkében vagyunk, mint valamennyi üzem és vállalat Szentendrén: még tíz-tizenöt dolgozót tud­nánk foglalkoztatni, ha üze­münket fejleszteni lehetne. — Azt kell mondanom, (hogy nem korszerű eszközökkel dol­gozunk, bár az utóbbi időben a szűrőprés beszerzésével a kézi keverést már meg tudtuk szüntetni. Tervbe vettük egy csigaprés és villanymotoros körfűrész beszerzését is. Ez utóbbira égető szükségünk van, hiszen havonta 300 má­zsa fát használunk fel ke­mencéink fűtésére, s a tüzelő­anyag előkészítése most még kézi erővel történik, ami ren­geteg időt vesz igénybe. Ter­mészetesen elsősorban arra törekszünk, hogy kemencéin­ket mödemizájuk, olaj-, vagy elektromos fűtésre álljunk át, azonban ezek a tervek még csak távlatiak. — Űj anyag is kell, ha lé­pést akarunk tartani a szak­ma fejlődésével: a követelmé­nyeknek megfelelő, fagyálló pirogránitot használunk az eddigi újlaki agyag helyett, ami sokkal kedvezőbb, külö­nösen a külső1 építkezéseknél. A második negyedév végére eme’etes terrakotta kemence megépítését fejezzük be. ami szükséges az új masszához, s ami kapacitásunkat is. meg­emeli majd. — Most folynak tárgyalások a Nemzeti Színházzal szem­közt épülő EMKE-kávéház, a siófoki motelek és az egri bor­pince c-sempeanvagának gyár­táséról: reméliük, hosív sike­rül a rendeléseket megkap­nunk. / f Legérdekesebb olvasmá- % nyomból, Szentendre város % levéltári emlékeiből néhány % hol tanulságos, hol érdekes. % itt-ott mulattató „közhatáro- ízatot” szívesen bocsátók a $ kései unokák és dédunokák ^ széleskörű nyilvánossága elé! | Kosztitsné magaviseleté : ^ Erkölcsi bizonyítványhoz ha­' ^ sonló papírok kiadása már a fymúlt század derekán is divat- ^ ban volt. Munkavállaláshoz, £ átköltözködéshez szükség volt £ ilyesmire. 1846. december $ 19-én például Kosztits György ^ hitvese, szül. Kabásevits Anna $ magaviseletéről magának- bi- ^ zonyítványt adatni kér. A Vá- $rosi Tanáts kimondja, hogy % „azon kívüj, hogy a Kapitányi % Hivatal jelentése szerint Szlo- %vák Jánosnak fejét betörte, $ ellene semmi panasz nem ada- %tott elő. a bizonyítvány tehát Í kiadatni rendeltetik”, f. >: Apró szépséghiba! Egy fejet $ betört, annyi sok fej maradt £ épen! A piócákról ^ A következő évben 1847-ben, $ gyógyszer beszerzési gondjai $ vannak Szent-Endrének. A % Tanáts 1847. március 10-i ülé- sé.ről olvasható, hogy „Neben- ífüher István és Lambert Má- $ tyás, mint a városi nádas $ piócza fogási jogának árendá- $ sai megjelenvén előadják, % hogy a tó jelen időben a $pióczáknak oly nagy szűkében $ vagyon, hogy a publicumot $ távolról sem tudják kielégí- % teni. Mivel nem akarnak azon 4 gyanúra okot szolgáltatni,

Next

/
Thumbnails
Contents