Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

1960. ÁPRILIS 16. SZOMBAT KÍT MECA \f€írhm 3 SZÁZMILLIÓ SÜLLŐIVADÉKOT BOCSÁTANAK A BALATONBA Néhány nappal ezelőtt meg­kezdődött a süllői vás a Bala­tonban. A Balatoni Halászati Vállalat dolgozói mestersége­sen is elősegítik egyik legér­tékesebb, de fejlődése első szakaszában legérzékenyebb halfajtánk, a süllő elszaporítá- 6át. A télen 3500 hínárhoz ha­sonló mesterséges fészket ké­szítettek, amelyeket az ívás előtt raktak le aLkalmas he­lyeken. A fészket kereső süllő­pár hamar birtokába veszi ezeket a mesterséges fészkelő- helyeket, s itt az anyahal át­lag 50 000—60 000 ikrát rak le. Az ikrával teli fészkeket a vállalat alsóőrsi telepére szál­lították, ahol a tihanyi bioló­giai kutatóintézet irányításá­val védett helyeken keltetik ki. Az ikrákat végső fejlődési fokon ismét visszahelyezik a Balaton csendes, mély vizébe. E folyamattal az idén mintegy százmillió süllőivadékot men­tenek meg a pusztulástól. Híradás as üzemekből l'J típusú esztergapad — Folyamatos len fehérítő berendezés Megalakult a Dunai l ement- és Mcszmií üzemi bizottsága Munkás hétköznapjainkon nemcsak kiemelkedő terme­lési eredmények születnek, hanem az új találmányok, különféle technikai módsze­rek kísérletezésére is nagy gondot fordítanak műszaki szakembereink. Hosszabb ku­tatások eredményeként az utóbbi hetekben is több ér­dekes újítás, sőt találmány látott napvilágot, üzemi hír­adásunk ez alkalommal a legjelentősebb kísérlete* eredményeiről, valamint a termelésben elért újabb si­kerekről; az üzemi élet leg­frissebb eseményeiről számol be. A halászteleki Szerszámgép- fejlesztő Intézetben elkészült a gördülő orsós ve­zérlésű másoló esztergapad I prototípusa. Az új típusú esz­tergagép rendkívül nagy je­lentőségű, hisz elsősorban az automatizálást gyorsítja meg. Nálunk eddig még nem gyártottak másoló esztergát, csupán univerzális szer­számgépet, s erre szerelték a másolóberendezést. Az új gépet a Fémáru- és Szerszámgépgyár készíti majd sorozatban. Szakemberek el­mondották, hogy az új esztergapad gazdasági szem­pontból is rendkívül jelentős. Köztudomású ugyanis, hogy az automata gépek drágáb­bak a kézi vezérlésűeknéi. Ennél a gépnél — bár még a pontos költségvetése nem készült el — annyi már bizo­nyos. hogy az előállítási költ­ség alig kerül többe, mint a I kézi vezérlésű. Ugyanakkor a világpiacon is lényegesen többet fizetnek érte. Tehát az exportja is jelentősnek Ígérkezik. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS lasztására. A közel nyolcszáz szakszervezeti tag tizenöt ta­gú üzemi bizottságot válasz­tott. amelynek Karkus Mi­hály lett az elnöke. Az üzemi bizottság nagy gondot fordít az újítómozgalomra, az üzemi demokrácia kiszélesítésére és a versenymozgalom fellendí­tésére. A hazai papírgyárak eredményesen dolgoztak az elmúlt három hónapban, s 1,7 százalékkal adtak több papírt a tervezettnél. A Szentendrei Papírgyár dolgo­zói is becsülettel megálltak a helyüket és sok kiemelkedő eredmény született a felsza­badulási munkaverseny eddi­gi szakaszában. Ez a gyár 'S megkapta a Pest megyei Pártbizottság díszoklevelét. Sokan kaptak itt jó munk-i- jukért kitüntetést. ÖRÖMEINK — GONDJAINK A fiatalok lelkesedése Egyre több helyről kapunk olyan hírt, hogy a község vagy város KISZ-szervezeteinek fiataljai mind nagyobb részt kémek a közsógfejlesz esi feladatok megvalósításából, hogy önkéntes munkaválla­lással segítenek a gondok megoldásában. így volt ez a fásítási hónapban is, amikor mindenütt a fiatalok jártak az élen, ők ültették el a leg­több csemetét. De így építe­nek a fiatalok sportpályát Abonyban, így vesznek részt Aszódon az utcák parkírozá­sában és sorolhatnánk még tovább. Vajon csak annyit jelente­ne ez, hogy jó a szervezés? Ezt, is jelenti. De azt is, hosy KlSZ-szervezeteink a politi­kai munkán túl mindinkább megtalálják azokat a lehető­ségeket. amelyek a fiatalokat mozgósítani tudják, amelyek lelkesítőek, igazán fiatalok­nak valók. Hiszen többről van itt szó, mint egy elkészült járdasza­kaszról, sportpályáról, vagy a gyökeret eresztő facseme­téről. Arról van szó, hogy fiataljaink megtanulják ma­gukénak tekinteni szülőhe­lyüket. megtanulják szeret­ni azt a munkát, amiért ugyan nem jár pénz, de an­nál sokkal több: a közösség érdekében végzett tevékeny­ség jóleső érzése, s az a tu­dat. hogy ebben vagy abban a dologban az ő munkájuk is benne van. A nagy feladatok mindig lelkesítették a fiatalokat. A Hanságban végzett munka szép példája volt ennek. Nos, most mind több megyei köz­ség fitalsága bizonyítja be, hogy a kisebb feladatokért is lelkesedni tud, há érzi, hogy megbecsülést kap azért, s ha tudja, hogy számítanak is munkájára. Ezért örvendetesek első­sorban a megyéből érkező hírek. S ezek a hírek napról napra szaporodnak. Mészáros Ottó Az MSZMP Budapesti Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyeteme 1960/61. tanévre A Budakalászi Textilművekhen Az esti egyetem célja, hogy értelmiségi dolgozók (tu­dományos kutató, orvosok, mérnökök, jogászok, írók, újságírók, művészek, peda­gógusok stb.) párt-, állami és tömegszervezeti funkcioná­riusok, vezető propagandis­ták marxista—leninista ok­tatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a har­madik évben tudományos szocializmust tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes el­ismerését az 1088/1957. Korm. sz. rendelet biztosítja. Az egyetemre való .felvétel, feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, vagy megfelelő előképzettség, munkásmozgal­mi, szakmai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hall­gatók íelvéteii vizsgát tesz­nek. Ennek anyaga a követ­kező; a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszu­sa: a Központi Bizottság be­számolója és a párt feladatai, irányelvek a gazdasági fel­adatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának irány­elvei gazdasági feladatainkról, N. Sz. Hruscsov elvtárs be­számolója az SZKP XXI. kongresszusán és a határozat. Az iskolán kívüli pártokta­tás szakosított tanfolyamai­nak propagandistái egyéves időtartamra továbbképzésük biztosítása érdekében pályáz­hatnak a filozófia, a politi­kai gazdaságtan, illetve a tudományos szocializmus ta­nulmányozására. A felvétel feltétele és a felvételi vizsga anyaga azonos a 3 éves tan­folyamnál megjelöltekkel. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer meghatározott napon du. fél 6—fél 9 óráig elő­adás, illetve osztályfoglalko­zás van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre , -kük i-í-t,­A felvételi, vizsgák I960, június 1. és 20. között lesz­nek, Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, nem lehet az egyetem hallgatója. A pályázatot az MSZMP Pest megyei Bizottság agit.- prop.-osztályára kell bekülde­ni (Budapest, V. kér.. Árpád u. 12. sz.) 1960 május 20-ig. A pályázat a megyei pártbi­zottság agit.-prop.-osztályán, vagy közvetlenül az egyete­men beszerezhető kérdőív alapján történik április 10— május 20-ig bezárólag. évi 250 ezer forintot takar i- j tanak meg azzal az új len- ! fehérítő eljárással, amelyet Székely András, a Textilipa­ri Kutatóintézet munkatársa dolgozott ki. Az eljárás lé­nyege, hogy a len fehérítését végző berendezés teljesei: zárt. így a fehérítéshez szük­séges gőz nem \-ész kárba, a gépben marad, s éppen ezért száraz, tiszta levegőt biztosít. Három műszakban az új be­rendezés 13 ezer négyzetmé­ter textiliát fehérít, s emel­lett tetemes mennyiségű gőzt és vegyszert takarít meg. Szocialista brigádot avattak nemrégiben a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A megtisztelő cí­met hat hónapon át tartó ki­emelkedő munkájáért kapta meg a Sztáron Sándor KISZ- ; brigád. (A brigád tagjai TV j eltérítő gyűrűket és U-mago- j kát készítenek). A munkaver­seny, amelyben a Bagi hen- 1 gerészbrigád és Balogh Bé- | la finomollós brigádja is szép 1 teliesítménvt ért el. most to­Napról napra növekszik a váci Dunai Cement- és Mészmű építőinek száma. Több mint másfélezren dol­goznak már az előépítkezése- ken, s a napokban került sor az üzemi bizottság megvé­TÖBB FONTOS VIZSGÁLATRÓL SZÓLÓ JELENTÉST TÁRGYALT A PEST MEGYEI NEB A külföldről vásárolt gépekhez alkatrészekről is gondoskodni kell A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken tartott ülésén több fontos Vizsgálatról szóló jelentést tárgyalt. A NEB februárban és márciusban az érd (igaz­gatósé gnú 1 folytatott vizsgá­latot a társadalmi tulajdon védelme tárgyában. A most tárgyalt összefog­laló jelentés szerint a megyei erdészeteknél a vizsgálat nem talált lé­nyeges kifogásolni valót. Kiderült azonban, hogy a szállítójegyeket nem minde­nütt és nem mindig töltik ki szabályszerűen. A szobi er­dészetnél tartott, vizsgálat során a bizottság például két fát fuvarozó szekérrel talál­kozott és egyiknél sem voit szállítási bizonylat. A buda­keszi erdészetnél a szállítóje­gyeken a fuvarozó nem iga­zolta a faanyag átvételét. Megállapítást nyert azonban, hogy az erdészeteknél a he­lyi értékesítésről vezetett nyilvántartások általában megbízhatóak. Tárgyalta továbbá a NE 3 a gépállomásoknál a múlt év utolsó és az idei év első negyedében a gépjavítások el­lenörzésére tartott vizsgála­tokról szóló jelentést. A Pest megyei NEB kilenc megye­beli gépállomást ellenőrzőt: és megállapította, hogy a gépek üzemképességét általában biztosították, s a rendelkezésükre álló kapacitás erejéig jól fel­készültek a tavaszi mun­kákra. Komoly nehézséget jelent azonban a tavaszi idényre a szükséges pótalkatrészek biz­tosítása. Alkatrészhiány fő­leg importált gépeknél tapasz­talható. A hazai 'gyártmányú gépeknél iS'sélyós' prob'tmat jelent azonban több hiányzó alkatrész utánpótlása. A szerződések megkötésé­ről nagyobb határidőéi toló­dást az f.bony'i, a kiskuniac- § házi és a váchartyáni gépál­lomásnál tapasztalt a vizs­gálat. A Ceglédi Gépállomás meg­levő brigádszállásai nem ele­gendők. Nyolc új brigádszál­lás felállítására volna szük­ség. Az erőgépekkel tsz-ekbe kihelyezett traktorosok és szerelők szociális ellátása sok helyütt nem megoldott, ke­rékpáron vagy motorkerékpá­ron járnak munkahelyükre. A NEB javasolja, hogy a gépállomások megyei igazgatósága gondoskod­jon a ceglédi brigádszal- láshiány. valamint az alkatrészhiány megoldá­sáról. A traktorosbrigádok mun­kájukat megfelelően el tud­ják végezni a régebbi szö­vetkezeteknél, ahol megfele­lő és gyakorlott szakemberek összehangolják a munkát a gépállomás brigádvezetőjévei. fezzel szemben' az új termelőszövetkeze­tekben a munka össze­egyeztetése még nincs biztosítva. Kifogásolja a NEB, hogy a tsz-ek pre­mizálással, vagy munka- cgységrészesedéssei nem serkentik a traktorosokat jobb munkára. Bár a szakmunkás utánpót­lás a statisztika szerint biz­tosítottnak látszik, a nagy­mérvű fluktuáció miatt sok esetben merülnek fel létszám- problémák. A kihelyezett traktorosok­nak a budai járásban csak a Pátyi és a zsámbéki tsz-ek- nél biztosítanak munkaegysé­get, s csak a péteri és a tár­noki tsz ad háztáji földet. A tsz-ek általában nem gondos­kodnak a hozzájuk kihelye­zett gépállomási dolgozók el­helyezéséről, meleg étkezteté­sükről is csak az aratási és cséplési időszakban. A vizsgálat véleménye sze­rint nem célszerű a négyhóna­pos traktorostanfolyam fenn­tartása, mert csak néhány univerzális gép kezelése ta­nulható meg ennyi idő alatt. A vizsgálat megállapítása szerint a gépek számának közel­jövőben történő nagy emelkedése eseten a je­lenlegi szerelő-létszám a szükségleteket nem elé­gítheti ki. Ennek ellenére iparitanuló­képzés a megvizsgált négy gépállomás közül csak az ér­dinél volt. Szükségesnek lát­szik ismét megkezdeni az arató-, arató-cséplőgép vezetői és kezelői tanfolyamot, vala­mint a traktorosképző más­féléves iskolán a traktor von­tatta munkagépek kezelésének oktatását is. A NEB a mezőgazdasági munkák megfelelő elvégzése érdekében azt javasolja, hogy a termelőszövetkezetek tö­rekedjenek saját tagjaik közül erő- és munkagé­pek vezetésére és kar­bantartására megfelelő szakembereket kiképez- tetni. Javasolja még. hogy a más­féléves traktorgépész-iskolát elvégzetteket a szereléshez is értő szakemberekké képezzék ki. Ismét megtelik a terem FESTÖÁLLVÁNNYAL és keretre feszített vászonnal fér­fiak ballagnak, akik a Duna- partról, a zölbe borult fák alól, a falu felé tartanak. A színek művészei, szeretik ezt a tájat. A tanácsháza és a művelődési otthon előtti térre néz a folyam másik oldaláról Visegrád. A templom, ame­lyet a kapujára rögzített már­ványtábla szerint a XIV. szá­zadban emeltek, egykorú a szemben levő várral, ahol Má­tyás király fogadta a királyok és császárok követelnek ud­varlását. A nagy király szeme égj'-egy pillanatra talán meg­pihent a szemközti parton gubbasztó házacskák szalma- födelén és így tavasz táján a napról napra több színű vi­rágba és zöldbe öltöző hegy­gerincen. A hegy és rajta a nö­vényzet változáséban is mindig ugyanaz. Osztényi Endre iskolaigazga­tóval, Nagymaros népfront­bizottságának elnökével jár­juk a falut, amely eszembe juttatja az Adriai- és a Föld­közi-tenger partján látott kes­keny utcájú falvakat és váro­sokat. Ott is — mint általában a víz melletti régen épült te­lepüléseken — az emberek szo­rosan egymás mellé emelték hajlékukat, mintha így ösz- szebújva jobban védekezhet­nének az elemmel szemben, amely néha haragvó harsogás­sal tör-zúz és pusztulásba so­dor mindent, ami útját állja. is csatorna csöveinek helyét is közös munkával ágyazták. A művelődési házon — való­ságos kis palota —, az iskola tornatermén apák, anyák és fiúk dolgoztak. — Hívtuk és jöttek — mondja Osztényi Endre —, mint ahogyan most a majd­nem két kilométer hosszú Rákóczi út kövezéséhez is jönnek segíteni. NAGYMAROS népfrontbi­zottságának elnöke úgy véli, hogy a község lakóinak össze­fogását az biztosítja, hogy ha a vezetők mindig, mindenben nemcsak őszinték és igazságo­sak, hanem maguk is ott van­nak, ahol valamit tenni kell. Hillér Józsefet, a kőműves­ből lett építészmérnököt (most a közgazdasági egyetemet is végzi) említi, aki kidolgozta az utcaszabályozás tervét, de ha kellett, akkor falat rakott vagy sódert lapátolt. Halasi Józsi bácsi nyugdíjas ápoló társadalmi munkája különö­sen közel áll az iskolaigaz­gató szívéhez, mert az öreg naponta bejár az iskolába, megtudakolja: ki beteg a nebulók közül és elmegy megnézni, hátha segíthet. Dr. Petőcz Ákost, a váci rendelő- intézet főorvosát úgy emle­geti a Nagymaroson dolgozó orvoskollégáival együtt, mint akik komolyan veszik társa­dalmi kötelezettségüket és mindenben segítőkészek. — Nem egyszerre vagy egy­forma gyorsan érti meg min­A félezeréves településnek ma ötezerháromszáz lakosa van és minden két lakcfiiázra három rádiókészülék jut. A felnőtt lakosság fele — mint­egy ezerötszázan — hajnalban három órakor kel, beutazik; Vácra, Dunakeszire, Budapest­re — a munkahelyére. Este a náp visszaáramlik a faluba, ahol nappal az asszonyok leg­többje 200—500 négyszögöles kertben málnást, gyümölcsöst ápol és a ház körül tesz-vesz. Az emeletes iskolába — 630 gyerek végzi a nyolc általá­nost — behallatszik a vashida- kon végigdübörgő vonatkere­kek robaja. Ilyenkor a tanító megvárja, amíg a szerelvény eltávolodik. Szob vagy Buda­pest irányába. Nincs hely má­sutt vezetni a vasút sínpárját, csak a falun keresztül, s az or­szágút is itt kanyarog, a szűk utcák közölt. Osztényi Endre a Fehérhegy utcába kalauzol, ameiv a ta­nács pénzéből és a lakosság önkéntes munkájából kapott új útburkolatot. Az Ady End­re úton víztárolót építettek, hogy az ötven méter mélyen megbúvó vizet megóvják a nép számára. Mert az ivóvíz itt drága kincs. Hiszen az itte­nieknek egy-másfél kilométer­ről kell cipelniök. A Magyar utcán, amely a hegyet a Duna-parttal köti össze, most fejezik be az út­építő munkát. Közepére Nagy­maros lakossága virágágyáso­kat varázsol. Az úttest alatt a denki, hogy együtt többre ha­ladunk. mint külön-külön — válaszol faggató kérdéseimre, miközben minduntalan emeli a kalapját a „jónapot Bandi bácsi, sz’csókolom” üdvözlé­sek fogadására. — Az ellen- forradalom után választották meg a most is működő nép­front-bizottságot ... Mi azt tűztük magunk elé célul, hogy szívélyes, baráti hangon, a kölcsönös megbecsülés elve és gj7akorlatá alapján dolgo­zunk ... Politizálunk? ... Igen, annak lehet mondani, mert a népi demokrácia politikája: tevékenység, olyan cselekede­tek sorozata, amely az össz­lakosság javát akarja ... Las­san, de egyre többen értik meg ezt... LEGUTÓBB április 4-én hatszázan jöttek el a műve­lődési házban tartott ünnep­ségre. Pedig a termeket négy­száz fő befogadására mére­tezték. — Sok olj'an arcot láttunk a közönség között, akik ed­dig nem jöttek sehová. Az­tán a szülők egy része is ki­mozdult a tartózkodásából, mert nemcsak gyerekeiket engedték szerepelni, hanem még a táncruhákat is hajlan­dók voltak beszerezni, vagy kölcsönözni. A művelődési házban a népfront, a KISZ, a nőtanács, a vöröskereszt többször ren­dez kultúrestet; táncolnak, színdarabokat játszanak. — TizennégjTezer forint tiszta bevételünk is volt egy- egy színdarab előadásából, annyiszor kellett ismételni — összegezi az eredményt és hozzáteszi: valamilyen egész­séges patriotizmus kezd él­ni az emberekben, mert például Varga Nándor. a népfront kultúrmunísása: vas­esztergályos Pesten, Hornyán József festő szakmunkás is Pesten dolgozik, vagy Tóth Nándor filmgyári díszletter­vező szabad idejükben szí­vesen segítenek fellendíteni a nagymarosiak kultúréletét. A pedagógusok természetesnek veszik, hogy az ismeretter­jesztő előadások az ő „re­szortjuk”, habár öveges pro­fesszort a televízióban és a rádió előadásait nagy „kon- kurrenciának” tartják. Ahogy elemezzük Nagyma­ros lakosságának életét és fejlődését, ahogyan felbuk­kannak a nevek, itt is, ott is elhangzik: ez lakatos volt, az esztergályos, aszta­los, kőműves, de már mér­nök. technikus, jogász vagy t3nár. Igv nagy-gyorsan hu­szonöt-harminc munkásból lett értelmiségit sorol fel Osztényi Endre. A népfront-bizottságot áp­rilis 24-én Nagymaroson is újjáválasztják. Készülnek rá. — ÖSSZEGEZZÜK. amit eddig végeztünk és amit még tenni kell. A szülői munka- közösség és a pedagógusok műsorra] kedveskednek. A választmány tagjai pedig meglátogatnak minden csalá­dot abban az utcában, ahol laknak. Ugv számítjuk, hogy ismét megtelik a terem ... — dk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents